Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-02 / 52. szám

XII. Évfolyam, 52. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Március 2., Péntek GAZDASÁG Mestervizsga a kamaránál 4. oldal KAPOSVÁR Felvételi nélkül a rendőrtisztire 5. oldal ALMANACH Vízvár már kimozdult a holtpontról 6. oldal Hírek MAGYAREGRES. Támogatást nyert Magyaregres önkormány­zata a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma által kiírt könyvtárfejlesztési pályázaton. A 150 ezer forintot még 100 ezer forinttal megtoldotta az önkor­mányzat is, így vásároltak egy számítógépet és egy nyomtatót. A jövőben szeretnének internet­csatlakozást és olyan progra­mot, amellyel lehetővé válik az olvasók és dokumentumok nyil­vántartása. (tz) BARCS. Hegyi Gyula ország- gyűlési képviselő a Parlament társadalmi bizottságának alelnö- ke a sajtószabadságról tartott tegnap előadást Barcson, a TIT székházban. Arról beszélt, hogy Magyarországon is egyre erőtel­jesebb a politika és a magántőke nyomása a sajtóra, (ni) SZENTBALAZS. Nyolc éve műkö­dik az iskolaszék a szentbalázsi ál­talános iskolában, amit hét telepü­lés önkormányzata tart fenn. Az is­kolaszékben a szülők mellett vala­mennyi falu képviselteti magát, ja­vaslatára hozták létre a Szülőföl­dünk Alapítványt, amely a táboro­zást és a gyermekek tevékenységeit segíti, (ié) SOMOGYVÁR. A kupavári ro­moknál a millennium tiszteleté­re szeretne kilátót építeni a somogyvári önkormányzat. Az ehhez szükséges pénz egy ré­szét már megnyerte a falu, és még pályázni is szeretne. Akkor azonban, ha az Országos Mű­emlékvédelmi Hivatal nem adja meg az elvi építési engedélyt, elveszítik a pályázaton nyert összeget és új pályázatot sem készíthetnek, mert kifutnak az időből. A műemlékvédelmi hi­vatal fél év után közölte az ön- kormányzattal, hogy az előzete­sen egyeztetett tervüket a ko­rábbi állásfoglalás ellenére még­is tervtanács elé kell vinni. Ez azt eredményezheti, hogy a falu elveszti a már megnyert pályá- zati pénzt, (fe) ______________■ Ré gió: csökkenő támogatások Kiegészítésekkel ugyan, de elfo­gadta a Dél-Du­nántúli Regioná­lis Fejlesztési Ta­nács a regionális fejlesztési ügy­nökség kht idei várható költség- vetését. A támo­gatási források összege naponta változik, ezért a tervezetet szavaz­ta meg tegnap Kaposváron a ta­nács 16 tagja. Szita Károly, Sárdi Péter és Koltai Tamás egyeztetik az adatokat A dél-dunántúli régió 1,7 milli­árd forintból gazdálkodhat idén, legalábbis a tegnap tárgyalt előterjesztés szerint. A Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium területfejleszté­si célelőirányzatra 1,37 milliárd forintot szán. A Gazdasági és az Oktatásügyi Minisztérium 146, illetve 81 millió forintot irányozott elő, de ezek az összegek még csökkenhetnek. A regionális fejlesztési terv négy területet jelölt meg prioritásként 2003-ig. A közlekedés fejlesztésére 577 milliót kellene az idén fordí­FOTÓ: LÁNG RÓBERT tani, ennek nagy részét a polgári repülőtérre és a közúthálózatra szánják. A humán erőfor­rások közül kiemelkedik a műszaki, informa­tikai, terület- és településfejlesztési felsőokta­tás, valamint a megváltozott munkaképessé­gűek, erre a célra 2003-ig egymilliárd forintot költené a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. A vállalkozások versenyké­pességének javítására idén 216 millió forint - kellene, míg az idegenforgalomra 346 millió forint. Dr. Kovács Katalin a kht ügyvezető elnöke kérte a tanácsot, hogy a prioritások között en­gedjenek meg bizonyos szabadságot, hiszen az elkövetkezendő három év változásait ne­héz lenne előre megjósolni. Az ügynökség költségvetésének elfogadása előtt többen ér­deklődtek, hogy mi az oka a magas posta-, te­lefon- és útiköltségnek. Dr. Kovács Katalin vá­laszában kifejtette: amióta három irodára bő­vült a hálózat, és emelkedett a munkatársak száma, azóta emelkedtek a költségek is. A re­gionális együttműködés alapfeltétele a kom­munikáció - hangsúlyozta az ügyvezető el­nök. Majd hozzátette: az utazások valóban sokba kerülnek, ami a tevékenységük jellegé­ből adódik. Koltai Tamás, a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Tanács elnöke kérte, hogy a következő ülésre készítsenek egy részletes költségvetést, melyben egyértelműek a kiadá­sok és a bevételek is. Elhangzott: a jövőben a három megyei napilapban tájékoztatják a la­kosságot az elért eredményekről, a régiót érintő kérdésekről, a tanács munkájáról és a jövő terveiről. __________ szabó kinga Ví zre szállnának a tűzoltók Megállapodás van, eszköz nincs a drávai mentésekhez Barcs Együttműködési megállapo­dást kötöttek a barcsi tűzol­tók a határőrséggel, hogy kö­zösen végezzék a vízimen­téseket a Dráván. A megálla­podás azonban nem pótolja a hiányzó eszközöket. A mai napig nincs megoldva a ví­zimentés a Dráva somogyi szaka­szán. A tűzoltóknak ugyanis hiá­nyoznak a megfelelő eszközeik a hatékony segítségnyújtáshoz. Ennek megoldása korábban nem volt annyira sürgető, hiszen a Dráva víziforgalma nem volt szá­mottevő. Ma már azonban egyre ' több a turista, nyaranta kenusok eveznek végig a folyón, és idén várhatóan sétahajó is indul a bar­csi kikötőből. Közben már nem múlik el úgy év, hogy néhány ál­dozatot ne szedjen a gyors sodrá­sú folyó. Bázing György barcsi tűzoltó- parancsnok elmondta: a feladata­ik között szerepel a vízből men­tés, ennek feltételeit azonban a mai napig nem sikerült megte­remteni.- Ha egy vízitúrázó csapatnak problémája adódott a folyón, ak­kor a határőrség szívességből a segítségükre sietett. A tűzoltók­nak is akadt már olyan feladata, hogy iszapból kellett kimenteni­ük a bennragadtakat. Ilyen ese­tekben eddig eszköz és szakérte­lem híján csak a szerencsében bízhattunk - mondta a tűzoltópa­rancsnok. A szakemberek is tudják: most már el kell mozdulni a holt­pontról. Bázing György szerint ez az elmozdulás végre megtör­tént. - Nemrég négy barcsi tűzol­tó megkapta a szükséges felké­szítést, és sikeres vizsgát tett víz­imentésből. A megyei parancs­nokságunk pedig együttműködé­si megállapodást kötött a pécsi határőr-igazgatósággal. Ezzel le­hetővé vált, hogy a jövőben a ha­tárőrséggel közösen, a határőrha­jókkal végezzük a vízimentést. Ez az összefogás mindkét szervezetnek előnyös, hiszen a tűzoltóság végre el tudja látni a feladatát, a határőröknek pedig nem egyedül kell viselniük a kis­hajók üzemeltetési költségeit. Együtt a létszámuk is elegendő lesz a feladathoz. - A cél persze az lenne, hogy saját hajóhoz jus­sunk - mondja a parancsnok. - Erre van is némi remény, a dunai flotillából szeretnénk vásárolni a Drávára motoros kishajót. n. l. Példa lehet a Festetics-program Csurgó Kedvezően fogadták a Csurgó vá­ros önkormányzata által kidolgo­zott Festetics-programot azon a szakmai rendezvényen, ahol öt minta-kistérség mutatkozott be kistérségfejlesztő programjával. Szászfalvi László polgármester elmondta, hogy az ország öt táj­egységét képviselő kistérségek ve­zetői Matolcsy György miniszter­rel és Cséfalvay Zoltán helyettes államtitkárral a Széchényi-tervhez kapcsolódó gazdaságfejlesztési koncepciókról tárgyaltak.- A kistérségek fejlesztése csak az állam, a civil szféra, a vállalko­zók, és az önkormányzatok ösz- szefogásával lehetséges - mondta Szászfalvi László, majd hozzátet­te: mindehhez a Széchényi-terv megfelelő segítséget nyújt. Csurgó és vonzáskörzete hátrá­nyos helyzetű, kiemelt fejlesztést igénylő térség, ahol sok az elma­radott telepü­lés. Kevés a vál­lalkozások szá­ma, a somogyi átlagnál több a munkanélküli. A program Szászfalvi Lász­ló szerint új lendületet ad­hat a város fej­lődésének. A program középpont­jában az ipari park létrehozása áll, amely fontos szerepet tölthet be a szolgáltatási termékek előállításá­ban, valamint a térségben találha­tó termálvizek hasznosítása. A csurgói biodízelprogram országo­san is a figyelem középpontjában áll, ám a kistérségi társulás legna­gyobb közös beruházása a szennyvíz-csatornarendszer kiala­kítása lesz. A pápai konferencián a Gazdasági Minisztérium szakértői a Festetics-programot példaértékű­nek tartották. VARGA ANDREA Szelektálnak a kis települések Dráva mente Eddig jóformán csak városokban válogatták a hulladékot, most azonban Dél-Somogy több kistele­pülésén is napirendre került a sze­lektív hulladékgyűjtés. A Duna Dráva Nemzeti Park területén fek­vő falvakban jó a fogadtatása az el­képzelésnek, és partnert is találtak hozzá egy barcsi környezetvédel­mi vállalkozásban. - Nemrég Drávatamásiból megkerestek ben­nünket azzal, hogy falvakban meg- oldható-e a szelektív hulladékgyűj­tés - mondta Luczó László, a Tisz­ta Lakóhely-vállalkozás vezetője. - Az adott nekik erre indíttatást, hogy turisztikai fejlesztések kez­dődtek a faluban a nemzeti parkra alapozva, és emiatt különösen fon­tosnak tartják a környezet védel­mét. Ma ott tartunk, hogy a Dráva menti térség tizenkét településén tárgyalunk arról, hogy bevezetnék a szelektív hulla­dékgyűjtést. A héten Lábodról érkezett erről megerősítés. A szétváloga­tott hulladékot egyelőre zsá­kokban gyűjte­nék össze meg­adott napokon, a későbbiekben pedig úgynevezett hulladékgyűjtő szigeteket szeret­nének létrehozni a településeken. A falvak hulladékát újrahasznosít­ják, így az nem kerül a szemétte­lepre. A cégvezető szerint ez na­gyon fontos, hiszen ma a hulladék 60 százalékának nem lenne sza­bad a szeméttelepre jutnia, mert újra hasznosítható lenne. Az el­szállítást ingyen vállalták minden településen, így a lakosok a hulla­dék szétválogatásával pénzt taka- ríthatnak meg. ______________na. T Di csérni jött a legfőbb ügyész Kaposvár A somogyi ügyészségek a saját kiemelkedő átlagukkal nagy­ban hozzájárultak a kedvező országos adatokhoz, s ahhoz, hogy az uniós csatlakozásra leginkább felkészült kör az ügyészi szervezet. Ezt dr. Polt Péter mondta tegnap Kaposvá­ron. A legfőbb ügyész dr. Hor­váth Szilárd, az új megyei fő­ügyész beiktatási ünnepségére érkezett Kaposvárra. Úgy tartják, minden vezetőváltásnál lezárul egy korszak és elkezdődik egy új - ám helyesebb azt mondani: folyta­tódik a megkezdett út, átvéve az eddi­gi eredményeket, de okulva az eddigi tapasztalatokból, tökéletesítve a mód­szereket. Ezekkel a szavakkal köszön­tötte az új megyei főügyészt és a teg­napi beiktatási ünnepség résztvevőit dr. Polt Péter legfőbb ügyész. Kiemel­te: egy ilyen beiktatási ceremónia kü­lönleges alkalom, s lehetőséget ad a számvetésre. A statisztikák szerint ta­valy kiemelkedően jó eredményt nyúj­tott az ügyészi szervezet. Ismét sike­rült javítani a váderedményességi mu­tatón: a 96 százalék rendkívüli ered­mény, s ez Somogyra is jellemző. Az időszerűségi mutatók is jók: az igaz­ságszolgáltatás előtt levő ügyek alig egy százaléka van ügyészi szakban. Pedig annak ellenére, hogy a bűncse­lekmények száma csökkent, az ügyé­szi munkateher folyamatosan nőtt. A legfőbb ügyész azonban azt sem tit­kolta, hogy amikor tavaly áttekintették az ügyészi szervezet működését, fel­adatait, teljesítményét, nemcsak a két­ségtelenül dicséretes eredményekre derült fény, hanem arra is, hogy ezek­hez az eredményekhez az ügyészi szervezet az utolsó erőtartalékait mozgósította. (Folytatás a 3. oldalon) A legfőbb ügyész és az új somogyi főügyész kézfogása fotó: láng Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom