Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám

XII. Évfolyam, 64. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Március 17., Szombat BOGLÁRI TÜKÖR Gyökér a hazai földnek 7. oldal FIATALOK Hanggal osztja a fényt ío. oldal Hírek NAGYATÁD. Torna József nyugál­lományú alezredesnek, a 49. Harc­kocsi Ézred Baráti Köre tagjának a Honvédelemért kitüntető cím III. osztályát adományozta a honvé­delmi miniszter. A kitüntetést Bu­dapesten, a Stefánia-palotában vet­te át. Kaposváron, a hadkiegészítő parancsnokság központi ünnepsé­gén Bődi Ferenc nyugállományú alezredes a Honvédelemért kitün­tető cím D. osztályát, Hortobágyi Ferenc nyugállományú százados a Honvédelemért kitüntető dm Ill.osztályát kapta, (bm) BARCS. Dráván innen, Dráván túl címmel somogyi és verőcei képzőművészek közös kiállítása nyílt meg tegnap a barcsi Dráva Múzeumban. A közel félszáz al­kotó zöme Barcsról és Verőcéről, a Nikola Trick képzőművészeti klubból érkezett. A kiállítást dr. Gyenesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke nyitotta meg, fellé­pett a barcsi rézfúvós kvintett. A tárlat április végéig látható, (ni) NAGYATÁD. Múltidéző ételkós­tolással és a 15 éves Fürjecske gyermek-néptáncegyüttes műsorá­val megkezdődött a Tavaszi Feszti­vál Nagyatádon. Somogy régi éte­leit ezúttal a füstölt túró, a kukori­cakásás disznóhús, a dödöllés kakastöke pörkölt képviselte, s az ősi főzési szokásokról dr. Knézy Judit néprajzkutató beszélt, (bm) BALATON. Azon dolgoznak a ba­latoni vízügyi szakemberek, hogy a jelenleg érvényes százról száz­tíz centiméterre emeljék a tóban megengedhető maximális víz­szintet - tudtuk meg Soha Szil­vesztertől, a vízügyi kirendeltség helyettes vezetőjétől. Azt kell megvizsgálni: mi lesz, ha szélső­ségesen sok csapadék hullik? A Sió-csatoma vízlevezető képessé­ge hatvan köbméter másodper­cenként. Egy nap maximum hat­millió köbmétert tudunk leenged­ni. Ez egycentinyi apadást jelent a Balatonon. A magas vízállás ko­moly károkat is okozhat, hiszen nagyon beépült a tópart, (fi) m Veszélyeztetett somogyi gyerekek Kaposvár Somogybán több mint tizenegyezer a ve­szélyeztetett kiskorú. Közülük mintegy tíz­ezren azért kerültek a gyámhivatalok, gyermekjóléti szolgálatok közelébe, mert a család anyagi helyzete a kicsik mindenna­pi ellátását veszélyeztette. Az elmúlt években a gyermekekkel kapcsola­tos gyámügyi, szociális feladatok ellátása, csa­ládgondozás helyzete fokozatosan javult.- A számok évről évre kedvezőbb képet mu­tatnak, ez derül ki abból a célvizsgálatból is, amelyet eddig a megye hat gyámhivatalánál fe­jeztünk be - mondta dr. Supala Olga, a So­mogy Megyei Gyámhivatal vezetője. - Az el­múlt évben mintegy 200 családban 350 gyer­meket kellett védelembe venni magatartási okok, valamilyen szabálysértés, s a szülők nem megfelelő együttműködése miatt. Ez a korábbi évekhez képest alacsonyabb szám. Ta­valy már mindössze egy büntetőfeljelentést kellett tennünk kiskorútartás elmulasztása mi­att, s egy per indult szülői felügyelet megszün­tetése iránt. A kedvező folyamat a gyermekjó­léti szolgálatok segítségének, megelőző mun­kájának, a rendszeres családlátogatásoknak, tanácsadásnak köszönhető. Nagyobb bizalmat, több lehetőséget kapnak a szülők, s többnyire megpróbálnak élni ezzel a lehetőséggel. Négyezer családot követnek folyamatosan fi­gyelemmel Somogybán a gyámügyi szakembe­rek, több mint 11 ezer veszélyeztetett gyerme­ket. A megye egésze lefedett, 12 gyámhivatal és 76 gyermekjóléti szolgálat működik, utóbbiak többnyire társulás formájában. A szakképesítés Somogybán jóval magasabb az országos átlag­nál: a gondozók 76 százaléka rendelkezik felső­fokú végzettséggel. Ugyanakkor ma is gond, hogy még mindig vannak „egyszemélyes” gyámhivatalok - Somogybán három -, ahol a Dr. Supala Olga, a Somogy Megyei Gyámhivatal vezetője sokasodó feladatokat egyre nehezebben tudja ellátni egy ügyintéző, s a szakszerű helyettesí­tést sem lehet megoldani. A mostani ellenőrzés során - s ez mindenképpen jó eredmény - tör­vénysértő gyakorlattal nem találkoztak a me­gyei gyámhivatal munkatársai. Folyamatos a szakellátási intézményrend­szer átalakítása is. Hamarosan Böhönyén új la­kásotthont avatnak, ez Somogybán már a ti­zennegyedik lesz. A tizenkét fős ottho­nokról nagyon jók a tapasztalatok: már alig hasonlítanak a gyermekotthonokhoz, az itt élő gyerekek már egy nagy család mindennapjait élhetik. A megye hét „klasszikus” gyermekotthonában mostan­ra mindössze 387 gyermek él. A nevelő­szülői hálózat kiépítésével, az ebben be­következett szemléletváltással és képzé­sekkel pedig lehetővé vált, hogy a gyám­ügyi szakellátásban részesülő gyermekek több mint fele már valódi családban, ne­velőszülőknél élhet. Tavaly mintegy fél­száz kisgyermek kerülhetett vissza a csa­ládjához. JAKAB EDIT Egy alkalom: két ünnepség Nem értik a porrogiak, miért nem engedélyezte a millenniumi kormánybiztos, hogy augusztus 26-án, a falunapon vegyék át a millenniumi zászlót. Igaz, hogy a millenniu­mi év hivatalosan 2001. augusztus 20-án zárul, Horváth Zsolt porrogi polgármester szerint azonban némi jóindu­lattal megoldható lett volna, hogy egy ünnep ségen adják át a zász lót, a megye jelképét és a falu cí­merét. - Porrogon tisztelik a hagyományokat az emberek, s ezt a jeles eseményt szeretnék egy fontos naphoz kötni - mond­ta a polgármester. A porrogiak ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a falu cí­merét a falunapon avassák. Ezért a képviselőknek dönteni kell: két külön ünnepséget szerveznek-e, vagy a hivatalosan kijelölt napon júniusban mindenféle ünnepé­lyességet nélkülözve fo­gadják a millenniumi zászlót. A polgármester elmondta: kis település az övék, egy ünnep pe­dig sok költséggel jár, az önkormányzat költség- vetésének a két ünnep­ség ugyancsak nagy anyagi terhet jelentene. Győrfi Miklós somogybükkös- di polgármester is kénytelen volt megalkudni. Elmondta: tudomá­sul kellett venniük, hogy a címert csak hónapokkal később kapja meg a falu, mint a millenniumi zászlót. Bükkösdön októberben lesz a falunap. varga andrea Minősített iskolák SZŐLÖSGYÖRÖK A kereskedelemben meg­szüntették a bornyilvántar­tást, a borászokat azonban pincekönyv vezetésére kény­szerítik. A pancsolt borokat ezzel nem lehet kiszűrni. Komáromi Ferenc, a szőlősgyörö- ki Szent Anna Borház tulajdono­sa és a tavalyi év somogyi borá­sza szerint nincs értelme a pince­könyv vezetésének. A tisztessé­ges borosgazdáknak előnye nincs belőle - a pancsolt vacak borok ugyanúgy a piacon van­nak. A folyamat közepét akarják ellenőrizni, nem az elejét, s nem a végét. A pincészeteket rákény­szerítik, hogy szinte decinként tartsák nyilván a borforgalmat. Ugyanakkor egy kocsmáros azt ad el, amit éppen valahonnan be tudott szerezni. Érthetetlen szá­momra, hogy miért nem egyszer­re mérik fel egy pince készletét és vetik ki az adót, miért kell napi, sőt, tételes elszámolást vezetni. Nem a tisztességes borászok pancsol­nak. Van egy bevételi és egy ki­adási oldal, ennek alap­ján kellene kivetni az adót. A dühös borász azt fontolgatja, hogy bezár­ja a pincé­szetét: ez csak cir­kusz, ám az Európai Unióra hi­vatkoznak, de ilyen egész Európában nincs. Lassan odajutunk, hogy a családi pincé­szetek bezárnak, mert bizalom nélkül nem lehet dolgozni. Mészáros Lászlóné, a borvidé­ki hegyközségi tanács titkára úgy látja, hogy megint nem sikerült a törvényeket a gyakorlati élethez igazítani. (Folytatás a 4. oldalon) Indulat forr a pincékben Olcsóbb a külföldi dohány Dél-Somogy Újabb gazdákat vonnak be a do­hánytermesztésbe, így már 26-28 hektárra nőhet az a terület, ame­lyen dohányt termeszt­hetnek idén Dél-So- mogyban és Dél-Bara- nyában. Mint arról a So­mogyi Hírlap beszámolt, az idén minden eddigi­nél kevesebb termesztő­vel kötöttek szerződést a dohányfeldolgozók. A nyíregyházi fermentáló­tól az egész Dunántúlon mindössze* három termesztő ka­pott lehetőséget, s mindhármuk dél-somogyi: egy szuloki és egy kaposmérői gazda, valamint a ka­darkúti szövetkezet. A terület pe­dig, amit dohánymaggal bevethet­nek, kevesebb mint 18 hektár. Most a másik nagy felvásárló, a budapesti dohányfermentáló rész­vénytársaság is jelentkezett, s ne­kik köszönhetően újabb gazdálko­dók jutnak munkához. Dibuz Jó- zsefné szuloki termesztő, a buda­pesti cég dunántúli kép­viselője elmondta: a fő­városiak további öt ter­melőt vonnak be a do­hánytermesztésbe. A bakházai, szuloki és ba­ranyai termesztőkkel összesen 8-10 hektárra szerződnek. így együt­tesen a két cég számára már 26-28 hektáron ter­meszthetnek dohányt a dél-somo­gyi és baranyai gazdálkodók. - Ez még mindig csak töredéke a ko­rábbi évek termelésének, azonban a tavalyihoz képest már látható a növekedés. Reméljük, hogy a múlt év volt a mélypont, és már kifelé tartunk a gödörből - mondta Dibuz Józsefné. - Sovány vigasz, de egyfajta elismerés, hogy az egész Dunántúlon Győrtől Barcsig kizárólag a mi térségünkből vá­lasztottak termesztőket. A tavaly kezdődött dohánystop legfőbb oka az, hogy a külföldi do­hány olcsóbb, mint amit idehaza termesztenek. A gazdák szerint ez azért van így, mert külföldön je­lentős a termelők állami támogatá­sa. Idehaza éveken át a dohányter­mesztés volt a mezőgazdaság egyik biztos pontja. Tavaly azon­ban mindez összeomlott, s az ad­digi négyszáz dél-dunántúli do­hánytermesztőből alig négy-öttel kötöttek csupán szerződést a fel­vásárlók. Idén mihelyst lezárulnak a szerződéskötések, azonnal meg­kezdődik a vegyszerezés a fólia­sátrakban, és József-nap környé­kén földbe kerül a dohánymag. _________ NAGY LÁSZLÓ TAV ASZT ÉREZ A PIAC. Az ünnepek után a szokásosnál többen voltak a kaposvári piacon is. A választékkal nem volt gond, az árak pedig a tavaszt idézték. A csarnok melletti, napos területen kevesebben voltak, de az árakba nem kalkulálták be a nyári meleget. Piaci összeállításunk a 13. oldalon. fotó; láng végezték el a feladataikat. Siszler Ottóné igazgató és Keserű József­né csoportvezető tapasztalatairól számoit be, és gyakorlati taná­csokkal szolgált a babócsai, víz­vári, ladi, homokszentgyörgyi és bolhói iskola képviselőinek. n.l Az iskolai minőségbiztosításról tartottak tájékoztatót a térség is­kolavezetői számára a barcsi Arany János Általános Iskolában. Itt az idén megkezdődött a minő­ségjavító munka, és a minisztéri­umi értékelés szerint példásan

Next

/
Oldalképek
Tartalom