Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-17 / 64. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 6 9 2001. Március 17., Szombat A GONDOS GAZDÁK A település irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Szigeti József. Az alpolgármester: Kecskés Gábor. A képviselő-testület tagjai: Balogh Istvánná, Bene Ferenc, Bódis József, Gergelics Aranka, Kovács Béláné, Somi Levente, dr. Sörös Béla és Szűcs Józsefné. Körjegyző: dr Fodor Zoltán. Az általános iskola igazgatója: Végh István. Óvodavezető: Balogh Istvánná. _______ ■ Az oldalt írta: Czene Attila, Fónal Imre. Fotó: Eszes Andrea. Pro és kontra a szeméttelepről Szeméttelep épül a falu határában. A terv szerint ez fogadja be a régió hulladékát. A ságváriakat kérdeztük: Mit szólnak hozzá? Gáspár Jenőné: - Biztosan hasznos lesz a szeméttelep. A fiam is azt mondta, hogy azért drágább a szemétdíj, mert messzebb kell vinni. Most évente 2500 forintot fizetünk, ami meglehet, másnak nem sok pénz, de nekem, a nyugdíjasnak jelentős összeg. Valahová pedig le kell rakni a hulladékot, nem hordhatjuk ki az utca végére. Magyar János: - Nem tartom jó ötletnek azt, hogy a falunk mellé szeméttelepet terveznek. Túl közel lenne a krematórium mögött, és biztosan nagy bűzt okozna. Pedig Ságvár is beletartozik a balatoni, kiemelt üdülőövezetbe. Többen zúgolódnak a helybéliek közül. Mondtam már a polgármesternek, aki az osztálytársam volt, hogy elhibázott- nak tartom ezt az ötletet. Ha messzebb lenne, mondjuk, a Diófa soron túl, akkor jobban elfogadnám. _______ ■ Ös szeállításunk elkészítését támogatták: a helyi ön- kormányzat, a Horváth és Társa Bt Vámügynökség, és a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet. Óvodát építenek a jövőnek- A legfontosabb feladatunk az új óvoda és a szennyvízcsatorna-hálózat megépítése - mondta Szigeti József polgármester. - Az óvoda a volt református iskolában kapott helyet, amit száz évvel ezelőtt építettek. Nagyon megromlott már az állaga, újat kell terveztetnünk helyette. Úgy gondoljuk, az iskola melletti, szabad területen építjük föl, így egy helyen lennének az oktatási intézményeink. Állami segítség nélkül azonban nem tudjuk megvalósítani a négy csoportnak helyet adó óvodát és a százszemélyes éttermet, valamint a 300 adag ebédet főző konyhát. Évente 15-20 lakossal gyarapodik Ságvár lélekszáma. Egy részük betelepülő, de egyre több kisgyermek is születik. Tizenöt év után az idén először kellett két párhuzamos első osztályt indítaniuk az iskolában, mert negyvenötén ballagtak el az óvodából.-Tárgyaltunk a környező települések és a DRV Rt vezetőjével, mert elemi érdekünk, hogy kiépítsük a szennyvízcsatorna-hálózatot mondta Szigeti József.- Enélkül ugyanis 2006-tól nem szabad építkezni. Nem akarjuk, hogy a falu fejlődésének ez legyen a gátja. A polgár- mester arra a legbüszkébb, hogy az önkormányzat soha nem szorult hitelre. Sőt, kincstárjegyben még fialtatják is a pénzüket. Ezzel együtt sem fenékig tejfel a polgármester élete; nemrég kiderült például, hogy az irodája alatt nyolc méter mélyen egy nagy üreg van, ezért valószínűleg el kell bontani a feje fölül a hivatalát. Erre úgy derült fény, hogy megrepedtek a falak, s akkor kezdtek el vizsgálódni.- Más épületek fala is repedezik; ennek oka: a főutca nagy forgalma - mondta Szigeti József.- Várjuk, hogy megépüljön a Ságvárt kikerülő M65-ös főút, a megyei fejlesztési koncepció sze- rint tervezik a megépítését.__________ ■ Szigeti József polgármester Szaporítják a fácánt Hiri Sándor, a vadásztársaság vezetője Kint maradtak a fácánok a területen, gyenge idényt zárt a ságvári Észak-somogyi Vadásztársaság.- Háromezer fácánt helyeztünk ki az idén - mondta Hiri Sándor, a vadásztársaság vezetője. - Az enyhe tél miatt azonban sok madár kint maradt, hiszen a területünkre jellemző nádasok, lápok, vizes részek nem fagytak be, s ez rendkívül megnehezítette a vadászatot. Gyenge volt tehát az idei teríték. A környező megyékben már mindenütt megtiltották a fácán vadászatát, olyan kevés van ebből a szárnyasból. A ságvári társaság két éve sikeresnek mondható kísérletbe fogott: a fácán mesterséges szaporításába, így évente több ezerrel tudják növelni a különben egyre ritkuló állományt. Az észak-somogyi társaság területén - több mint tizenegyezer hektár ez a 70-es út, Fejér megye határa és a 65-ös út között - kevés az erdő s így a nagyvad is. Hiri Sándortól tudjuk: a most véget ért szezonban azért lőttek néhány szarvast meg vaddisznót is.- A mezőgazdasági szerkezet- váltás kedvezett a vadnyúl és a fogoly szaporodásának; ezekből Hetvenegy tagja van az Észak-somogyi Vadásztársaságnak. A megye egyik legrégebbi szerveződése, tavaly volt ötvenéves. egyre többel találkozunk - mondta a társaság vezetője. - Sok a parlagon hagyott föld, s ezek nagyszerű búvóhelyet nyújtanak az állatoknak. ■ Mezőőr vigyáz a pincékre Megszületett a döntés: júliustól mezőőrt is alkalmaznak. Háromszáznál több pince van a külterületen, és gyakoriak a betörések. Műszaki ciíckeket, például motoros kapát is loptak már innen, máskor csak enni- és főképpen innivalóért törtek be. S ha nem is visznek el nagy értéket, akkor is jelentős a kár, mivel a „látogatók" után javíttatni kell az ajtót, ablakot. A közbiztonság egyébként jónak ítélhető,.Károlyi János rendőr, a körzeti megbízott lelkiismeretesen végzi a dolgát. Hétvégenként vannak csak zűrök, főleg pénteken, amikor diszkót rendeznek s némelyik fiatalember nagyon erősnek érzi magát. A rendőrség és a falusi önvédelmi csoport közösen készül a megfékezésükre. ■ Ságvár Tizenhétezer évvel ezelőtt rénszarvasvadászok éltek a mai Ságvár területén. Régészetileg feltárt kunyhóik Magyarországon a legrégibb építményei. A település első ismert neve kelta eredetű: Tricciana - ma ezt viseli a mezőgazdasági szövetkezet. A római birodalomban Ságvár a Pécsről Győrbe vezető hadiét fontos állomása volt, ezt az egykori temető és a várfalak is tanúsítják. Több római császár megfordult itt, Gratianus innen még törvényt is kibocsátott, s itt született Triccianus, a kivételes tehetségű katona, később Alsó-Pannénia helytartója és Caracalla császár barátja. Sagwar alakban 1460-ban említik először a település nevét, Gáni Kristóf birtokaként. A név egyes kutatók szerint a honfoglaló Ság vezértől származik, mások azt állítják: egy hegyet jelölt. A ságváriak öt templomot is építettek az idők során, kettő ma is áll. A falu sokáig egyházi birtok volt. az 1848-as szabadságharc idején Kossuth toborzói itt várták a seregbe a Jellasics ellen vonuló katonákat. Ságvár az 1990-es rendszerváltás után indult erőteljes fejlődésnek. Jelenleg 1807- en lakják. A természet szeretetére nevelnek Terítésben is versengtek a tanulók; képünkön az Oroszlánok csapata húsvéti terítékkel Harmadszor tartottak Szilády- napokat a héten a névadóra emlékezve a ságvári általános iskola diákjai. Ebben a tanévben 215 gyerek tanul itt; a többségük helybéli, ám járnak ide somi és nyimi nebulók is. A tudós névadó szellemiségének megfelelően előadásokat is hallgattak. A kisebbeket a vizek és vízpartok, erdők élővilágának rejtelmeibe avatták be, a nagyobbak az ásványokról, kőzetekről tanultak, s a drogfogyasztás veszélyeiről és a II. világháborúról is hallgattak előadást. A gyerekek kívánságára ismét rendeztek pizsamás diszkót, s volt divatbemutató. Terítési versenyen is összemérték tudásukat, az iskola új szárnyában pedig a töreki Tan Lajos festményeiben gyönyörködhettek. A természet szeretetére nevelést fontosnak tartják az iskolában. Méreg Éva tanár elmondta: amikor megszűnt az úttörőcsapat, azonnal megalakult a Zöld Szív Egyesület helyi csoportja. Bekapcsolódtak a savas esőket és a levegő szennyezettségét mérő nemzetközi programba, s részt vettek a sárga és piros turistaút kijelölésében. Somtól Nyimen át, az Ali-réttől a Cinege-patakig festették föl a jelzéseket a fákra, oszlopokra. Szilády Áron (1837-1922) orientalista, nyelvész, református lelkész és Ázsia-kutató Ságváron született, az apja itt volt lelkész. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta, Kiskunhalas - ott tevékenykedett lelkészként - országgyűlési képviselője von. Megnyílnak a lelkésznek- A lelkésznek köny- nyebben megnyílnak az emberek; esetleg oda is beengedik, ahová egy hivatalos személyt nem - állította Tegez Ferenc református lelkész, az öt települést ellátó, ságvári családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője. Akkor működik jól a szolgálat, ha a tevékenysége nem észrevehető - ez a lelkész véleménye. Akik segítségre szorulnak, a legszívesebben elbújnának. - Csak azokon a nehéz sorsú családokon tudunk segíteni, akik engedik - mondta. - Itt jelenthet könnyebbséget, hogy lelkészként két tevékenységben, hiszen református papként is járok a hívekhez, ügy azonban csak egy szűk kisebbséggel, pár száz hívemmel találkoznék, míg így akár több ezer emberrel is. Ha valahová a szolgálat vezetőjeként bekopogok, nyilván nem úgy kezdem, hogy áldás, békesség, én vagyok a nagytiszteletű úr. Tegez Ferenc arról is beszélt: a gyermekjóléti tevékenységben nagyon fontos a megelőzés.- Ez sem látványos munka, hiszen ha egy fiatalt sikerül megóvnunk az elkallódástól, a csavargó életmódtól vagy attól, hogy kábítószeres, alkoholista legyen, sikert érünk el ugyan, ám szinte senki sem tudja, hogy nekünk is részünk van benne. ■ Cigányszervezet alakult Ságváron, ez a legújabb önszerveződés. A civil szervezetek egyre-másra alakultak az utóbbi egy-két évben. Juhász Gyula, a művelődési ház vezetője azt mondta: néhány éve még aludt a falu, de sikerült 'fölébreszteni. Ma már a nyugdíjasklub, a természetbarátkor, a női kamarakórus színfoltja a község kultúrájának, s rendszeresen részt vesznek a helyi programokban; a nyugdíjasklubnak'és a kórusnak már önálló műsora is van. Az utóbbi karácsonykor mutatta be a falu lakosságának a református templomban. S egyre több helyre hívják őket, most az enyingi nemzetközi dalostalálkozóra készülődnek. Amikor Juhász Gyula lett a ságvári kulturális élet felelőse - nemrég még a focicsapat mindenese volt, ma már csak szakosztályvezető s kezdettől a helyi televízió vezetője úgy gondolta: országos hírű művészeket csábít a kultúr- házba, talán így m e g - mozdíthatja a helybélieket.- Kevesen jöttek el az előadásokra - emlékezett. - S rájöttem: először közösségekbe kell szervezni az embereket. Azután már sokkal szívesebben eljárnak mindenhová, s részt vesznek a falu kulturális életében; együtt. serényebbek. Mára már az is nyilvánvaló: le kell tennünk arról, hogy rendszeresen föllépjenek Ságváron az ismert fővárosi művészek. Túl sokba kerülne, ráadásul a drága belépőket nem tudnák megfizetni a helybeliek.___________________■ látogatom a falvakat. S persze vannak kapcsolódási pontok a fegez Ferenc lelkész, a családsegítő szolgálat vezetője Juhász Gyula, a művelődési ház vezetője Fölébredt az alvó falu
