Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-28 / 73. szám

■ ■■ 2001. Március 28., Szerda ♦ HAZAI TŰK Ö R Somogyi Hírlap - 7. oldal A települések pénzéért Francz Rezső somogyi or­szággyűlési képviselő (MSZP), interpellációt nyúj­tott be a pénzügyminiszter­hez: milyennek látja a vidé­ki önkormányzatok helyze­tét címmel. Francz Rezső felszólalásában el­mondta: hivatalos kormánypro­paganda szerint az önkormány­zatok finanszírozása rendben van, a központi költségvetésből származó források oly mértékben növekedtek, hogy gond nélkül fe­dezetet nyújtanak az önkormány­zatok többletkiadásaira. Ezzel szemben a valós helyzet az, hogy az önkormányzatok többségénél a normatív támogatás és a szemé­lyi jövedelemadó helyben mara­dó hányadából keletkező többlet- forrás még a kötelező béremelé­sek és azok közterheinek a költ­ségnövekedését sem fedezi.- A dologi kiadásokra fordítha­tó hozzájárulás harmadik éve nem emelkedett, míg az infláció rendre meghaladja a kormányza­ti körökből származó jóslatokat - mondta a képviselő. - Az ener: giaárak, a karbantartási költsé­gek és egyéb költségek emelke­dése miatt a szükséges fejleszté­sek rendre elmaradnak. A somo­gyi 6-os választókörzet két váro­sában, Nagyatádon több mint 30 millió forinttal, Barcson több mint 20 mülió forinttal haladja meg a kötelező béremelés költ­ségnövekedése a normatív támo­gatás és a személyi jövedelem- adóból származó többletbevételt. De ugyanez a helyzet a kisebb te­lepüléseken is, mint Babócsa, Háromfa, Lad, hogy a többit ne soroljam. Ezek az önkormány­zatok kétségbeesett kísérleteket tesznek arra,'hogy a kötelező fel­adataiknak eleget tegyenek. Ahol volt mit eladni, azt már eladták. Hogyan teremthető meg a szükséges pénz az előírt intéz­mények eszközfejlesztésére, mi­ből lehet biztosítani a pályáza­tokhoz szükséges saját erőt, amely lehetővé tenné az infrast­rukturális fejlesztést, hogy Na­gyatádon ne 14 százalékos, Barcs térségében ne 18 százalékos munkanélküliséggel küszködje­nek? Honnan vegyenek pénzt az egyre növekvő összegű szociális segélyezésre? Mit tegyenek az önkormányzatok, hogy a kor­mány sikerpropagandáját hallga­tó emberek úgy érezzék, ők is jobban élnek egy kicsit? Mikor fogja végre a kormány az általa előírt feladatok végrehajtásához a szükséges pénzt is biztosítani? Az interpellációra Tállai And­rás PM-államtitkár válaszolt.- Úgy gondolom, a 2001-2002. évi költségvetési törvény vitája kapcsán kellően kitértünk az ön- kormányzatokra, ezt a kérdést alaposan megvitattuk, nekem volt szerencsém a képviselőúrral a költségvetési bizottságban kü­lön vitát is folytatni erről a kér­désről - mondta. - Szeretném megjegyezni, hogy a helyi önkor­mányzatok többletforrásai az el­múlt évek költségvetési kondíció­ihoz képest jelentősen javulnak, a 2001. évben a központilag sza­bályozott bevételek 13,4 száza­lékkal emelkednek. Ezen belül a törvény egyik legfontosabb prio­ritása a közszféra bérhelyzetének javítása. Mindehhez csak a nor­matív hozzájárulásokban mint­egy 90 milliárd többletforrás kap­csolódik. Hozzátette: a kormány javaslatára került be Somogy me­gye az ország öt megyéje közé, ahol a tárcák fejlesztési előirány­zataiból többlettámogatás vehető igénybe kifejezetten a kistérsé­gek felzárkóztatására. Ennek mértéke a 2000. éven 1,5 milliárd forint volt, 2001-ben 1,6 milliárd, és 2002-ben 1,8 milliárd forint. Ezek után részletesen ismertette a Somogybán igénybe vehető ál­lami forrásokat, mondván, le­gyen büszke a képviselő, hogy ennyi pénzt tudtak a megyének szerezni. Francz Rezső viszontválaszá­ban megkérdezte: Miután emlí­tette, hogy az önkormányzatok mennyi önhibáján kívüli támoga­tást kaptak, mit gondol, miért? Mert rá vannak szorulva! Az ön indokai nem elfogadhatók. A vá­laszt nem fogadom el. Az Országgyűlés elfogadta a választ. ■ HÍREK RÖVIDEN „Nem” a típusépületekre Az árvíz sújtotta Csaroda önkormányzata nem engedi, hogy típus­épületek, hullámpalaházak épüljenek az árvíz által lerombolt ottho­nok helyére - mondta kedden Lukovics Bertalan, a műemlékeiről, a többi között Árpád-kori templomáról híres beregi település polgár- mestere. - Csak olyan terveket vagyok hajlandó elfogadni, amelyek figyelembe veszik a település műemlékkömyezetét - tette hozzá. Elnapolt tárgyalás Az ügyészség kereset-kiegészítése miatt elnapolta a tárgyalást a Fő­városi Bíróság kedden abban a perben, amelyben a Legfőbb Ügyész­ség kérte a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tevékenységének fel­függesztését, felügyelőbiztos kirendelését, valamint - új elemként - a világszövetség 2000. május 25-27. között tartott küldöttgyűlésén hozott határozatok megsemmisítését.__________________________■ Összefognak a települések A továbbképzések emelhetik az önkormányzatok politikai kultúráját Több mint ezerhatszáz település, a hazai városok és falvak körülbelül fele alkotja a Települési Önkormány­zatok Országos Szövetségét (TÖOSZ), amely tegnap tartotta küldöttgyűlését. Budapest- Nemcsak az egyes településtípusok, ha­nem az összes önkormányzat képviseletére törekszik a TÖoSz, amely a települési ér­dekek védelméhez a vezető testületek kö­zötti szolidaritás erősítésével is hozzá akar járulni - fejtette ki Dióssy László, Veszprém szabaddemokrata polgármestere, aki egy­ben az önkormányzati szövetség elnöke. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy ön- kormányzati beruházások megkönnyítése érdekében új pénzintézet felállítását terve­zik, amihez várják a települések hozzájáru­lását. Fontos, hogy ez akár tízezer forint is lehet, tehát a befizetéseknek nincs alsó határa. A TÖOSZ azt is kiemelte: feladatának tekinti, hogy rövid időn belül létrejöjjön a települések irányító testületéinek munkájá­hoz széles körű segítséget nyújtó Önkor­mányzatok Háza, amely elsősorban a vidé­ki önkormányzatok számára tehetne komoly szolgálatokat. Az intézménynek egyebek között jogsegélyszolgálata és pénzügyi tanácsadó részlege is lenne, vala­mint az önkormányzati dolgozók tovább­képzését is szervezhetné. Utóbbit sokkal elterjedtebbé kellene tenni, mert, amint az Kiss László egyetemi tanár előadásából ki­Helmeczy László, a Szabolcs Megyei Közgyűlés elnöke az árvízi védekezésről beszélt FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS derült, a külföldön gyakorinak számító to­vábbképzések a testületek politikai kultú­rájának fejlődését is segíthetnék. - Nálunk a nyugatihoz képest sokkal erősebb a poli­tikai ellenfelek kö­zötti gyűlölködés, s ez gátolhatja a haté­kony együttműkö­dést - mondta Kiss László. Az összejövetelen szó esett a gázköz- művagyon és az áramszolgáltatók közterület-használa­ta körül kialakult vitáról is. A felszóla­lók szerint a köz­területeket ingyen használó és így az önkormányzatokat megkárosító szolgál­tatókkal peren kívül lenne a legjobb megegyezni. A to­vábbi aktuális gon­dokról szólva Helmeczy László, a Szabolcs Megyei Közgyűlés elnöke részletesen ismertet­te az árvíz elleni vé­dekezés folyamatát, és leszögezte, hogy rossz üzenete lenne, ha a térségben mű­ködő vállalkozások helyett az utak és az épületek helyreállítását Budapestről érkező cégekre bíznák. Ágylábakról a parlamentben A minisztérium szerint hatékonyabb betegellátás alakul ki Budapest Az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról kezdődött ál­talános vita kedden a parlamentben. A kormány és a pártok véleménye rendkívül megosztott a tervezett intézkedésekről. dolgozzon. Ennek szükségessé­ge, mint emlékezetes, a lakta­nyákban kitört járvány idején de­rült ki, amikor nem hangolták össze a katonai és a civil egész­ségügy lépéseit. Arról, hogy a tervezett változ­tatások miként érintik a lakossá­got, az Europress dr. Pulay Gyu­lát, az Egészségügyi Minisztéri­um közigazgatási államtitkárát kérdezte meg. Az államtitkár is cáfolta, hogy a rászorultakat ked­vezőtlenebb helyzetbe hozó in­tézkedések bevezetését tervez­nék a betegellátásban. A legtöbb módosítás azt a célt szolgálja, hogy a társadalombiztosítás kere­tében a tényleges igényekhez job­ban igazodó, pénzügyileg hatéko­nyabban működő szakrendelői és fekvőbeteg-ellátó struktúra ala­kulhasson ki. A törvényjavaslat a kapacitáslekötési megállapodá­sok megszüntetésének, módosí­tásának, az új szolgáltatók befo­gadásának és finanszírozásának fő elveit határozza meg. Ezen a területen ugyanis jelenleg nincse­- Nem az ágylábakat kell számol­gatni, hanem a valós teljesít­ményt kell finanszírozni a kórhá­zakban - hangsúlyozta expozéjá­ban az egészségügyi miniszter. Mikola István elmondta: az idén január elsején érvényes ágyszá­mokat tartják fenn, de az önkor­mányzatok szükség esetén csök­kenthetik, vagy cserélhetik a kü­lönböző osztályok kapacitását. Az önkormányzat akkor is felelős a működtetésért, ha valamelyik részleget vállalkozásba adta ki, ezzel Mikola István szerint meg­fékezhető az átgondolatlan priva­tizálás. Eközben az is cél, hogy aki járóbeteg-ellátás keretében is gyógyítható, azt ne utalják fölös­legesen kórházba. Az előterjesztés néhány továb­bi jogszabály-módosítást is tartal­maz, egyebek közt azt, hogy a honvédség és a határőrség egész­ségügyi szervezete, a üszüorvosi szolgálat szakmai iránymutatása szerint és vele együttműködve nek meg az objektív döntéshez szükséges jogszabályok. Az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár (OEP) akkor köthet a jövőben új szol­gáltatókkal szerződést, ha ezáltal a területi ellá­tási egyenlőtlenségek csökkenthetők, illetve az adott régióban maga­sabb szintű gyógyító el­járások válnak bevezet- hetővé. Előnyt élveznek majd a speciális lakossá­gi igényt kielégítő ellátási formák. Az államtitkár ilyen lehetőségként említette példaként a fogyatékos gyermekek fogorvosi ellátását, a hajléktalanok szűrésére, gondo­zására szakosodott rendeléseket, a medicinában kifejlesztett, leg­újabb kivizsgálási módszereket. Pulay Gyula hangsúlyozta: a törvényalkotók szándéka nem az, hogy bezárjanak rendelőket, illet­ve kórházi osztályokat. Sokkal fontosabbnak tartják azt, hogy a kihasználatlan részlegek olyan el­látási formára váltsanak, ame­lyekre a betegellátásban nagyobb szükség van. Ilyenek például a krónikus illetve idős, gyakran gyógyíthatatlan betegeket ellátó, speciális kórházi osztályok. A módosító csomag parlamen­ti beterjesztését követően a pár­tok vezérszónokai mondtak véle­ményt a javaslatokról. Az MSZP részéről Schwarc Tibor rámuta­tott, hogy a csomag nem képez valódi reformot, nem jelent igazi szerke­zeti átalakítást, elna­polt és pontatlan. Ha- ;onlóan vélekedett az SZDSZ is, sőt még a kis­gazdák vezérszónoka is kifogásokat fogalmazott meg a ja­vaslattal kapcsolatban. Hegedűs Mihály úgy látja, hogy nincs meg a változtatások fedezete, ráadásul évekre rögzítenék a mostani rossz állapotokat. Szerinte ez egyet jelentene a vidék jelenlegi hátrányainak rögzítésével. A MIÉP csak a járványok idején szükséges többletkapacitások szükségességére hívta fel a figyel­met. A Fidesz szónokai támogatá­sukról biztosították a javaslatot, különösen, mert lehetővé teszi, hogy ha egy önkormányzat nem képes fenntartani egy egészség- ügyi intézményt, akkor ezután nyugodtan eladhatja, vagy átad­hatja azt más szolgáltatóknak is. NÉMETH ZSUZSA Nem szólt, csak fertőzött Életveszélyt okozó testi sértés miatt akár nyolc év börtönt is kaphat a HIV-pozitív Gy. Henrik prostituált, ha bebizonyosodik, hogy szándékosan terjesztette az AIDS-vírust. A rendőrség keresi a DJ Bobó „művésznévre1 hallgató férfi szexuális partnereit, ő maga viszont szaba­don jár-kel. Budapest Elodázott nyugdíjpótlék Az ügyészség nem kezdeményez­te a sokáig pornófilmforgatásból élő Gy. Henrik előzetes letartózta­tását, annak ellenére, hogy a férfi három éve tudja, de partnerei előtt elhallgatja: AIDS-vírushor- dozó. Mint azt a BRFK sajtóosztá­lyán Samu Attilától megtudtuk: a férfit kihallgatta a rendőrség, de korábbi és jelenlegi szexuális kapcsolatairól csak nagyon keve­set tudtak meg. Személyiségi jogi okokból a nyomozók nem kuta­kodhatnak e kör után a homosze­xuális klubokban, bárokban, ezért kérik, hogy aki közelebbről ismeri a gyanúsítottat, jelentkez­zen munkaidőben a 06-1-457- 5732-es, vagy egész nap a 06-80- 555-111-es ingyenes telefonszá­mon. Sándor Zsuzsa büntetőbíró, a AIDS-HELYZET MAGYARORSZÁGON AIDS­AIDS­beteg halott 1985 0 0 1991 30 18 1994 23 34 1998 36 20 1999 37 11 2000 27 15 Fővárosi Bíróság szóvivője sze­rint a magyar joggyakorlatban ilyen eset még nem fordult elő. A büntetési tétel alapesetben 3 év, ám ha bizonyítottan életveszélyt okozó testi sértésről van szó, akár 8 év is lehet. Dr. Bánhegyi Dénes, a fővárosi Szent László Kórház AIDS-osztá- lyának vezető főorvosa érdeklő­désünkre elmondta: pacienseik „gyónásra” kényszerítése ellen­kezne az orvosi etikával, így leg­feljebb kérhetik őket szexuális partnereik megnevezésére. Bánhegyi professzor szerint a DJ Bobó szervezetében lévő ví­rusmennyiségtől, de a partnerek immunrendszerétől is függ, hogy vajon hányán fertőződhet­tek meg a felelőtlen férfitől. A HIV-vírus továbbadásának esé­lye normál esetben viszonylag kicsi, egy a kétszázhoz-három­százhoz. A melegek könnyeb­ben kaphatják meg a kórt, ezért e rétegnek különösen ajánlott a kölcsönös védekezés illetve a rendszeres szűrés. A vérvételre vidéken a megyeközpontok szű­rőállomásain és nemibeteg-gon- dozóiban lehet jelentkezni, míg a fővárosban a Karolina út 35/B alatt található AIDS-segélynél, a Gyáli út 2-4. alatti járványügyi központnál, vagy a Váci úti ÁNTSZ-nél legegyszerűbb elvé­geztetni a tesztet. Dr. Rusz Edit szexuálpszi- chológus szerint a homoszexuáli­sok eleve érzékeny vagy beteg lel­kületű emberek, ilyen lehet a 25 éves Gy. Henrik is. A szakember úgy véli: amikor a férfi megtudta, hogy fertőzött, tehetetlenségében és kétségbeesésében bosszúhad­járatba kezdett. TAKÁCS MARIANN Budapest Nem fizetik ki a nyugdíjasoknak áprilisban a beharangozott 15 milliárd forintnyi kiegészítést. A pénzügyi tárcánál arról is tájékoz­tatták lapunkat, hogy ezt a pénzt ugyan nyugellátásra fordítja a kormányzat, de kifizetésének idejéről és módjáról csak a máso­dik félévben születik döntés. A tervezettnél magasabb inflá­ció miatt a költségvetésnek ta­valy 300 milliárd forintnyi több­letbevétele származott, s ebből 15 milliárd forintot a nyugdíjak kiegészítésére különített el - hangzott el a tavalyi utolsó kor­mányülést követő tájékoztatón. Kifizetését a 2000. évi inflációs adat ismeretében március-ápri­lisra tervezte a kormányzat. A most esedékessé vált nyugdíj-ki­egészítés kézhez vételére azon­ban még néhány hónapot várni kell - tudtuk meg a Pénzügymi­nisztériumban. Az erről szóló döntést a gazdasági folyamatok függvényében az év második fe­lére tolta ki a tárca. Ez nem jelen­ti azt, hogy a kiegészítés elvész, merthogy azt mindenképpen a nyugdíjak emelésére kívánja for­dítani a kormány. Nem befolyá­solja a nyugdíjemelésnek a tör­vényben kötelezően előírt no­vemberi felülvizsgálatát sem, ar­ra mindenképpen sor kerül. Egyébként a 15 milliárd forintnyi nyugdíj-kiegészítésre a kormány­nak semmilyen törvényi kötele­zettsége nincs, ugyanis az csak lehetőségként merült fel. Kérdésünkre, hogy kormány a nyugdíj-kiegészítés kifizetését az árvíz miatti költségvetési teher­növekedés miatt halasztja-e el, határozott nemmel válaszoltak a Pénzügyminisztérium sajtóosz- tályán. ______________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom