Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-23 / 69. szám

2001. Március 23., Péntek MEGYEI KÖRKÉP Somogyi Hírlap - 3. oldal Bérkiegészítés a közszférának Kaposvár Méltatlanul alacsonyak a jö­vedelmek az egészségügy­ben, ezért a kormánnyal folytatott tárgyalásokon az áldatlan helyzet javítása lesz a legfontosabb teendőnk, hangzott el Magyar Köztiszt­viselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) megyei szervezetének testü­leti ülésén, Kaposváron. Dr. Kiss Sándor, az MKKSZ országos elnö­ke elmondta: a megyé­ben működő munkahe­lyek szakszervezeti tit­káraira több feladat há­rul a kormány és a Szakszervezetek Egyez­tető Fórumának megál­lapodása után.- A kormány kötelezettséget vál­lalt arra, hogy a közszféra reform- programját közösen dolgozzuk ki, s a szervezetek modernizálására, valamint a keresetek növelési lehe­tőségeire vonatkozó vizsgálatokat együtt végezzük el. A köztisztvise­lői törvény tervezett módosításával pedig a minimál- és a köztisztvise­lői bérek viszonya és a köztisztvise­lői állomány szerkezete változik. Dr. Kiss Sándor szerint az egy­re több feladathoz jobban felké­szült közigazgatási szervezetre van szükség, ezért a követelmé­nyeket emelik, ugyanakkor a kép­zési lehetőségeket is biztosítják majd. Természetesen a többletkö­vetelmények mellé magasabb bé­reket kell majd a munkavállalók­nak biztosítani. Dr. Kiss Sándor elmondta: a kor­mány ígéretet tett arra, ha a köz­szektor munkavállaló­inak bére 1999-hez ké­pest nem emelkedik leg­alább 13 százalékkal, ak­kor keresetkiegészítést ad. Ezért azok a dolgo­zók, akik nem érték el ezt a növekedési rátát, azok a közeljövőben bruttó 23- 24 ezer forint kompenzá­ciót kapnak.- Úgy gondoljuk, hogy a közel­jövőben a kormányzati tárgyalá­sok közé be kell illeszteni a szoci­ális szféra helyzetének, intézmé­nyi hátterének, és a személyi állo­mány megbecsülésének javítását szolgáló terveket is, mert - külö­nösen az egészségügy dolgozói - méltatlanul alacsony jövedelme­ket visznek haza. sz. g. Jogi disputa kérdőjelekkel Sokasodó kihívások és egyre na­gyobb követelmények, ugyanak­kor hihetetlen „túlkínálat” - ez jellemzi ma a jogászképzést Ma­gyarországon. Ezekre a kérdé­sekre próbáltak meg választ adni tegnap a IX. Jogi Beszélgetések résztvevői. Kilencedik éve már, hogy két ta­vasz eleji napon Kaposvárra figyel a jogásztársadalom. A Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett jogi beszélgetéseken a résztvevők a legnevesebb jogtudósok vezeté­sével kaphatnak képet, s találhat­nak választ a jogi szféra aktuális kérdéseire. A tegnap kezdődött rendezvényen dr. Ficzere Lajos egyetemi tanár a közigazgatásról szólva úgy vélte: a legfontosabb feladatok most a közigazgatás emberközelibbé, „szolgáltatóbbá” tétele. Egyelőre a döntések, dön­tés-előkészítés és a polgárok meg­lehetősen távol vannak egymás­tól. Nagyobb részvételt kellene biztosítani, egyebek mellett szak­mai, konzultatív testületek segít­ségével. Dr. Ivancsics Imre dékán, tanszékvezető egyetemi docens a megyei jogú városok helyzetét elemezte - mint mondta - egy­részt Kaposvár előtt tisztelegve, másrészt összefoglalva azt a mun­kát, amelyet az önkormányzati törvény fejlesztési programját elő­készítő belügyminisztériumi bi­zottság végzett. A harmadik ok pedig az volt, hogy a jelenlegi 22, megyei jogú város mellett még tíz szeretné elnyerni ezt a státuszt. Ám, hogy rang vagy csupán cím-e ez, arról megoszlanak a vélemé­nyek. Hatáskörben jelentős kü­lönbségek nincsenek, a fejlesztési lehetőségeket nézve azonban két­ségtelen előnyös pozíció. A nap fő témája a jogászkép­zés volt. Abban egyetértettek az előadók, hogy ezeken a területe­ken is új kihívásokkal kell szem­benézni, kiemelve a nyelvismere­tet, az informatikai képzést és ter­mészetesen az uniós joganyag is­meretét. Ám - mint dr. Kengyel Miklós egyetemi tanár elmondta -, a legnagyobb gond a „túlkínálat”. A 90-es évek elején négy jogi kar volt, 3-4 ezer hallgatóval, évente alig 7-800 végzőssel. Most kilenc jogi karon több mint húszezer joghallgató tanul, és évente 4-5 ezer, frissen végzett jogász ko­pogtat álláslehetőségért. A legfon­tosabb feladat azt megvizsgálni, hogy a „klasszikus” jogi pályákon kívül az élet mely területein ka­matoztathatják tudásukat. Dr. Körinek László egyetemi tanár előadása már a rendezvény mai programjának előzetese volt: „stí­lustanulmányt” készített arról, hogy a világ különböző részein milyen elképzelések élnek a bűn- megelőzésről. A magyar módsze­ren kívül ugyanis legalább még négy eljárás ismert - kezdve az amúgy sikertelen „börtönlátoga- tós”, „csizmás táboros” módszer­től, amikor a bűnözésre hajlamos elemeknek már előre megmutat- ják, mi vár rájuk... __________j.e. Társad alombiztosítási jogszabályok 2001. évi változásairól konzultációs értekezlet lesz 2001. március 26>án 8.30 órakor a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 28. szám V. emeleti nagytermében. Telefon: 82/423-138, fax: 82/423-145 (36387) Új kihívások a baleset-megelőzésben Drog az autóban, könnyelműségre csábító csúcstechnika Kevesebb személyi sérüléssel járó baleset tör­tént tavaly Somogybán, mint 1999-ben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy javult a közle­kedési morál, csupán azt, hogy az egyre mo­dernebb biztonságtechnika a sérüléstől sok esetben megóv. A karamboltól azonban nem. A társadalmi, gazdasági változások tükröződ­nek a közlekedésben is, nem véletlen, hogy a megyei baleset-megelőzési bizottság tegnapi ülésén ez volt a fő téma.- Nem érdemes a statisztikai adatoknak örven­dezni, ha nem vizsgáljuk meg részletesen azokat a folyamatokat, amelyek a változásokat okozták- mondta Tóth János rendőrezredes, a Somogy Megyei Baleset-megelőzési Bizottság elnöke azon a tegnapi értekezleten, ahol a bizottság elmúlt évi munkáját értékelték. A megyei rendőrkapitány­ság közbiztonsági igazgatója ezzel arra célzott, hogy bár a személyi sérüléssel járó és a halálos balesetek száma egy­aránt csökkent tavaly, az összes közle­kedési baleset nem lett kevesebb. Rá­adásul alaposan megváltozott a kiváltó okok aránya és a balesetet okozók kor- összetétele.- A társadalmi jelenségek a közlekedésben is észlelhetőek - mondta Tóth János. - A drog be­szivárgott a volán mögé, és egyre több siető, kapkodó és ideges vezető. A társadalmi különb­ségek jól láthatóak a járművek minőségén: sok a lestrapált, műszakilag elhanyagolt autó, de egyre több a drága, csúcstechnikával szerelt jármű is. Ez utóbbi sajnos gyakran csábítja felelőtlenségre az autósokat: bíznak a biztonsági felszerelésben, de azt már figyelmen kívül hagyják, hogy őket megvédi a légzsák, de a gyalogost már nem. A technikai fejlődés a kétkerekűeket is elérte. A tanácskozáson elhangzott: egyre több a kerék­páros és segédmotoros baleset, és ezek egyre sú­lyosabbak. A mopedesek már nem Babettával száguldoznak, a félmilliós robogók 70-80 kilo­méterrel söpörnek, gyakran a kerékpárutakon és a járdákon. Az új helyzet új módszereket követel a baleset-megelőzésben is.- pontosan nem tudjuk mérni, hogy az álta­lunk évek óta folytatott megelőző munkánk - felvilágosítás, játékos ver­senyek, kiállításokon való részvétel - mennyire hatékony - mondta az ezre­des. - Ahogy a bizottság egyik peda­gógustagja mondta, akkor derülne ki talán csak, ha abbahagynánk. Ezt azonban nem szabad felvállalni. De a másik módszert, a folyamatos rendőri jelenlétet, a bírságolásokat sem lehet elkerülni. A bizottság tegnap az idei munkatervét is el­fogadta. Ennek része - a szezonra készülve - a fokozott figyelem a kerékpáros közlekedésre, valamint az, hogy a baleset-megelőzéssel és a bűnmegelőzéssel foglalkozó szakemberek közö- sen lépjenek fel a drog ellen. ______________v.o. Sz akképzés uniós mércével Kaposvár A magyar szakképzés két éven be­lül eléri az uniós tagállamok okta­tási színvonalát - hangzott el azon a konferencián, amelyet a pedagó­giai programok elkészítésének utolsó fázisáról tartottak tegnap a Technika Házában. A közoktatási törvény előírásá­nak megfelelően 2001. szeptember 1-től a kerettantervek alapján kell oktatni az iskolák 1., az 5. és a 9. évfolyamain. A három ponton kez­dődő, felmenő rendszerű beveze­tés eredményeként a 2004/2005- ös tanévben már az összes alapfo­kú és középfokú iskolás diák a ke- rettanterveken alapuló, helyi tan­tervek szerint fog tanulni - mond­ta bevezetőjében dr. Jekkel Antal, a Nemzed Szakképzési Intézet fő­igazgatója. Hozzátette a kerettan­tervek elkészítésében pedagógiai szakértők, tantervfejlesztők, gya­korló pedagógusok és intézmény- vezetők egyaránt részt vettek. Több mint kétszáz szakember kapcsolódott be köz­vetlenül a végső válto­zatának elkészítésé­be, amely az uniós el­vek alapján történt. Dr. Fodor Mihály, az Oktatási Miniszté­rium szakoktatási fő­osztályvezetője elő- _____ adásában rámutatott: fontos, hogy a magyar kultúra és hagyomány legyen az alap, amely­re az uniós minták erősségei épít­hetők. A szakember a legújabb egyeztetések után úgy érzi, min­den uniós elvárásnak megfelel a Dr. Fodor Mihály magyar oktatásrendszer, talán csak a migrációs képzésben van lemara­dásunk. Ez annyit jelent, hogy a szabad munkaerő-áramlás követ­keztében hazánkban dolgozók gyerekeinek biztosítani kell a szín­vonalas angol, francia és né­met nyelvű oktatás feltételeit is. Ebben is kiemelkedő je­lentőségűek a világbanki fej­lesztések, amelyeknek kö­szönhetően az elmúlt évben több mint ezer magyar peda­gógus vehetett részt külföldi tanulmányutakon. A szak- oktatási főosztályvezető el­mondta: a kerettantervek lehetősé­get nyújtanak a szélesebb alapú képzésre és az egyes szakirányok közti átjárhatóságra, amelynek haszna közveüenül a munkaerőpi- acon mérhető majd le. _____takács Mi ntegy száz meteorológiai mérőállomást létesítettek, még Ferencz József császár idejében Somogy megyében. Feladatuk a mezőgazdaság­ban dolgozók informálása volt. Mára az automatikáé a főszerep, de mégsem lehet nélkülözni az embert. Ma van a meteorológia világnap­ja, s az „ünnep” középpontjá­ban az önkéntesek állnak.- A világon mindenütt előtérbe ke­rült az automatizálás, Somogy me­gyében a siófoki és a kaposvári állo­más kapott modem műszereket ed­dig. Ugyanakkor a földgolyón még hatezer helyen, Somogybán pedig hatvan ponton önkéntesek végzik a méréseket - mondta dr. Böjti Béla, az Országos Meteorológiai Szolgá­lat nyugállományú, tudományos osztályvezetője', a siófoki obszerva­tórium korábbi vezetője. - Az auto­matizálás előnye a gyorsaság; az adatok számítógép segítségével a nap bármely időszakában pillana­tok alatt hozzáférhetők. Viszont például a csapadék mennyiségét mérő eszköz úgy működik: ha épp ráhull az eső, akkor észleli, viszont azt „nem látja”, ha viharfelhő köze­leg, avagy akár egy méterre tőle zu­hog az égi áldás. Most éppen azon dolgozik a tudomány, hogy figyelő­kamerákat helyeztessen a műhol­dak mellett a földön is; Siófokon működik ilyen felhőleső, de a költ­ségek nagyon magasak. Somogy megyében már évszá­zaddal ezelőtt, Ferencz József csá­szár uralkodása idején kiépítették a figyelőrendszert. A legelső állo­mások között volt többek között Kaposvár, Barcs, Karád, Balaton- szabadi és Somogyszentistván. Or­vos, pap, erdész, falubíró vállalta a megfigyelők önkéntes szerepét, jelképes pénzösszegért. Ők mű­szereket és oktatást kaptak, amely során megtanulták, hogy mikép­pen kell egyformán tenni a dolgu­kat, hogy az adatok értékelhetők legyenek. Feljegyzéseiket minden reggel hét órakor kellett elküldeni­ük a fővárosba, először szikra­távírón, később telefonon. Érde­kességként: mellékelték például a piaci árakat is.- Változik a világ, Somogybán a nyolcvanas évektől megkezdődött a rendszer költségigényes automa­tizálása; először a balatoni viharjel­zés kiszolgálórendszere került sorra - emlékezett Böjti Béla. - A kisebb állomásokon azonban, mintegy hatvan helyen továbbra is emberek figyelik az időjárást. Ta­pasztalataim szerint a családok­ban öröklődik ez a tevékenység, ami egyébként nagyon fontos az összehasonlító tudomány szem­pontjából is, mert ugyanazon a he­lyen maradtak a mérőműszerek. Névtelen hősök, akik vállalják ezt a feladatot. Dr. Böjti Béla beszélt arról is, hogy akármilyen nagy mértékben tör előre az automatizálás, az em­beri ész és tevékenység nem szorul háttérbe. Az automata mérőmű­szerek nem látják be a horizontot... CZENE ATTILA Átadták a város díjait Marcali Elégedettek voltak tégnap a mar­cali képviselők. Csak a település- rendezési és építészeti-műszaki tervtanács létrehozásán vitatkoz­tak egy kicsit. Különben pedig di­csértek. Elsőként a családgondo­zási központ tevékenységét, amelynek elmúlt négy évéről hallgattak meg beszámolót. A testület elégedett volt a jogi és ügyrendi bizottság munkájával is, és elismerte Gyurina Róbert katasztrófavédelmi parancsnok valamint azon marcali tűzoltók­nak a munkáját is, akik a tiszai árvíznél a bajba jutott emberek­nek segítettek. A hétköznapi napirendek után ünnepi ülés következett. Dr. Sütő László polgármester átadta a vá­ros kitüntetéseit. Az idén a Baglas Néptánc Egyesület érde­melte ki a Marcali Városért elis­merést. A civil szervezetet 25. születésnapján köszöntötte a vá­ros. Alkotói díjban ketten része­sültek az idén. Dr. Gergőné Babi­na Jusztina, a nevelési tanácsadó vezetője és Marton Tibor, boronkai tanító, a városrész egy­kori könyvtárosa. Mindketten a közoktatásban végzett munká­jukkal érdemelték ki a város ki- tüntetett megbecsülését. f. e. Hírek PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ. Pályázati konzultációt tartottak civil szervezetnek tegnap dél­után Kaposváron, a Pártok Házá­ban. A rendezvényén a Dél-Du­nántúli Regionális Ifjúsági Ta­nács alelnöke, Gerencsér Gergely és a Regionális Ifjúsági Szolgálta­tó Iroda programkoordinátora, Németh Ágnes tájékoztatta a közhasznú szervezetek képvise­lőit az Ifjúsági és Sportminiszté­rium, a regionális tanács, vala­mint a nemzetközi ifjúsági szer­vezetek pályázatairól, (szg) RENDHAGYÓ BIOLÓGIA. Légzőszervi problémák és aller­gia címmel rendhagyó biológia­órát tartott dr. Gyurkovics Kál­mán professzor, a mosdósi kór­ház igazgatója a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola nyolcadikosainak. A pro­fesszor hangsúlyozta az iskolá­soknak a mozgás és a táplálko­zás fontosságát, s megismertette őket az ember légzőszervrend­szerével. (szg) FELÚJÍTJÁK A RAVATALOZÓT. A temetkezési törvény előírásai­nak megfelelő ravatalozót sze­retne Kaposhomok. A temető rendbetétele mellett az épület felújítása és egy kerítés megépí­tése összesen négymillió forint­ba kerül, amelynek egy részét pályázati pénzből kívánja fe­dezni az önkormányzat, (tz) JÁTSZÓTÉRRE PÁLYÁZNAK. Felsőmocsolád önkormányzata a Soros Alapítványhoz adott be pályázatot, hogy a község leg­öregebb - több mint százéves - fájához vezető utat rendbe tud­ják tenni, hogy a „piros” turis­taút vonalába eső természeti rit­kaság megközelíthető legyen. A főtérre játszótér építését terve­zik, ehhez is a Soros Alapítvány támogatásában bíznak, (sza) m S ' \ KARÁD ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Húsvéti Akciója \ Matrac betétjegy ÓBA által biztosított: 1 éves lekötött betét kamata fix 11% EBKM11% ^ ] J éves kamat éves hozam _ • 3 hónap 11 % 11 % Hitelfelvételi lehetőség már 15%-os kamattól. 6 hónap "° % Díjmentes számlanyitás, havi 500 Ft-os számlavezetési díj. VT • 15 hónap 11,5% 11,5% J J J Bővebb felvilágosítás a szövetkezet egységeinél: Karád, Kossuth L. u. 3., Andocs, Szabadság tér 3., Kisbárapáti, Fő u. 65/a., Felsőmocsolád, Hősök tere 5., Mernye, Kossuth tér 13., Gamás, Fő u. 88., Kaposvár, Arany J. tér 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom