Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-09 / 58. szám

XII. Évfolyam, 58. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Március 9., Péntek MEGYEI KÖRKÉP Televízió a Somogyi Hírlaptól 3. oldal CSURGÓI TÜKÖR Diákok négy-öt megyéből 4. oldal ALMANACH Élvezi önállóságát a falu 6. oldal Hírek PORROG. A porrogi körjegyző­séghez tartozó falvak autóbusz- járatainak bővítéséről döntött tegnap a Kapós Volán Rt és a Za­la Volán Rt vezetősége, valamint az- érintett települések polgár- mesterei. Az új járatokat egyelő­re kísérleti jelleggel üzemeltetik, véglegesen - az utasforgalomtól függően - szeptemberben dönte­nek. A felmerülő többletköltsé­gekben a porrogi, porrogszent- királyi, somogybükkösdi és por- rogszentpáli önkormányzatok részt vállalnak, (va) KAPOSVÁR. A Társadalmi Egyesülés Szövetségének somo­gyi szervezete a kaposvári ön- kormányzat népjóléti bizottsá­gához benyújtott pályázatán hatvanezer forintot nyert, ame­lyet egészségnap szervezésére fordítanak. A rendezvényen a TESZ több tagszervezet, és az egészségkárosultak szervezetei is részt vesznek majd. (sv) KAPOSVÁR. Tegnap hozták nyilvánosságra a Pécsi Akadémi­ai Bizottság és a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Ala­pítvány tudományos pályázatá­nak eredményét. A beérkezett ti­zenöt pályamunkából hatot ju­talmaztak harmadik helyezés­sel, köztük Tóth Zoltánét, a Ka­posvári Egyetem hallgatójáét. A három második helyezett között végzett Bencéné Fekete Andrea, a kaposvári közgazdasági szak- középiskola színeiben. Az öt el­ső hellyel jutalmazott között van Gyarmati Tünde is, aki a Kapos­vári Egyetem Állattudományi Karának hallgatója, (sv) FONYÓD. Francsics Zoltán fonyódi polgármester ismét azt kérte: adják oda a vízfelületet a tó­parti településeknek. Ezek gon­doskodnának arról, hogy ne a rab- sicok rabolják a halakat. A Balato­ni Regionális Idegenforgalmi Bi­zottság tegnapi ülésén elhangzott: a Balatoni Halászati Rt legyen az önkormányzatoké, a halászoké és a horgászoké, (gm)___________■ Esélyt kínál a jugoszláv újjáépítés Megyei körkép Jugoszlávia az idén legalább 200 millió dollárt költ újjáépítésre, fejlesztésre. Több somogyi üzletember már otthonosan mozog a délszláv térségben, s jól él a földrajzi közelségből adódó előnyökkel. Az első jelentősebb üzletet a napokban kötötték meg. Montenegró- Csaknem 1,3 millió dollár értékű üzletet készítettünk elő egy jugoszláv vállalattal - mond­ta Csúcs Tibor, a magyar vállalkozások jugo­szláviai képviseletével, menedzselésével is foglalkozó kaposvári Basha Kft ügyvezető igaz­gatója. Az egyik legfontosabb jugoszláv ipari vál­lalattal kötöttek szerződést vas- és acéláruk szál­lítására, s várhatóan hosszú távon is gyümöl­csöző lesz a kapcsolat. A kaposvári üzletember rendszeresen jár Jugoszláviába. Beszél szerb- horvátul, ráadásul alaposan ismeri a helyi szoká­sokat és széles körű a kapcsolatrendszere. Csúcs Tibor elmondta: hamarosan magyar ter­mékeket szállíthatnak Jugoszláviába, különösen az alumínium panelradiá­torokra nagy a kereslet. A megállapodás részleteiről most tárgyalnak.- Jugoszlávia eddig bizonytalan jogi és gaz­dasági helyzetben volt, ám az utóbbi hónapokban - főként a nemzetközi embargó feloldása nyomán- jelentős a változás - mondta a cégvezető. - A kezdeti időszakra jellemző árucsere után rövidesen megindulhat a valódi áru­kereskedelem, s újabb lehetőséget kínál a priva­tizáció is. Ezzel számolnak a kis- és közepes somogyi építőipari vállalkozások. Albertns József, a Nagybajomi Faipari Szövetkezet elnöke Belgrádba ingáznak elmondta: Jugoszlávia eddig nem tartozott a számukra jelentős piacot jelentő országok közé. Az idén alig három és fél millió forint értékű ajtót-ablakot vittek oda. A minap azon­ban két nagy jugoszláv konszernnek küldtek ajánlatot, s mint kiderült, már az idén 20-30 millió forintos megrendelésre van esélyük. Jövőre pedig legalább 70-80 millió forint értékben szál­líthatnak. A KVGY - közvetítőn keresztül - tett üzleti ajánla­tot a délszláv térségben. Varga József igazgató is komoly üzleti lehetőségeket lát az újjáépítéshez való csatlakozásban. Transzfor­mátorállomás létesítésén kívül hálózati elemeket is szállítanának. Szeri István, a Magyar' Kereskedelmi és Ipar Kamara alelnöke, kérdé­sünkre válaszolva tegnap azt mondta: áprilisban megalakul a magyar-jugosz- láv tagozat, amely a kapcso­latok kialakításában, élénkítésében nyújt segít­séget a vállalkozóknak. Az alelnök a helyzetet az ismert szlogennel jellemezte: Aki kimarad, lemarad. -Az idén - mondta - mintegy 200 millió dol­lárnyi üzletkötésre lehet számítani, ám eddig a hazai cégek közül csak elvétve érdeldődtek dunántúliak. Pedig - ha kevéssé ismertek is - óriásiak a lehető­ségek. Lapunk úgy értesült, hogy többek közt az energetikai, az építőipari, illetve a nehézipari cégeknek lenne komoly üzleti esélye az újjáépítésre váró dél­szláv térségben. harsányi miklós Márkamilliókra váltható kapcsolatokkal rendelkezik több somogyi üzletember. Az évekig tartó háború sem szakí­totta szét a barátságokat. Ők szinte havi rendszeresség­gel utaznak Jugoszláviába. Még többen vannak azonban, akik tartanak a jugoszláv bürokráciától, a bizonytalanság­tól. A térségben már tapasztalatokat szerzett vállalkozók szerint alaptalanul: a cégbejegyzés, alapítás korántsem bonyolult, rövid időn belül elintézhető az üzletkötéshez nélkülözhetetlen valamennyi formaság. Somogyiak a tiszai gátakon Csurgó Újabb somogyi, csoportok indul­tak Vásárosnaménybe és környé­kére, hogy a tiszai árvízvédelmi munkálatokban részt vegyenek. Megyénkből jelenleg 31-en, a Polgári Védelem szakemberei, tűzoltók és rendőrök dolgoznak az árvíz súj­totta területen. A csur­gói önkéntes tűzoltó egyesület közgyűlésén részt vevő' Heizler György, a Katasztrófavé­delmi Igazgatóság megyei vezető­je a Somogyi Hírlapnak elmondta:- Elsőként egy operatív csoport indult a helyszínre, az ő feladatuk a logiszükai biztosítás, a kitelepí­tés megszervezése. Az utánuk ér­kező szakemberek a lakosság kite­lepítését végzik, motorcsóna­kokkal és gépjárművekkel. Az üresen maradt falvak biz­tonságát rendőrök felügyelik, a bűnmegelőzési és vagyonvédelmi feladatokba a megyei rendőr­főkapitányság munkatársai is be­kapcsolódtak. Somogy vala­mennyi tűzoltó egyesü­lete jelezte, hogy szük­ség esetén a helyszínre sietnek, 85 tűzoltó 8 gépjárművel áll készen­létben. Heizler György szerint elhúzódó véde­lemre kell számítani, ezért további csoportok indulnak Somogyból, hogy a gátakon dolgozó­kat leváltsák. Ugyancsak tegnap indult az ár­víz sújtotta területre - számos spe­ciális mentőfelszerelésével együtt - a Balatoni Vízirendészeti Rend­őrkapitányság huszonnégy, az ár­vízi mentésben tapasztalt munka­társa. (Az árvízi helyzettel kap­csolatos további információk a 7. oldalon) varga andrea Főiskolát szeretne Barcs Környezetvédelmi szak indításával is számolnak Barcs Barcson azt remélik, hogy hamarosan felsőfokú kép­zésnek adhat otthont a vá­ros. Erről kezdtek tárgyalá­sokat barcsi kezdeménye­zésre az önkormányzat és a Kaposvári Egyetem vezetői. A megbe­szélések so­rán kiderült, hogy az egyetem ve­zetése szék­helyen kívü­li képzés ke­retében kon­zultációs és oktatóköz­pont létre­hozását tar­taná indo- ’ koknak a Dráva-parti települé­sen. Azt ja- vasolják, hogy a tervezett felsőoktatási in­tézményt a városban jelenleg mű­ködő középiskolákra - elsősorban a Dráva Völgye Középiskolára - alapozva alakítsák ki, abból a cél­ból, hogy Barcs bekapcsolódhas­son az akkreditált iskolai rendsze­rű felsőfokú szakképzésbe is. Ahhoz, hogy a felsőfokú okta­tóközpont létrejöhessen, a város önkormányzatának áldozatot is kell vállalnia, hiszen a képzésnek hely kell, az ideérkező tanárok számára pedig szolgálati lakás. Feigli Ferenc polgármester el­mondta, hogy az ebből adódó terheket örömmel vállalná a város. A fel­sőfokú kép­zéssel jóval többet nyerne ugyanis Barcs, mint amekkora pénzügyi gondot ez jelentene. Arról egy­előre még nem dön- t ö 11 e k , hogy mi­lyen szakok és képzési formák működtetése lenne célszerű Bar­cson, feltehető azonban, hogy a mezőgazdaság és környezetvé­delem szerepel majd a felsőfokú képzés kínálatában. n.i_ ELJÁRÓ BARCSI EGYETEMISTÁK Évente több mint kétszáz barcsi fiatal nyer felvételt az ország egyetemeire és főiskoláira Megkezdődött a zöldborsó vetése Nagyatád A zöldborsó vetésével megkezdte fel­készülését az idei feldolgozási sze­zonra a Nagyatádi Konzervgyár. Teg­nap földbe kerültek a korai fajták magjai. Minden esély megvan arra, hogy biztos a privatizálás alatt álló gyár jövője is. Nemcsak tervezni, vetni is mert tegnap a konzervgyár, jóllehet épp a napokban nyil­vánították eredménytelennek a gyár értéke­sítésére kiírt pályázatot. A privatizálás fo­lyamata ezzel persze nem áll le. Egyelőre bizonytalan, ki és mikor lesz a konzervgyár új tulajdonosa, ám a Magyar Fejlesztési Bank szándéka és garanciája szerint ez nem befolyásolhatja az idei gyártási sze­zont.- A bizalom és a termelési biztonság mellett a stabil értékesítési piac is megvan, hiszen keresett exporttermék a zöldborsó- konzerv - mondta Brezovszky Béla nyers­anyag-beszerzési vezető. - Tudomásul kell azonban vennünk, hogy a növénytermesz­tés nem a tervszámok, hanem az időjárás függvénye. Ezért - okulva az elmúlt évek természeti szélsőségeiből - az idén jóval az átlagos termésátlagok alatt kalkuláltunk. Ugyanakkor 140 hektárral több, összesen 950 hektárnyi zöldborsóterületre szerződ­tünk, hogy mindenképpen biztosítsuk az alapanyag-ellátásunkat. Közepes termésát­lagnál így akár 20-30 százalékkal is több te­remhet a szükségletünknél, de ezt a hűtő­iparon keresztül hasznosítani fogjuk. A korábbi évekhez képest egy héttel ko­rábban kezdődött a borsó vetése, legelő­ször a berzencei Solánum Kft tábláin. Ber­kes Gábor, a Solánum Kft növényvédő szakmérnöke elmondta: bár most is szára­zabb a talaj a szükségesnél, a biztonságos termesztésre felkészültek. A mostani, 40 hektáros koraiborsó-táblát - a mintegy 1000 hektár egyéb területtel együtt - szük­ség szerint tudják öntözni. Nemrégiben nö­velték ugyanis másfélszeresére a víztározó és az öntözőrendszer kapacitását. BÍRÓ MÁRIA Brezovszky Bála nyersanyag-beszerzési vezető fotó: Németh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom