Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-22 / 45. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 6 6 2001. Február 22., Csütörtök A táj szépsége vonzerő lehet Az éves költségvetés negye­de, több mint 10 millió fo­rint hiányzik a működés­hez. Ilyen még sohasem volt Rinyaszentkirályon.- Abból teremtünk értéket, amink van, mert másra amúgy sem jut - mondta Horváth József polgármester. - Különösen az idén lesz nagy szükség a lelemé­nyességre, mert minden eddigi­nél szűkebb a keretünk. A polgármester szerint bár ed­dig is volt hiánya az önkormány­zatnak, és minden évben kaptak kiegészítő támogatást is, az idén a minimálbér emelése és az álla­mi források elmaradása miatt ke­rültek nehéz helyzetbe.- A falu legnagyobb munkálta­tója az önkormányzat, s két-há- rom helyi munkaadóval együtt húsz embernek ad megélhetést. Ugyanennyien járnak be dolgozni a környező településekre, s marad még 40-50 munkanélküli is a fa­luban - sorolta a legnagyobb gon­dokat a polgármester. - A sze­génység mellett, a tapasztalható széthúzás és ellenségeskedés is gond. Nehéz ezeket orvosolni, amikor sokan akkor sem dolgoz­nának, ha lenne munka, egyre nő­nek a szociális kiadások is.- Mivel gya­rapodott a fa­lu, s mit ter­veznek?- Egyre szé­pül a község, sok gondot fordítunk a közterületek­re. Három éve készült el az új Rinya-híd, tavaly az isko­la melletti üres szolgálati lakást alakítot­tuk át ifjúsági klubbá. Pályázati támogatást azonban tavaly csak a millenniu­mi ünnepség megrendezésére kapott a falu, az idén pedig sem­milyen fejlesztést sem tervezhe­tünk. Mégis szeretnénk bővíteni az óvodát és korszerűsítenénk a berendezéseit. Tavaly csatlakoz­tunk a Rinya menti szennyvíz­programhoz, mert erre is szük­ség volna a falu komfortjához. A gáz bevezetése azonban csak álom, a lakosság összetételét fi­gyelembe véve esély sincs rá.- Mi adhat mégis esélyt Rinyaszentkirálynak ?- A falu ren­dezettsége és szépsége való­di érték, vonzó a szép környe­zet. Szervez­tek már gya­logtúrát is a szentkirályi ta­vak és a Rinya mentén, s Cso- konyavisonta és Nagyatád közelségét ki- használva sze­retnénk be­kapcsolódni a turizmus kínálta lehetőségekbe. Ez talán teremt munkalehetősé- get is. ______________________■ Ri nyaszentkirály Már ezer éve lakott te­lepülés. nevét az állam­alapító Szent István ki­rályról kapta. Fénykora a XX. század elején volt: a környező puszták, majorok népével együtt több mint 1200-an éltek a közigazgatási területén. Most 443 lakosa van. közülük 113 cigánynak vallja magát. Zsáktelepülés, egyetlen szilárd burkolatú út köti Görgeteghez, a 68-as út­hoz. Rinyaszentkirály a tanácsi rendszer óta együttműködik a szomszédos nagyköz­séggel, ott van a körjegyzőség és az isko­la is. Rinyaszentkirály egycsoportos óvo­dát tart fenn és 1-3 osztályos kisiskolát, negyediktől már a görgetegi Iskolába jár­nak a tanulók. Az utolsó tehén teje Méltósággal néz ránk Milka, a te­hén - bár az istállón osztozik egy jókora hízóval -, mintha tudná: párját ritkítja. Milkán kívül több tehenet nem találni egész Rinyaszentkirályon.- Nem nagyon éri meg foglal­kozni vele; tejcsamok sincs a falu­ban - mondta Pettendi Miklós. - Ennek az egy tehénnek a tejét el tudjuk adni az ismerősöknek, úgy hordjuk szét a kikészített tejesüve­gekben. Pettendi Miklós nem csak ab­ban egyedülálló, hogy tehenet tart, de rajta kívül nincs más a faluban, aki a földből, a gazdálkodásból te­remti elő a család megélhetését. Elmondta: 50 hektárt művel, ta­valy kukoricát és gabonát vetett. Próbálkoztak dohánytermesztés­sel is, de most - állította - az sem éri meg. Akad a portán baromfi, és sertéshízlalással is foglalkoznak, hogy gyarapítsák a családi bevé­telt. Mindebből öten élnek meg.- Talán lenne más is, aki gazdál­kodna, de erre már nincs se föld, se lehetőség. Nagy költséggel és befektetéssel jár a gazdálkodás el­kezdése. Aztán a falu határában minden földet eladtak már az oszt­ráknak. Nekem szerencsére meg­vannak a gépeim, még ha öregek is, így elboldogulok. Ha elromlik, meg is tudom szerelni mindet, _■ Előbb készített cipőt, mint ételt Pörögi Józsefné főztje olyan finom, hogy eljárnak érte még a szomszéd faluból is. A családja azonban annál rit­kábban élvezheti, mert ott­hon más főzi az ebédet. Ritkán dicsérik a közétkezte­tést, Rinyaszentkirály azon­ban ebben is kivétel. Az óvo­dai konyha ételremekeit ked­veli az óvodás aprónép és a falu lakossága. A húsz kis­gyermek mellett huszonöt felnőtt számára készül az ebéd, Pörögi Józsefné vezény­letével.- Tizenegyedik éve főzök itt a konyhán, azelőtt cipő­üzemben dolgoztam. Nem tanultam a szakácskodást, s amíg otthon voltam, nem is tudtam főzni - állította az ízek szentkirályi mestere. - Az anyósomtól tanultam a sütés-főzést, most is ő készíti a család ételét. Csak a hét végén főzök a szeretteim kedvére. Hétközben meg a falu kedvére. Legutóbb pulykahúsból készült raguleves, és különleges házi rétes volt a második fogás. A rétestésztát ugyanúgy kézzel húzták-nyújtogatták a konyha- asztalon, mint otthon, csak éppen félszáz éhes Pörögi Józsefné 45 éves, 1977- töl lakik Rinyaszentkirályon. A férje ács, egy fia és egy lánya van. Az óvodakonyha szakácsnő­je 1990-től. száj várta, s lakott jól a négy kilogramm lisztből sütött káposztás, meggyes és túrós csodából.- Ennek mindig sikere van, de azért néni ke­rül rá túl gyakran a sor, hiszen ki győzné azt - mondta Pörögi Józsefné. - A kosztosaim amúgy legjobban a cukorborsót és a tésztaféléket, de a főzeléket is kedvelik. ■ Fizetni járnak a postára Baromfiudvar a szélső háznál Valaha kisvasút kötötte össze a halgazdaságot az erdészettel, s mintegy köldökzsinór kapcsolta a világhoz Szentkirályt a sínpár, az út és a posta. Ami fontos, mind ezeken jutott el egykor az emberekhez. A falut időközben zsáktelepüléssé tette a közleke­dési utak megszűnése, a posta megmaradt.- Két éve költözött a polgár- mesteri hivatal épületébe a posta az iskola mellől, azóta nagyobb a forgalom. Igaz, így is csak három órát tartunk nyitva naponta, s ugyanennyit töltök Görgetegen is - mondta Horváth Józsefné, aki 16 éve vezeti a rinyaszentkirályi fiókpostát. - A legtöbben azért jönnek, hogy csekket adjanak föl. Rokonoknak, távol lakó gye­rekeknek nem szoktak pénzt kül­deni, viszont sokat fizetnek vil­lanyra, telefonra. Másra nem is nagyon költenek; látszik, hogy az itt lakók zöme vékony pénztárcá­ja Leveleket főként ünnepek ide­jén írnak, s ide sem érkezik túl sok küldemény. A postavezető szerint két-há- rom dísztáviratot küldenek egy évben a faluból, gyásztáviratot meg egyet sem. Külföldi levél rit­kán kerül a postára, s alig néhány boríték és bélyeg fogy alkalman­ként. A negyven heti- és 5-6 napi­lappal együtt a nyugdíj, a családi pótlék és a különféle segélyek ki­hordása jelenti a legnagyobb munkát. ■ Takaros porta a főutca legutolsó háza. Az udvaron a tyúkok, ka­csák, libák mellett óriás németju­hász kutya vigyázza a rendet. Van elég dolga a Vacak nevű házőrző­nek, mert mostanában sűrűn jön­nek látogatók. A báli szezonban ruhát igazíttatni, egy-egy szép da­rabot varratni messze földről jár­nak Szabó Józsefnéhoz.- Varrónő a szakmám, de csak nyugdíjasként dolgozhatom a be­tegségem miatt - mondta a 33 éves Szabó Józsefné. - A legtöbben mindennapos holmikat kérnek: blúzt, szoknyát, hordható és olcsó darabok varrását.- Milyen az élet a falu legutolsó házában?- Alig hasonlít a tizenhárom év­vel ezelőttire, amikor ide költöz­tünk. A ház nagy részét átépítet­tük; előteret kaptak az egymásba nyíló nagy szobák is. Büszkesé­günk a gyönyörű cserépkályha, amit a faluban vettünk. Azóta már sokan kérték, de nem adjuk el. Most is használjuk. Megváltozott az udvar és a kert is. Mindenféle állatot tartunk; meg is szólna a fa­lu, ha nem így lenne. Szükségünk is van rá, mert kevés a nyugdíj meg a fizetés. Malacunk eddig még nem volt, de azt is szeret­nénk az idén, a fiam kedvence pe­dig a nyúl. Van egy kis házi kelte­tőnk is. A jövő héten lesz annyi tyúktojás, hogy megkezdhetjük a csibekeltetést. A kacsának, libá­nak ez nem kell, mert az megül magától is. Az már biztos, hogy ez a ház utolsó is marad az utcában, mert a szomszéd legelőt nem épí­tik be. Nem is bánom, mert szere­tünk itt lakni. ■ A gondos gazdák A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Horváth József. Az alpolgármes­ter: Oldal József. Képviselő-testü­leti tagok: Molnár József, Pál Béláné, Orsós Imre, Orsós Péter, Orsós Lajos, Tratnyek Imre. A jegyző: Kálmánná Puties Zsuzsan­na. A tagiskola vezetője: Romsics Gábomé. A vezető óvónő: Snellné Daru Erika. _________________■ Va nnak, akik visszajönnek Amikor Fux Jánosné 1957-ben követte katonaférjét Nagykani­zsára, nem gondolta, hogy vala­ha visszatér lakni gyermekkora színhelyére. A városi otthont mégis lecserélték, mert nyugdí­jas korukra visszavágytak a falu­ba.- Öt hete költöztünk vissza; megvettük ezt a kis házat - mu­tatta új otthonát Fux János. - A kanizsai lakást a fiamnak hagy­tuk; mi már itt szeretnénk lakni. Nagyobb térre vágytunk, meg az itteni csendességre. Atádon is laknak gyerekeink, van segítség a közelben, ha szükség lenne rá, s tudjuk, hogy a falubeliekre is számíthatunk.- Most is laknak rokonaim a faluban; a keresztanyám volt az első, aki meglátogatott minket. Ő meg Budapestről költözött vissza Szentkirályra, két éve - mondta Fux Jánosné. Duruzsol a kis vaskályha; pár hét alatt meleg fészekké válto­zott a sokáig lakatlan ház. Apró ugyan, és van mit javítgatni raj­ta.-Az első amit vettünk, egy új vödör volt a kerekes kútba. Ahogy az idő engedi, már kint is dolgozgatunk - folytatta Fux Já­nos. - Ki akarom szélesíteni a járdát, meg virágoskertet is kiala­kítunk mellette. A trágyát már ráhordattuk a veteményes helyé­re is, és tisztogatom a bozóttól, gaztól a területet. Még a beteg fá­kat sem engedi az aszszony ki­vágni, mert meg akarja nézni, milyen rajtuk a termés. Igaz, ar- ra kíváncsi vagyok magam is. ■ Az oldalt írta: Bíró Mária Fotó: Németh Csaba Készülnek az uborkaszezonra Ki talajon futtatva, ki támrend- szeren vezetgetve esküszik a biztos módszerre. Hegedűs Lajosné hat éve kez­dett uborkát termeszteni, s há­rom éve vállalta a többi kertész­kedő termésének összegyűjtését is.- Megéri vagy nem, csináljuk; kell egy kis kiegészítés a nyugdí­junkhoz - mondta. - Ha beérik az uborka, együtt szedi a család: a lányomék meg a gyerekek. Van vele munka, hajnaltól estig. Ta­valy 25 sor volt támrendszeren, de a szárazság miatt a szokásos mennyiségnek a fele sem ter­mett. Megpróbáljuk az idén is, de más területen, hátha frissül a föld. Rinyaszentkirályon is töb­ben bíznak a zöld csodában, mint tavaly. Úgy hírlik, tavasszal legalább tizenöten fognak bele az uborkázásba. ■ Parkok a gyerekeknek A napsütés a szabadba csalta a fa­lu legkisebbjeit. Hóvirágot szedni indult Máté Lajosné és Pintémé Wirth Judit óvónő vezetésével a Rinya partjára a kis csapat. A 22 apróság közül nyolc már iskolába megy az ősszel. A helyükre csak­nem ennyien iratkoznak be az óvodába. Az általános iskola első három osztályába 13 gyerek jár, s Görgetegen 27 diák folytatja a ta­nulmányait. A falu népessége egyre fogy, tavaly mindössze öt kisgyermek született, és tizenegy lakos halt meg. S mert öregszik Rinyaszentkirály, egyre fontosabb a község fiatalokat megtartó ereje. A köztereket a legkisebbeknek alakítják ki. Még a polgármesteri hivatal szépen gondozott parkjá­ban is van játszótér és a kicsik nagy örömére egy madáretető, a református templom melletti nagy téren pedig kis futballpálya várja a Rinyaszentkirály igyekszik tenni a gyerekekért A széthúzás nem segít Minden negyedik szentkirályi ci­gánynak vallja magát. Az óvodá­soknak már a fele tartozik a ki­sebbséghez. Egyre gyarapodnak az ezzel járó gondok, mivel mind­össze öt-hat cigány lakosnak van munkahelye, a többiek csak az önkormányzat támogatására és a szociális ellátásra számíthatnak. A segélyek nyolcvan százalékát tavaly a kisebbséghez tartozók kapták. Ezen nem könnyű változ­tatni, mivel sokan még a kiskertet sem művelik. Munkalehetőség pedig alig van, s főként nem a képzetleneknek. Érdekeik képvi­seletét vállalták a falu cigányszer­vezetei. Ezekből három is van, ám nem felhőtlen közöttük az együtt­működés. Kisebbségi önkormányzat is te­vékenykedik Rinyaszentkirályon, ennek még csak néhány hónapja Orsós Lajos az elnöke. Elődje ugyanis a pénzgazdálkodás hiá­nyosságai miatt lemondott. Az ön- kormányzat tagja Orsós István mel­lett Orsós Imre is, aki a helyi Lungo Drom cigányszervezet vezetője. A Rinyaszentkirályi Cigányszervezet a harmadik a sorban, Orsós Péterrel az élen. Mindhárom érdekképvise­leti társaság vezetője tagja a telepü­lési önkormányzatnak is, jól ismer­hetik a falu gondjait. A szerveze­tek képviselői között nem ritka a civakodás, a személyes riva­lizálás, az elégedetlenség. Újabban nemcsak egymást vádolják, hanem a települé­si önkormányzatot és a pol­gármestert is. A falubeliek szerint ez nem segít. ■ A falu cigányszervezetei Kisebbségi önkormányzat: Orsós La­jos elnök, Orsós Imre, Orsós István. Lungo Drom: Orsós Imre elnök. Rinyaszentkirályi Cigányszervezet: Orsós Péter elnök. Horváth József júsági klub. Vásároltak zenehall­gatásra, pihenésre és sportolásra szolgáló felszerelést is. ■ gyerekeket. A nagyobbaknak is van már hová járni, mióta Szabó István vezetésével működik az if-

Next

/
Oldalképek
Tartalom