Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-10 / 59. szám
Somogyi Hírlap 2001. Március 10., Szombat Hétvege Szolgálatra jelentkeztek „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) A szünet- Három nő fürdik a Drávában a szentborbási vízmesterháznál. Tilosban vannak, ellenőrizni kell őket- hangzik a parancs. A járőr a közelükbe kormányozza a hajót, és a für- dőzőket kiparancsolják a vízből. A nőkön ruha egy szál sem, minden más azonban bőven mérve. Nem könnyű a határőr élete.- Nálunk első a szolgálat, igazoltatnunk kell minden gyanús személyt - kacsint Laklia Zsolt határőr százados, miközben ezt a múlt nyári történetet meséli. - Természetesen a három hölggyel sem tehettünk kivételt. Azt már borítsa jótékony homály, hogy hogyan varázsolták elő irataikat az asszonyok. Egy azonban biztos: a határőrök ma is széles mosoly- lyal emlékeznek az esetre. Ezek a határőrélet kellemesebb pillanatai. Persze, a másik véglet is jelen van a munkájukban: amikor halottat kell kiemelni az erős sodrású folyóból vagy mikor esőben-hóban, járhatatlan utakon dolgoznak, ne adj isten fürdőt vesznek az októberi Drávában. A Somogyi Hírlap munkatársa elkísérte a határőröket egy ilyen útra. Virággyűjtés útlevéllel- Jó napot kívánok, az igazolványát kérem! Mi dolga a határvonalon?- Egy kis hóvirágot szedek - mondja a kérdezett, és mutatja is nyomban a zsákokat. - Viszem föl Pestre, még mindig el lehet nyomni a csokrát százharmincért. A határőrök előbb az okmányokat nézik, azután a virágokat. - Ugye tudja, hogy a hagymáját nem szabad kiszedni? - kérdezik. A hóvirágszedő sűrűn bólogat. - Tudom, ez itt a nemzeti park. A férfi közben elrakja a papírjait. Nem először jár erre, megszokta a rendet, hogy a határszélen virágot is csak iratokkal a zsebben szabad szedni. Már odébb járunk, miközben a határőrök elmondják, hogy még Gyékényesről is jönnek ide hóvirágozni. - Vasutascsaládok főleg, akiknek ingyenes az utazás. Itt teleszedik a zsákjaikat, és mennek vele tovább, a fővárosba. Az idén már januárban is találkoztunk hóvirágosokkal. Szedhetik, ha tiszteletben tartják a határ rendjét és persze a A járőrök folyamatosan szemmel tartják a határfolyót környezetvédelmi szempontokat, mivel erre is ügyelnünk kell. A járőr parancsnoka Laklia Zsolt, a társa Honvári Róbert. Egyikük sincs még harmincéves. Az előbbi 1992, az utóbbi 1999 óta tagja az állománynak. Ők már mindketten a profi határőrség tagjai. - Az egész barcsi gárda fiatal, a legidősebb kolléga sincs még negyven. Jó a csapat, mindig számíthatunk egymásra - mondja a járőrparancsnokom. Ő egyébként a kaposvári gépészeti szakközépiskolában végzett, és a barcsi fűrészüzemből igazolt át a 'határőrséghez. Családos, féléves a gyermeke. A társa már több munkát kipróbált - vezetett kaszinót, dolgozott építkezésen -, a határőrségtől azonban nem kívánkozik máshova. - Ez nem egyszerűen szakma, hanem hivatás - mondja. - Aki egyszer belekóstolt, az nemigen hagyja abba. Traktor mögé kötve Napok óta nem volt csapadék, Dráva-erdő felé mégis mélyen süly- lyed a sárba a terepjáró. - Ez még semmi, Péterhidánál nemrég úgy megsüllyedtünk, hogy a küszöböknél folyt be a víz a kocsiba. Sokszor beleragad a Niva a sárba. Szerencsére mindig akad egy traktor, hogy kihúzzon - mondja Laklia százados. - A legrosszabb út a Drávatamási és Gárdony közötti, mivel ott gyakran beszántják. Annál csak az a rosszabb, amikor gyalog járőrö- Nagyon szép ez a vidék, de hóban-sárban elveszti a romantikáját. A Dráva- erdei sártenger közepén elgondolkodik az ember: miért nem hagyják ezt a szakaszt a fenébe és mennek másfelé? - Ezt 'a részt mindig be szoktuk járni, mert egy horvát hídfő van a magyar területen - mondja Róbert. - Ha nem ellenőriznénk rendszeresen, a magyarok elhordanák innét a fát. Egyébként a Dráva szemközti oldalán magyar hídfő van, amit innen szintén ellenőrizhetünk. Kocsival átlagosan 30-40 kilométert járnak be egy járőrszolgálat alatt. Ennek kilencven százalékában nincs alattuk aszfalt. Parabola a konténeren Közeledve az Ó-Drávához, Róbert egyre gyakrabban veszi elő a távcsövet. A Drávát figyeli.- Ha a folyón csónakot látok, az már eleve gyanús. Az élő Drávának ugyanis olyan erős a sodrása, hogy ott nem sok értelme van horgászni. A pecások inkább a holtágat, az Ó- Drávát kedvelik. A holtágon szedett-vedett házikók sora fogad. Az első konténerház tetején napelem és parabolaantenna.- Egy Németországban élő barcsi a tulajdonosa. Kamerát is föl akar szerelni, hogy interneten keresztül odahaza is lássa, ha valaki betör a konténerébe - mondják mosolyogva a határőrök. A gazda egyébként csak a horgászeszközeit tartja itt. Az unióba készülnek A laktanya udvarán éppen egy halászhálót göngyölítenek föl a határőrök. - Egy kriznicai rabsic átcsónakázott a magyar oldalra tegnap éjszaka, ez az ő hálója - mutatja Lőrincz László ezredes, a kirendeltség parancsnoka. Látszik rajta, hogy elégedett a fogással, és büszke az embereire.- Ez a gárda teljes egészében a saját nevelésem. Valóban büszke vagyok rájuk, mert hatékony, jó csapat állt össze - mondja. Erre a hatékonyságra szükség is van, hiszen talán az egész országban nincs még egy határőrbázis, amelyiknek olyan hosszú szakaszt kéne őriznie, mint a barcsiaknak. - A babócsai Rinyától a somogyi megyehatárig 58 kilométer hosszú határszakasz van ránk bízva. A 30 tagú állomány ma még ehhez éppen elegendő. Az uniós csatlakozás után azonban a várható feladatrendszerhez már kevés lesz - mondja a parancsnok. - Uniós külső határon leszünk, és emiatt technikailag is, személyileg is nagyon magas követelményeknek kell megfelelnünk. A felkészülés már megkezdődött. A határőrök nyelveket tanulnak, és a nyáron megérkezik az új számítógépes rendszerünk is. A szigorúbb őrizethez megfelelő eszközöket kapunk. Hőkamerás rendszert például, amivel sötétben is látni fognak a határőrök. Ezeknek a segítségével hat kilométeres távolságból is meg tudjuk majd mondani, hogy hány ember igyekszik át a határon. Még azt is, hogy hány kiló és milyen magas a határsértő. Itt védik Párizst A feladat adott a határőrség előtt - mondja a parancsnok. - Olyan biztonságossá kell tenni a külső határt, hogy az uniós államok között gyakorlatilag ne legyen szükség ellenőrzésre. Aki tehát itt belép az országba, az elmehet egészen az Eiffel-to- ronyig is anélkül, hogy komolyabb ellenőrzésen átesne. nagy László Nagyon fontos a szünet egy-egy előadás, értekezlet közben, amikor az ember átgondolhatja a hallottakat, elraktározhatja a lényeget; vagy kitörölheü agyából a sok-sok felesleges adathalmazt, értelmetlen és értelmezhetetlen szavak, mondatok sokaságát. Nemkülönben nagyon lényeges szerepe van az iskolában az óraközi szünetnek, amely pihenést és egyben a következő órára való felkészülési lehetőséget jelenti tanárnak és diáknak egyaránt. A téli, tavaszi és nyári szünet hasznáról pedig - úgy érzem - írnom sem kell, mert ezek jótékony hatását minden érdekelt a saját bőrén tapasztalhatja. En azonban most arról a szünetről szeretnék néhány gondolatot papírra vetni, amely a különféle nyelvi egységek ösz- szekapcsolásával és elkülönítésével járni hozzá a szöveg értelmezéséhez. _ A beszédünk tagolásában, értelmi és érzelmi mondanivalónk kiemelésében jelentős szerepet játszó szünetet írásban különböző írásjelekkel (vesszővel, pontos vesszővel, gondolatjellel) érzékeltethetjük. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy gyönyörű hölggyel miképpen állapodik meg valaíd a találkozó időpontjában: „Három, negyed négykor találkozunk!” vagy „Háromnegyed négykor találkozunk!” Az előbbi esetben három és negyed négy közötti találkozásról lehet csak szó, az utóbbi mondatban pedig pontosan négy óra előtt tizenöt percre szól az invitálás. így aztán, ha a türelmetlen férfi negyed négy után elhagyja a Találka színhelyét, a háromnegyed négyre érkező hölgy az illetőnek csak hűlt helyét leli, s a randevú lehet, hogy soha többé nem jön létre... Vagy a nagyon sokak által ismert mondat kétféle értelmezése még az előbbi esetnél is végzetesebb lehet a királyné számára. Az „idegen” királyné, Gertrúd ellen összeesküvő magyar urak 1213-ban ugyanis megkömyékezték János esztergomi érseket is, aki kétértelmű, latin szövegű levéllel válaszolt, amelynek magyar fordítása központozás (írásjelek és szünetek) nélkül így hangzik: „A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezik én magam nem ellenzem!” A szünetek megtartásával és az írásjelek kitevésével a mondat egyfajta elemzése: „A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki beleegyezik, én magam nem, ellenzem!” Vagyis a királyné megússza az ármányt. A másik értelmezése: „A királynét megölni, nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki beleegyezik, én magam nem ellenzem.” Itt pedig a királyné csúf véget ér. Óriási a különbség a két állásfoglalás között. A politika, a diplomácia nyelvén nagyon gyakori az ilyen vagy ehhez hasonló, kétféleképpen értelmezhető állásfoglalás. Végül a mindennapi életből vett helyzetképpel világítanék rá a beszédben oly gyakran és jó helyen használt szünet értelmi megkülönböztető szerepére. A vendéglőben miután a kedves vendég megrendelte a finom, ínycsiklandozó ebédet, nem mindegy, hogy a pincér mely szavak kíséretében tálalja fel az ételt. Ugy-e, hogy:- Tessék, marhapörkölt! Vagy így:- Tessék marha, pörkölt! mihályfalvi László A teljes szabadsághoz társra van szükség Dr. Lábady Tamás: A család természetjogi közösség A világ azon munkálkodik, hogy az emberek elmagányosodjanak - állította előadásában Kaposváron, a püspöki székházban dr. Lábady Tamás, a Baranya Megyei Bíróság tanácsvezetője. Mi választja szét a kapcsolatokat?- A konzumhedonizmus. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói életeszmény vezeti az embereket. Ha felbomlik a házasság, akkor két lakás kell, két autóra és két televízióra lesz szükség. Az a rengeteg áru, amivel telerakjuk életünk szekerét, csak akadályozza a kapcsolataink kiteljesedését. Ezek pótlékok, nincsen szükségünk rájuk. Ötven évvel ezelőtt még az emberi szükségletet a fogyasztók objektív érdeke, a szuverén döntésük határozta meg. Manapság nem az ember választ, hanem az erőszakos marketingmódszerek. Nem vitás, hogy a globalizáció arra megy: minél több egyed van, annál több a szükséglet. Ebben pedig nagyon jó társra talál a médiában.- A média felelőssége meghatározó a családok széthullásában?- A gond az, hogy az egzotikus szekták, a szexuális kisebbségek kapnak a média által hangsúlyt. Nincsenek annyian, mint amennyit foglalkoznak velük. Egészen egyszerűen érdekes az emberek számára, hogy a homoszexuálisok házasságot kötnek. Hollandiában például egy év alatt 15 ezer házasságkötés történik, de van három homoszexuális házasság is. A hírek nem az átlagos házassággal, hanem a másik hárommal foglalkoznak, mert az a különleges. A média felelősségét ebben nagyon nagynak látom, mert éppen az elköteleződés iránti igényt öli ki az emberekből az el- dologiasult látásmóddal. Abban a pillanatban, amikor az emberek csak egy szexuális partnert keresnek a partnerben társ helyett, akkor csak élvezeti tárgyakként élnek párhuzamban. Sartre jól fejezi ki ezt azzal , hogy a szabadság igazi megéléséhez el kell köteleznie magát az egyénnek. Lehet persze ez egy kultúra is, de ha már a kapcsolatokról beszélünk, akkor én ezt a párkapcsolatra vonatkoztatom: az igazi szabadsághoz társra van szükség.- Egyre többen választják az életközösséget a házasság helyett. Megmarad-e a házasság intézménye vagy eltűnik?- A házasság intézménye soha nem fog elsorvadni, mert az emberiség múltjára, jelenére és jövőjére, a családra épül. Kétségtelen, hogy modem világunkban a szociológiai értelemben vett családot is el kell fogadnunk. Éppen úgy kell tisztelnünk, mint a házasságon alapuló családmodellt. Ha egy élettársi kapcsolatból gyermekek születnek, azt el kell fogadnunk családként, hiszen a vallási meggyőződés mindenkinek világnézeti szabadsága. Az ilyen élettársi közösségben is van egy elköteleződés, nem úgy, mint az ad hoc jellegű kapcsolatoknál. Ma a fiataljaink befejezik az iskolát, majd azonnal összeköltöznek. Hiányzik ebből az elkötelezettség , következésképpen nem alkalmas a társadalom reprodukálására. Egyébként a házasság Krisztus idejében éppen ilyen válságban volt, mégsem szűnt meg. Szerintem - bár ezt nem tudjuk leellenőrizni - még kétezer év múlva is ezek a problémák lesznek, de a házasság fennmarad, így a család is.- Milyen szerepe lehet a vallásnak a családok összetartásában?- Ha egy párkapcsolatban nincs meg egyfajta transzcendens kapocs, akkor az kevésbé tud működni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincsenek jó házasságok vallásos partnereken kívül. Vannak olyan párok, amelyek nagyon szép házasságban élnek, holott nem vallásosak. Ezek a kapcsolatok nagyon jó példák a keresztények előtt is. Mégis azt szoktam mondani, hogy a házasságokban felszínre kerülő ellentétek kezeléséhez általában szükség van egyfajta kegyelemre, amit pedig a vallás ad meg. Pál apostol mondja azt, hogy a vallás nagy misztérium. S valóban az. Úgy kötünk házasságot, hogy teljesen ismeretlenek vagyunk egymás számára, akárhány évig is tartott az udvarlás időszaka. Azt mondjuk, hogy hol- tomiglan-holtodiglan, s ez szörnyű nehéz. A kegyelem olyan forrás, amely tényleg meg tudja könnyíteni a nehezebb időszakokat. Saját magam is így élem meg, immár harmincöt évnyi házasság után.- Mi ma a család? Gazdasági közösség vagy férfi és nő természetes szövetsége?- Jogászként erre azt szoktam mondani, hogy a család természetjogi közösség, amely megelőz minden más közösséget. Elsőséget élvez az állammal szemben is, mert a családot nem az állam hozta létre, hanem az evolúció során alakult ki. Férfi és nő egyesüléséből születik az új élet, ami igényli a gondoskodást a felnőtté válásig. Ez ma a család alapvető feladata. A régi, gazdasági alapokon nyugvó modell helyett érzelmi alapokon kell nyugodnia, hiszen a személy érzelmi fejlődésének nincsen más színtere a társadalomban. Egy nyiladozó értelmet megfelelően tudnak az iskolában fejleszteni, de egy személy a maga komplexitásában roppant bonyolult és nagyon érzelemgazdag lény. A modem világ nagy problémája, hogy az emberek a kapcsolataikat is racionálisan alakítják, s ezáltal nem tudnak elmélyülni egymásban.- Mennyire családközpontú a családjogi törvény?- A családjogi törvény még korábbi, mint a Polgári törvénykönyv, hiszen 1952- ben, a legvadabb kommunizmus idején született. Azóta történtek módosítások benne, jók és rosszak egyaránt. Most, amikor a polgárjogot a magyar jogalkotás teljesen új alapokra helyezi, szó van a családjog reformjáról is. A világban nagyon sok Dr. Lábady Tamás fotó: kovács tibor helyen látják és komolyan veszik a családok válságát, és ennek egyik jele a jogi szabályozás reformjára való törekvés a nyugati kultúrákban is. Nem családközpontú a családjog, de a változtatások - főként a New York-i egyezmény hatására - gyer- mekközpontúak. Ez annyit jelent, hogy a gyermek jogait eléggé hangsúlyosan figyelembe veszi. Ugyanakkor azt is meg kell vallani, hogy a házasságot még mindig nem kezeli értékként. TAKÁCS ZOLTÁN
