Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-14 / 62. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 2 3 3 2001. Március 14., Szerda A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Csapó István. A képviselő-testület tagjai: Bordáné Rocskár Zsuzsanna, Győri László, Lőrincz Sándor, Tóth János, Zaja Péter. A jegyző: Takács János. m Az oldalt írta: Izményi Éva, Szarka Ágnes. Fotó: Kovács Tibor Visnye kitört az elzártságból A zselici dombokon megtelepült Visnyének félszáz éve 1200 lakosa volt, számuk ma a háromszázat sem éri el. Igaz, akkor mind a 13 település- részt lakták, napjainkban pedig csak hatot. Akkoriban 40-50 szarvasmarhát hajtott ki naponta a pásztor a legelőre, ma csak két tehén van Falu-Visnyén. A rossz közlekedés, a nehéz megélhetés, a munkahely hiánya miatt sokan mentek el innen. Visnyeszéplakot kivéve többnyire idősek lakják a falut. A megüresedett házak iránt külföldiek érdeklődnek. Jelentősebb mező- gazdasági termelő nincs, a környező földeket egy külföldről hazatelepült birtokos vette meg.- Mennyire tudott kitömi Visnye a korábbi elzártságából az utóbbi évtizedben?- Villany már mindenhol van, vezetékes víz azonban csak Falu-Visnyén, mint ahogy itt található a hivatal, a templom és a bolt is - mondta Csapó István polgármester. Kápolnásvisnyére kövesút épült, Hárserdőre is kész a bekötőút; a legnehezebben megközelíthető Visnyeszéplakra is megoldjuk a szállítást a falugondnoki terepjáróval. Tavaly Csapó István visnyei polgármester azért újítottuk fel a polgármesteri hivatalt, hogy elfogadható körülményeket teremtsünk a lakosok ügyes-bajos dolgainak intézéséhez. Helybe jön a gazdajegyző, a gyermekjóléti szolgálat munkatársa, a családsegítő, de még a kadarkúti jegyzői hivatal munkatársa is. Ilyen szempontból Visnye sincs hátrányban.- Minek köszönhető Visnyeszéplak föléledése?- Az érintetlen környezet, a szép táj, a lakott helyektől való távolság és a nyugodt élet lehetősége vonzza ide a fiatal családokat. Ma már kilencvenen laknak Széplakon. Önellátó életmódra rendezkedtek be, s maguk szorgalmazták a gyerekek helyben tanítását is. Egyébként a hat lakott visnyei településrész diákjait jól fölszerelt oktatási intézmények várják Hedrehelyen és Kadarkúton. A legnagyobb gondunk a széplaki településrésszel van, ugyanis ez a legnehezebben megközelíthető. Tíz éve próbálkozunk a közlekedés megoldásával; a bekötőút a Sefag által kezelt állami erdőterületen megy végig. Hiába szerettünk volna eddig pályázni, az önkormányzat nem jogosult rá, miután nem tulajdonos. Az útépítésre kötött korábbi egyezségünktől visszalépett a Sefag. Nem adjuk föl: most újra próbálkozunk. Már egy 'csökkentett paraméterű út is megfelelne azon az 1200 méteren. Visnye A páratlanul szép természeti környezetben fekvő falu nevét a XV. századi okiratok említették először, akkor még Hedrehely mezővároshoz tartozott. A település birtokosai között tartják számon a Mérey-. a Nlárffy- és a Festetics-családokat. A XX. század elején Visnyét 1300-an lakták, és a gazdák 100-120 pár lóval művelték a földeket. A község református templomát 1856-ban építették, a múlt században volt iskolája is. A rendszerváltás után csak néhányan kezdtek önálló gazdálkodásba, sokan inkább eladták a földjeiket. Hat település- részen laknak - a lakosság lélek- száma 269 bevásárolni és hivatalos ügyeiket intézni a központi Visnyére járnak. A falu a kadarkúti körjegyzőséghez tartozik. Kecskesajtot készít az orosztanár- Tíz éve költöztünk ide Budapestről, a Rózsadombról - mondta a Pacsérvisnyén élő Ököldi Zsuzsanna. Orosz-történelem szakos tanárként is nagy volt ez a váltás; meg kellett tanulni a falusi életet. - Itt mindennap apró varázslatokkal találkozom: ahogy rügyeznek a fák, kihajtanak a növények, születnek vagy elhullanak állatok. Eleinte még a kecskét sem tudtam megfejni, aztán a biokultúra-egyesület jóvoltából kijutottam Bajorországba, ott mindent megtanultam. Naponta mintegy ötven liter tejből öt-tíz kiló kecskesajtot készítünk. Kilenc hónapig tart a sajtszezon, de az év többi részében is élni kell. Zöldséget, gyógynövényeket termesztünk, magam sütöm a kenyeret, és semmiféle vegyszert nem használunk. Az élelmiszerek háromnegyede biotermék. Jómagam 16 éve nem ettem húst, a tízéves kislányom is kerüli. Őt itthon tanítjuk, csak vizsgázni jár Hedrehelyre. Mosóport is csak Ököldi Zsuzsanna négylábú kedvenceivel nagyon keveset használok, évente talán három kilót. Az őseink hamulúggal mostak, én is azt használom; a legjobb fertőtlenítőszer a lúg és az ecet. Most kísérletezünk a nádtorzsás víztisztító rendszerrel. Mindent elkövetünk, hogy ne szennyezzük a környezetet. Nem is tudom megállni, amolyan botcsinálta, harcos ökológusként, hogy a szemetelőkre rá ne szóljak. ________________■ Eg y falu hat helyen Hárserdő, Kápolnásvisnye, Keleti- és Nyugati-Kápolnáshegy, Kishegy, Nagymező, Öreghegy, Pacsérvisnye, Palaj, Visnye-Alsóhegy, Visnye- Felsőhegy, Visnye falu, Visnyeszéplak. Egykor valamennyi településrész lakott volt, ma mindössze hat helyen élnek. A központ Visnye falu. Százharmincán lakják, nagyobbrészt idős emberek. Visnyének a kilencvenes évekig még iskolája is volt, manapság naponta hét autóbusz- " járat biztosítja a közlekedést. Néhány ház már külföldiek tulajdona, de vannak még eladó porták. Visnyeszéplakra az utóbbi évtizedben indult meg a betelepülés. Most kilencven lakosa van; a többség középkorú, így itt több a gyerek. A régi, megüresedett házak mind elkeltek. Nehezen megközelíthető ez a település- rész, az utolsó 1200 méteres földúttal csak a terepjáró birkózik meg. Hárserdőn harmincán élnek. Van kövesútja, és jó az autóbusz-közlekedés. Kápolnásvisnye négy házában tízen laknak, s a hétvégi pihenést szolgálja a másik nyolc épület. A buszmegálló egy kilométernyire van tőlük, ezt az utat a négy iskolás naponta gyalog teszi meg. Pacsérvisnyén három kilométert kell talpalni a burkolt útig, s az öt házból csak hármat laknak. Heten élnek itt, és egy kecskefarm is működik. Már csak két lakosa van a buszmegállótól három kilométernyire fekvő Öreghegynek. ___________■ Mi se a szabadban Visnye hagyományosan református falu volt a korábbi évszázadokban, az elvándorlók helyére azonban már római katolikusok költöztek. A kevés református féltve őrzi a több mint százéves templomot, amelynek a tetőzetét és tornyát tavaly másfél millió forintért újították föl. Még ugyanennyi pénzre volna szükségük a belső munkák elvégzéséhez. Szeretnék automatával működtetni a haragot: most nincs, aki temetéskor kiharangozza a végleg elköltözőket. Az épület állapota rossz, ezért az egykori iskolaépületben tartják az istentiszteletet. A római katolikusok napsütéses, szép időben a park árnyas fái alatt gyűlnek össze a misére. Korábban Hedrehelyre jártak át. Két éve az önkormányzat megoldotta a hiányzó imaház gondját: egy kis épületet adott át a híveknek a polgármesteri hivatal ud- varában. __■ Te repjáró a köldökzsinór Visnyeszéplak a székhely községtől, Visnyétől mindössze öt kilométerre van. Az erdőn át vezető úton szinte megközelíthetetlen. Sápi László falugondnok naponta jár ide terepjáróval.- Ez a piros kocsi Visnyeszéplak köldökzsinórja - mondta. - Az önkormányzat azért vásárolta több mint ötmillió forintért, hogy a lakosság ne legyen teljesen elzárva a külvilágtól. Magam is Széplakon építkezem, így napon- i ta legalább kétszer fordulok. Reggel a gyerekeket viszem Kadar- kútra az iskolába, óvodába.Orvos- hoz, gyógyszertárba is ezzel a gépkocsival járnak. Alkalmanként háromszáz forintért a heti és havi bevásárlásokhoz is igénybe vehetik az autót. ■ Természetközeli élet Egyre több budapesti értelmiségi költözik Visnyeszéplakra. Máté László, a Faluvédő és Közművelődési Egyesület vezetője tíz éve telepedett le itt.- Negyedszázada Széplakon lebontották a templomot, az iskolát, megszüntették az áramszolgáltatást. A mintegy háromszáz lakosból talán negyvenen maradtak - mondta. - Most újra virágzó falut akarunk teremteni. Érintetlen természeti értékek találhatók itt: van vidra és rétisas, valamint olyan növényi társulások, mint sehol máshol a megyében. Ezeket az értékeket meg kell őrizni. Folyamatosan költöznek ide a családok; minden évben jön egy, még akkor is, ha itt nincs munkalehetőség, rossz a közlekedés. Itt kell megélnünk: földet művelni, állatokat tartani. A természetet nem kihasználni kell, hanem vele együtt élni. A hasonló gondolkodású emberek egymást gazdagítva kicserélik a tapasztalataikat. Ennek a jegyében alakult a biokultúra- egyesület is. Sajnos, a közelben nincs igény ezekre a termékekre. Drágábbak, mint a kemikáliákon nevelt növények, így Budapesten értékesítjük a terményeket. ■ Máté László, a faluvédő egyesület vezetője Összeállításunk elkészítését támogatta: a visnyei önkormányzat és a Casket Kft Hét kisdiák iskolája Visnyeszéplak faluházának parányi szobájában a tábla foglalja el a fő helyet. Néhány pad, térkép, a magyar zászló és egy Mária-szobor: ez a tanterem. Egy gyönyörű, zöld csempés kályha ontja a meleget. Móra Ferenc világába csöppentünk. Bőhm József nyugdíjas pedagógus szeptember óta hetente háromszor jár ki oktatni hét kisdiákot. Az előző 3 évben a gyerekek magántanulók voltak, ma a szennai iskola kihelyezett osztályaiként működnek.- A szülők városi emberek, de a gyerekek már itt születtek - mondta az idős tanító. Négy elsős és három harmadik osztályos gyerek jár hozzám. Élmény ilyen értelmes, minden újra fogékony emberkéket tanítani. Osztálynaplónk és kötelező tanmenetünk van, de csak havonta egyszer osztályozom őket. Az életre nevelem ezeket a gyerekeket, természetesen a kötelező tantárgyak mellett. Megismernek minden növényt, állatot, szinte együtt élnek a természettel. Bőhm József kevés fizetését is az iskolára költi: - Már megengedhetem magamnak .azt a luxust, hogy ingyen, örömből tanítsak. Ami fizetést kapok, az iskolára, a diákokra költőm. Étkezésre nincs gondom, hiszen a szülők beosztották maguk között, hogy melyik nap kinél ebédelünk. Horváth Zita tanítóképzőt végzett Kaposváron. Most ismerkedik a széplaki gyerekekkel és viszonyokkal: - Még nem tudom, itt fogok dolgozni, vagy sem, de Széplak olyan, mint a múlt egy itt felejtett kis szigete, ahol béke és nyugalom van. ■ Bőhm József Az utolsó gazdák A korábban virágzó szőlőtermesztésnek mára csupán nyomai maradtak a visnyei dombokon, ahol mindössze 10-15 gazda gondozza gyümölcsösét. Egykor még a hedrehelyieknek és a szentgyör- gyieknek is volt itt birtoka, s az idősek többnyire a szőlőben töltötték az egész hetet. A hajdani di- rekt termő fajtákat nemes szőlőre cserélték, így manapság jó minőségű bor érik a hordókban. Kistóth Lászlónak két pincéje és 600 négyszögölnyi területe van. Fájlalja, hogy olyan sok a gondozatlan kert, mivel a fiatalokban kevesebb a hajlandóság erre a munkára. Több gazdánál kapálógép is segíti a munkát, a teendők nagy részéhez szükséges a kézi erő. Kistóth László nem eladásra termeszti a szőlőt: a gyümölcs és a bor egyaránt elfogy a nagy családban. S persze, „haszon” nélkül is szívügye ez a terület. Büszke a vörösborára a 76 éves Molnár György is, még ha nem is a hegyen, hanem a családi háznál levő lugason terem. Érthetetlennek tartja a fiatalokat, amiért nem kötődnek úgy a földhöz, mint az idősebbek. Azt mondta: legalább ötszáz holdat vállalna, ha újra negyvenéves lehetne. Régen gond nélkül irányította 45 asszony munkáját, biztosan elbírna ekkora gazdasággal. Hajnalban kel ma is, mindennap; meghallgatja a rádiót, de egyre többet bosszankodik a politika miatt. Azt mondta: olyan politikusról szeretne hallani, aki a felelősséget is vállalja a tetteiért. Csak keserűséget okoznak a vidék nevében hangoskodók, mert a valódi gondokat csak a gazdálkodók ismerik. ■ A koporsó ad megélhetést- Csaknem harmincöt éve gyártanak koporsót a községben. A Casket Kft tizenöt százalékos német tulajdonnal három éve alakult- mondta Lezsák Zsolt ügyvezető. A környék egyetlen foglalkoztatójaként jelenleg 21 környékbelinek adunk munkát. Hazai alapanyagokból, főként tölgyből és fenyőből készül a havi mintegy ezer db koporsó. Lezsák Zsolt szerint még a koporsóban is van divat: - A francia megrendelőink, és a hazai vásárlók a torpedó típusú koporsókat keresik, míg a német fajta a súlya és a nagysága miatt nem kedvelt. Új színekkel is kísérletezünk, a barna mellett fekete, fehér és szürke koporsókat gyártunk, a külföldi fogadtatása nagyon jó. A terveink és megrendeléseink alapján lehetőségünk lesz a foglalkoztatottak körét bővíteni, még tizenöt munkavállalót tudunk foglalkoztatni. A saját erőnk azonban ehhez kevés. A területfejlesztési tanács pályázati támogatása nélkül a bővítést nem tudjuk megoldani. ____________■
