Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 2 7 2001. Március 16., Péntek ■$' H A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója, fejlesztője az ön- kormányzat. A polgármester: Kovács Zol­tán. Alpolgármester: Dergez György. Képviselő-testületi tagok: Kál­mán László, Balogh Zoltán, Keszericze István, Máthé Ferenc- né, dr. Mayer András, Pókos Zoltán, Varga József és Véger László. Jegyző: Németh Tamásné dr. Az általános iskola igazgató­ja: Cseh István. Az óvodavezető: Huber Jánosáé. m Az oldalt írta: Varga Andrea Fotók: Varga György Segítő szándékkal bírálnak Módos falunak tartják Berzencét a környéken. Ko­vács Zoltán polgármester sze­rint valóban így van, mert dol­gos az itteni nép, s amijük van, munkával és nem ügyeskedés­sel szerezték.- 1990 óta vagyok polgármester, s a kinevezéssel nehéz örökséget kap­tam az elődöktől - emlékezett visz- sza Kovács Zoltán. A gázt akkor hozták Berzencére, s a munka egyharmada sem volt még kész. A Makovecz Imre által megálmodott művelődési házat csak ezután építették, de hibás volt a tetőszerkezete, s emiatt lecserél­ték. A védőnői szolgálat helyét is bővíteni kellett, és minden intéz­BERZENCE PÉNZE mény felújításra szorult. A község­ben ma gondozottak az utcák, és sok a zöldövezet.- A négy régebbi park mellé nyolcat építettünk. Mindegyiken van játszótér, s vannak padok. Jár­dákat, összekötő utakat építettünk, és építünk jelenleg a Háromfa és Solanum kft-vel közösen. Két új buszmegállót is tervezünk. A lakosság katolikus, három templom van a faluban. Az önkor­mányzat együttműködik az egy­házzal: minden nagyobb falusi ün­nep szentmisével kezdődik. Berzencén volt az első vidéki kis­dedóvó, amelyet Kavulák János atya létesített, s a papnak nagy sze­repe volt a lakosság nemzeti érzel­mének formálásában is. A polgár- mester úgy látja, van a falunak megtartó ereje, főként a nők foglal­koztatására van lehetőségük. A munkanélküliség a kistérségi átlag­gal megegyező, 10-12 százalékos. Kovács Zoltán a ritka polgármes­terek egyike, aki elmondhatja: nem közömbösek a falu lakói, javaslato­kat tesznek az önkormányzatnak, segítő szándékkal bírálnak.- Sok az önálló kezdeményezés. Tavaly 300 ezer forintot összegyűj­töttek a helyiek a faluban található keresztek felújítására, azután felke­Kovács Zoltán polgármester restek, hogy az önkormányzat is tá­mogassa elképzelésüket. Ugyanezt a temetőben is véghez vitték, rend­be tetették azok keresztjét, akiknek már nem él a hozzátartozója. A berzencei Vöröskereszt a tavalyi ár­víz idején az elsők között jelentke­zett, hogy segít, és egy teherautónyi csomagot vittek a károsultaknak. A civil lakosság legújabb kezdemé­nyezése: az egykori zárda kápolná­jának a megmentésére gyűjtenek. Úgy tervezik, hogy önkormányzati támogatással újítják fel._________■ Berzence Az ősszláv nyírfácska (breznyica) szóból eredeztetik a Berzence nevet. A lakosai horvátok és magyarok voltak. A falut két vízfolyás szeli át: a Tekeresberki- és a Lipáki-patak. 1228-ból való írás említi először Burzence. Birzence néven. 1377-től a Pécz nembeli Lóránt birtoka, 1468-tól Forster György, Somogy megye alispánja a tulajdonosa. 1474-ben vá­sártartási jogot kért és kapott Mátyás királytól Berzencének. A falu később Bornemisza János, majd a Szalay és a Maylád család tulajdona. Várát rövid ostrom után 1532-ben foglalta el a török, 62 év múlva Zrínyi György rövid időre visszavette. 1664-ben itt találkozott Zrínyi Miklós és Hohenlohe tábornok serege, s a törökök szabad elvonulás fejében átadták a várat. Később a Szalay, majd a Niczky, 1835-től a Festetics család lett Berzence birtokosa. A XVIII. század végén mezőváros, 1850-ben 1987 lakója volt. 1888-ban szörnyű tűzvész pusztított Berzencén. A XX. szá­zad elején sok iparos élt itt, és sokrétű volt az egyesületi élet. Ma is sok a vállalkozó, többségük a szolgáltatásban dolgozik, de szép számban vannak mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások is. A község lakosainak a száma 2774. Berzence testvértelepülése az erdélyi Csíkszentdomokos. Áprilisra várják az első babát Kisbaba nem született még az idén a községben, de 15 kismama jár a terhestanácsadásra. Dergezné Benke Katalin védőnő szerint az utóbbi évtizedben felére csökkent a születések száma. A védőnői szolgálat helyiségei tágasak, Dergezné elégedett a fölszereltség­gel: van számítógép, automata mérleg, számítógépes hallásvizs­gáló készülék, s mobil és vezeté­kes telefonról is gondoskodott az önkormányzat. A berzencei anyák gyakran for­dulnak tanácsért a szakemberhez. Az anyukák szívesen szoptat­nak; megértették, hogy a korai életkorban a tehéntej ártalmas a piciknek. Egyre több az apás szü­lés, ezért is szeretnének egy szü­lésre felkészítő tanfolyamot szer­vezni a gyereket váró pároknak. A védőnő rendszeresen ír a Berzencei Határszél faluújságba időszerű egészségügyi témákról. Tavaly a háziorvosokkal közösen egészségnapot szervezett, s ezt az idén is megrendezik. __________■ Ha jat is vág a tűzoltó Kontyos babák röpikében Elsőként neki adtak Berzencéért kitünte­tést. Férfifodrász, aki önkéntes tűzoltónak állt, több mint fél év­százada. Miháldi­necz Ferenc 82 éves. Éppen a levágott sző­lővesszőt takarította össze az udvaron, s onnan sietett fürgén a házba, hogy meg­mutassa az elismerő oklevelet.- Jó barátaim vol­tak a tűzoltóságnál,1 és hívtak, álljak kö­zéjük. Azután szinte mindjárt parancs­nokhelyettes lettem, mert ez a munka már levente korom­ból ismerős volt ne­kem. Miháldinecz Fe­renc úgy emlékszik, akkoriban jó­val több tűz volt. Sok zsúpos ház állt a faluban, és szalmakazal, ku­koricaszár tornyosult az udvaro­kon; ha valami meggyulladt, ha­mar lángra kapott a környéke is.- Egy nagy árvízre is emlék­szem azokból az időkből. Kiöntött a Malom-árok, hasig jártunk a víz­ben, ahogy szívattuk ki a házak­ból. Miháldinecz Ferenc ma is a tűzoltó-egyesület tagja, eljár a gyűlésekre, de tíz éve már nem vesz részt az oltásban. Sok fiatal tűzoltót tanított, s a hetvenes Elsőként kapta meg a Berzencéért kitüntetést években minden új házat meg­vizsgált tűzbiztonsági szempont­ból. Jól ismeri és becsüli az egész falu. Az idős tűzoltó a nyugdíjas­klub egyik alapítója, s a vezetője is volt 12 esztendeig. Nem lett hűt­len eredeti szakmájához sem. Időnként hajat is vág, de egyre kevesebb a régi barát, aki fölkere­si a borbélyt; sokan meghaltak már az ismerősök közül.- A fiatalabbak meg a me­nyecskékhez mennek, ha nyirat- kozni akarnak - kacsintott hun­cutul. ■ Nem szeret tétlenkedni Káplár Jánosáé. Már a húsvéti ajándékot készíti a rokonságnak: térítőt varr. 80 évét meghazudtoló frissességgel pattan föl a var­rógéptől, hogy megmutassa a berzencei népviseletbe öltöztetett babákat; maga készítette a ruhájukat.- Eladásra is varrtam már, de angyali türelem kell hozzá, mert ez nagyon finom munka - mond­ta. - Az sem mindegy, hogy milyen a baba. A szép testű, nagy babán jól mutat, de a görbe lábú, alacsony nem jó - magyarázta, majd kézbe vette a babákat, hogy bemutassa a helyi népviselet egyes darabjait. Az asszonyok valaha kontyot hordtak, ez kas­mírból készült. Először a lako­dalom éjszakáján kontyozták föl a menyecskét. Addig ugyanis a lányok csak masnit fontak a hajuk­ba. A kontyra ünnepen fejkendőt kötöttek. - Az ingük hímzett ujjú volt vagy csipkés, aminek „röpike” a neve. Fiatalon még én is ezt hordtam - emlékezett, s fürge ujjaival simította a baba három „péntő”-jét, meg a ráncos szoknyáját. Erre került a fekete kötény. Télen-nyáron hordták, ez volt az asszonyok viselete, csak ha nagy melegben dolgoztak, akkor vették le az alsókat. Káplár Jánosné maga varrta a néptánc- csoport fellépőruháját is.- A fiúk ráncos gatyáját meg a szoknyát vizesen kell lerakni, hogy a ráncok szépek legyenek - mondta. - Babra munka, de varrás nélkül én már élni sem tudnék. Régente a ruhájukról is megis­merte mindenki a berzenceieket. Akkoriban nagyobb szegénység volt, mint most, de hát mégiscsak fiatalok voltunk. ■ Menyecsketánc a lagzikban Újra divat a fátyol, hódít az arany- és ezüstdíszítés a menyasszonyi ru­hán, és szinte kötelező kiegészítő a kesztyű - tudtuk meg Dergez Ferencnétől, a Miss Szalon esküvői- ruha-kölcsönző dolgozójától. Éven­te 15 menyasszonynak segít kivá­lasztani az esküvői ruhát. A berzencei lányok tartják magukat a szokáshoz: párjuk csak az esküvő napján láthatja meg a ruhájukat.- Menyecsketánc nélkül nincs lakodalom Berzencén, de már nem csak a piros színűt választják. Di­vatba jött a kék meg a zöld.- Milyen lakodalmas szokás él még a faluban?- Néhányan még felelevenítik a dárát. Ez azt jelenti, hogy a meny­asszony rokonsága nótaszóval vo­nul át a fiús házhoz, az asszonyok fején véka, s abban a kalács, ami­vel megkínálják a vőlegény vendé­geik_________________________■ Németből vizsgáznak a kisdiákok Mikor létrejött a hat- és nyolcosztá­lyos gimnázium, sok berzencei szülő oda vitte a csemetéjét. Cseh István igazgató szerette volna meg­állítani ezt a folyamatot, nehogy el­néptelenedjen az általános iskola.- Összeültünk a szülőkkel, meghallgattuk a véleményüket, és megreformáltuk az oktatást. S be­vált, mert évente mindössze egy gyerek megy el tőlünk gimnázi­umba 14 éves kora előtt. Bontott csoportokban oktatják a gyerekeket a Kavulák János Álta­lános Iskolában. Nagyobb óra­számban tanítják az idegen nyel­vet, a számítástechnikát, kiemelt tantárgy a magyar nyelv és iroda­lom, a matematika. Huszonkét számítógép áll a diákok rendelke­zésére, internetezhetnek is. Az emelt szintű nyelvtanításnak kö­szönhető, hogy tavaly heten tettek alapfokú nyelvvizsgát.- Harmadik osztályban kezdjük a nyelvtanítást, mert a gyerekek utánzási készsége tízéves korukig a legjobb - mondta Malekovics Il­dikó tanár, aki a nyolcadikosokat készíti föl a német nyelvvizsgára. - Negyediktől megbontjuk a csopor­tot, s a jobbak nagyobb óraszám­ban tanulják a nyelvet. Szakkörbe járhatnak, s a hatodik osztály má­sodik félévétől készülünk a nyelv­vizsgára. Nyolcadikban már nyelv­vizsga-előkészítővel bővítjük az órarendet. Az igazgató külföldi testvéris­kolát keres, hogy eredeti környe­zetben is gyakorolhassák a nyel­vet. A nyolcadikos Orbán Szabina elmondta: neki van lehetősége né­metekkel társalogni.- A nagymamám kereskedő a Balaton-parton, s nyaranta segí­tek neki. Jól elbeszélgetek a né­Hatodikban a második félévtől készülnek a tanulók a német nyelvvizsgára Káplár Jánosné: Fiatal koromban én Is ezt a viseletét hordtam Apad a bevásárlóturizmus Aggódnak a kereskedők Berzencén, mert az új horvát vámszabályok nyomán sok­kal kevesebben jönnek vásá­rolni.- Felére esett a forgalom a múlt év végihez képest - mondta Novográdecz László vállalkozó. A kergemarha-kór, a száj- és körömfájás-járvány miatt a húst nem tudják eladni a ke­reskedők, s az élelmiszerek és műszaki termékek ára Hor­vátországban is majdnem azonos a magyarországival. A határon tovább kell várakoz­ni, s a horvát vámosok soka­kat visszafordítanak.- Az a horvát, akinek van ismerőse a faluban, eladja amit nem vihetett ki, de á következő al­kalommal már meggondolja, érde- mes-e átjönni, ha vásárolni akar - magyarázta Maronicsné Novográ­decz Katalin, aki cukrászdát üze­meltet. Elmondta: a sütemény ugyanúgy fogy, műit régen, de van egy butikja, ahol nem ritka az olyan nap, hogy egy ruhadarabot sem adnak el.- Még jó, hogy nyugdíjas édes­anyám az eladó, mert nem tudnék alkalmazottat fizetni. Sorra bezár­nak a boltokat bérlő kereskedők, akinek meg saját üzlete van, az a tartalékaiból él. Kevesebb a vásárló az üzletházban is A Maronics-üzletházba is keve­sen jönnek.- Nemcsak a vásárlók száma csökkent, hanem kevesebbet is vesznek; ezért törvényszerű a dol­gozóink létszámcsökkentése - mondta ifj. Maronics László. A kereskedők egyelőre várnak; azt mondják, többször átéltek már hasonló helyzetet. A horvát bevásárlóturizmus mindig is inga­dozó volt. Kaproncán bevásárló- központ épül, s a horvátok nem la­zítanak a vámszabályokon, hogy értékesíthessék az árujukat. A ta­vasz tehát még aligha hoz válto­zást. ■ Az oldal elkészítését támogatta a berzencei önkormány­zat, a 3-Fa Kft, valamint a Miss Sálon metekkel, és itthon a tévében is német zenei adót nézek. Az órák kemények, a tanárnő szigorú, de nem baj, mert mielőbb szeret­ném letenni a középfokú nyelv- vizsgát is. ________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom