Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-23 / 46. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 7 8 2001. Február 23., Péntek ténelem során gyakran váltották egy­mást a birtokosok, mígnem 1524-ben II. Lajos király a községet Lóránth Márton fiainak adta jutalmul. A török adólajst­rom szerint 1566-ban tíz ház állt Inkán, amelynek lakossága a reformáció elter­jedésével a protestáns vallást követte. A XVII. század végére elnéptelenedett a fa­lu. s csak a Rákóczi-szabadságharc után települt újra. 1727-ben III. Károlytól a Szegedy-család kapta adományul, s 1945-ig birtokolta; kastélyukban a múlt század elején 6000 kötetes könyvtár, értékes fegyver- és porcelángyűjtemény volt. Mindez elpusztult a II. világháború­ban. A XIX. század végén körjegyzőség működött Inkén. és kétezernél több la­kosa volt. Bethlen István miniszterelnök 1923-tól 12 évig itt bérelt birtokot. Inke 1941-ben egyesült Inkeyantalfaluval. A község református templomát a háború végén a németek felrobbantották, he­lyén a lakosság 1995-ben emelt újat. A katolikus templomot Kauzli Dezső épít­tette 1910-14 között. Összeállításunk elkészítését támogatta az inkei önkormányzat A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója, fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Rózsa Sán­dor. Az alpolgármester: Czippán Árpád. Képviselő-testületi tagok: Kovácsáé dr. Gáti Kornélia, Berták László, Tüske Lászlóné, Bujtor Ferenc, Bencsik László, Kiss Lajosné, Radanics Zsolt, Molnár Tibor. A megbízott jegyző: Berták Éva. Az általános iskola igazgató- ja: Tüske Lászlóné. _________■ Az ol dalt írta: Varga Andrea és Bognár Tünde Fotók: Varga György, Németh Csaba A gyógyvíz a falu baján is segítene Nehéz örökséget vett át Rózsa Sándor, amikor 1998-ban a falu első emberének választották. Inke önkorlnányzata a csőd szélén állt, és a polgármester a képvise­lőkkel együtt keményen dolgozott, hogy bebizonyítsa: rászolgált a bizalomra.- Megkezdtük az általános iskola felújítását, videót, számítógépet és hangosító berende­zést vásároltunk - mondta. - Most az iskola melletti sportcsarnok építését szeretnénk foly­tatni. Inke kincse a termálvíz; már készül a megálmodott gyógyfür­dő építési terve, és ha­marosan hozzálátha­tunk a megvalósítás­hoz. A helyi tsz felszámo­lásával sokan maradtak munka nélkül; nekik reményt jelent a fürdő; szobák vagy házak ki­adásával bekapcsolód­hatnak a vendéglátás­ba. A falu küllemének is turistacsalogatónak kell lennie: árkot ástak, virágokat ültettek a közhasznú munkások. Most a pályázatokban bíznak, mert terveikhez pénz kell.- Kerékpárutat építünk, s nemcsak a turisák kedvéért, hanem a gyerekeink biztonsága érde­kében is. Szeretnénk korszerűsíteni a közvilá­gítást, kiépíteni a csatornarendszert, bővíteni a szociális otthont, és az idén talán a gázt is be­vezethetjük. Rózsa Sándor időnként beül a kocsmába, és elbeszélget a helybeliekkel. Azt tartja: jobb elejét venni a kósza híreknek.- Vannak Inkén is megkesere­dett emberek, akiknek nincs mun­kahelyük, és kevés reményt látnak a boldogulásra. De félnek belevágni egy vállalkozásba, mert elszoktak az önállóságtól. Ennek ellenére ma már egyre kevesebben költöznek el a falu­ból. Igaz elsősorban azért, mert nem tudják megfizetni a városi lakásárakat. S ha már itt marad­nak, igyekeznek jobbá tenni az életüket. Az inkeiek büszkék a helyi futballcsapatra, a citerása- ikra, a több mint harminc éve Rózsa Sándor polgármester működő horgászegyesületükre, a polgárőr­ségre és a fiatalos lendületű Ibolya Nyugdíjas Klubra is. Tesznek is azért, hogy ez a lista a jövő- ben még hosszabb legyen. ________________■ Azt b eszélik a faluban... ..., hogy nagyon kellene egy rendőr a faluba. Egy olyan kör­zeti megbízottra lenne szükség, aki a faluban lakik. Egyre rosz- szabb ugyanis a közbiztonság. Elszaporodtak a lopások az utóbbi időben. A gazdasszo- nyok már-már úgy érzik, hogy az éjszaka leple alatt lopakodó tyúktolvajoknak tartják az ap­rójószágot. Fényes nappal, te­herautóval járták a határt a tol­vajok, és tetemes kárt okoztak a gazdálkodóknak. Volt olyan gazda, akitől a burgonyatermé­sének egyharmadát ellopták. ..., hogy szerencsére meg­úszta a falu a földgáz-erőmű építését. Az inkeiek szerint a beruházás a munkahelyterem­téssel nem használt volna any- nyit, mint amennyit ártott vol­na a környezetszennyezéssel. Annál jobban örülnek a fürdő­tervnek, szinte mindenki láza­san tervezi mihez kezd, ha megépül a létesítmény. Jó kezekbe került az erdő Sokan támadták Czippán Sándort - főként az azóta már megszűnt ter­melőszövetkezetből -, mikor kez­deményezte az erdőbirtokosság megalaídtását. Az idő azonban őt igazolta.- Az inkei emberek érdekét tartot­tam szem előtt, amikor 1997-ben megalakítottuk az Alivárfa Erdőbir­tokossági Társulatot - mondta Czippán Sándor, a társulat elnöke. ­Az erdők nagyobb része korábban a szövetkezet kezelésében volt, a ki­sebb rész az iharosi erdészet terüle­téből származik. Ezt árverésen sze­reztük meg, s így most 545 hektáron gazdálkodunk. Az első évben a legfontosabb te­endő az erdők állagmegóvása volt, és az, hogy a tagok fához jussanak. Az emberek nehezen fogadták el, hogy övék ugyan az erdő, de akár­hol nem vághatnak ki fát, mert terv­szerű erdőgazdálkodást kell folytat­ni. Főként akácosai vannak az erdőbirtokossági társulatnak. Ezek azonban rossz minőségűek, így gyenge az iparifa-kihozatal. Fiatal tölgyerdeiket majd csak több évek múlva termelhetik ki. Czippán Sán­dor így is elégedett, mert a tagok fá­hoz jutottak, s az apáik, nagyapáik ál- tal ültetett erdő jó kezekbe került. ■ Hívekre halászik a plébános A katolikusok, reformátusok és evangéliku­sok között nincs nálunk ellentét - állí­totta Csatlós Ist­ván plébános. Inke katolikus templomát 1920-ban szen­telték föl. Pár éve teljesen fel­újították; oltá­rai carrarai márványból, készültek, de egy jó orgonát még hiányol­nak a hívek.- Ezer meg­kereszteltből jó, ha vasárna­ponként százan eljönnek templomba - mondta a plébános. Kényelemből vagy munkára hivatkozva a magukat hívőnek vallók is elmulasztják a szentmisét. Csatlós István prédi­kációival, pásztori körlevelekkel próbálja híveit a templomba terel­getni. A kérdésre, hogy milyen cél vezérli munkálko­dását, azt mond­ta: - A Szentírás­nak azt a részét választottam pél­dázatul, amikor az egész éjszaka eredménytelenül halászó, fáradt embereket Jézus visszaküldi a ten­gerre, hátha sze­rencsével járnak, és valóban bekö­vetkezik a csodá­latos halfogás. A gyerekekkel könnyebb szót érteni, mint a fel­nőttekkel - állítot­ta a plébános, mert más az ő vi­láguk; könnyeb­ben megragadják az igazságot. Megértik: ahogy ne­kik is vannak szüleik, úgy a világ­nak is van teremtője. Csatlós Ist­ván reméli, hogy nincs messze a csodálatos halfogás. Már megala­kult a cserkészcsapat, többen bérmálkoztak, és egyre több az új arc a szentmiséken. ■ Csatlós István bízik a híveiben A nyugalom tava nyolc hektáron Inke egyik büszkesége a 83 hek­táros halastó, ahol ponty, amur, süllő, harcsa, keszeg, kárász ke­rülhet az ügyes horgász szákjá- ba. A tó környéke ideális pihenő­hely a kikapcsolódni vágyóknak. A helyi horgászegyesületnek 92 tagja van, elnöke már 32 éve Bí­ró Sándor, aki munkájáért több elismerést is kapott már.- A horgászat nem csak hob- I bi - mondta. - Azontúl, hogy ha- j lat fogok a családnak, teljesen megnyugszom a tó partján. Az egyesület ifjú tagjai részé­re foglalkozásokat szerveznek, ahol a szerelékkészítés, horgá­szat, vízparton tartózkodás sza­bályait tanítják, és környezetvé­delemre is nevelnek az oktatók. A horgászok feladata a telepítés, a tó megóvása és a környék ; rendben tartása. Az egyesület j évente horgászbált rendez, és idénynyitó versenyre is invitálja az érdeklődőket. A horgásztóból j eddig kifogott legnagyobb hal egy 176 cenüméteres, 26 kilós j harcsa volt. ■ Vigyáznak az egészségükre- Egyre többen van­nak, akik a hajszolt életmód és ideges­kedés következté­ben kialakult gyo­mor- és emésztő­rendszeri betegsé­gekkel, magas vér­nyomással deresnek föl - mondta Kovács- né dr. Gáti Kornélia háziorvos. Az idő­sek inkább érelme­szesedéstől, a keringési rend­szer betegségeitől és ízületi bán- talmaktól szenvednek. Vegyes körzetet lát el a házi­orvos. Hozzá tartoznak a gyere­kek is, bár havonta egyszer moz­gó gyermekorvosi szolgálat is jön a faluba. A rendelőintézet jól felszerelt, a gyógyszereket jó­részt helyben megvásárolhatják Családias légkörben él a Jézus Szíve Szeretetotthon tizenöt la­kója. Kisebb nézeteltérés néha előfordul, de az idősek rendsze­rint jól megértik egymást. Az otthon épületét a katolikus egyház ajánlotta fel ingyen, fenntartásában pedig az önkor­mányzat segít. Megkezdték a szeretetotthon bővítését is: ki­szolgálóhelyiségeket építenek, és szeretnék növelni a lakóterü­letet. Didicsné Kardos Györgyi in­tézményvezető szerint azonban csak akkor tudnak fennmaradni, ha nyolc-tízzel gyarapodik a gondozottak száma. A jelentke­zőktől nem kérnek belépési dí­a doktornőtől, aki joggal büszke rá, hogy Syncumar- kontrollt is tudnak végezni, pedig ez gyakran még a kis­városokban sem megoldott. A véral­vadást gátló gyógy­szert szedő betegek­nek így nem kell utazniuk a labor- vizsgálatért. Dr. Gáti Kornélia elmondta: évente több­ször van a faluban nőgyógyásza­ti és más típusú rákszűrés, s eze­ken sok lakos részt vesz. Sokat segít a védőnői szolgálat és ter­hestanácsadás is, az általános is­kolában pedig szexuális felvilá­gosítást és tisztasági .vizsgálatot tartanak az egészségügyi dolgo­zók. ■ jat, csak a havi ellátásért fizet­nek egységes összeget. Az ott­hon lakói rendszeresen kisétál­nak a faluba, bent kézimunkáz­nak, beszélgetnek vagy tévézés­sel töltik az időt. A jeles napokat mindig közösen ünnepük. Az idősek többségét rendsze­resen látogatják rokonai, isme­rősei, de az iskola tanulói között is van olyan kisgyerek, aki innen választott magának „nagyszü­lőt”. Ha van idejük, a gondozók is szívesen leülnek, s beszélget­nek velük, mert ez nemcsak az időseknek esik jól: közben ők is annyi szeretetet kapnak, hogy az erőt ad nekik a következő fel­adatokhoz. ■ Újra szól a falu hangszere Lakodalom, mulatság valaha nem volt citeraszó nélkül. Ha csak néhányan összegyűltek, hamarosan megszólalt a citera is. Húsz-harminc éve még több inkei citerázott, de később már nem volt, aki tanítsa a fiatalo­kat. A Talentum Művészeti Is­kola megalakulásával nyílt újra lehetőség, hogy megismerjék e hangszer fortélyait. Berták Gab­riella zenepedagógus elmond­ta: ma nem szólóban, hanem zenekarban citeráznak, fiúk és lányok vegyesen.- Hiába jártam gyerekkorom­ban citeraszakkörbe, váraüanul ért, amikor 1997-ben felkértek, hogy vállaljam el a tanítását a ze­neiskolában. Elvállaltam, de a gyerekekkel együtt még magam is csak tanulom ennek a hang­szernek a kezelését - mondta Mohári Józsefné. A gyerekek lelkesek, minden iskolai ünnepsé­gen, falusi rendezvényen föl­lépnek. S lehetőségük lesz arra, hogy a megyehatáron túl is megmutassák, mit tud­nak: készülnek a Sármellé­ken tartandó Talentum Mű­vészed Fesztiválra.- Kevés az időm, hogy a magam gyönyörűségére cite- rázzak. Hét közben csak letö- rölgetem, felhangolom a hangszert. De amikor fáradt vagyok, kikapcsolódásra vá­gyom, a citerához nyúlok - mondta Mohári Józsefné. Benők Évával és Bertók Gabriellával időnként zene­kart alkotva is játszik. Első­sorban a maguk szórakozá­sára zenélnek, időnként pe­dig a gyerekeknek is. S meg­tudtuk, a kisdiákok tanáraik Inkei műhelyből a világpiacra A falu nemzetközileg is elis­mert vállalkozója Kulcsár Árpád. Műszaki újításait nemcsak a környező orszá­gokban, Szlovéniában, Jugo­szláviában, hanem a tenge­rentúlon is ismerik. Hazánk jelenleg egyetlen, motor- kerékpárokat gyártó cége a Solex, kizárólag az általa továbbfejlesz­tett és gyártott gyújtáselektroni­kával látja el termékeit. Ezeket a kismotorokat az USA-ba és Japán­ba is exportálják. Kulcsár Árpád, aki autodidakta módon tanulta meg a műszertechnika fortélyait, megszámolni sem tudja, hány újí­tást, műszaki korszerűsítést talált ki eddig. Mint mondja, már ka­maszkorában szerelte a helybeli­ek rádióit, televízióit. Egyszer emiatt meg is látogatták a pénz­ügyőrség ellenőrei, akik látva az alig 16 éves ifjú tehetséget, a bün­tetés helyett inkább gratuláltak neki. Megérte a biztatás, mert azóta egyre több fejlesztésben kérték a segítségét. Többek között részt vett az őrláng nélküli kazánok fejlesztésében, az ehhez szüksé­ges vezérlőelektronikát ma is a saját műhelyében gyártja. A mindennapi autózásban nyújt segítséget az a saját fejlesztésű gyújtáskorrektor, amely lényege­sen csökkenti a gépjárművek károsanyag-kibocsátását. Jelen­leg egy olyan gazdafelismerő lopásgátló készüléken dolgozik, amely tervei szerint szintén saját gyártásban kerül majd piacra. Kulcsár Árpádnak két gyer­meke van, és azt szeretné, ha a műhelyét fia vinné tovább. Erre minden esély megvan, hiszen a 12 éves Marci, édesapja szerint műszaki őstehetséggel van meg­áldva. ■ Kulcsár Árpád megszámlálhatatlan találmány gazdája A szeretet közössége A citeraszó újra mindennapos Inken játékát hallva mindannyiszor nagy tapssal fejezik ki a tetszésüket. _________________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom