Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-30 / 75. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 9 8 2001. Március 30., Péntek Udvarhelyen látják az alagút végét A gázpénzét és a csatornát várja ma legjobban Somogyudvarhely. Az 1993-as gázberuházása után százmillió forint jutna a település­nek. Azt remélik, hamarosan megtárgyalja az ezzel kapcsolatos törvényt a parlament, s még az idén hozzájutnak pénzük egy ré­széhez. Ha a gázpénzüket megkapnák, az egyenesbe tenné a falu 120 miihó forintos ez évi költségveté­sét, amibe most 35 millió forint hitelt kellett betervezni, és még így is hiányzik 12 millió. Leg­alább ennyire várják a térségi szennyvízhálózatot, mert ez - mint mondják - nemcsak a kerte­ket szabadítaná meg a szennyvíz­től, hanem a lakosok pénztárcáját is á szippantás egyre nagyobb ter­heitől. A nagy összegű hitel és hi­ány ellenére is nyugodt és bizako­dó a faluvezetés, összhang van a képviselő-testületben.- Onnan ez a nyugalom, hogy voltunk már sokkal rosszabb helyzetben is - mondta Tóth László polgármester. - Ma már látszik az alagút vége, kifelé me­netelünk abból a csődből, ahová a gázberuházásunkhoz fölvett húszmillió forintos hitel sodort bennünket. Emiatt évekig taka­rékon működhettek csak az in­tézményeink, nem volt mód fej­lesztésre, és elestünk a pályáza­ti lehetőségektől is. A csőd okozta csapást azonban mára kiheverte a falu. Az adóssága jelenleg hatmil­lió forint, és 2003-ban lejár. Nemcsak a község, de az ud­varhelyi családok sincsenek köny- nyű helyzetben. - Kevés a mun­kahely; van olyan család, ahol mindkét szülő jövedelempótlón él mondta a polgármester. - A Solanum kft-n, a betongyártó és gépjavító cégeken kívül más munkahely nincs a faluban. Gya­korlatilag az önkormányzat az egyik legnagyobb foglalkoztató. Néhányan Csurgóra, Nagyatádra járnak dolgozni, s reméljük, hogy a csurgói ipari park folytán nem­sokára az udvarhelyiek is találnak majd megélhetést. A vidék szép és gazdag. Ennek a hasznosítására is megvannak az elképzeléseik, csak a pénzünk hiányzik. - Egy olyan kerékpár­utat szeretnénk kiépíttetni - rész­ben a vasúti töltésen -, amely Tóth László polgármester összekötné a falut Gyékényessel. A húsz kilométeres szakaszon a turisták a gyékényesi Kotrótól vé­gigkerekezhetnének egészen Ud­varhelyig^____________________■ Megújul a hivatal Hónapok óta nem járta át friss le­vegő a polgármesteri hivatal szo­báit. Beszögezték az ablakokat, hogy ki ne essenek a keretükből. Szegény a falu, s a vezetők úgy gondolták: minden más előbb- revaló. Az öreg épület már évek óta javításra szorult, s a rendbeté­telével már nem várhatnak soká­ig. Kétmillió forintot nyertek CÉDA-pályázaton, s az önkor­mányzat egészítette ki a négymil­liós munkához. A teljes felújítás azonban kilencmillió forintba ke­rülne. De a beszögezett ablakokat hamarosan kihajíthatják, mert megérkeznek az újak. ________■ Tó a burgonyának 350 hektár udvarhelyi területen gazdálkodik a berzencei Solanum kft. Burgonyát termesztenek, több mint hatezer tonna krumpli fér el az itteni tárolóikban. Ez 25-30 embernek jelent munkát, közülük 20 helybeli - mondta Var­ga György, a Solanum ügyvezető igazgatója. Hozzátette: Udvar­helyhez kapcsolódik a társaság idei legnagyobb fejlesztése, a víz­bázis növelése is. Az öntözésfej­lesztést a tavalyi aszály után hatá­rozták el, két év alatt ötvenmillió forintot költenek a beruházásra. A tavalyihoz hasonló károkat akar­ják elkerülni ezzel. Már az idén szeretnének az új tóból öntözni, amit az udvarhelyi burgonyaföl­dek közelében alakítanak ki. ■ Az oldalt írta: Nagy László és Varga Andrea Fotó: Varga György A bölcsőde megosztja a falut Megoszlanak a vélemények, amikor Udvarhelyen szóba ke­rül a bölcsőde. Vannak, akik örülnek a létének, mások pedig számolgatnak: sokallják a fenn­tartására fordított évi négymillió forintot. Az önkormányzat szo­ciális érzékenységének köszön­hető, hogy a bölcsőde még nem szűnt meg, s minden jelentkező gyereket fölvesznek - azt is, aki­nek a szülője otthon van. A böl­csődét 1965-ben nyitották meg, s az elmúlt években sok vihart túlélt: működését legalább any- nyian támogatják, ahányan el­lenzik. Mindenesetre az idejáró 19 kicsi jól érzi magát, s a gon­dozónők egyöntetűen állítják: amelyik gyerek innen megy óvodába, az szobatiszta, önál­lóan étkezik és mosakszik. i Önálló maradt az iskola Mindig is önálló volt a falu iskolá­ja. Bár szárnyra kapott időnként a hír, hogy körzetesítik és a berzen­cei iskolához csatolják, ettől most már nem tartanak az udvarhelyi­ek. 119 gyerek tanul az intéz­ményben, és egyre többen járnak ide Bélavárról is. Néhányan vá­lasztják csak a nyolcosztályos gimnáziumot, s örömmel említet­te Kertai Tibomé igazgató, hogy az ősszel öt egykori diákjuk kezdte meg felsőfokú tanulmá­nyait. Sok a munkanélküli szülő, így a gyerekek közül többen is hátrányos helyzetűek.- Próbáljuk pótolni, amit a szü­lői házban nem kap meg a gyerek - mondta az igazgató. - Sokuk ví­vódik komoly problé­mákkal; s az önismereti szakkörön megnyílik, s elmondja, mi bántja. Tanulástanítási szak­kört is indított az iskola; a diákok itt elsajátíthat­ják az ismeretszerzés he­lyes módszereit. Bekap­csolódtak a Beszélni ne­héz országos programba, és szín­játszó szakkört is szerveznek, hogy segítsék a környezetből adódó nyelvi hátrány leküzdését, fejlesszék a tanulók kifejezőkész­ségét éá képességeit. Udvarhe­lyen gyakran több generáció él együtt; a szülők egy részének nincs munkája, és így kevesen igénylik a napközit. A pedagógusok viszont azt szorgalmazzák, hogy diákjaik járjanak a napközibe, s ott ta­nulják meg a leckét. Az igazgató el­mondta: ritka a bukás. S akkor sem a gyerek gyengébb képessége miatt; sokkal inkább akkor, ha a szorgalom hiánya a nem tudás oka.- Visszajárnak hozzánk a régi diákjaink is, és örömmel mesélik, hogy a középiskolában kezdeti félelmeik ellenére is éppúgy meg­állják a helyüket, mint azok, akik városi általánosba jártak. ______■ So mogyudvarhely Somogyudvarhely neve először az 1332-33. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. Több gazda után a község az 1600-as években Zrínyi György birtokába került. 1715-ben 21 háztartást írlak össze, akkor már Turlnetti Herkules József Lajos őrgröfé volt a település. 1733-tól pedig Festetich Kristóf lett a löldesura. 1740-ben a Dráva áradása mosta el a házakat, ezután települt a mostani magasabb helyre a lakosság. A relormátus közösség már a XVIII. században iskolát tartott lenn, s oratórium építését kérvényezte. A református templomot 1856-ban építették, a katolikusokét 1888-ban. A falu ekkoriban indult jelentős fejlődésnek, egymás után alakultak a társadalmi egyesületek. Megépült a szeszgyár is. Egyre több iparos telepedett le, s a lakosság száma meghaladta a kétezrei Somogyudvarhely 1902 márciusában elveszítette, majd 1919ben visszakapta önállóságát. Ez 1973-ban megismétlődött, s csak 1990-ben lett ismét önálló, miután kivált a berzencei közös tanácsból. Általános Iskolát, óvodát, bölcsődét, művelődési házat, könyvtárt, védőnői és háziorvosi szolgálatot tart fenn az önkormányzat. A GONDOS GAZDÁK Somogyudvarhely irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Tóth László. Az alpolgármester: Kozma Andor. A képviselő-testület tagjai: Balogh Ferencné, Huszics Fri­gyes, Kiss Kornél, Kozma Tibor, Luketics József és Fintér Károly. Az általános iskola igazgató­ja: Kertai Tibomé. Elcsitulnak a hitviták Nem tudni miért, de máig ellentét van a katolikusok és reformátusok között. Nemrég azért hiúsult meg egy esküvője, mert nem tudtak megegyezni sem a templomban, sem a leendő gyerekek vallási hovatarto­zásában. Hasonló esetben a többség talál megoldást: mindkét temp­lomban megtart­ják az esküvőt. A falu lakossá­gának a kétharma­da katolikus, a többi református. Mindig is vallásosak voltak, s ko­rábban megtörtént, hogy a katoli­kus szülők évekig nem álltak szó­ba a fiukkal, mert az református lányt hozott a házhoz. A legtöbb fiatal ma már csak mosolyog ezen. Azt mondják: nem a vallá­sa szerint tesznek különbséget, in­kább azt nézik: ki a tisztességes.- Háromszáz református él a faluban, szinte mindannyian templomba járók, de ezt a katoliku­sokról is el lehet mondani - állítot­ta Csizmadia La­jos, a tiszteletes. - Reformátusok és katolikusok meg­férnek egymás­sal; mindenki jár­ja a maga útját, de közös rendez­vényeink nincsenek. Az udvarhelyiek büszkék arra, hogy az előző rendszerben is ren­desen jártak templomba az embe­rek. A tiszteletes elmondta: mégis egyre üresebb a templom, mert minden évben többet temet, mint keresztel... ■ Csizmadia Lajos tiszteletes Tűzoltó az Öreg kártyásoktól leste el az ultizás tudományát - még gyerekkorában -Lacza Attila. Az ulti iránti szenve­délye azóta sem csökkent, mint mondta: ez a kártyajáték a legjobb agytoma.- Tudást kíván, sok gyakorlást, hosszan tartó figyelmet, és nem utolsósorban szerencse is kell hoz­zá - összegezte a főállású tűzoltó. A februári ultiversenyen három óra játék után a harmadik helyen ultibajnok állt, de a végeredményről a negye­dik óra döntött: az első hivatalos udvarhelyi ultiverseny helyi bajno­kot avatott. Negyvenöt versenyző közül Lacza Attiláé lett a győztes­nek járó serleg, és a rendezvény­nek helyet adó Kétnyár csárda két­személyes vacsorameghívása. Az ultibajnok azonban nem pihenhet. A barátaival minden vasárnap edzést tart, hogy a jövő évi verse- nyen megvédje a címét. ________■ Cs okor lett a Rozmaringból A Rozmaring hagyományőrző együttes létét tulajdonképpen a székely testvérfalunak köszönheti. Ittjártukkor színes néptáncműsor­ral rukkoltak ki a bögöziek, s az udvarhelyiek is ki akartak tenni magukért. Az akkor hirtelen össze­hozott együttes már ötödik éve te­vékenykedik, s nemrég első helye­zést ért el a hagyományőrzők Galga menti országos fesztiválján. 24 együttes közül menettáncban őket tartotta a legjobbnak a zsűri. Balogh Ferencné, a csoport vezető­je büszkén mondta, hogy ötven éve működő néptáncegyütteseket utasítottak maguk mögé.- A somogyi kanásztánc lépése­ire alapoztuk a menettáncunkat, s az nyerte el a neves szakemberek tetszését. A maguk örömére és költségén hozták létre az udvarhelyiek a ha­gyományőrző együttest. Ma már egyesületként tevékenykedik, és egyre szélesebb réteget fog össze. Az óvodásoknak és alsós iskolá­soknak létrehozták a Pipitér nép­táncegyüttest, majd pedig a kama­szokat befogadó Sündörgőt. Ma már majdnem nyolcvanan táncol­nak a faluban. Vezetőjük elmond­ta: nagy fába vágták nemrég a fej­széjüket. Elkérték az önkormány­zattól a hasznosítatlan faluházat. Szeretnék rendbe tenni és tarta­lommal megtölteni.- Ötéves programot készítet­tünk a ház hasznosítására. Pályá­zatokon támogatást nyerve szeret­nénk eredeti állapotában helyreál­lítani. ■ Az oldal elkészítését támogatta: a somogyudvarhelyi önkormányzat és a Solanum Kft Fehér hétfő a Az udvarhelyi férfit régen a ka­lapjáról lehetett leginkább megis­merni, rozmaring volt rátűzve. A honismereti szakkör neve is Roz­maring lett, melyet 1969-ben Csizmadia Lajosné alapított. Az asszony néhány éve lemondott a szakkör vezetéséről, de minden a fejében van, amit az udvarhelyi szokásokról tudni lehet- Szép volt az itteni viselet. Az asszonyok öt-hat péntőt hordtak a kasmírszoknya alatt, a lábukra meg fehér harisnyát és fekete fűzőscipőt húztak - mesélte a nyugdíjas pedagógus. - Bokros inget viseltek, ezt később - első­sorban a katolikusok - röpikére cseréltek. A színes dibetkendő, a virá­gos-szalagos konty is jelezte: ud­varhelyi a fehérnép. Ma már sen­ki nem hordja a régi viseletét, de néhány idős asszonyon bő szok­nya van; azt mondják: ők nem vetkőznek ki. Csizmadia Lajosné beavatott a falu fogadott ünnepének, a fehér hétfőnek az eredetébe.- Már az 1700-as évek végén is megtartották a Szentháromság vasárnapja utáni hétfőt; akkor ti­los volt dolgozni, még az állatok takarmányát is előző nap kellett bekészíteni. A falu apraja-nagyja kivonult, hogy szentmisén és is­tentiszteleten kérje az égieket: ne verjék meg természeti csapással a falut. A szájhagyomány szerint - az évet és napot nem tudni ponto­san - a környéket teljesen letarol­ta a jég, és rá egy-két évre ugyan­azon a napon ez megismétlődött. Az emberek annyira komolyan vették a fogadott ünnepet, hogy csendőrök vitték el és büntetést fizetett az, aki dolgozott vagy templomban Csizmadia Lajosné a honismereti szakkör alapítója, a falu hagyományainak ismerője A vita nem érdekli a gyerekeket, ok boldogan járnák a bölcsödébe ni - mondta Csizmadiáné. - Fehér hétfőn azonban még mindig meg- telnek a templom padjai. ______■ ne m ment templomba ezen a na­pon.- Ma már nem lehet megtarta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom