Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-21 / 67. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 4 1 2001. Március 21., Szerda H A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Présel József. Alpolgármester: Sótonyi György. A képviselő-testület tagjai: Piltner Tibor, Egri Zoltán, Gazda József és Rinkóczí József. A körjegyző: Laczóné Hardi Márta. A gazdajegyző: Jo- vánczai István. A háziorvos: dr. Tóth Jenő. m Biztos alapra épít az erős falu Csombárd nyerte meg tavaly a mikrotérség legerősebb faluja vetélkedőt, versenyzői részt vettek a bugaci országos dön­tőn is. Présel József polgármes­ter szeretné, ha ennél komo­lyabb ügyekben is az erős tele­pülések közé sorolnák a tele­pülést. Amikor egy éve Présel József váltotta föl Sótonyi Györgyöt a polgármesteri székben, a költ­ségvetés már meghatározta az önkormányzat teendőit. Azóta újabb tervek is születtek.- Csombárd legnagyobb elő­nye földrajzi fekvésében és környezetének szépségében van - mondta Présel József. - Hosszú távra csak úgy tervez­hetünk, ha számba vesszük a falusi turiz­musban rejlő lehetősége­ket. Mindehhez persze szükség lenne megfelelő infrastruktúrára is; ezt részben a következő években kell megterem­tenünk. A szűkös költségvetés­ből jelentős összeget köl­tenek az utak járhatóvá tételére és a hidak kar­bantartására. Ennek ékes példája a járdaépítés; a Présel József polgármester legutóbb a Szent János-szobor- tól Bodrog felé vezető gyalog- úton egy 600 méteres szakaszt készítettek el. A következő év nagy feladata a temető rendbe­tétele lesz.- Dombos területen van a te­mető, s a megmozdult part ve­szélyeztette a közlekedést. En­nek megoldása nem tűrt ha­lasztást, így kőfallal erősítettük meg a partfalat. Az idén szeret­nénk megoldani a vízelvezeté­sét, és parkolót alakítanánk ki. Emellett újra részt veszünk a Virágos Magyarországért moz­galomban: a kultúrház köré új sövényt telepítünk, és kialakí­tunk egy játszóteret. Az önkormányzat előtt álló legnagyobb beruházás a szennyvízprogram megvalósí­tása. Ezzel kapcsolatban szinte naponta adódnak feladatok. Présel József szerint ez lesz az utolsó lépés ahhoz, hogy a fa­lusi turizmus alapjait megte­remtsék. ■ CSOMBÁRD PÉNZE A költségvetés összesen: 20 millió forint Szociális kiadások Csombárd Kaposvártól 16 kilomé­terre. északnyugatra ta­lálható a község: a ha­gyomány szerint az 1300-as évek elején mintegy húsz család te­lepedett le itt. A lalu az oklevelekben 1324-ben Chombald néven szere­pelt először. A török kiűzése után az ötven lakosú te­lepülés előbb a Csák. majd a Pongrácz családé lett. Akkoriban épült a ma is látható kúria. A XIX. század végén 375.1940-ben már 560 lakosa volt. AII. világ­háború alatt kétszer kiürítették: a 12 áldozatnak 1990-ben állítottak emlékművet. A környék szántó­földjeinek nagyobb része közepesen kötött talajú, sík terület, kiválóan alkalmas mezőgazdasági művelésre. Jelentős mennyiségű földgáz található a határban, itt működik a Mól Rt vezetékesgáz-elosztó telepe. Az Itt élők 90 százaléka katolikus, a többiek reformátusok. A rendszerváltás óta csaknem mindenhol elkészült a járda, új tűzoltószertár és faluház épült, itt kapott he­lyet az orvosi rendelő. A munkanélküliek aránya eléri a tíz százalékot, a dolgozók 65 százaléka Kaposvárra ingázik. Helyben mindössze 8-10-en dolgoznak a Je­lenleg 321 lakosú településen. Segít a falugondnok Minden gyerek ismeri Pilter Ti­bort, s naponta találkoznak vele az idősek is, hiszen a falugondnok jár el ügyes-bajos dolgaikban. Csombárdon három éve hozták létre a szolgálatot, s a két pályázó közül Pilter Tibort választotta a fa­lugyűlés. Előtte bútorasztalosként dolgozott, s képviselőként is igye­kezett kivenni részét a gondok megoldásából.- Reggel két fordulót is kell ten­nem a kisbusszal, hiszen 21 kis­gyereket viszek a hetesi óvodába. Ezután a gyógyszereket hozom meg a patikából, majd ebédet szál­lítok az igénylőknek. A magányo­san élő nyugdíjasoknak néha be­segítek a ház körüli munkában is. Mivel a temető távol van a falu­tól, sok öregnek gondot okoz eljut­ni oda, ezért a falugondnoki kis­busszal viszik őket. A fennmaradó időben Pilter Tibor az önkormány­zati feladatok ellátásában is részt vállal.- Gondoskodni kell a parkokról is, így a szabadidőmben füvet nyí­rok, fákat metszek, gondozom a zöldterületeket. S persze megbe­széljük az embereikkel a minden- napi gondokat is. _____________■ Jó torkú nyugdíjasok Száznál több nyugdíjas él a falu­ban, ezért is pezsgő az élet a nyug­díjasklubban. A település egyetlen civil szervezete sok emlékezetes percet szerzett az ifjaknak és az időseknek. A környéken minde­nütt volt már nyugdíjas-egyesület, mikor Csombárdon még csak ke­vesen látták be, hogy szükség len­ne rá. Aztán 1997 júniusában létre­hozták. Farkas Jánosné, akit a klub elnökének választottak, elmondta: a 24 alapító taggal alakult szerve­zet lehetőséget teremtett a gyakori klubtalálkozókra is. Ott voltak a csombárdi idősek a falu minden rendezvényén, részt vállalnak a fa­lunap szervezéséből és a lebonyo­lításában is. Feladatuknak érzik a falu tereinek szépítését, és segíte­nek ágyhoz kötött társaiknak is. Nemrég alakítottak egy kilenc­tagú kómst, amelyik már fellépett a település rendezvényein és a nyugdíjas-találkozókon is. Emlé­kezetes kirándulásokat szervez­tek, jártak már Pannonhalmán, a keszthelyi Festetics-kastélyban, Veszprémben és jó néhány gyógy­fürdőben is. Farkas Jánosné el­mondta: a legsikeresebb rendez­vényeik a névnapok, ezeket ne­gyedévente tartják vacsorával, ajándékozással. Ilyenkor nótaszó­val ünnepelnek a jó hangú nyugdí­jasok^ _______________________■ Ös szeállításunk elkészítését támogatta a csombárdi önkormányzat Csombárdi hírmorzsák FIATALOK. Emberemlékezet óta nem volt annyi fiatalja a fa­lunak, mint most: a hatévesnél t fiatalabbak száma harminchat, a hat és tizennyolc év közöttieké negyven. Igaz, közülük negy­venöt kap gyermekvédelmi tá­mogatást. SZÉNSAVKÚT. Egy már-már elfeledett szénsavkút is van a község határában. Többen véle­kednek úgy, hogy egy külföldi befektető kiaknázhatja az ebben rejlő lehetőségeket, és ez új munkahelyeket teremthetne a helybélieknek. ERŐS A FALU. Ismét harcba száll a település a legerősebb fa­lu címéért. A küzdelmet ezúttal Csombárdon rendezik, s innen szeretnének újra bekerülni az országos döntőbe. Az idén na­gyobb esélyük van a sikerre is, hiszen a legkisebb falvak kate­góriájában indultak. SZÖVETSÉGBEN. A csombár- diak is beléptek a nemrég ala­kult Kistérségi Nyugdíjasklubok Szövetségébe. Ezentúl havonta találkoznak a klubok, és minden alkalommal más lesz a házigaz­da; a helybéli nyugdíjasok már készülnek a vendéglátásra. ■ Az oldal cikkeit írta: Takács Zoltán Fotók: Kovács Tibor Lakodalmasok a kúriában Két éve még kérdéses volt a falu központjában álló Pongrácz-kúria sorsa. Azóta viszont egyre több pihenni vágyó vendég keresi föl a műemlék jellegű épületet. Szabadka Sándor mindig ar­ra vágyott, hogy ilyen szállót vezethessen, ezért pénzt és fáradságot nem kímélve fel­újíttatta. Most már alkalmas családi nyaralásra és konfe­renciák tartására is. Húsz vendégszoba van az épületben, ahol mostanában lakodalmakat is rendeznek. A szálló bérlője né^ Jda- las listát állított össze cél vetekedő táj látn. Úgy véli, megvam. az adottságaik a lovasturiz. .asra is, hiszen 11 hektárnyi rét te­rül el a kúria szomszédságá­ban.- Befektető kell a lovarda létrehozásához - mondta Sza­badka Sándor. - Az igazán jö­vedelmező lovasturizmus be­indításához legalább 5-6 évre és megfelelő tőkére volna szük­ség. Ugyanez a helyzet a felbe­csülhetetlen értékű gyógyvíz adta lehetőségek kihasználásával is. Kovácsoltvas remekek műhelye Jó érzés, ha lépten-nyomon látják a keze munkáját a megye településein. Szűcs Sándor kovácsoltvas kerítései számos porta és középület díszei. Szűcs Sándor tizenhat éve váltotta ki az ipart, nem sokkal azután, hogy Csombárdra költözött. Akkor még a fele­sége és anyósa fogta a munkadarabokat, mert satura sem futotta. Egy-egy ková­csoltvas asztal, szék, gyertyatartó, közté­ri lámpa eladása után mindig újabb szer­számokat vásárolt, s ma már egy nyolc dolgozót foglalkoztató kft-t irányít.- Mindig azt tartottam szem előtt, hogy egyedi, s minőségi termékeket állít­sak elő. Ehhez megfelelő szakmai tudás­sal megáldott munkatársakat találtam. Nemrég nyílt Kaposváron egy bemutató- terem a munkáinkból. Műhelyében készítették a csombárdi templom különleges kerítését is, amire büszkék a helybeliek. A legújabb műre­mekeik pedig a márványlappal fedett ko­vácsoltvas asztalok.- Rábukkantunk egy régi könyvre, ab­ban a fotókon láttunk hasonlót. Annyira megtetszett, hogy lemásol­tuk, majd saját ötleteinket is megvalósítva legyártot­tuk az elsőt. Kelendőek Szűcsék ko­vácsoltvas munkái. Meg­hívták őket a kaposvári, a szekszárdi és a marcali kiál­lításra is. ■ Szűcs Sándor 1954. december 11-én született Kaposvárén. Glgében és Kaposváron végezte is­koláit. Géplakatos szakmát tanult, majd hegesz­tő lett. A kaposvári húskombinátban kezdett dolgozni, s 1985 éta vállalkozó. Huszonegy éve él Csombárdon a családjával. A helyi kulturális élet valódi köz­pontja a művelődési ház. Ennek két terme is a fiataloké. Az egyik az ifiklub, a másik az 1600 köte­tes könyvtár. Mindkettőt Sótonyi Mónika vezeti, aki a népművelői feladato­kat is ellátja a településen. A könyvtár irányítását a nagyapjá­tól „örökölte”.- Sótonyi György korábban polgármesterként nagy gondot fordított a fiatalok művelődésére is. Folyamatosan bővítette a könyvtárat, színpadi előadásokat is rendezett helybeli szereplők­kel. Mivel már gyerekként is rendre ott sündörögtem körülöt­te, később egyértelmű lett, hogy én veszem át a közösségi életben betöltött szerepét. Harminchét olvasó kölcsönzi a könyveket; azért csak ennyien, mert a diákok az iskolai könyvtá­rakban is hozzájutnak a kötelező irodalomhoz. Annál gyakrabban látogatják viszont az ifiklubot, amelyet nemrég festettek ki s rendeztek be új bútorokkal az önkormányzat segítségével.- Most a technikai eszközök beszerzése következik; a tizen­évesek igénylik a zenehallgatást meg a számítógép nyújtotta is­meretszerzési lehetőségeket - mondta. - A klubtagok, szeren­csére, sohasem unatkoznak, hi­Sótonyi Mónika szén minden alkalmat megraga­dunk a szereplésre. A színjátszó csapat többnyire Rejtő Jenő hu­moros jeleneteit adja elő. Az ezekhez szükséges korhű ruhá­kért a padlásokat is átkutatták. A színjátszók a legutóbb már­cius 17-én, a nyugdíjasok napján rendezett ünnepségen arattak si­kert, s már készülnek az újabb fellépésekre. Sótonyi Mónika egyáltalán nem bánja, hogy a hi­vatalosan csak három este nyitva tartó klub mindennap megtelik fiatalokkal. ■ Megél a földből Lukács Béla az egyetlen vállalko­zó, aki a földből él. Hat éve har­minc hektáron gazdálkodott, most már 120 hektárt művel. Apjától vette át a családi birtokot. Négy traktor, kombájn és kiegészítő munkagépek álinak udvarában a föld megműveléséhez. Elsősorban cukorrépát, napraforgót, árpát, repcét, búzát és kukoricát ter­meszt. A napraforgóval azonban - mint mondta - lassan felhagy, mert ez a növény sokkal kénye­sebb annál, mint amennyi hasz­not hoz. Ezért az idén inkább ku­koricával és búzával foglalkozik. A termény egy részére leszerződik, a többit maga értékesíti. A falu legnagyobb gazdálkodó­ja a kereskedés nehézségei mellett azzal küszködik legtöbbet, hogy küsmerje magát az átláthatatlan rendeletek szövevényében, és hogy kivédje az időjárás okozta károkat - A múlt évi aszály után a télen is igen kevés volt a csapadék - mondta. - Talán a tavasz hoz majd kiadós esőket. S ekkora bir­tokhoz szükség van alkalmazot­takra is. Az új típusú szövetkezésre, úgy látja, még nem érkezett el az idő. Ehhez szemléletváltozásra is szükség lenne. Addig is a legtöbb gazda kénytelen lesz a családja munkájára és az agrárhitelekre tá­maszkodva megélni a földből. ■ A pannon hátság 64 fokos gyógyvize olyan minőségű, mint a zalakarosi. Ám legalább 40-50 millió forint kellene, hogy egy élményfürdőt kiala­kíthassanak. ■ Húsz vendégszoba várja a csombárdi kastélyszálló látogatóit Hagyomány a színjátszás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom