Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-05 / 30. szám

XII. Évfolyam, 30. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Február 5., Hétfő FONYÓDI TÜKÖR Ösztöndíj is segíti a diákokat 7. oldal SPORT Kiütötték a Honvédőt 8-9. oldal Hírek OSZTOPÁN. Felfeszítették a rá­csot, majd az ablakon keresztül hatoltak be tegnap hajnalra vir­radóra az osztopáni Pikki presz- szóba hívatlan látogatók. A rend­őrségi vizsgálatok megállapítot­ták, hogy dohányárut és főként szeszes italokat zsákmányoltak, de a kasszában megtalált kész­pénzt is magukkal vitték. Az el­sődleges felmérések szerint az okozott kár összege meghaladja a több százezer forintot, (tz) HETES. Ötmillió forintos pályá­zati támogatást nyert el Hetes önkormányzata a Sapard vidék- fejlesztési programban. A pénz­összeget a gázközművagyonból befolyt összeg égy részével egé­szítik ki, így egy 12 millió forin­tos beruházást tudnak megvaló­sítani. A település gazdaságának központjába, a Kokasmajorba vezető gazdasági út felújítására a közeljövőben írják ki a kivite­lezői pályázatot, (tz) BARCS. Sorra partra kerülnek a drávai hajók Barcsnál. Ezekben a napokban végzik a szükséges hajójavításokat a vízügyi igazga­tóság szakemberei. A vontató­hajó és kitűzőhajó már szárazra került, s a többi vízi járműre is sor kerül ezen a héten, (ni) BARCS. Idén is csatlakozik az iskolatej-akcióhoz a barcsi ön- kormányzat. Az akció eddigi ta­pasztalatai alapján döntöttek mellette a legutóbbi testületi ülésen a képviselők. Eszerint közel 1800 gyerek kaphat ez év­ben is naponta egy pohár tejet ingyen. Mindez várhatóan 1,1 millió forint költséget jelent idén a város számára, (ni) FIAD. Felfüggesztette a fiadi há­ziorvosi rendelőben a betegfo­gadást az ÁNTSZ. Egy hónapja nincsen rendelés a Koppány- völgyi zsáktelepülésen. A bete­geket azóta a falugondnoki mik­robusz szállítja Kisbárapátiba, az ottani háziorvos székhelyé- re. (kj) ______________■ Sz övetség a jégeső ellen Hét új talajgenerátort szeretne idén üzembe helyezni Somogy megyében a Nefela, a Dél­magyarországi Jégesőelhárító Egyesülés. A beruházásra megvan a fedezetük, de a generá­torok éves fenntartása még nem biztosított, ami akár meg is akadályozhatja a bővítést. Tíz éve, 1991-ben alakult meg a Nefela, a Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés. A nonprofit szervezet célja, hogy Dél-Dunántúlon, a jégesők szem­pontjából legveszélyeztetettebb ma­gyarországi térségben minél kisebbre csökkentsék a természeti csapás okozta károkat. A tíz év alatt folyamatosan telepítették a három megyében - Somogy, Tolna és Baranya - a talajgenerátorokat, ma Somogybán már 43 működik. Ha a most ter­vezett hét új üzembe áll, akkor már csak 10 hiányzik, hogy az egész megye védetté váljon. Mindehhez azonban némi támogatásra lenne szüksége az egyesülésnek.- A beruházásra megvan a pénzünk, a generá­torok a napokban el is készülnek - mondta Huszár István a Nefela igazgatója. - A fenntartá­sukhoz és üzemeltetésükhöz azonban kellene az érintett területek önkormányzatainak, gazdál­kodóinak, földtu­KÁRARÁNYOK ALAKULÁSA lajdonosainak a 1962-2000 között támogatása is. Most ezen dolgo­zunk, remélem, hogy tavasszal elkezdhetjük a telepítést. Á talaj generá­tor működési . . elve, hogy a 1962 1974 1982 1988 1994 2000 jégeSŐgyémÚS fel­hőkbe apró ezüstjodid-szem­cséket juttat, előidézve ezzel a jégképződést. Hatására a kevés nagy helyett sok és apró jégkristály keletkezik, amelyek mire a földre érnek, vagy teljesen elolvadnak, vagy komoly károkat már nem tudnak okozni. Ámikor a baranyai radarközpont veszélyt jelez, az érintett terület generátorkezelőit riasztják, akik bekap­csolják a gépeket. A működési elvből látszik: a fel­Jégmentesítő forintok A földterülettel rendelkezők hektáronként 120, a szőlő- gyümölcs-kultúrák tulajdonosai 300 forintos éves díj ellenében lehetnek tagok. Az önkormányzatoktól - a település lélekszámától függően - lakosonként évente 13, vagy 7, illetve 5 forintot kér az egyesülés. használt anyag, az energia és a kezelő bére jelent­kezik költségként, ami évente generátoronként mintegy 600 ezer forint. Ezt az egyesülés a tagok befizetéséből, illetve a támogatásokból fedezi. Ha új generátorokat telepítenek, új támogatókra is szükség van, hogy lehetőleg ne a régi tagok fizessék az új területek költségeit, már csak azért sem, mert számukra közöm­bös hogy ott esik-e jég vagy sem.- Az új somogyi generátorok tervezett helye Balatonszabadi, Balatonszéplak, Kőröshegy, Pusztaszemes, Balaton- őszöd, Balatonfenyves és Balaton-szent- györgy - mondta Huszár István. - Ezekkel a teljes Dél-Balaton, a borvidék­kel együtt védetté válna. Most az érintett területek na­gyobb földte­rülettel ren­delkezőit, szőlősgazdáit, hegyközségeit és önkormány­zatait keressük meg abban a reményben, hogy megértik a védekezés fontosságát, és támogatják az egyesülés fejlesztési ter­veit. Hogy van' értelme áldozni az ügyre, azt az adatok bizonyítják: a szolgálat 1991-es indulása óta 63 százalékkal csökkent a jégkárok nagysága, a három megyében csak a szántóföldi kultúrában évi egymilliárd forint a kárcsökkenés. Arról nincs kimutatás, hogy a városokban, az épületekben, járművekben mennyivel kevesebb jégkár keletkezett. Erről a biztosítók tudnának adatokkal szolgálni, ők azonban meglehetős tudathasadással figyelik az egyesület munkáját. Az jó, hogy kevesebb jégkárt kell kifizetniük, de ha meg­szűnik a jégveszély, sokan ezt a biztosítást meg sem kötik. A hozzáállásuk is ilyen felemás: két tár­saság az évi hozzájárulás 50 százalékát átvállalja attól, akinek nála van biztosítása. Két cég közvetlenül támogatja az egyesülést, de van olyan is, amelyik évek óta elzárkózik a támo­gatástól. Mindennek ellenére az egyesület évről-évre tud fejleszteni, Somogybán ha ez a hét generátor működésbe áll, már csak 10 kell, és az egész megye védetté válik a jég ellen. (Jegyzetünk a 3. oldabn) _______varga ottó A K ÁRARÁNYOK ÁTLAGA Elhárítás nélküli Egymilliót nyert az iskola SZENTBALÁZS A hét település gyermekeit befoga­dó szentbalázsi iskolában öt éve alapozták meg az erdei iskolának nevezett országjárást. A szokásos 1-2 napos túrák helyett azonban ők 5-6 napra viszik a felsősöket, így a nyolcadik végére többségük már az egész országot bejárja. A nagy utazásokhoz azonban sok pénz kell, s ezt sem az iskola, sem a szülők nem tudják önállóan elő­teremteni. Ezért hozták létre a Szülőföldünk Alapítványt, amely minden lehetőséget kihasznál a forrásgyűjtésre: pályázik, bált ren­deznek, vagy éppen a tévében ve­télkednek. Ez utóbbi a múlt héten egymillió forint bevételt hozott az alapítványnak. A vetélkedőről ké­szült felvételt február végén közve­títi a televízió.- Nem hagyunk ki semmilyen lehetőséget - mondta Fehér Mar­git, az alapítvány kuratóriumá­nak elnöke. - Tavasszal jelent­keztünk a Hovatovább című mű­sorba. Kosz Zoltán 230-szoros ví­zilabdakapus szurkolói voltunk. A kiváló sportember választott bennünket, mint elmondta, azért, mert mi a külföldi utazá­sok nagy divatja ellenére is in­kább a hazai tájat választjuk. A szentbalázsi iskolások tava­lyi országjárása több mint egy­millió forintba került. Családon­ként azonban mindössze 6500 fo­rint terhet jelentett, kevesebbet, mint másutt egy kétnapos túra. A gyerekek az utóbbi öt évben bejárták már az Alföld déli és északi részét, az Északi- és a Dunántúli-középhegységet, és most készülnek a Balaton- felvidékre. Ezt könnyíti meg szá­mukra a milliós nyeremény, amit két évre elosztanak, hiszen to­vábbra sem mondtak le a pályázatokról. Bíznak abban, hogy ezután még sikeresebbek lesznek a rendezvényeik, Kósz Zoltántól ugyanis ígéretet kaptak arra, hogy szívesen részt vesz minden megmozdulásukon, i.é. Kistérség a gyermekekért IGAL Februártól közös gyermek- jóléti szolgálatot működtet az igali kistérség. A kilenc településen három körzet­ben kezdik meg munkáju­kat a családsegítők. Az első körzetbe Igái, So- mogyszil és Gadács községek, a másodikba Szengáloskér, Somo­dor és Ráksi, míg a harmadikba Magyaratád, Patalom és Kazsok települések kerültek - mondta dr. Jakab József, igali polgármester. Hozzátette: az együttműködés­ben részt vevő önkormányzatok vállalták, hogy 2001-ben a család- segítő és gyermekjóléti szolgálat működési költségeit megelőlege­zik, mivel az erre az évre járó nor­matív támogatást az önkormány­zatok csak 2002-ben igényelhetik az állami költségvetésből. A szol­gálat működtetéséből adódó plusz költségeket a települések la­kosságarányosan fedezik. Horváthné Lengyel Erika, a szolgálat vezetője tavaly márci­ustól már ellátta Szentgáloskér és Somodor családsegítő feladatait, így nem idegen számára a kör­nyezet. Elmondta: két munkatár­sával úgy hangolták össze a mun­kájukat, hogy mindegyikük min­Horváthné Lengyel Erika fotó: kovács den területen otthonos legyen. Eddigi tapasztalatai azt mutatták, hogy Kazsok és Somodor a legve­szélyeztetettebb falvak. Sok csa­ládban sodorja veszélybe a gyer­mekeket a szülők italozó élet­módja, egyes helyeken még a rendszeres étkeztetés sem meg­oldott. A szolgálat munkatársai rutinszerű ellenőrzésekkel pró­bálják kiszűrni az ilyen eseteket, s ehhez szoros kapcsolatrend­szert szerveznek a védőnőkkel, háziorvosokkal, és a kistérség­ben működő oktatási intézmé- nyek vezetőivel. takács Barcs Közel ezer vállalkozás működik ma már Barcson. Emiatt a helyi adózás ellenőrzése jóval nagyobb feladatot ró az itteni szakembe­rekre, mint a hasonló nagyságú kisvárosokban. Ráadásul a morál sem jobb az országos átlagnál: ta­valy minden második vizsgálat feltárt kisebb-nagyobb hiányossá­got. A legmagasabb bírság eddig 160 ezer forint volt, amit nemrég róttak ki egy barcsi cégre.- Nálunk sem rosszabb az adó­zási morál, mint másutt - mondta Göcsei Gábor, az önkormányzat adóügyi előadója. - Az adózók többsége a bevallások elkészíté­séig eljut, csupán azok tartalma mosolyogtat meg olykor bennün­ket. A vállalkozóknak 10-15 szá­zaléka pedig a bevallás elkészíté­séig sem jut el. A szakember szerint Barcson is szép számmal vannak látszat­adózó vállalkozások. Van olyan vállalkozó, akiről tudják, hogy 3- 4 jól menő üzlete van, és mégis a minimumot vallja be. Az ilyen sántító bevallások nyomán termé­szetesen vizsgálatot indítanak, amelyek nyomán szinte mindig találnak problémákat. Könyvelé­si, számlakezelési problémák szinte mindenütt vannak. Az el­múlt évben több mint 30 esetben kezdtek vizsgálatot. 16 esetben derült ki szabálytalanság. Ilyen­kor új adót állapítottak meg, ezenfelül adóbírság, pótlék, mu­lasztási bírság is járt hozzá.- Az ezt megelőző évben lénye­gesen több vizsgálatot indítottunk, azonban kevesebb eredménnyel jártunk. Ezért döntöttünk úgy 2000-ben, hogy kevesebb vizsgála­tot kezdünk, de annál alaposabban járunk el. Az eredményességen lát- szik, hogy jól tettük. nagy László FOTÓ: LÁNG RÓBERT Az influenza valósággal „megtizedelte” a tartalék somogyi népszámlálási ösz- szeírókat. A munkát mindez nem za­varja, tegnap is percnyi pihenő nélkül dolgoztak. Somogybán eddig sikeres a felmérés. A vasárnapi ebédet nem akarták zavarni, ám tegnap délelőtt és délután is dolgoztak a népszámlálók Somogybán. A harmadik év­ezred első népszámlálása országosan csak­nem 10 milliárd forintba kerül. Megyénkben a 480 felülvizsgálón és az 1302 összeírón kí­vül a biztonság kedvéért 98 tartalékost is fel­készítettek, csakhogy az influenza miatt ez utóbbiak többsége is „kidőlt”. Most a kiegé­szítő csapat pótlásáról gondoskodnak, és úgy látszik, nem lesz gond. Kaposváron csaknem 30, Siófokon 10 szakember áll ké­szenlétben. Miközben az összeírok a tere­pen dolgoztak, a KSH megyei igazgatóságán tegnap is nagyüzem volt. (Folytatás a 3. oldalon) Kásáné Dömötör Mária tegnap is több kaposvári család adatait regisztrálta Megtizedelt somogyi népszámlálók Látszatadózó vállalkozások

Next

/
Oldalképek
Tartalom