Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-07 / 32. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2001. Február 7„ Szerda ||| !§| GONDOT OKOZ A BELVÍZ. A vízelvezető rendszer kiépítet- lensége miatt jelentős kárt oko­zott az olvadás Bárdudvarnokon a porták udvarán és a közterüle­teken is. Az önkormányzat fel­térképezte a vízelvezetés lehet­séges útjait, és közhasznú mun­kásokkal megkezdték az árkok tisztítását, (szá) CSALÁDI VETÉLKEDŐ. Játé­kos ügyességi vetélkedőt rendez­tek a mezőcsokonyai általános is­kolában. A hét végi vidám rendez­vényt Sudámé Balázs Katalin szer­vezte, s az önkormányzat és a he­lyi vállalkozók támogatták, (szgj SEGÍTIK A TANULÓKAT. Je­lentős összegeket költ a zselic- szentpáli önkormányzat a szoci­ális kiadásokra. Segíti az önhi­bájukon kívül nehéz helyzetbe került többgyermekes családo­kat, és a nyolcvannál több álta­lános és középiskolást, illetve a három főiskolást is. (ié) BUSZVÁRÓKAT ÉPÍTETTEK. Három buszvárót épített a so- mogyszili önkormányzat az el­múlt években, ez a beruházás 1,6 millió forintba került. Befe­jezték 1,8 millió forintból a ra­vatalozó építését is a területfej­lesztési tanács anyagi támogatá­sával. (szg) KLUB NYÍLT BÜSSÜBEN. Kocsmából alakították ki Büssüben a klubot, s ez - a be­rendezéssel együtt - több mint 15 millió forintba került. Ebből ötmillió forint volt az önerő, a többit a területfejlesztési tanács­tól, illetve a Szociális és Család­ügyi Minisztériumtól kapta a fa­lu. A klubba 24 öreg jár, de har­mincnak van lehetősége itt a szórakozásra. Elkészült a kony­hai rész is, de hiányoznak a gaz­dasági feltételek, így az ebédet Gölléből hozzák, (ng) NYERTEK A CSALÁDSEGÍTŐK. Tizenötmülió forintot nyert a Szociális és Családügyi Minisz­térium pályázatán a Dombóvári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Ezzel négy új szolgál­tatást tudnak elvégezni, és 13 munkanélkülit tudnak foglal- koztatni. (tz) • Fogynak a somogyszili diákok A somogyszili gyerekek legszívesebben szülőfalujukban élvezik az iskolai hócsaták örömeit. fotói kovács tibor SOMOGYSZIL Jelentősen csökkent Szilban az iskolások száma. Az öregedő település vezetői nem tervezik az iskola bezárását, de tudják: pár éven belül fontolóra kell venniük, hogy érdemes e ennyi tanulónak fenntartani az oktatási intézményt, amelynek 30 millió forintos működési költségéhez évente 6-7 millióval járul hozzá az önkormányzat. Fogynak a somogyszili általános iskolások. Nyolcvanhárom kisdiák tanul most a szili álta­lános iskolában, a 2004-es tanévben azonban már csak két kisgyermek kezdi meg az első osz­tályt. Kevés gyerek születik, így elöregszik a fa­lu - panaszolták az önkormányzati vezetők. So­kan elköltöztek a településről az elmúlt évtize­dekben, s akik maradtak, azoknak gyermekei már kinőttek az iskoláskorból.- Két tanulónk ment át az ősszel más telepü­lés iskolájába, és hatosztályos gimnáziumokba is vettek föl szili gyerekeket - mondta Lesz Gyula, az iskola igazgatója. - Min­dig akad olyan szülő, aki úgy gondolja, hogy cseme­téjének nem felel meg ez az iskola. Pedig nyugodtan kijelenthetem: aki innen megy továbbtanulni, új is­kolájában az is megállja a helyét. Somogyszilban 1725 óta van iskola. Korábban három oktatási intézmény is működött a faluban, bár akkoriban jóval népesebb volt a település: több mint kétezer-ötszáz lakosa volt. Lesz Gyula sze­rint Somogyszilt a politikai változások tették tönkre. Sok kereskedő, iparos és gazdálkodó élt itt valaha, Szü a középkorban a környék ellátóközpontja volt. A történelmi viszontagsá­gokat azonban megsínylette, s a későbbi fej­lesztésekből is kimaradt ez a térség, így a tele­pülést elkerülték a fő útvonalak. A kereskedők elvándoroltak, s a múlt századi deportálás, a ki­telepítések és üldöztetés miatt néhány évtized alatt a korábbinak csaknem egyharmadára csökkent a falu lélekszáma. Napjainkban már csak 875 állandó lakosa van.- A mostani ötéves ciklusban - tavaly válasz­tottak meg ismét igazgatónak - még nem került szóba az iskola felső tagozatának megszünteté­se - mondta az igazgató. - Ha a gyerekek száma nagyon megcsappan, nem lesz értelme tovább fenntartani az intézményt. Akkor valószínűleg az igali iskola veszi majd át a gyerekeket, és re­méljük, hogy követheti őket a tantestület is. Ténylegesen ez persze még nem került szóba. Az iskola egyelőre nincs veszélyben, de azzal sem ámíthatjuk magunkat, hogy öt-nyolc osz­tály összevonásával majd ugyanolyan színvona­lon oktathatjuk a gyereket. Pedig az iskola felszereltsége igen korszerű. A gyerekek modem számítástechnikai terem­ben tanulják a jövő tudományát. A mozgásigé­nyüket még télen is kiélhetik, mert van hozzá megfelelő tornaszoba.- Nehéz kimondani, de tudomásul kell ven­nünk, hogy sorvad az iskola - tette hozzá Sámoly Endre polgármester. - Egyesek szerint tíz éven belül el fog tűnni a felső tagozat. Az önkormányzat évente hat-hét millió forinttal já­rni hozzá az iskola működ­tetéséhez. Anyagi eszkö­zökkel támogatjuk a kö­zép- és felsőoktatásban ta­nulókat, és az általános is­kolásokat is arra ösztönöz­zük: tanuljanak tovább. Sámoly Endre egyetért azzal, hogy Somogyszil öregedő település. Az utóbbi években csökkent ugyan a lakosok száma, a kiemelkedő adottságú me­zőgazdaság azonban ma is meghatározó szere­pet játszik a falu életében.- Somogyszil környéke ideális kukoricater­mesztő vidék. Ha ezt a tevékenységünket fenn tudjuk tartani, akkor biztosítva lesz a falu jövő­je is. Vannak olyan emberek, akik cselekszenek is Somogyszil fennmaradásáért. A falu jövőjé­nek a mezőgazdaság mellett három biztos zálo­ga van: a településünkön és Igáiban működő pékségek, illetve a szomszédvár fürdője. Ezek a felnövekvő fiataloknak is hosszú távra munkát adhatnak. S ha tanulnak, képezik magukat, ak­kor Somogyszil léte biztosítva lesz. SZELLŐ GÁBOR A Somogyi-dombság bükk-kúti hegyének déli lejtőjén fekvő Somogyszilban 875-en élnek. A falu nevét egy 1138-ban keletkezett oklevél említi először. A XV. században fejlődött leg­gyorsabban. Németek a XIX. században települtek be, elsősorban a dohányipar miatt. Népessége az 1930-as évektől csökken. Somogyszil tíz utcájában napjainkig mintegy 360 házban építették ki a vízvezetéket, és minden negyedik családnál van telefon is. Munkát ad a fakitermelés Húsz embernek ad munkát Simonfán a régi erdészeti telepen alakult vállalkozás. Fakitermelés­sel és szállítással foglalkoznak. Az egy éve működő Zselic Hun­gária kft hatvanmillió forint be­vételt tervezett erre az évre, vál­lalva a környező erdőségekben a fakitermelést. Többnyire tölgyet, bükköt és akácot visznek a fű­rész alá; a rönköket a megyeszék­helyre, illetve Barcsra és Sziget­várra szállítják. Bodrog Gábor ügyvezető - aki már a korábbi er­dészeti telepen is dolgozott - úgy számol, hogy mintegy 5500 köb­méternyi lesz a kivágott mennyi­ség. A simonfai munkáltató gép­parkját darus tehergépkocsik, traktorok és földmunkagépek al­kotják, s ezeket a környező tele­pülések önkormányzatainak a szolgálatába kívánja állítani. Bodrog Gábor elmondta: éppen most tárgyalnak egy újabb mun­kagép vásárlásáról, s annak birto­kában már minden földmunkát vállalni tudnak, ami adódhat a négy település - Bőszénfa, Simonfa, Zselicszentpál és Zselickislak - területén. Útrende- zésre számítanak, s ároktisztítás­ra, az utcák karbantartására. Ára­ikat úgy alakítják, hogy verseny- képesek lehessenek a hasonló cé­gekkel szemben. Jelenlétüknek és a szomszédos faipari üzem­nek köszönhetően a faluban nem nyomasztó a munkanélküliség, jelenleg tucatnyi a szociális jára­dékos és ugyanennyi a közhasz- nú munkán foglalkoztatott, i. é. Zamatos a szentpáli hegy leve Sovány Sándor 1926-ban született Zselicszentpálnn. 1961-ig a saját föld­jén gazdálkodott, majd a termelőszö­vetkezetben volt brigádvezető. Ezt kő­vetően tíz évig dolgozott a megyei kór­ház célgazdaságában; egy évtizede ment nyugdíjba. A fia szintén Zselicszentpálon él. Zselicszentpál Házától kétszáz méter­nyire van az öreg prés­ház; ennek borospincé­je a mögötte magasló domb alá nyúlik. A föld­tömeg szigeteli, állandó a hőmérséklete. A jó bornak persze nem csak ez a títka, a többit a szőlősgazda szakértel­me és gondos munkája adja. Éppen ne­gyed száza­da, hogy So­vány Sándor kivágta a ré­gi, direkt ter­mő fajtákat és olaszriz- ling, kékfran­kos, rizlingszilváni, zweigelt és traminitöveket telepített az 1500 négyzetméteres szőlőskertbe. Me­séli, hogy akkortájt neves szakem­berek fordultak meg Zselicszentpálon, és tőlük tanulta a szőlőművelést. Éppen az isme­retszerzés miatt lett tagja később a kaposvári kertbarátok körének, s borát is először ebben a társaság­ban minősíttette. A szentjakabi borversenyeken aztán rendre meg­méreti a szentpáli hegy levét, ta­valy például ezüstérmes lett a zweigelt és a rizlingszilváni, az elő­ző évben pedig aranyat is kapott. A tél a szőlősgazdának a pihe­nés ideje, a borosgazdának azon­ban a munkáé, Sovány Sándor most fejezte be például a második fejtést. Még szerencse, hogy ilyen közel van a pince; kényelmesen átsétál, ráadásul otthonról is szem­mel tudja tartani a területet. Még ez a csendes, erdőktől övezett kis falu sem mentes ugyanis a pince­feltörésektől és lopásoktól. Mesél­te, hogy az ősz rendkívül mozgal­mas náluk, miután ötször tartanak szüretet. Minden fajtát más idő­ben szüretelnek, legkésőbbre ma­rad az olaszrizling és a kékfran­kos. Tavaly azon­ban a sok napsü­tés két héttel ko­rábban érlelte be a gyümölcsöt.- Ritka az ilyen év - magya­rázta a borosgazda -, az olaszriz- lingnek tizennyolc, a rizlingszil­váninak húszas cukorfokot mér­tünk. Gyönyörű, érett szemek al­kották a fürtöket, nem volt közöt­tük egyetlen rothadt sem. Ennek a vidéknek jók az adottságai, kö­zépkötött, laza a talaj, déli fekvé­sű a domboldal, csak sok napsü­tés és gondos munka kell a jó ter­méshez. A százéves pincénél a kilenc boroshordó mellett a kör­nyezet festői látványa tartja fogva a látogatót. Szemben az erdők változatos világa, melyből egy kis részt Sovány Sándor is birtokolt. Eladta, mint ahogy a marhát és a hízókat is, miután nem fizetődött már ki a tartásuk. Bérbe adta a privatizáció során visszavett föl­det is, úgyis elég feladatot ad a gyümölcsös, s mellette így jut ideje szót váltani a többi pincetu- lajdonossal, részt vesz a nyugdí­jasok összejövetelein és a falu rendezvényein. Ez utóbbiak kö­zött a hegy is szerepet kap, két éve ugyanis a helyi gazdák szervezik a hegy búcsúját, ahol aztán a szentpáli bortermelők természetesen összemérik a boraikat is. izményi év* Menhely a IGAL Budai Jánosné két éve minden sza­bad percét a számítógépe előtt vagy a levéltárakban tölti. Most dolgozza fel az iskola történetét, de néhány éven belül a település krónikája is összeállhat kutatómunkája eredmé­nyeként. Budai Jánosáét mindig érdekelte szülő­falujának története. Talán ezért is vá­lasztotta főiskolai szakdolgozatának té­májául az igali iskola históriáját.- Akkoriban egy egész nyarat ráál­doztam, hogy földerítsem gyermekko­rom színterének történetét. A szálak az 1700-as évekre nyúlnak vissza. Miköz­ben Kaposváron és Nagyberkiben is a levéltárban kutattam, rábukkantam az első iskolamester nevére; Vaszary Ádámnak hívták. Az iskola 1723-as ala­pítása utáni időszakban ő nevelte a fia­hetetlen: néhány éven belül Igái tör­ténetét is papírra ve­tem. TAKÁCS ZOLTÁN kocsma szögletében talokat. Az igali iskola történetének má­sodik fejezete 1753-ban kezdődött, ami­kor elkészült az új iskolaépület egyik szárnya. Jó száz év múltán, 1868-ban ezt is bővítették. Az Eötvös József minisztersége idején hozott törvény új lendületet adott az igali oktatásnak is, hiszen akkortól már három tanító nevelte a diákokat. Érdeke­sen alakult az óvoda története is, hiszen az 1900-as évek elején olyan viszontag­ságos helyzetbe került a gyermekmen- hely, hogy a kocsma egyik elkülönített ‘ szögletében kellett elhelyezni a kicsiket.- Az 1948-as államosítás hozta az újabb fordulatot; megkezdődött a nyolc- osztályos oktatás. Öt évvel később már vidékről is jártak az igali iskolába, mivel közben megszervezték a napközit is. A gimnáziumot 1964-ben hívták életre, majd öt év múlva egy tehetséggondozó diákotthon került a helyére. Pályakezdő pedagógusként ott dolgoztam először, így azt a korszakot már testközelből él­hettem meg. A gyűjtőmunka utolsó szakaszába ér­ve több mint 120 oldalas anyag áll a nemrégiben nyugdíjba vonult pedagó­gus rendelkezésére, s ennek a rendsze­rezése után könyvben is kiadható lesz az iskola története. Ennek a költségeit a kaposvári levéltár munkatársainak a se­gítségével pályázati pénzből szeretné fe­dezni.- Az önkormányzat is felajánlotta se­gítségét a könyv megjelenéséhez, s így talán már az idén kikerülhet a nyomdá­ból. Kutatásaim során az utóbbi időben annyi érdekességre akadtam a tele­püléssel kapcso­latos írásos em­lékekben, hogy nem elképzel­Budai Jánosné Igáiban szüle bér 18-án. A kaposvári Műnk Gimnáziumban érettségizett, main eivegezte a tanítóképző főiskolát. 1967-től Igáiban tanított, közben történelem szakon levelező tagozaton szerzett diplomát. 2000 októberében ment nyugdíjba. Háló köti össze a falvakat Dombóvár Önálló információs rendszere van a dombóvári kistérségnek. A tizenhat települést érintő számí­tógépes hálózattal az információ áramlásának meggyorsítása volt a cél. Az internet minden polgár- mesteri hivatalban elérhető. A rendszert hétmillió forintos össz­költséggel hozták létre, amelyből ötmillió forintot a Tolna megyei Területfejlesztési Tanács pályá­zatán nyertek, a kétmillió forint önrészt pedig az érintett önkor­mányzatok adták össze. A háló­zat működtetéséhez a jegyzők és polgármesterek részt vesznek egy képzésen is. A kórház számí­tógépes hálózatát is fejlesztették, így ezentúl már a háziorvosok is hozzájutnak a páciensek köz­ponti adatbázisban található ada­taihoz. T.Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom