Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-12 / 60. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Március 12., Hétfő Rablót is fogtak a polgárőrök Somogyvámoshoz legközelebb 15 kilométerre van rendőr. Len­gyeltótiból jár ki a járőr. A telepü­lésen mégis példás a közbizton­ság. Az elmúlt évtizedben a pince­betörés volt a legsúlyosabb bűn- cselekmény, ami megtörtént. A nyugalom a somogyvá*" -i pol­gárőr egyesületnek kör '. A falu első civil szerveze n alakult. Az akkori önvéu ú cso­portnak, ma 22 állandó tao)a van. A polgárőrök havi beosztás sze­rint, rendszeresen járőröznek a településen. Nyugdíjfizetéskor vé­dik a postást és ha tudják, hogy valamelyik ház lakója kórházban van és lakása üresen áll, ott is el­lenőriznek. Legbravúrosabb ese­tük az volt, amikor a bolt betörőit zsákmánnyal együtt a rablást kö­vető egy órán belül elfogták, még mielőtt a rendőrség megérkezhe­tett volna. ■ Akikre a legbüszkébbek Megkérdeztük a vámosiakat ki­re a legbüszkébbek a faluban. Két nevet szinte mindenki meg­említett. Táskái László és Szabó Józsefné azzal vívta ki a telepü­lés lakóinak elismerését, hogy tavaly tavasszal hősies bátorság­gal megakadályoztak egy gáz­robbanást. A szomszédjukban égő házból, mire a tűzoltók kiér­tek, kimentették az ott lakót, és az utolsó pillanatban kihozták a lángok közül a gázpalackot. Mindkettőjüket életmentő-jel­vénnyel tüntették ki. A két élet­mentő büszke arra, hogy büsz­kék rájuk az ott lakók. Cseleke­detükben azonban semmi rend­kívülit nem találnak. Azt mond­ják, idejük sem volt végiggon­dolni, mit csináljanak és szerin­tük minden vámosi megtette volna ugyanezt, ha hasonló helyzetbe kerül. __________■ Fa lu a faluban: Krisna-völgy 1993-ban tűntek fel az első Krisnás szerzetesek So- mogyvámosban. A telepü­lés lakói kezdetben tartóz­kodtak a színes ruhás, bo­rotvált fejű és festett arcú fi­ataloktól. Mára megszeret­ték őket. Sőt, egyenesen örülnek, hogy Somogyvá- mosból Európa-szerte is­mert nevezetességet csinál­Ötezer éves vallás A Krisna-tudat gyökerei több mint öt­ezer évre nyúlnak vissza. Ez a vallás, az ősi hinduizmus vaisnava ágához tar­tozik. A Krisna-hit első gyakorlói a het­venes években jelentkeztek hazánk­ban. 1989-ben vált hivatalosan is be­jegyzett egyházfelekezetté. Ma tizen­kétezer híve, háromszáz papja és szer­zetese van a vallásnak, amelynek köz­pontjában Krisna áll. tak. A 100 hektáros somo­gyi Indiának százötven la­kója van. A Krisna-völgy, egy évtized sem telt bele, Somogy megye leglátoga­tottabb idegenforgalmi att­rakciója lett. Évente több mint tízezer ember fordul meg itt. A minifalu folyama­tosan fejlődik. Minden év­ben akad új látványosság. Az idegen- forgalomból származó bevételből ugyanis újabb és újabb látni­valók ké­szülnek.- Amikor megteleped­tünk So- mogyvámo­son, készült egy fejlesztési terv - mondta Sika Andrea, a Krisna-völgy médiarefe­rense. - Elkészült a templo­munk, a pékség, az indiai étterem, a művészeti stú­dió, a vendégház, a fazekas­műhely és az épületeink környezetét is folyamato­san szépítjük. Az idei évben díszes bejárati kapu és par­koló épül, valamint bővít­jük a vendégházat, és meg­kezdtük az iskola építését is. A tervek szerint 2016-ra válik valóra minden elkép­zelésünk. Addigra egy védikus egyetem, egy természet- gyógyászati klinika és egy dioráma-múzeum is fel­épül, ahol viaszfigurák ka­lauzolnak majd a védikus filozófia rejtelmei közé. ■ A zene és a művészetek szorosan hozzátartoznak a valláshoz Polgármester: Hanzel László Alpolgármester: Visnyei Lász­ló A képviselő-testület tagjai: Dékányné Károly Marianna, Klotz János, Kontra István, Schiszler Géza, Takács Valéria, Varga László Jegyző: Radoné Lelkes Erika Háziorvos: dr. Székely Anikó Patkói a polgármester Hanzel László egy strucctojást is szeretne megpatkolni Somogyvámos pol­gármesterét ország­szerte ismerik. A fa­lu első embere tojásremekeinek köszönheti hírne­vét. A tojáspatkoló polgármester azt tartja: fantázia, tü­relem és könnyű kéz kell a munkájá­hoz. Már ami a mű­helyét illeti. A hiva­talban erős kézzel vezeti a település ügyeit. Éppen harmincöt éve, így húsvét előtt ké­szült el az első so- mogyvámosi, patkóit tojás. Hanzel László egy újságban olvasott a munkaigényes hob­biról. Azt írták, kéz­ügyesség kell hozzá, azt pedig már sokszor kipróbálta a fafara­gással, így aztán belevágott.- Mondtam az iskolai kony­hán az asszonyoknak, hogy ad­janak nekem egy szatyorra való tojást, hogy szerencsét próbál­hassak - mondta Hanzel László. - Persze nem ment rögtön elsőre a patkolás, de nagyon megtet­szett. Aztán már az is inspirált, hogy minél több patkó kerüljön egy tojásra, később pedig már nem csak patkókkal, hanem kü­lönféle saját készítésű ólommin­tákkal díszítettem a tojásokaL. így készült patkóit tojás a millecentenáriumra, a napfo­gyatkozásra és a millenniumra is. A történelmi emlékhelyek és az ország nevezetességei is to­jásra kerültek, a somogyi min­tákkal együtt. A legtöbb egy lúd- tojásra: 1202 apró patkó tanús­kodik a csodálatos türelemről. Ez Guiness-rekord, amire Hanzel László legalább annyira büszke, mint arra a tojásra, amit a pápa levélben köszönt meg neki. A több ezer darabos gyűj­teményből már csak a stuccto- jás hiányzik. Azt évek óta, iga­zán ráérő idejére tartogatja a to- jáskovács. ___________________■ So mogyvámos A középkorban a mai Somogyvá­mos határában a Csopak nevű fa­lu feküdt, amely a szentmartól apátság birtoka volt. A település a hódoltság alatt teljesen elpusztult és feledésbe merült. Szomszédságában azonban ott állt a mai település elődje. Somogyvámost. egy 1575-ben készült adólajstrom említi előszűr, Vámosfalva néven, hat portával és annak alig har­minc lakájával. A mai település a koráb­bi Csopak és Vámosfalva helyén épült fel. 1856-ban a Kund család tulajdonába került a település. Birtokosának köszön­heti első Iskoláját és templomát is. A te­lepülés a századfordulón még felerész­ben katolikus, felerészben református von. A háború után több mint ezer em­ber lakott Somogyvámoson és komoly fejlődésnek indult. Aszfaltozott útjai, jár­dái, új Iskolája épült akkoriban. A falu­nak ma 820 lakója van. A falu és a megye jelképe a torony A Puszta-torony nemcsak Somogyvámosnak, Somogy megyének is jelképe. A XII. század óta őrzi a tájat. Azt feltételezik, hogy Szent Ist­ván törvénye nyomán épült és egykoron 12 falu hívői gyakorolták falai közt a val­lást. A megye egyik legrégeb­bi romtemploma évtizede­kig a szántóföld közepén állt, csak tavaly óta vezet út hozzá. Somogyvámos közelében, az Ihász-dűlőben 1968-ban végezték el a Puszta-torony régészeti feltá­rását. Somogy egyik legrégebbi emléke ez a XII. században épült téglatemplom. Az egykori épít­mény nyugati fala és a szentély maradt fenn. Építészeti érdekessé­ge a négyszögletűből, nyolcszög­be formálódó torony. Az Árpád kori templomot feltehetően a Johannita lovagrend építette. A több századot túlélt templom XX. századi története aztán igen kaci­során pedig egy helyi lakos tulajdonába is került, mint gazdasá­gi épület. A műemlékvédel­mi hivatal a millenni­um tiszteletére a több mint nyolcszáz éves templomtorony falait megerősíttette és bevakolta. A falu pedig utat épített hozzá és további ter­veik is vannak. Az önkormányzat egységes jelzőtáblá­kat, ismertetőket sze­retne elhelyezni nemcsak a faluban, hanem a környéken és az idevezető úton. Ezenkívül a torony környékét is szépíte­ni szeretnék. Egy parkot terveznek kö­ré, hogy aki idáig eljön, annak le­gyen kedve több időt eltölteni a to- ronynál. ________________■ A turizmusban látják a jövőt Szállást és ételt szeretnének kínálni vendégeiknek Somogyvámoson már akkor a falusi turizmusban látták a jövőt, amikor még nem volt divatban. Ide már a nyolcvanas években is volt miért jönni. A somogyi fafaragás, a patkóit tojások és a Puszta-torony hozták a láto­gatókat. A krisnások ideköltözése óta pedig évente több mint 15 ezer ember fordul meg a faluban. Nem csoda hát, ha a településen az ide­genforgalom fejlesztése az egyik legfontosabb stratégiai elképzelés. Az elmúlt évek alatt minden olyan fejlesztés elkészült, ami komfortossá teheti az ott lakók életét. A szennyvízhálózat kiépítése a következő feladat. Amennyiben a falusiak igénylik, ez a közmű is elkészül. Ezenkívül a település közterületeit szeretnék szépíteni. Millen­niumi parkot építenek az idén, egységes információs és utcanév­táblákat helyeznek el a faluban. Az önkormányzat arra a leg­büszkébb, hogy a turisták által kedvelt település Somogyvámos, és azt sajnálják leginkább, hogy nincs melegkonyhás vendég­látóhely a faluban. A jövőben ezen is változtatni szeretnének és a szálláshelyek számát is növelni szeretnék, annak érdekében, hogy a látogatóknak még kellemesebben telhessen a napja a kis faluban. Naplót vezet a falujáról Kerekes Sándor 12 éve írja a falukrónikát Kerekes Sándor 12 éve költözött Somogyvámosra Kazincbarciká­ról. Azóta minden fontosabb vá­mosi eseményt megörökít. Nap­lót vezet a település életéről, és felkutatja a falu történetének fon­tosabb fejezeteit is. A füzetekbe a településsel kapcsolatos minden fontos történés bekerül. Az is, ha haláleset, lakodalom vagy keresz­telő van Somogyvámoson. A so- mogyvámosi krónika érdekesebb eseményeiből válogattunk. Somogyvámos fennállása óta többször pusztított tűz. 1867-ben teljesen, 1901-ben háromnegyed részben leégett a település. 1955 júliusában óriási jégverés pusztított a környéken. A falusi­aknak szinte minden termését el­vitte a jég. ...1990. szeptember 30-án ala­kult meg - 21 év után újra - az önálló önkormányzat a faluban. Korábban a somogyvári tanács­hoz tartozott a település. ...1993. szeptember 22-én falu­gyűlésen döntötték el a vámosiak, hogy otthont adnak a védikus fa- lunalk. ...2000. április 17-én egy vámo­si férfi saját konyhájában felgyúj­totta magát. A ház teljesen kiégett. A férfi életét súlyos égési sérülései miatt nem tudták megmenteni. ■ Iskola a család és a hagyomány jegyében A somogyvámosi iskolában 52 diák tanul. Az intézmény az óvodával együtt működik. Az alsó tagozato­sok két összevont osztályban oko­sodnak. A intézményben családias keretek között folyik az oktatás. Dékányné Károly Marianna, az is­kola igazgatója elmondta: a pedagó­giai programjuk központjában a család, a hagyományőrzés és a fel­zárkóztatás áÚ. Az intézmény jó kö­rülmények között dolgozik, az isko­la épületét tavaly újították fel, és egy könyvtárt is létrehoztak benne. Á fejlesztés az idén is folytatódik.- Egy tornaszobát szeretnék ki­alakítani, tervezzük a salakospálya aszfaltozását és új udvari játékokat is szeretnénk - mondta Dékányné Károly Marianna. - Az önkormány­zat anyagi erejének megfelelően tá­mogat bennünket. A legsürgetőbb az lenne, hogy a kötelezően előírt eszközök közül a hiányzókat be­szerezzük a következő két tanév­ben. Felmerült a lehetősége, hogy az összevont osztályok helyett osz­tott osztályokban tanítsunk. A mos­tani osztálylétszámok ugyanis ma­gasabbak, mint a korábbi években. A felmérések szerint azonban a kö­vetkező években csökkenni fog a gyereklétszám, ezért egyelőre ma- rad a két osztály. ______________■ So mogyvámoson egykor két Iskola működött. Egy í evangélikusok, egy pedig a katolikusok számára. 1948-ban készült el az iskola mai épülete. Azóta Itt tanulnak a somogyvámosi gyerekek. Az Iskolában most 52 diák tanul, 27 óvodás van, és öt pedagó­gus foglalkozik a gyerekekkel. A családias hangulatú iskolába szívesen járnak a gyerekek Az oldal elkészítését támogatta a somogyvámosi önkormány­zat, és a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm. Az oldalt írta: Fábos Erika. Fotók: Kovács Tibor Gondos gazdák _______ALMANACH • 199____________ fá ntosra sikeredett. Évtizedekig megközelíteni sem lehetett, mivel a szántó közepén állt. A kárpótlás Kilencszáz éve őrzi Somogyvámos határát a Puszta-torony

Next

/
Oldalképek
Tartalom