Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-24 / 70. szám

2001. Március 24., Szombat A L M A N A C H 1 1 7 Somogyi Hírlap - 7. oldal Vincellér a hegy gyomrában Vésett virágok mesebeli fákon Vadat, halat, s mi jó falat val... Bevallja, hogy ma már álmában sem farag, csak morzsolja szép csendesen az éveket.- Idegőrlő munka a fara­gás - állította Szentes Gyula, s ennek okát is megmagya­rázza: - Annyira akartam, hogy másoknak is tetsszen, amit csinálok. Bognárként jött az apjával Látrányba, 1920-ban. Pesten éltek, s mint mondta, pén­zük volt, de hiányzott az en­nivaló. Az öregapja élt itt, s unokája a harmadik generá­ció tagjaként gyakorolta az ősi mesterséget. Amikor a tsz-be agitáltak, ő bizony ki­maradt, így lett ajándék­tárgy-készítő, akit szívesen fogadtak a Balaton mindkét partján. - Volt bennem talen­tum - mondta. ■ A Vincellér pince a falu legérdeke­sebb építménye. A fölfelé kanyaro­dó út felől kétszintes, tekintélyes vendégfogadó, túloldalt pedig sé­tálni lehet a tetején növő füvön. Vendéglő ez a hegy gyomrában. Körmendi Péter hű maradt szülei szőlőművelő tevékenységéhez; ha nem is szőlészkedik, a környék borait kínálja a Vincellér pincé­ben. Vendéglátósként jól ismerik; dolgozott Kaposváron a Kapósban, a Dorottyában, azután Lellén sütötte ropogósra a kesze­get azokban az időkben, amikor még lehetett balatoni halat falatoz­ni a parton, mert ma csak hekket kapni. A pincetulajdonos akkor te­lepült vissza a falujába, amikor családot alapított. Az élelmiszer- boltot is üzemeltette csaknem öt évig. Messze földön híres a látrányi pince, Európa csaknem vala­mennyi nációjá­nak a képviselői megfordultak itt a nyáron. Sokan vissza-visszatér- nek; tudható, mikor futnak be egy pohár borra.- Jó lenne té­len is kinyitni, de a szórakozás­ra van az embe­reknek a legke­vesebb pénzük - mondta Kör­mendi Péter. Konferenciatér- A környék legjobb borait népszerűsíti a látrányi pince met szeretne lé­tesíteni, s ezt a tervét az önkor­mányzat is támogatja. Talán a Szé- chenyi-tervben rábukkannak arra a pályázatra, ami hozzásegít a megoldáshoz. Addig is megrende­zik a táncos, nyári estéket a pincé­ben. Korábban a karádiak adtak itt műsort, egy ideje a lellei néptán­cosok lépnek föl csodálatos népvi­seletben. Akinek pedig kedve tá­mad egy kis sétakocsikázásra, az bejárhatja Látrány szép vidékét. ■ Mesebeli fákat faragott meg Szentes Gyula, mert a juhart és gyertyánt olyan szeretettel em­líti, mintha mesét mondana. S nem tudott annyi dísztárgyat készíteni, amennyit meg ne vettek volna. Kihúzta magát az öregem­ber a konyhaasztal mellett, és kissé kötekedve kérdezte:- Megmondja-e hány éves vagyok? - Tanácstalan arco­mat látva elnevette magát: - Bi­zony, már nyolcvanöt. Munkái közül először két régi, féltett darabot mutatott meg. Hibátlan, kerek doboz­kák, szépen díszített tetővel. Juharból, gyertyánból faragta őket. S ki tudja, hányféle dísz­tárgyat, furulyát s mi egyebet készített az elmúlt évtizedek­ben. Azután eljött ,az idő, ami­kor már nem bírt egyedül a fá- Szentes Gyula már felhagyott a faragással Látrány Látrány a millennium évében ünnepelte a község fennállá­sának 675. évfordulólát. A települést 1325-ben említi elő­ször okirat, do már az Árpád-korban létezett. Valószínűleg a Koppány nemzetség alapította, a fontos hadlút mellett. A te­lepülés magja ma Is mutatja az ősi szálláshely Jellegét. Az 1390-es években már a fontosabb szőlőtermő helyek közé tartozott a község. Másfél száz év múlva szinte teljesen elnéptelenedett, mert a török hódoltságot követően 1555-ben már csak bárom portát írtak össze. Látrány az újrate­lepítés után lett virágzó település és a térség egyik gazdasági központja egészen a XIX. század közepéig, míg Boglár és Balatonlelle meg nem erősödött. A település leg­értékesebb építészeti emléke a két templom: a barokk stílusú római katolikust 1769- ben építették, a református templomot pedig 1824-1828 között, s őrzi a copfstílus legyeit. A látránypusztai ősgyep 226 hektáros területét 1992-ben nyilvánították védetté ér­tékes növény- és állatvilága miatt. A Tetves-patak mentén felhalmozódott futóhomok növényzete azért számottevő, mert Somogybán Itt maradt meg a legnagyobb összefüg­gő láprét természetes tormájában. Pihenni jön a német bíró Valóságos kis kolónia alakult ki Franz Goldbrunnerék környékén. A német bíró 1994-ben talált ide, s azóta az ismerősei közül né­gyen is fölépítették itt a házukat. Az ingolstadti munkaügyi bíró­ság elnöke eladó házat keresett, olyan helyen, ahol csendet s nyu­galmat talál, de mozgássérült gyermekével könnyen elérheti a gyógycentrumokat is. A Balaton környékén Látrányt ajánlották neki: ott vegyen telket, és épít­kezzen. Megfogadta a tanácsot, és ügyvéd barátjával összefogva ikerházat emelt. A csupa mosoly bíróval a pol­gármesteri hivatalban találkoz­tunk, ahol régi jó barátként fo­gadták. Látszott, hogy bizalom­mal fordul a helyi hatósághoz. Azt is elmondta, hogy Kaposvá­ron intézi telefongondját, mert valami műszaki hiba miatt őt ugyan elérik, de hívni senkit sem tud. Vadászszenvedélyének hódol­va már korábban is járt Magyar- országon, Tatabánya környékén. Most a lábodi és a fenyvesi va­dásztársaság erdeit járja.- Otthon dolgozom, sok a gondom - mondta. - Aztán autó­ba ülök, és itt kipihenem. ■ Kerek lett a világ A Kerek Világ Közművelődési Egyesületet dr. Czappán Mag­dolna és dr. Papp Péter alapí­totta novemberben. A buda­pesti orvos házaspár két éve szervez ismeretterjesztő és szórakoztató programokat a faluban. A héten egy neves szakértő tartott előadást a ko­ronaékszerekről, ám emléke­zetes volt a kőkori csodákról szóló beszámoló. Élményt ad­nak a zenés, táncos találkozók is. Az estek legtöbb vendége a közép korosztályhoz tartozik. Ez az a réteg amelynek műve­lődésével, szórakozásával csak kevés helyen törődnek. Az egyesületnek ez sikerült, s így lett kerek a világ. Sípos Lászlóné, a Kerek Vi­lág vezetőségi tagja az egyesület pénzügyeit is intézi majd a be­jegyzés után. Azelőtt is pénz­ügyekkel foglalkozott; tíz éve köl­tözött a faluba, s a polgármesteri hivatalban kapott munkát. Min­denki ismeri Látrányban. Négy éve rosszindulatú daganattal mű­tötték, azóta otthon van. Hasonló esetben rendszerint öt év után de­Sipos Lászlóné rül ki, jelentkezik-e újra a beteg­ség. Ha nem, az illető gyógyult- nak mondható. Siposné biztos abban, hogy meggyógyul, s átme­neti ez a kényszerpihenő. Sokat törődik az egészségével, ám a kö­rülötte élő emberekkel, a falu örö­mével és gondjaival is. Tapasztal­tuk: jól választott képviselőt az egyesület. __________________■ Az oldal elkészítését támogatta a látrányi önkormányzat, valamint a Balaton-Mirelit Nagy- és Kiskereskedelmi EC. Tóth zászló polgármester hí­resen jó szakács. Szívesen íőz az erdélyi pedagógusok­nak, a nyugdíjasok vagy a vöröskeresztesek rendezvé­nyeire. így oldja meg a rep­rezentációt, amire a községi kasszából nem futja.- Mit főz, mi a specialitása?- Mindent; vadat, halat, bár­mit. Szeretem csinálni - mondta Tóth László. - Májusban, amikor ki lehet ülni nálunk az udvarra, a saját konyhánkról tálalunk. Eb­ben a feleségem is partner: ő pá­col, én sütök-főzök.- Ha reprezentációra nem is, mire jut az önkormányzat pénzé­ből?- Igyekszünk megkeresni a ki­törési pontokat. Összkomfortossá Tóth László polgármester kell tennünk-a falut, és fejleszt­jük az idegenforgalmat. Ehhez a szennyvízcsatorna építését tűztük ki célul, mert a balatoni törvény minket is érint, enélkül nem lehet fejleszteni a közsé­get. Elkészítjük a tanulmány- tervet, azután a kisrégióval kö­zösen építkezünk. Az idén megkezdhetjük a Füzes-tó ren­dezését, aszfaltozzuk a Dózsa György utcát, ivóvízvezetéket építünk Péntekhely pusztára. se? Ha ezek megvalósulnak, nagyot lépünk előre.- Nem a közelgő vá­lasztás az oka a lendüle­tes fejlesztésnek?- Nem függ össze vele. A pályázataink most ér­tek célba, és ezeket a ter­veket évek óta gondosan előkészítettük. Talán a jó­isten is azt gondolta, most kell megvalósítani a régóta dédelgetett terve­inket.- Jóban van a szomszé­dokkal? A költségvetés ál­talában szakítópróba.- Megértjük egymást, nincs gond az intézmé­nyek fenntartásával sem. Persze, mindig támadhat vita az öt település kö­zött, de lerendezzük.- Örült, hogy a szom­szédoknak is sikerült a gázszolgáltatás bevezeté­- Szurkoltunk nekik. A jövő út­ja csak az összefogás lehet, régió­ban gondolkodunk.- Jellemző a faluban a szoba­kiadás?- A németek inkább ingatlant vesznek. A két lehetőség közül nekünk a harmadik utat kell vá­lasztanunk. Ez lehet például a Fü­zes-tó, ahol egy horgászparadi­csomot szeretnénk kialakítani pi- henőparkkal.________________■ Kerettantervbe gyúrt tudás Szinte megoldhatatlan feladat az új kerettan- terv elkészítése. Egyes tantárgyak óraszáma annyira kevés, hogy két­ségessé válik, mennyire alapozhatják meg a kis­diákok tudását. Dr. Horváth Árpád iskola- igazgató elmondta: az utolsó simításokat végzik az új kerettanterv összeál­lításán, de azon még törni kell a fejüket: az óraszám jelentős csökkenésével hogyan oldják meg az is­meretek átadását. Az igazgató meglepte a polgármestert is; addig osztott-szorzott, hogy 40 millió forintot hozott ki a törvényben előírt mi- nimálfeltételek megterem­tésére. Ennyit kellene el­költeni ahhoz 2003-ig, hogy az iskola felszereltsé­ge megfeleljen az előírásoknak. Azon persze dohog dr. Horváth Árpád, hogy mi szükség az orvo­si szobára, amikor az iskolával szemközt vannak a rendelők. Egy nagyobb tornateremnek viszont örülne, mert a mostani, 80 négy­zetméteres szoba nem elegendő. Dr. Horváth Árpád iskolaigazgató ad a gyerekek véleményére S mindent egybevetve abban re­ménykedik, hogy ennek a jelen­tős összegnek az előteremtésé­ben állami támogatásokhoz jut majd az önkormányzat. Az iskola is több helyen pályá­zik, a pedagógusok is megragad­nak minden lehetőséget. 3,5 mil­lió forintot nyertek a számítás- technika fejlesztésére, az osztá­lyok pedig a kirándulásokhoz ki- sebb-nagyobb összegeket. Néha már azon töprengenek, hogy le kell mondani a közös túrákról, mert nem bírják a szülők sem a költségeket. ________________■ A GO NDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Tóth László. Alpolgármester: Kis Gyula. A képviselő-testület tagjai: Hajas Sándomé, Molnár Lász­lóné, Martinka Jánosáé, dr. Gombos Sándor, Horváth János, Ténta Lajos, Dusnoki Imre és Horváth László. A körjegyző: Nagy Gábor. A Fekete István Általános Is­kola igazgatója: dr. Horváth Ár­pád. Az óvoda vezetője: Melichemé Lukács Margit. m Látrány hírei- A nyugdíjasok áprilisban ren­dezik meg a 1Ü mit tud?-találkozót a térség klubjainak, akik mindig jól érzik magukat Látrányban.- A népdalkor Budapestre ké­szül. A Fonó Budai Zeneházban adnak koncertet Husi Gyula veze­tésével.- A gyerekek júliusban Erdély­be utaznak, és a szentegyház gye­rekek is jönnek egy hétre. Az er­délyi testvérvárosban már készül a református templom új, faragott kapuja. ____________ ■ Az év biogazdája Látrány határában gazdálkodik Tóth László, a neves biogazda és bioborász. Évtizedes, fáradtsá­gos munkával visszahódított te­rületén a hasznos bogarakat és madarakat hívja segítségül a kártevők pusztításához. Gyü­mölcsösében, zöldségesében a föld és a nap bioenergiáit hasz­nosítja. Bioborai rendszeresen sikert aratnak a versenyeken és az élelmiszer-szakkiállításokon. Nemcsak a hazai egyetemek hallgatói látogatják szívesen ezt a gazdaságot, hanem a külföldi­ek is érdeklődnek. Több diplo­mamunka született már Tóth László segítségével, s maga is rendszeres előadó az egyeteme­ken. Az év biogazdája megtisz­telő cím birtokosa. ■ Az oldalt írta: Gáldonyi Magdolna. Fotók: Márton László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom