Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám

2001. Március 17., Szombat HORGAS Z A T Somogyi Hírlap - 11. oldal V A D Á S Z A T Márciusi köszöntő Tavasz. Mozgalmas időszak ez az erdőn. Az őzek területet foglalnak, egyes öreg bakok megkezdik az agancs tisztítását. A gímeknél nap­ról napra változik a szociális rang­sor. Mind több a csíkos malacait ve­zető koca. A rókák már nevelik az ivadékokat, van, ahol néhány napo­sak a rókafiak, van, ahol már a koto­rék előtt játszanak. A legjobb idő, hogy mi is egy új­donsággal rukkoljunk ki, egy vadá­szoknak és horgászoknak szóló melléklettel, amit ezentúl havi rend­szerességgel, egyelőre két oldalon olvashatnak. Mindig figyelembe vesszük az időszerűséget, a vadász- és horgásznaptárt. Most március­ban a szalonka foglalja el a fő he­lyet, a horgászoknál pedig a sügér. Bemutatkozási lehetőséget kíná­lunk a vadásztársaságoknak és a horgászegyesületeknek, a vadászat­ra jogosult szervezeteknek, min­denkinek, akinek a vadászat, horgá­szat, a horgászvizek és a természet- védelem szent ügy. Támogatókat keresünk, és hirdetési lehetőséget kínálunk. Reméljük, a szakmabeli­ek és a vadászatot-horgászatot csak messziről figyelők is találnak benne érdekességet és sok olvasnivalót. ■ Stabilitást akar a szövetség A vadásztársaságok gazdálkodását tönkreteheti, csődbe juttathatja a mezőgazdasági, erdeivadkár és az erdővédelmi bírság. 1999-ben 60 vadásztársaság mintegy 160 millió forint mezőgazdasági és 30 millió forintnyi erdeivadkárt, 2000-ben 15 millió forintnyi erdővédelmi bír­ságot fizetett ki.- A Somogyi Vadászok Szövetsé­ge egy asztalhoz akarja ültetni a va­dászatra jogosultakat, a föld- és er­dőtulajdonosokat, az erdészeti szolgálatot, a vadászati felügyeletet, hogy megtalálják a közös utat az erdő és a vad védelme érdekében. Közös álláspontot kell kialakítani a vadkár megítélésében, a csökkentő tényezők kiszámításában, az elszá­molás árában és a vadkár elhárítá­sában - mondta dr. Diviánszky Já­nos elnök. Hozzátette: a vadkár el­hárításában együtt kell működni a föld- és erdőtulajdonosoknak és a vadászatra jogosultaknak. A védegyletet és ezenbelül a va­dászszövetséget 1881-ben alapítot­ták, majd kötelező tagsággal mű­ködött 1990-ig. Négy éve, mióta a kamara kivált, nincs kötelező jelle­gű feladata. A tagság önkéntes: 32 területes és 18 bérkilövő társaság, mintegy 1600 sportvadász érdekeit védi. Elfogadták az új alapszabályt és egy megújulási programot, hogy a szervezeti rendszer a napi opera­tivitásnak és a hosszú távú dönté­seknek - megfelelő szinten - eleget tudjon tenni.- Kiemelten fontos a szolgáltató­szervezetté válás, hogy képesek le­gyünk a tagjainknak színvonalas, olcsó szolgáltatást nyújtani, a jog­segélyszolgálattól az adóbevallásig - mondta dr. Diviánszky János. - A szövetség figyelemmel kíséri az egyes pályázati lehetőségeket, ezekről nemcsak tájékoztatja a va­dásztársaságokat, hanem az elké­szítésükhöz is segítséget tud nyúj­tani. A szövetség biztos szakmai hát­tér megteremtésével biztosítja a magyar vadgazdálkodók tevékeny­ségét és a vadászati lehetőségeket. A természeti értékek megőrzése ér­dekében szoros kapcsolatot alakít ki a földtulajdonosokkal, az erdé­szekkel, a természetvédőkkel. Az uniós csatlakozás komoly kihívást jelent a vadászatra jogosultaknak is, a minél zökkenő mentesebb át­állást a társszervezetekkel együtt, közösen kell elősegíteni. sz. á. Kamarai hírek MÁRCIUS 21. A vadászvizsga felkészítő tanfolyamának kezdete a vadászkamara Rákóczi téri székházában, ahol a leendő vadá­szoknak a felkészüléshez a vadá­szati szakemberek mellett hang- és képanyag is a rendelkezésükre áll. A tizenhárom hetes képzés fa­kultatív és önköltséges. MÁRCIUS 29. Vadászvizsga (minden hónap utolsó csütörtö­kén), kilencvennapos előzetes bejelentkezés után. FEBRUÁR 28-ig 2584-en vál­tottak vadászjegyet 2001-re. Az el­maradt jegyek hétfőnként pótolha­tók. A fegyvertartási engedély csak a vadászjeggyel együtt érvényes. MÁRCIUS 30. A Somogyi Va- dászalmanach „Bemutatkozunk” című’ fejezetéhez a kéziratok le- adási határideje. _____________■ Rec epttipp______ Sz alonka borban Hozzávalók: személyenként egy szalonka, 20 dkg sonka, 10 dkg hagyma, rizs, egész bors, fél liter fehér bor, egy pohár tejföl, 2 evőkanál liszt, só, leveskocka. A vadszárnyasok húsa akkor a legfinomabb, ha egy kicsit állott. A néhány napig pihentetett sza­lonkát szárazon megtisztítjuk, a belső részét kiszedjük, meg­mossuk, sóval bedörzsöljük. Egy lábasba tesszük a vékony csíkokra vágott sonkát, a felka- rikázott hagymát, borsot, leveskockát, a bort és fél liter vizet. Beletesszük a szalonkákat is, és fedő alatt puhára pároljuk. Amikor a hús megpuhult, kiszed­jük, a maradék levet behabarjuk és a madárra öntjük. _________■ Az erdők hosszú csőrű királynője A scolopax rusticola rusticola a lile alakúak rendjébe, a szalonkafélék családjába tartozó madárfaj. Testes, zömök termetű, feketés (!) színű. Hosszú, egyenes csőre alkalmas a föld alatti táplálék kitapogatására. Ujjai között nincs úszóhártya. Európában, Ázsiában költ, a telet a Földközi-tenger környékén és Indiá­ban tölti. Nálunk szórványosan költ, ta­vasszal tömegesen vonul át. Egyik legfonto­sabb szárnyas vadunk. Ezt a lexikon írja a szalonkáról. A vadászok szerint azonban a tavasz titokzatos hírnöke, az erdő királynője, hosszú orrú vándormadár, va­csoracsillag alatt imbolygó vándor, úri madár, hosszú csőrű szerelem, sőt Széchenyi Zsig- mond szerint a vadászkapcsolatokat és -barát­ságokat elősegítő valóságos békemadár. Itt van, megjött! A kora tavaszi alkony opál­színű égboltja, a bokor alatt surrogva kergetőző rigópár, a dürgő fácánkakasok alkonyi koncert­je, a nyíló kankalin homályba vesző sárgája mind-mind a tavaszi szalonkahúzás velejárója és teljessé tevője. Igazi vadász szívét úgy me­lengeti a szalonka ecsettolla, mint a legneme­sebb nagyvad trófeája. Már hangjának a megítélése sem egyértel­mű, hiszen van, aki szerint makog, s van, aki cvikkelni hallja, sőt cippegve krampog, pisszeg, cippog és kotyog, de leginkább korrog. Az erdei szalonka vadászatának legfőbb va­rázsa a kiszámíthatatlanság, hiszen nincs még egy ilyen madár, amely az esti és hajnali húzá­Mire szabad vadászni? Márciusban: vaddisznó kan, süldő, malac (ko­cára nem), erdei szalonka (csak húzáson, na­ponta személyenként legfeljebb négy madarat szabad elejteni), üregi nyúl, róka, pézsmapo­cok, nyestkutya, mosómedve, dolmányos varjú, szarka, szajkó. són a repülés technikájának olyan ' változatosságát mutatná be, mint ez a titokzatos vándor. Csöndes tavaszi es­téken lassú számycsapásokkal imbo- lyog a vágások felett. Ha hideg böjti széllel érkezik, úgy vág el a fejünk fö­lött, hogy a sörétest sincs idő fölemel­ni, van úgy, hogy a magasság miatt alig fecskényinek tűnik, máskor em­bermagasságban cikázva lep meg bennünket. Nincs az a pillangó, amely hasonló bravúrra képes. A leg­több vonuló madár érkezését fényes nappal tapasztaljuk. Hosszú csőrű szerelmünk az éj leple alatt, csend­ben, titokban érkezik. Megesik, hogy az esti húzáson még nyoma sincs, ám - ha leküzdjük lustaságunkat - haj­nalban a szokott leshelyünkre balla­gunk, meglepődve észlelhetjük, hogy megérkezett. A húzás rövid, mert vagy ránk esteledik, vagy kivilágoso­dik. A szalonka napkeltekor és nap­nyugtakor húz, éjszaka pedig vonul. Sok szakértő szerint „puha ma­dár”, a legkisebb sérülésre is leesik. Mások szerint érzékeny, és a legki­sebb sérülésre is leszáll. De mint min­den távolba vonuló madár szívós és rafinált. Szívós, hiszen olykor éjsza­kánként ötszáz kilométert is repül, rafinált, hi­szen esetenként a lövés után apró számycsa­pásokkal, siklórepüléssel földet ér, és mire felvennénk, szárnyra kapva eltűnik. Sok­szor azonban keszegelve, vergődve ér föl­det, s mire odaérünk, már szétterpesztett szárnyakkal kimúlik. A lövésnél vigyázzunk arra, hogy a las­san, dürrögve korrogó szalonkára - ellen­tétben a gyors szalonkával - ne fogjunk túl sokat elébe! A kapkodás a sikeres lö­vés legnagyobb ellensége. Ha cvikk jön, nehéz a lövés, mert a madarak általában himbálóz­nak, magasságot változtatnak. Mindig a hátsó madarat célozzuk meg! Ha az leesik, a mit sem sejtő elsőt még van időnk célba venni. Mi a varázsa ennek a madárnak? Egész lé­nyünk tele van az erdőt-mezőt zöldbe öltözte­tő tavaszvárással, a bizsergető megújulással, és közben megérkezik az a madarunk, ami­nek az életéről olyan sokat tudunk, és mégis olyan keveset. _________________szarka ágnes A legnagyobb vadgazdálkodó A Somogyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaság jelenleg nyolc­vanezer hektáron folytat vadgazdál­kodást. Ez a korábbi vadászati tör­vény időszakában mintegy száz- százötezer hektár volt. A területen a Sefag Rt-nek nyolc erdészete műkö­dik. Vannak területeink, amelyek közösek, tehát két erdészet kezeli: ilyen a zselici, amit a kaposvári és a zselici erdészet, és ilyen Zamárdi terüle­te, amit a szántódi és a somogyvári erdé­szet közösen kezel. Az elmúlt években kialakult egy megfe­lelő vadgazdálkodási gyakorlat ezeken a te­rületeken. Ahogy a megyében, úgy a Sefag területeinek is a gímszarvas­vadászat az erőssége, amely első­rendű fontosságú és igen keresett a vendégek körében. A másik: a vad­disznóvadászat. A vaddisznóvadá­szaton belül meghatározó a társas hajtóvadászatok szerepe. A Sefag Rt-nek mintegy 60 vaddisznóhajtó napja van egy évben, ez igen ko­moly megterhelést és feladatvégzést jelent a kollégáknak. A vaddisznóál­lomány a megyében 1994-től a 2000. évi becslésigazt mutatja, hogy 3700-ról 5700-ra, tehát jelentősen növekedett. Sajnos, ennek a problé­mái is megmutatkoznak a mezőgaz­dasági vadkár növekedésében. A Sefag Rt vadászati bevételében és vadászati értékesítésében a vaddisz­nó már meghaladja a gímszarvas va­dászati jelentőségét, hi­szen a vaddisznó vadá­szatához kapcsolódó szolgáltatások és a va­dásztatás ára az árbevéte­len belül több mint ötven százalék. A Sefag Rt Somogy megyében a Balatontól a Dráváig terjedő területen gazdálkodik. Ahány terü­let, annyi jellegzetesség: van síkvi­dék és dombság, belső- és külső-so­mogyi terület egyaránt. Minden te­rületen vadászházzal rendelkezünk. A nyolc vadászház 100 vendégeiké pes egyszerre ellátni. A vadászháza­inkat és az infrastruktúránkat folya­matosan fejlesztjük, az elmúlt évek­ben sok milliót költöttünk a vadász­házak átépítésére és korszerűsítésé re. A vadgazdálkodásunkra az or­szágban szinte egyedülálló szám­ban jellemző a vaddisznós kertek üzemeltetése. Hét di6znóskertünk van, ezeknek a területe 1800 hek­tár. A vaddisznós kertek kötelezővé teszik az intenzív vadtartást, s en­nek az eredménye, hogy a viszony­lag kevés szabadidővel rendelkező vendégeink vadásztatása 1-2 nap­ba sűrítve is nagyon sikeres. Nyil­vánvaló, hogy a vaddisznó-vadász­tatásból befolyó árbevétel növeke­désében a vaddisznós kertek igen komoly szerepet vállalnak. A vad­disznós kerteket azonban minőségi­leg át kell alakítani, hiszen az iga­zán értékes kanok - a vendégek ál­tal leginkább keresett vadkanok - biztonságos elejtése a mostani rendszerben nincs megoldva. Eb­ben a kérdésben mindenképpen előre kell lépni. A Sefag Rt vadgaz­dálkodására a területi tagoltságon kívül az is jellemző, hogy igyekez­tünk azokat a kollégákat megtalálni és foglalkoztatni, akik kellő tapasz­talattal és ismeretanyaggal rendel­keznek, valahol a szakma kiválósá­gai. Ma már elmondhatjuk, hogy a fiatalabb generációban több mér­nök van, sokan közülük már má­soddiplomások, kvalifikált, szak­máj uldioz értő szakemberek. A Sefag Rt Somogy megye 600 ezer hektárjából a maga 80 ezer hektárjával az egyik legnagyobb vadgazdálkodó, a területi adottsá­gok eltérőek, éppen ezért nem azo­nosak az egyes területek problémái és erényei sem, de minden területen igyekszünk megfelelő módon gaz­dálkodni. Egyes területeken jelenleg a nagyvadállomány túlszaporodá- sának a problémájával küszkö­dünk. Ahol ez a gond jelentkezett, ott megtaláltuk a módját, és elkezd­tük a kezelését. Nem lehet cél, hogy egy finanszírozhatatlan költségű ál­lományt csak önmagáért fenntart­sunk. Valószínűleg egy alacso­nyabb szintű állomány tartására rendezkedünk be, ehhez nyilván megkapjuk a segítséget a vadászati és erdészeti hatóságtól egyaránt. Hosszú távon mindenképpen a vad­állománynak s erdei és mezei kör­nyezetének egyensúlyi állapotát szeretnénk elérni. BUZGÓ JÓZSEF VADGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLYVEZETŐ PR A Browning Kaposváron A Browning teljes választéka kapható az üzletben Már több mint egy éve, 2000 január­jától a kaposvári Szent Hubertus Kft a belga Browning vadász- és sportfegy­verek, ruházati és kiegészítő termé­kek, az amerikai Winchester sörétes és golyós lőszerek kizárólagos forgal­mazója Magyarországon. Néhány napja a kft nemcsak a fenti termékek, hanem a Winchester- és a japán Miroku-fegyverek forgalmazója is.- Országos hálózatot építettünk ki, így a kaposvári boltunkon kívül - a bevált nyugati példát követve - az ország 17 vadászboltjában is kapha­tó a Browning. Az érdeklődők So­mogy megyében cégünk kaposvári, Fő utca 40. szám alatti üzletében ta­lálkozhatnak a neves fegyvergyár termékeivel. A kizárólagos import­jog lehetővé tette, hogy az előző év áránál jelentősen olcsóbban kínál­juk ezeket a fegyvereket, habár a két-háromszázezer forintos puskák­tól a több millió forintosak is megta­lálhatók a választékban. A Posta­bankkal kötött szerződésünk alap­ján kedvező kamatozású hitellel is le­het a kaposvári boltunkban vásárolni. Minden boltban azonos áron kap­hatók a fegyverek, azonban minden­hol más kedvezmények lehetsége­sek. Változatlanul mi fizetjük annak a személynek a vadászjegyét, aki új Browning-fegyvert vásárol. Minden­nemű egyéni igényt ki tudunk elégí­teni: megrendelőnk az alapmodellek- ből kiindulva akár saját maga is meg­tervezheti kedvenc vadászpuskáját. A Browning-paletta egyedülállóan színes: kapható a Privilege 12, ami a Browning-termékek csúcskategóriá­jába sorolható. Az elmúlt év során bővült az új golyós fegyver, az Acera kaliberkínálata is. Piacra került a Gold Fusion sörétes, félautomata va­dászfegyver, amely ma a legkön­nyebbek közé tartozik. A duplago­lyós Erice csőmegoldása a Browning legújabb szabadalma.- A Szent Hubertus Kft teljes körű szolgáltatást nyújt: fegyverműhe­lyünkben vállaljuk a távcsövek fel­szerelését, a fegyverek belövését és a műszaki vizsgáztatást. A vadászok­nak nem szükséges Budapestre utazni, hiszen munkatársaink heten­te viszik a vadászfegyvereket a mérő­állomásra. Jól képzett fegyverműve­seink: Bállá Sándor és Horváth Attila elvégzik az esetleges nagyjavításokat is: a farészek teljes felújítását, a diófa kiválasztása után az új tus elkészíté­sét, a fegyver fémrészeinek bamítá- sát. Ezeket egy-két hetes, a kisebb ja­vításokat 1-2 napos határidővel vál­laljuk. Fegyverműveseink túl vannak az ezredik fegyver javításán.- Boltunkban a Browning-fegyve­rek, a vadász- és sportruházat, a Winchester- és Miroku-vadászfegy- verek mellett kaphatók az olasz Fabann sörétes, az engedély nélkül tartható Flóber-fegyverek, a spanyol Gamo-légfegyverek. Vállaljuk lőte­rek tervezését és kivitelezését, ame­lyeket a világelső francia Laporte és az angol Promatic gépeivel szerelünk fel. Automata koronglövő gépeinkkel szívesen segítünk a vadásztársasági rendezvényeken a helyi koronglövő versenyek lebonyolításában. Reméljük, hogy az érdeklődők mind nagyobb számban keresik fel üzletünket Kaposváron vagy a buda­pesti FeHoVa F pavilonjának 101/f-es standját, ahol megtalálják a Brow­ning, a Winchester és a Miroku tel­jes áruválasztékát. A vásár ideje alatt a fegyverek és lőszerek kivételével a ruházati és kiegészítő termékekre so­ha nem látott, rendkívüli árenged­ményt biztosítunk. Címünk: Kaposvár, Fő u. 40. Telefon, fax: 0&82-318-954, 82-511-268 E-mait tibaldb@matavnet.hu VADÁSZÜDVÖZLETTEL: TIBÁLD BÉLA A SZENT HUBERTUS KFT ÜGYVEZETŐJE PR A vadkár A vadászati törvény 75. paragra­fusa alapján vadkárnak minősül a gímszarvas, a dám, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon ál­tal a mezőgazdaságban és az er­dőgazdaságban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a gyü­mölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a cseme- tésben okozott kár. A vadászatra jogosult köteles gondoskodni a vad elriasztásáról, a károkozás közvetlen veszélye esetén értesí­teni a közvetlen földhasználót, a vadászati jog gyakorlását a föld- használattal összefüggő gazdasá­gi tevékenységgel összhangban végezni, szükség esetén vadkár­elhárító vadászatot tartani. A föld használója köteles közreműköd­ni a vadkár elhárításában, értesí­teni a vadászatra jogosultat a kár­okozás közvetlen veszélye ese­tén, gondoskodni a vadállomány kíméléséről, a vadállomány túl- szaporodása esetén állomány­szabályozó vadászatot kezdemé­nyezni _____________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom