Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 3 2 2001. Március 20., Kedd ü| Lakossági adóforintok Kommunális adót tíz éve vetett ki először az önkormányzat. Je­lenleg házanként háromezer fo­rint az összege. Adóból 480 ezer forint bevétellel számol a képviselő-testület. Iparűzési adót nem vezettek be, ezzel is támogatva a helybeli vállalkozó­kat, s elősegítve az újabb vállal­kozások letelepedését. A kom­munális adóból azonban már mintegy 80 ezer forintnyi a hát­ralék, s ezt 15 család halmozta föl - tudtuk meg Márcz Komád polgármestertől. S bár felszólí­tást küldtek, letiltás is volt, lehe­tetlen behajtani a tartozást, mi­vel az érintetteknek nincs állan­dó jövedelmük. A lakosság 41 személygépkocsi és hét egyéb jármű után fizet súlyadót. Az au­tók többsége keleti típus. Gépjár­műadóból két éve még 210 ezer forint volt az önkormányzat be­vétele, tavaly 173 ezerre csök­kent az összege; az idén 200 ezer forintra számítanak. ■ Tizenhétmilliós hiánnyal küszködnek Tizenhétmillió forint forráshiánnyal fogadta el a költségve­tést a képviselő-testület. Az évek óta pénzhiánnyal küszkö­dő kis faluban mégsincs csődveszély. Márcz Konrád polgár- mester bízik abban: sikeres pályázatokkal és takarékos gazdálkodással működőképes lesz az önkormányzat. A harmadik ciklusban irányítja a települést Márcz Konrád. Az utób­bi tíz év legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a 339 lakosú falu Bonnyapusztával együtt egészsé­ges ivóvizet kapott. Hogy megle­gyen a beruházáshoz szükséges saját erő, két évig szigorúan takaré­koskodtak.- Mit sikerült még megvalósíta­ni? •- Nagy eredmény a Kossuth ut­cai, csaknem egy kilométeres asz­faltút elkészítése. Ez az út különö­sen fontos volt a lakosságnak; négy éve ugyanis a Somogy Kertje Kft nagy összegű beruházásba kezdett, s így az úttal rossz időben is jól megközelíthetővé vált az üdülőfalu - mondta a polgármes­ter. - Az útépítéshez támogatást nyertünk, ám jelentős önerőt is adtunk hozzá. Nagy gondunk, hogy egyre többet kell költenünk íz önkormányzati épületek felújí­tására. Közülük pedig több ki­használatlan. Nincs óvodánk, is­Márcz Konrád polgármester kólánk és jegyzőségünk sem. A rendszerváltáskor sem gondol­tunk rá, hogy bármelyiket is visz- szahozzuk. Körjegyzőséghez csat- M,oztunk, mert ez kevesebbe ke­i soron lévő feladat?- A Petőfi utcát már tavaly sze­rettük volna aszfaltoztatok de si­kertelen volt a pályázatunk, s így a munka elmaradt. A megyei terü­letfejlesztési tanácstól - két évre elosztva - ötmillió forintot nyer­tünk. Ezt kétmillió forint saját for­rással kiegészítve a polgármesteri hivatalnál alakítottuk ki a korszerű vizesblokkot, és rendbe tesszük az orvosi rendelőt is. Készülünk a könyvtár felújítására, s elodázha­tatlan, hogy kialakítsunk egy helyi­séget a nyugdíjasoknak is. Az üres szolgálati lakásokból hoztuk létre az új polgármesteri hivatalt, s elké­szíttettük a kultúrház szociális he­lyiségeit is. Szóval a lehetőségeink­hez képest igyekszünk fejleszteni. Bonnya költségvetése 35 millió forintnyi. Elsősorban a Kossuth ut­cai vízelvezetés gondját akarja megoldani az önkormányzat. Eh­hez közhasznú munkásokat vesz­nek fel pályázati támogatással. Nem odázható a bonnyapusztai ravatalozó felújítása sem. ______■ A G ONDOS GAZDÁK A település irányítója és fej­lesztője az önkormányzat. A polgármester: Márcz Konrád. Alpolgármester: Egri Dezső. A képviselő-testület tagjai: Ignácz Sándor, Farsang László, Sárközi Károly és Végit György. A körjegyző: Bérdi József. A házior­vos: Dr. Horváth Tamás. A falu- gondnok: Derschner Tivadar, m Az oldalt írta: Krutek József Fotó: Eszes Andrea Bonnya Az erdős, lan- kás Külsö-So- mogyban épült a község, a Koppány-patak mentén. 1229- ben említi elő­ször írásos emlék Budunna néven, egy évszázad elteltével pedig Bonnyaként. 1480-ban már vásáros hely volt, a tőrök korban azonban el­néptelenedett a vidék. Később svábo­kat telepítettek Ide. Az 1800-as évek végén a községnek már ezernél több lakosa volt. A XX. század elején hat- vanan vándoroltak ki innen Ameriká­ba és Németországba. A faluhoz tar­tozó Bonnyapusztáról 1726-ból ma­radt fenn írás. Bonnyán már 1748-tól volt Iskola. Bonnyapusztán pedig 1949-ben létesítettek általános Isko­lát. Az utóbbiban 1966-ig tanítottak; Bonnyán 1979-ben szűnt meg az is­kola. akkor lett ugyanis Kisbárapáti az oktatás központja. Most negyven tanuló és 18 óvodás jár naponta Kisbárapátiba. Bonnyapusztán 1988- ban egy holland állampolgár vett elő­ször ingatlant, 1995 óta pedig egyre többen jönnek: jelenleg 13 ház van külföldi tulajdonban. Három vallás hívei élnek itt. a faluban egy evangé­likus-református templom van. Bonnyán 2000-ben két új ház épült, hármat felújítottak. A lakosság lélek- száma: 339. Guba, tarisznya a szövőszéken Nem egészen eredeti a művésze­tem, ezt mondják a szakembe­rek, nekem ugyanis nem volt ki­től megtanulnom a szövés tudo­mányát - mondta a nyugdíjas Klopfer Ferencné. - Könyvekből, minták másolása alapján sajátí­tottam el mindezt. Tíz éve kezdte tanulni a sző­nyegszövés tudományát. Víz­szintes és a függőleges kerettel egyaránt próbálkozott, mígnem kikötött a mostani, modern szö­vőszéknél.- Nagyon szeretem a szedet- tes mintát, azaz egyszínű alapon a színes díszítés változatait - mondta. - Főként tarisznyákat készítek, ami nagy figyelmet kí­ván. Hasznos időtöltés, sok örö­met ad, s ezzel őrzöm a helyi népművészeti hagyományt is. A Somogy Kertje üdülőfalu is rend­szeresen vásárol tőlem fali- és fu­tószőnyeget a vendégházakba, még az anyagbeszerzésben is segít. Napi négy-öt órát dolgozom a szövőszéknél. A székelytarisz­nyámra és a gyapjú alapanyagú pásztorgubára va­gyok a legbüszkébb; ez utóbbit viseli már a nagy­lányom is. Most szürke alapon szövök kockás sző­nyeget. Legjobban a pasztellszíneket kedvelem... Klopfemé gyakran bemutatja a gyerekeknek és az érdeklődő felnőtteknek is, hogy miként ké­szül a szőnyeg. Mint mondta: azt sajnálja, hogy a helybeli fiatalok kevésbé érdeklődnek a szövés iránt. Mert főleg a más településekről az üdülőfa­luba érkező városi gyerekek kallantyúznak, bati­kolnak és gyakorolnak a szövőkereten.- Sok szépséget találok a mama munkáiban - mondta a hatodikos unoka Hunyadi Anna. - Már két-három éve figyelem hogyan dolgozik, és ma­gam is gyakorolom a szőnyegszövést. Szeretném elsajátítani, mert agyon érdekes elfoglaltság. ■ Bonnyai lett a német feleség Özv. Buschbacher Istvánná: Napi 15-20 tojást szedek Üdítő itt a csend, a tisz­ta levegő. Bonnya nyu­galma nem véletlenül vonzza a városi embere­ket. Ennek az erdős, dombos tájnak a szép­sége minket is idecsábí­tott - mondta özv. Buschbacher Istvánná Hunyadi Ágnes, aki a férjével nyolc éve vett- egy öreg parasztházat. Felújíttatták, kényelme­sen berendezték. A férje 1995-ben meghalt, ám ő évente továbbra is leg­alább 11 hónapot itt tölt a faluban. A német há­zaspár az Ulm melletti Geislingenből költözött Bonnyára. Újsághirde­tésben bukkantak a kis település nevére. Egy­millió forintot költöttek a házra, s környezetének rendezé­sére. Özv. Buschbacher Istvánná elmondta: megszerette Bonnyát, az itt élő embereket. Gyorsan beil­leszkedett a közösségbe, s így már bonnyainak vallja magát. A legnagyobb öröm számára az, ha a kertjében dolgozhat. Gyü­mölcsfákat telepített, és állatokat is tart. Két hízót vágott a télen, de egyet még hizlal. Ötven tyúkot etet, így mindig van friss tojás a háznál. Voltak már birkái, s őzeket is nevelt. Gyermekei és három unokája Németországban élnek, de gyakran meglátogatják. Az itte­ni nyugalom nekik is felüdülést je­lent. ■ Megvették a varrodát Egri Dezső: Szeretnénk megőrizni a munkahelyeket Négymillió forintért megvásárolta a kisbár­apáti Kossuth mezőgaz­dasági szövetkezet bony- nyai varrodáját az önkor­mányzat. A szerződést már aláírták, az önkor­mányzat a napokban vesz föl mintegy három­millió forint hitelt, hogy kifizesse a vételárat. Kényszerű és nehéz döntést hozott a képvise­lő-testület, de nem volt más lehetősége a mun­kahelyek megőrzésére - állította Egri Dezső alpol­gármester. A településen és a környékén ugyanis a varroda az egyetlen üzem, amelyik nőket foglalkoztat. Több mint húsz éve készítenek itt bérmun­kában női és férfifehérneműt, ám tovább már nem tudja fenntarta­ni a szövetkezet. Jelenleg hu­szonötén dolgoznak a varrodá­ban; tíz helybeli, a többi Fiadról és Kisbárapátiból jár ide.- Gazdasági társaságot hoz lét­re az önkormányzat az üzem működtetésére - mondta az al­polgármester. - Bár, nem felada­tunk az ipari munkahelyek létesí­tése, a foglalkoztatás érdekében ezt vállalnunk kell. Aligha lesz könnyű, és az is várható, hogy kezdetben nem hoz bevételt. Ha azonban kivédjük a veszteséget, mindenképpen helyesen döntöt­tünk az épület megvásárlásával. A későbbi, remélt nyereségből mindenképpen fejlesztenünk kell. Akkor hosszabb távon is fennmaradhat, s talán a létszám is bővíthető lesz. Most mintegy negyven mun­kanélküli van a faluban. Számu­kat csak növelte volna az üzem bezárása, s ez még több kénysze­rű kiadást jelentene az önkor- mányzatnak. ________________■ Az oldal elkészítését a bonnyai önkormányzat támogatta az üdülőfaluban Pál Erzsébet az üdülőfalu háziasszonya kedvenceivel Zsiványválasztás Csodálatos a táj, a Somogy Kertje üdülőfalu környéke. Mintegy harminc hektár földje van itt az idegenfor­galmi kft-nek - tudtuk meg Cseh Mariann háziasszony­tól. Öt éve kezdtek építke­zésbe a turizmus fejleszté­sére úgy, hogy megőrizzék a falusi romantikát.- A központi épület át­adása óta újabb két vendég­ház szolgálja a pihenést - mondta. - Most 15 két­ágyas szobát adtunk át a vendégeknek. Készülünk újabb két parasztház felújí­tására is. A változatos ren­dezvényekkel többféle igényt igyekszünk kielégí­teni; az üdülőfalu jó lehetőséget ad a kikapcsolódásra. Nyáron kü­lönösen népszerű a Somogy Kertje a kisgyermekes családok körében. Bővítették a szolgáltatások vá­lasztékát. Két hónap alatt elké­szül az úszómedence, s tervezik azt is, hogy a fiatalabbaknak kempinget létesítsenek.- Az üdülőfalu programjainak palettája is egyre többszínű - mondta Pál Erzsébet, a másik há­ziasszony. - Farsangi mulatság­gal kezdtük, s részt vettek benne néptáncosok is. Áprilisban a gye­rekeknek rendezünk húsvétot a nyuszilakban. Lesz szőnyegszö­vés, agyágozás, tojásfestés és to- jáspatkolás is. Május elején meg­tartjuk a medenceavató gólyapar­tit, júniusban pedig lovastalálko­zót és countryfesztivált rende­zünk. Július 21-22-én lesz a be­tyárkalandok hagyományos ese­ménysorozata, benne a zsivány­választás, amely fölidézi a régi idők hangulatát. Akár csak au­gusztus elején a középkori hétvé­ge, majd pedig a bortúra. A Somogy Kertjében tartják Mihály-napkor a szüreti mulatsá­got. Lesz dzsiptúra, Márton- és András-napi meglepetés. Az év programját a Luca-nap zárja, bo- szorkányos mulatsággal. ______■ Pe cázik a hajdani grófnő Korát meghazudtolóan frissen mozog a bonnyapusztai özv. Nagy Jánosáé, aki most ünnepli 77. szü­letésnapját. Azt mondta: mivel a halált úgysem kerülheti el, a testét - elhalálozása után - felajánlotta a budapesti orvostudományi egye­temnek. Nagy Jánosáé második házasságakor, 1957-ben költözött Bonnyapusztára, ám azóta elvesz­tette a harmadik férjét is. Egyedül él, mégsem magányosan.- A hozzám hasonló idősek a ház körül s a veteményeskertben tevékenykednek, baromfit tarta­nak, s persze főznek maguknak - mondta. - Elvégre a Koppány csár­dában egyiküknek sem jutna ebédre, vacsorára. Az önkormány­zat azért próbál segíteni bennün­ket. Abban is, - s ezt a gondunkat minél előbb orvosolni kellene hogy alakítsanak ki autóbusz­megállóhelyet a Kaposvár felé me­nő oldalon. Most ugyanis a busz az árokba áll be. A pécsi járat pe­dig emiatt meg sem áll itt. Özv. Nagy Jánosné a szabad idejében olvas vagy horgászik. Négyezer kötetes könyvtára van. Az első férje író, a második német gróf és pap volt, így sok könyv ma­radt rá. Kedvelt időtöltése a pecá- zás is, most váltotta ki az enge­délyt a gerézdpusztai tóra.- Szerencsés horgász vagyok, mert mindig akad hd a horgomra - büszkélkedett. - A horgásztársa­im mondják is: ha Kati néni nem írt a fogási naplóba, nekünk nem is érdemes bedobni, mert úgysem lesz kapás...__________________■ Csak elvétve lopnak Tizenegy polgárőr tevékenykedik évek óta a bonnyai egyesület­ben. Gelencsér József elnök el­mondta, most három új tagot vesznek fel. A faluban jó a közbiztonság; ez a rendszeresen járőröző, a társadalmi munkát szívesen és felelősséggel végző polgárőrök­nek is köszönhető. Az egyesüle­tet - amely eddig csak az önkor­mányzat támogatására számít­hatott - tavaly már magánsze­mélyek is segítették. Az elnök szerint a bűncselekmények szá­ma elenyésző. 1999-ben három esetben loptak fát, tavaly pedig csak egyetlen lopás fordult elő: az üdülőfaluból tűnt el egy nye­reg:___________________’ ■ A hatodikos Anna és nagymamája a szövőszéknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom