Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-29 / 74. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 1 3 2001. Március 29., Csütörtök Kutas A falu a nevét a magas talajvizszintröl és a kénnyé kútfúrá­si lehetőségről kapta. A legkorábbi írás 1146-ban említi. A község a török hódoltság idején elnéptelenedett, de az 1600-as években már újra benépesült. Akkor már volt itt református gyülekezet, s 1774-ben építették föl a második református templomot az életveszélyessé vált korábbi épü­let helyére. Az első katolikus templom 1780-ban készült el, s Dorfmelster István freskói díszítik. Kutas az 1800-as években mezővárosi rangot is kapott. A vasüt 1872-ben ért el ide. A faluban 1907-töl volt körjegyzőség, ma már csak Kisbajommal közösen. Kutas környékén jellemző a mezőgazdasági termelés és a gyümölcstermesztés. A körzeti általá­nos iskolában 271 gyerek tanul, idejár 23 szabási, 23 belegi és 42 kisbajom! diák Is. Az óvodában 71 kisgyermekkel foglalkoznak. A településnek művelődési háza, postája, gyógyszertára van. A lakosság lélekszáma 1637, cigánynak 395-en vallják magukat. Tisztelet a munka jutalma Horváth Istvánná Kutas egyetlen díszpolgára. Évti­zedekig vezette a Kisbajomot, Sza­bást, Beleget és Ku­tast összefogó kö­zös tanácsot, majd Kutas első polgár- mesterének is megválasztották. Hat éve a betegsé­ge miatt adta át a stafétabotot. 1996- ban kap­ta meg a díszpol­gári cí­met.- Kü­lönösen jólesett ez a ki­tüntetés, mert azt jelenti, hogy az utánam következők is elismerték és jónak találták azt a munkát, amit a faluért tettem - mondta Horváth Istvánná, aki az állam- igazgatási munkák minden lép­csőfokát, terhét és szépségét meg­ismerte az alatt a 38 esztendő alatt, Horváth Istvánná, Kutas egykori tanácselnöke és polgármestere a Győr megyei Felpécen szüle­tett 1941-ben. A falu díszpolgá­ra. Két lánya és két unokája van. A kutas! nyugdíjasklub vezetője. amit a köz szolgá­latában töltött. Nem is büszke­ségnek, inkább a munka velejárójá­nak tartja, hogy ez idő alatt sok min­den megváltozott Kutason; meg­épült a vízveze­ték, az iskola, a kultúrház, utóbb a sportcsarnok és a fogorvosi rende­lő is. S milyen ér­zés kimaradni a közéletből annak, aki évtizedekig ezt a munkát végezte?- Nem hiányzik a napi mun­ka, bár követem a falu sorsát, s az asszonyok felkértek a nyug­díjasklub vezetésére is. Most azonban a családomban, az uno­kákban lelem a legnagyobb örö­met - mondta. - Hamarosan meg­születik a harmadik kisunokám is, mégpedig különleges évfordulóra. Az idén töltöm be a hatvanadik évemet, a kisebbik lányom pedig a harmincadikat. ■ Újraéled Kozmapuszta Kozmapuszta Ku­tas egyetlen lakott külterülete. Pon­tosabban: még nem lakott egé­szen, de nem is lakatlan. Itt most születik valami, ami egyszerre lesz régi is, új is. Az 1920-as években építtette a muta­tós kastélyt a Hertelendy csa­lád. Pompás park övezte. Az évek során azonban - mert elmaradtak a felújítások - szinte romhalmazzá vált az állami gazdaság irodáiként használt épületegyüttes.- Almaszedés idején még diák­szállás is volt a kastély; a nyári gya­korlatokat itt töltötte a feleségem, és jómagam is - mondta Hagyánek László, aki négy éve lett a kozma­pusztai kastély gazdája. Azóta van itt újra élet, s még dolgoznak az épüle­tek alapos felújítá­sán, amit nyolcmillió forinttal a megyei te­rületfejlesztési ta­nács is támogatott.- Újra megidéz­nénk az egykori han­gulatot, a vidéki tehe­tős polgári életstílust, a régi kertkultúrát, az agrárgazdálkodást és a gasztronómiát - mondta. - Ez a kör­nyezet igényes ven­dégfogadásra, konfe­renciaturizmusra al-, kalmas, és bemutatók helyszíne le­het, reményeink szerint már au­gusztustól. Akkorra elkészülünk a főépület munkálataival, és kialakít­juk a pihenést szolgáló egységeket is. Az őshonos magyar állatfajtákat is bemutatjuk, s már most neve­lünk mangalicákat és lovakat a kastély melléképületeiben. ■ Hagyánek László Gázzal jutnak előre Évtizedes álom valósul meg most Ku­tason: építik a gázvezetéket. Tenniva­ló azonban ezenkívül is jócskán van a faluban - állítja Horváth Imre polgár- mester.- Mi hiányzik a legjobban Kutason?- Ami máshol is, a pénz. Az idén is mintegy 6,7 millió forint hiányzik az ön- kormányzat tevékenységéhez. Az intéz­mények, az iskola, az óvoda, a művelő­dési ház működését biztosítjuk, és sze­rencsére az épületek sem szorulnak na­gyobb felújításra. Hiányoznak azonban a munkahelyek, a faluban csak két na­gyobb munkáltató van: a Mezőker Rt és a termelőszövetkezet összesen 180 dol­gozót foglalkoztat. 45 önfoglalkoztató vállalkozó mellett a többség csak a váro­sokban, főleg Kaposváron kap munkát.- Hol tart most Kutas?- Több olyan fejlesztést befejeztünk, ami szebbé, kényelmesebbé tette a falut. Az egyik legfontosabb a 6,3 millió forint­ba került vastalanító és a Táncsics utca 400 méteres szakaszának bekötése a köz­ség vízhálózatába, így egészséges ivóvíz­hez jut a lakosság. Uj járdát épitettünk az Ady Endre utcában mintegy kétmillió forintért, s el­készült az előírásoknak megfelelő új főzőkony­ha is, erre 17 millió forintot költöttünk. Sikerült megnyitni a falu helytörté­neti múzeu­mát is Bók Lászlóné nép­rajzi gyűjte­ményével a ré­gi parókiában. A legnagyobb beruházás most a gázve­zeték, ez több mint négymil­lió forintba ke­KUTAS PÉNZÉ Óvoda. Iskola, körjegyzőség fenntartására Horváth Imre 1998 óta Kutas polgármestere. Kertász üzem­mérnökként korábban a nagy­atádi konzervgyárban dolgozott. 60 éves, nős, egy lánya van. rül az önkormány­zatnak.- Milyen további fejlesztéseket tervez­nek? '- A falu 15 szolgálati lakásában és az intézmé­nyekben korszerűsítem kellene a fűtést. A Csor­ba család egykori kúriáját is szeretnénk haszno­sítani; a pécsi turisztikai központ segítségével most készül az épület felújítási terve. Az önkor­mányzatnak nincs 30-40 millió forintja a kastély rendbetételére, ezért az eladásán gondolkozunk, s megválnánk az üressé vált régi kollégium és konyha épületétől is. Ezeknek a bevételét pályá­zatok révén megsokszorozva szeretnénk a falura költeni. Körülbelül hét kilométernyi járda szorul felújításra; elhasználódtak a község útjai, és nagy szükség volna a ravatalozó bővítésére is. ■ A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgáimester: Horváth Imre. Az alpolgármester: dr. Ütő Imre. A képviselő-testület tagjai: Egyed György, Garzó László, Ka­nyar József, Komáromi György, Lengyelné Bencsik Judit, Mátrai Sándor, Mód János és dr. Pelsovits Gyula. A körjegyző: Sári Dénes. Az iskola igazgatója: Mód Já­rni. Az óvodavezető: Miklós Sándomé. A művelődési ház és könyvtár vezetője: Budai Jánosné. A plébános: Bicsár László. A református lelkész: Bán Csaba. » Az oldal elkészítését támogatta a kutasi önkormányzat Az oldalt írta és fényképezte: Bíró Mária Társra vár a „tévésztár” Kutas legismertebb embere min­den bizonnyal Palavics László. Hatszor szerepelt a tévében külön­féle vetélkedőkön, társkereső mű­sorokban. Bánata ellen keresett vi­gaszt és kihívásnak is tartotta, mi­kor először jelentkezett a Szere­lem első látásra című vidám párvá­lasztó műsorba.- Sikeresen túljutottam a teszte­ken, és képernyőre kerültem. A második műsorba már nem is je­lentkeztem, váratlanul hívtak be egy másik fiú helyett - mesélte. S megtetszett néki ez a műfaj, a kép­ernyőre termett fiú is a tévések­nek, így behívták több ezer jelent­kező közül a Várom a párom mű­sorba és a Vágó István vezette Estí Broadway-vetélkedőbe is. Leg­utóbb a Szerencsekerékben láthat­ta a közönség, s hamarosan mű­sorra tűzik a Legyen ön is milli­omos-kvízjáték felvételét is, ami­ben szerepelt.- Ismertté és népszerűvé tett a tévé, de csak annyira tetszik ez, amennyire egyébként is szeretek emberekkel foglalkozni. Lehet, hogy ez is siker, de helytállást kí­Palavics László rutinos tévéjátékos ván, mint a munka. Ezt pedig a szüleimnek köszönhetem, akik sajnos már nem élnek - vallotta be. - Máskülönben két kedves barát­nőt, egy vacsorát és mintegy 150 ezer forintot nyertem eddig a sze­replésekkel. Igazi társra azonban azóta sem találtam, pedig arra vá- gyom a legjobban. ____________■ Tű zről pattant lányok Versenyen már bizonyítottak a női tűzoltók A férfiak mellett Kutason a lányok, asszonyok is úgy gondolták: vállalják a tűzol­tók nemes feladatát. A női raj ugyan még nem vett részt éles bevetésen, de a gyakorlatokon és versenye­ken már bizonyították rá­termettségüket. A megye egyetlen önkéntes női tűzoltóraja Kutason alakult. Az egytucatnyi, lelkes tűz­oltólány vezetője Péter \ Zsoltné.- Egy éve, a lábodi önkéntesek versenyén szerepeltünk először mint önálló tűzoltó raj. Megnyertük a ver­senyt, bár akkor még nem is volt ellenfelünk - mondta a rajvezető. - Az idén is indulunk ezen a megmérettetésen, már meg is kezdtük a felkészülést. Hetente egyszer gyakoroljuk a tűzoltó eszközök kezelését, célba verünk vízsugárral, futunk, mászunk. Mindenki tudja a dol­gát, ezt éppen úgy szervezzük meg, mint a fiúk. Talán nem is olyan nagy ör­döngösség ez, hiszen a férfiak irányítója, Péter Zsolt éppen a női csapat vezetőjének a férje. Való-, ságos tűz oltásában azonban még nem vettek részt a lányok, abban még csak a férfiak jeles­kednek. Legutóbb Kutason életet mentett a gyors be­avatkozás, és segí­tettek a Nagybajom és Kutas közötti nagy erdőtűz oltá­sában is. Huszonöt lelkes tagja van az önkéntes tűzoltó­egyesületnek. A kü­lönféle .versenye­ken nyert díszes kupák bizonyít­ják: a férfiak sem hoznak szé- gyent a falura. _______________■ Pe ter Zsoltne Csillagszemű babák születnek Egy baba születéséhez legalább két ember kell. Göncz József és a felesége tanúsíthatja: így van ez a játékbabák életében is. A munkát megosztva készítik a különleges játékokat, amelyek már Japánig, sőt Ausztráliába is el­vitték Kutas hírét. . - Hársfából esztergá­lom a babák fejét; mert egyenletes, és a világos szín miatt is az felel meg legjobban az arc­nak - mondta Göncz József. A fagolyófejhez azután felesége, Pálfi Mária álmodja meg a baba testét, a ruháját és egyéniségét. Tizenhét esztendő telt el, hogy a jákói búcsúban eladott legelső, kis fűzött textil­kukacból kinőtte magát a játékkészítő családi vállalkozás. Piacozás helyett ma már megrendelésre dolgoznak, s nem­Kutasi legek A legbosszantóbb, hogy bejárnak a faluba a rókák, és megdézsmál­ják a baromfiudvarokat. Az elsza­porodott ragadozókat nem irtja a faluban érdekelt három vadász- társaság egyike sem. A legszomorúbb esemény az 1996-os vasúti baleset volt, ami­kor a nyitva hagyott sorompó mi­att összeütközött a vonattal egy autóbusz. 13-an haltak meg. A leginkább szégyellni való a la­kosság szemetelése és az illegális szemétlerakók sora. A felszámo­lásuk folyamatos, de nem sikeres. A legreménytelenebb a buszhely­zet. A kutasiak régi vágya, hogy busszal eljuthassanak a szomszé­dos Nagybajomba is, mert ott jobb a csatlakozás az országos közlekedési hálózathoz. Ezek a tárgyalások a Kapós Volánnal azonban eddig nem hoztak ered­ményt _____________________■ Ká lyhák, kandallók mestere Véletlenül lett Egyed György kályhásmester. Elektronikai műszerészként előbb a kályha­készítő lányába szerelmeseden bele, majd pedig anyira meg­szerette a tűzhelyek rakását, hogy végül is kitanulta a mes­terséget.- Megszámlálni sem tudom, hány cserépkályhát építettem 25 év alatt - mondta. ­Kisbajomban raktam a leg­elsőt önállóan. Kutason is rak­tam legalább nyolcvanat, s en­nek sokszorosát a környéken, a megyében. Nem az a siker, hogy széléi és melegít a tűz­hely, mert az alapkövetelmény; az adja a legnagyobb örömet, ha sikerül megteremteni az összhangot a berendezés, az épület és a kályha között. Mert el kell találni a csempe színét, formáját, az elrendezést és a stílust is. Újabban a kandalló a divat, de még az igé­nyes, nemegyszer fél­millió forintba beleke­rülő daraboknál is meg­marad a cserépkályhás jelleg. Többen rakat­nak régies, főzésre is használható tűzhelyet a konyhába, és sokan kedvelik a kerti tűzhe­lyeket, grillsütőket is. Most már Egyed György sem dolgozik egyedül, lassan a fia és a veje átveszi tőle a sta­fétabotot.- Sok szépet építet­tem már, csak egy nagy vágyam megvalósítat­lan - mondta a mester.- Szeretnék összerakni egy kastélybeli régi kályhát. Hi­ányosan maradtak fenn a kü­lönleges, félkör alakú, fehér csempéi, és lehetetlen pótolni a hiányzó darabokat. De egyszer talán sikerül. ■ csak a játékboltokban találkozunk a kutasi babákkal, hanem éttermekben is látjuk az életnagyságú, vidám bábukat. Az ötletekből sem fogynak ki a készítői. Legújabban tenyérben elférő, apró játéko­kat és alkotásra serkentő készleteket talál- tak ki - a gyerekek kívánságára. _______■ Ki hívásra vár a kályhás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom