Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-28 / 73. szám

2001. Március 28., Szerda MEG Y E I KÖRKÉP Somogyi Hírlap - 3. oldal Kaposváron ünnepel a TIT Fennállásának 160 éves ju­bileumát ünnepli idén a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat, amelynek országos központi ünnep­ségét Kaposváron rendezik május 17-18-án. Az kétna­pos rendezvényről tegnap tartottak sajtótájékoztatót a TIT kaposvári székházá­ban.- A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat 1841-ben alakult Ma­gyar Természettudományi Tár­sulat néven - mondta Dévényi Zoltán, az ünnepi szervezőbi­zottság elnöke. - Célja a hazai természettudományos művelt­ség fejlesztése és a haladás ügyének szolgálata. Soraiban az ország kimagasló szellemi nagy­ságai álltak, köztük a somogyi születésű Fodor József és Xantus János. Dévényi Zoltán eimondta: a társulat hazánk összes megyéjé­ben emlékezik a jeles évforduló­ra, az országos ünnepség szín­helye pedig Kaposváron lesz, ahová valamennyi megyeszék­helyről várnak vendégeket, köz­tük a megyei szervezetek egyko­ri elnökeit és alelnökeit. A ren­dezvény fővédnöke Orbán Vik- j tor miniszterelnök lesz, aki ma­ga is ellátogat Kaposvárra. . Piróth Eszter, a TIT Országos szövetségének igazgatója el­mondta: az ünnepi köszöntők mellett tudományos tanácskozás is lesz a kétnapos rendezvény során, amelyek a társulat törté­netével, kiadványokkal, a tudás és tudomány témakörökkel, va­lamint a jövő kérdéseivel foglal­koznak.- Ezek között a turizmus, az idegenforgalom és a regionalitás fogalomkörök is szerepelnek - mondta Piróth Eszter. - Hangsú­lyos pont lesz az előadásokon az információs társadalom és a fel­nőttképzés köre is. 2001. a nyelvtanulás éve Európában, ezért a nyelvek fontosságát is ki- , emelik az előadók. Horváth László Árpád, a TIT megyei igazgatója hozzátette: az országos ünnepség ideje alatt ! adják át a társulat felújított ka­posvári székházát is, és bemu­tatják dr. Rótt Pálnak - aki a TIT megyei elnöke - Kacagó biológia című könyvét. _______SZELLŐ GÁBOR : Fe lmérik a Balatont Balaton Pontosan meg kell határoznia a Balaton partvonalát a Balatoni Vízügyi Kirendeltség szakembe­reinek 2002 végéig. Rehabilitál­ják a partot, végiggondolják a le­hetséges fejlesztéseket, s ezzel meghatározzák a települések jö­vőbeni arculatát. A Balatoni Vízügyi Kirendelt­ség szakemberei olyan munkálat­ba fogtak, amelyek a parti telepü­lések arculatát évtizedekre meg­határozzák. A helyi önkormány­zatokkal és a környezetvédelmi felügyelőséggel közösen készítik el ezért a terveket. Ennek során megállapítják, hogy hol szabad, illetve mely szakaszon tilos be­avatkozni a Balaton-part életébe. Felmérik az illegálisan feltöltött partszakaszokat. Ezt követően születik majd döntés arról: hol bontják majd el a rablott terüle­tet, illetve mely helyen maradhat ez meg a köz érdekében, más funkciót elnyerve. __________c. a. El viszik a falu szemetét Bedegkér Bedegkéren március 19-én megkezdték a lakosságnál fel­gyülemlett kommunális szemét szervezett gyűjtését és elszál­lítását. Elsőként a kéri falurészen felgyülemlett hulladékot vitték el, majd március 26-án a bedegi és a csabai résszel folytatták. Az önkormányzatnak az idén mintegy félmillió forintjába kerül a szemét. A képviselő- testület március elején döntött a szemétszállítás bevezetéséről. Ezt kö­vetően rendbe tetették a bedegi falu déli részén levő, ideiglenes szemétgyűjtő telepet a hulladék elhelyezésére. Steinbacher Jenő polgármester elmondta: tavaly mintegy 120 ezer forintot költöttek a szemét­telep rendezésére. A 11 utcában, mintegy 200 ingatlan elől szál­lítják el a kommunális hul­ladékot, egy vállalkozóval történt megállapodás alapján, várhatóan havonta. A községben megszervezik a tavaszi és az őszi lomtalanítási akciót is. Bedegkéren az állandó lakosság évi háromezer forint kom­munális adót fizet, így a szervezett szemétszál­lítás nem kerül külön pénzbe. A község vezetői azt várják, hogy a rendszeres szemétgyűjtés és szállítás eredményeként tisztább lesz a falu, rendezettebbek a porták, védettebb a természet. KRUTEK JÓZSEF Más feladatok várnak a civilekre Hogy egyesületek léteznek, egyetlen oka van: az, hogy az emberek igénylik a közösségeket. Ahhoz pedig, hogy egy közösség tartósan mű­ködni tudjon, valós társadalmi igényeket kell megjelenítenie. A Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett Egyesületek ma, holnap című civil konferencián ezen nonprofit szervezetek min­dennapjairól szóltak a résztvevők. Dr. Bősze Sándor a Somogy Megyei Levéltár igazgatója ki­emelte: azért tartották fontosnak ennek a ren­dezvénynek a megszervezését, hogy ezzel is népszerűsítsék a civil szférát. Kevesen foglalkoz­nak ma a társadalomkutatásnak ezzel a területé­vel, pedig az nemcsak a mának, hanem a jövő­nek szólóan is számos kérdésre adhatna választ. Dr. Sebestény István, a Civitatis Egyesület elnöke szerint az el­múlt tíz évben jelentősen átala­kult a nonprofit szektor. A rend­szerváltás idején 8-10 ezer volt, most megközelíti az 50 ezret a ci­vil szervezetek száma. Míg 10-15 éve a szakmai, gazdasági érdek- képviseleti, a sport-szabadidő- és a tűzoltó-egyesületek adták a civil szféra 90 százalékát, később egyre nagyobb te­ret kapott a környezetvédelem, településfejlesz­tés. Ma a szektor 50 százalékát az alapítványok alkotják, melyek az állami feladatokból egyre nagyobb szeletet kapnak, főleg kulturális, okta­tási, szociális és egészségügyi területen. Az ál­lam egyre inkább kivonul ezekből, s a nonpro­fit szektor feladata kitölteni a keletkezett űrt. Dr. Harsányi László, a Nonprofit Kutatócsoport Egye­sület elnöke az új kihívásokról szólva elmondta: a következő évtized gazdasági-társadalmi változásaihoz a jelenlegi civil struktúra nem lesz megfelelő, a helyi hatalommal való együtt­működésben, közszolgáltatá­sokban jelentkező funkcionális gondok is megoldásra várnak. A következő évek nagy kérdése, hogy a civil szféra mennyi­re tud bekapcsolódni a politikai életbe, milyen lesz a társadalmi megítélése, s hogy milyen humán, anyagi erőket mozgósít céljai érdeké­ben. A kétnapos konferencia a tegnap délelőtti plenáris ülés után szakmai beszélgetésekkel, szekcióülésekkel folytatódott. _____________j. e. Ge lénes élelemre vár Gelénes-Kaposvár A 650 lakosú Gelénes nagy­ra értékeli a somogyi segít­séget. Ez derült ki Baksa Gyuláné polgármester leve­léből. A Somogyi Hírlap úgy tudja: a Nyíregyházától 80 kilométerre fekvő települé­sen most tartós élelmiszer­re, tisztító-, tisztálkodó-, fer­tőtlenítőszerre és különféle ruhaneműre lenne szükség. Mint azt már korábban megírtuk: a megyei közgyűlés 1000 szabol­csi gyermeket üdültetne a fonyódligeti táborban térítésmen­tesen: ezért úgy határozott: az ön- kormányzat minden tagja fel­ajánlja egyhavi tiszteletdíját. Ez­zel a 2,2 millió forinttal nyitották meg a 11743002-15396004- 06530000 számú bankszámlaszá­mot, ahova további felajánlásokat várnak. A közgyűlés képviselő- csoportjainak összefogása nyo­mán számos felajánlás érkezett, és elkészült az a csekk, amely fel­használható a kisebb-nagyobb összegek befizetéséhez. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke levélben tájé­koztatta a segélyakcióról dr. Helmeczy Lászlót, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökét és Baksa Gyulánét, Gelénes polgármesterét. Gelénes, amely az 1970-es árvíz idején be­fogadó község volt, most mene­külni kényszerült. A 260 családot egy nap alatt kellett a Nyírségben levő Lövőpetribe telepíteni. A falu 220 házából 54-be tört be a víz, a kár mintegy 60 millió forintnyi. A betegeket, a magatehetetleneket kórházakba szállították. A jószá­gokat a szomszédos Barabási­hegyre menekítették, a szabad ég alá. A vetések jelentős része káro­sodott, az ivóvíz fertőzött lett. Koncsek Antal, a Somogy me­gyei védelmi iroda vezetője a helyszínen tájékozódott arról, hogy a gelénesieknek mire lenne leginkább szükségük. A somogyi irodavezető Domokos Jánostól, az ottani védelmi iroda vezetőjé­től megtudta: tartós élelmiszerre, tisztító-, tisztálkodó-, fertőtlenítő­szerekre és különféle ruhanemű­re lenne szükség. LENGYEL JÁNOS Szociális jelzőrendszer a Balatonnál Balaton-part A délnyugat-balatoni kistérség 10 településének 22 ezer lakóját szolgálja a bogiári gyermekjóléti és csa­ládsegítő alapítvány. A legtöbben gyermeknevelési problémák, magatartászavarok miatt fordulnak a csa­ládsegítőkhöz, de minden baj mögött az anyagi gondok húzódnak meg. Kiépült az a jelzőrendszer, amelynek segítségével minden gyermekhez és családhoz eljut­hatnak a bogiári gyermekjóléti és családsegítő alapítvány mun­katársai, mondta Szanyi Zsolt vezető családgondozó. A gyer­mekintézmények, a polgármes­teri hivatalok, védőnők, rend­őrök vagy az egyházak jelzik, ha veszélybe kerül egy kisgyerek biztonságos fejlődése vagy a család életvitele. Elismerte, fele­más a munkájuk megítélése, mert a nehéz helyzetbe került családok elsősorban anyagi tá­maszt várnak, el sem tudják képzelni, miben segíthetnek ezenkívül. Pedig sokat tehetnek: előfordult már, hogy munkához juttatták a családfőt, kollégium­hoz a diákot vagy egy hosszas elbeszélgetés hozzájárult a csa­ládi béke megteremtéséhez. Lellétől Tikosig 10 települé­sen dolgoznak a munkatársak, akik közül öten felsőfokú diplo­mával, ketten középfokú vég­zettséggel, de felsőfokú szakirá­nyú képesítéssel rendelkeznek. Az önkormányzatok válláról sok terhet levesz az alapítvány. A vonzereje a költségkímélő tevé­kenységében van, mondta Szanyi Zsolt. A települések a kiegészítő ál­lami normatívát adják át, és színvonalas szolgáltatást kap­nak cserébe. Az alapítvány sok­sok pályázattal igyekszik kiegé­szíteni az évi 8,4 milliós költség- vetését, de ez egyre nehezebb. A legtöbb pályázat utólag finanszí­rozza a támogatandó feladatot, tehát a költségeket meg kell elő­legezni, de ezt előteremteni egy kis intézménynek alig járható út. G. M. Hírek TANULMÁNYÚT AUSZTRIÁBAN. A Szókratesz-iroda Arion-pályá- zatán egyhetes ausztriai tanul­mányutat nyert Bencéné Fekete Andrea, a kaposvári közgazdasá­gi szakközépiskola tanára, aki egy személyben képviselte ha­zánkat. Az Európai Unió országa­iból összesen tizenhármán vettek részt a kurzuson, s a tehetség- gondozást tanulmányozták, (vá) PIPÁSOK SIKERE. Második helyezett lett csapateredmény­ben a lassúsági pipaszívó baj­nokság I. évadnyitó fordulóján a kaposvári Amphora Pipaklub Egyesülete. Az egervári kastély­ban rendezett versenyben ugyancsak második helyezést ért el a nők között Nagy Lajosné kaposvári versenyző. A férfiak­nál mindössze egy perc különb­séggel, a mernyei Csontos Fe­renc füstölögte magát a harma­dik helyre. A következő bajnoki fordulót szeptember 28-án Mer- nyén rendezik, (vá) SEGÍTIK A KÁROSULTAKAT. 105 ezer forintot és ruhaneműt gyűjtöttek össze a somogyszili polgárok a tiszai árvízkárosul­tak javára. A felajánlásokat az árterületen fekvő, súlyos káro­kat szenvedő Gelénes község la­kói kapják meg ezekben a na­pokban. A jótékonysági akciót a helyi Vöröskereszt szervezte a településen, (szg) ETETIK A KÖRNYÉKET. A fel sőmocsoládi konyhán naponta mintegy kilencven diákra, több mint harminc óvodásra és közel ötven felnőttre főznek. Az óvo­dásoknak és iskolásoknak a na­pi háromszori étkezés kétszáz­két forintba kerül. A vendégek­nek és időseknek az ebéd kerül ennyibe. A szomszéd községbe, Ecsenybe és az időseknek a fa­lugondnoki szolgálat viszi na­ponta a meleg ételt, (szá) SZÖKEVÉNYEK a rönkök kö­zött. Murakeresztúron egy fa­rönköket szállító vagonban a rönkök között elrejtőzve két ro­mán állampolgárt találtak a ha­tárőrök. A középkorú nő és a fér­fi előző nap indult el gyalog Nagykanizsáról, és Olaszország­ba szerettek volna eljutni, illegá­lisan. Alaposan felkészültek az útra, jelentős mennyiségű élel­miszer, és mintegy 800 ezer fo­rintnak megfelelő angol font és amerikai dollár is volt náluk, (je) SEGÉLYKONCERT. Jótékony sági koncertet szervezett a csur­gói Réti József Művészeti Iskola az árvízkárosultak megsegítésé­re. A rendezvényen felléptek a zeneiskola táncosai, mazsorett- jei, zenekara, valamint a Kapos­vár Táncegyüttes. A rendezvény fővédnöke Szászfalvi László pol- gármester volt, (va) m Új utakon a szürkehályog-sebészetben Harminc új típusú szürkehályog-műtétet végzett el az elmúlt hetekben Dr. Kovács Balázs főorvos, aki február 15-től vette át a megyei kórház szemészeti osztályának vezetését dr. Horváth Miklóstól. Az új osztályvezető a jövő technológiáit szeret­né Kaposváron meghonosítani.- A szembántalmak száma az elmúlt évtized­ben hatványozódott - mondta dr. Kovács Ba­lázs. - Egyre gyakoribb az időskori szürke- és zöld hályog kialakulása, és a cukorbetegeknél is növekszik a szemproblémák száma. A je­lenség miatt - mely a lakosság öregedésével és az átlagéletkor növekedésével magyaráz­ható - a szemészetre is nagyobb teher hárul, amelyet csak korszerű műtéti technikákkal le­het csökkenteni. Dr. Kovács Balázs elmondta: a jövő felada­ta a betegek gyorsabb, modernebb eszközök­kel történő ellátása lesz. Az elmúlt évben négyszáz szürkehályog-műtétet végeztek a szemészeti osztályon, de a betegek növekvő száma alapján a műtétek aránya is várhatóan jelentősen növekszik.- A műszeres fejlő­dés nagyon fontos ele­me a továbblépésnek: a közeljövőben két kü­lönböző funkciójú szemészeti lézert sze­retnénk beszerezni, amelyek jelentősen gyorsítják a betegellá­tást. Ezt követően pe­dig újabb műtéti tech­nikákat: szaruhártya- átültetést és a szem hátsó területeinek operációit szeretném Kaposváron meghonosí­tani. Elődöm idejében tíz­millió forin­tos műszert Dr. Kovács Balázs 1962-ben szüle­tett Kőszegen. Diplomáját 1986- ban szerezte Pécsen. Zalaegersze­gen 1990-ben szakvizsgázott. Öt évig a nagykanizsai kórház főorvo­saként dolgozott, 2001. február 15-től a Kaposl Mór Megyei Kórház szemészetének osztályvezető főor­vosa lett. Nős. két fia van. kapott az osztály, amellyel világ- színvonalú szürkehályog-műtéte- ket végezhetünk. Dr. Kovács Balázs már harminc műtétet hajtott végre az elmúlt hetekben az új műszerrel, azaz a jövő technikája Kaposváron is meghonosodott.- Mindössze három milliméte­res seben keresztül oldjuk meg a műtétet, így a páciens hamarabb meggyógyul és a szövődmények kockázata is minimálisra csök­ken. Az* eljárás során a betegek szemébe egy összehajtott, hajlé­kony műlencsét ültetünk, amely a szemben szétnyílik. Dr. Kovács Balázs elmondta: a műtétet követően lényegesen csökken a kór­házi ápolás és a lábadozás ideje, a betegek akár a műtétet követő napon hazamehetnek. Mivel a seb igen kicsi, így a páciens hamarabb visszatérhet a munkahelyére, és napokon be­lül akár autót is vezethet. szellő gábor Kapós acsai ingatlanok SOMOGYACSA Jelentősen fölverték az utóbbi öt évben a külföldiek a somogyacsai ingatlanok árát. Amíg korábban egy öreg parasztházért 3-400 ezer forintot kért a tulajdonos, azt ma már több millió forintra tartja. Szakály Ferenc polgármester el­mondta: az jó, hogy elkelnek az üres házak, de a magas árakkal a községben letelepedni szán­dékozó fiatalok nem tudnak lépést tartani. Ez pedig nem jó a község­nek, kiöregszik a falu.- 1992-ben fedezték föl a kül­földiek a festőién szép tájú falun­kat - emlékezett vissza Szakály Ferenc. - Az „egyutcás” települé­sen jelenleg 32 ingatlan van né­met, osztrák és holland tulajdono­sok birtokában. Ez a szám azon­ban csalóka, ugyanis egy társaság is vásárolt nálunk ingatlanokat. Egyre többen döntenek úgy, hogy itt alakítanak ki hétvégi pihenőhá­zat. Megtudtuk azt is: az elkelt, üre­sen álló házak többségében meg­szépülnek, és a nyáron szabadsá­gukat Somogyacsán töltő külföldi­ek „életet” hoznak a faluba. Ettől az évtől pedig pluszbevételt is je­lent a községnek a kivetett kom­munális adó. Gondot okoz vi­szont, hogy a visszaköltözésük után a porták gazosodnak, a föl­dek műveletlenek. A képviselő- testület döntése alapján, a kivetett adó fejében a házak előtti árkot rendszeresen tisztítják, kaszálják, télen pedig az ingatlanok elől elta­karítják a havat. 1992-ben egy ház kelt el, 1995- ben 8, 1999-ben pedig már 10 há­zat vettek meg többségében kül­földiek. Tavaly öt ingatlan talált gazdára, jelenleg nyolc üres ház vár új tulajdonosra. KRUTEK JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom