Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 1 5 2 2001. Február 21., Szerda A gondos gazdák A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Horváth Margit. Alpolgármester: Mózes Já­nos. A képviselő-testület tagjai: Bitó István, Regán András, Se­bők Lajosné, Bozsoki János. A jegyző: dr. Árvái László. Reményt ad két vállalkozás Két jelentősebb gazdasági vállalko­zás működik a településen. A mező- gazdasági szövetkezetre most nehéz idők járnak, de a nemrég alakult fű­részüzem működéséhez nagy re­ményt fűznek. A település meghatározó gazdasági szerep­lője az Új Élet Szövetkezet volt az utóbbi években. Hét évvel ezelőtt, az alakulásakor még 86-an voltak a tagok. Közülük a leg­többen nyugdíjasként, ám igen aktívan vettek részt a mintegy 500 hektárnyi föld megmunkálásában. Időközben azonban egyre nehezebbé vált a termény értékesíté­se, s a külföldi földtulajdonosok megjele­nésével lemorzsolódtak a tagok. A környé­ken egyre többen adták el földjüket, így mára csak öt tulajdonos maradt. Zákányi Géza a szövetkezet elnöke elmondta: a há­rom aktív taggal 280 hektáron kukoricát és búzát termesztenek. A szövetkezet csak egyféleképpen lenne megmenthető: egy tőkeerős tulajdonostárssal. Erről azonban az elnök szerint korai lenne még bármit is mondani. A tárgyalások mindenesetre ígé­retesek: márciusban már döntés születhet a szövetkezet jövőjéről. Miközben a szövetkezet kiútját keresik, újabb munkahelyeket teremtett Patosfán egy ladi vállalkozó. Piros László nemrég alapított fafeldolgozó üzemében - Patosfáról, Ladról és Kadarkútról - húsz bejelentett munkásnak ad megélhetést. Egy részüknek a barcsi munkaügyi köz­pont támogatásával. Fűrészárut és parket­ta-alapanyagot gyártanak, zömmel német- országi megrendelésre. Még dolgoznak az egykor marhaistállónak használt épület felújításán, s az öltözők, az ebédlő és a vi­zesblokk felépítésével minden igényt ki­elégítő munkahelyet hoznak létre, szinte a semmiből. Kemény fába vágta a fejszéjét Piros Sza­bolcs is; novemberben fölépített egy ki­sebb üzemet, ahol egyszer használatos raklapokat gyártanak. A telep létrehozása eddig hatmillió forintba került, ám még legalább másfél millió forintot kell költeni az épületre. A tulajdonos itt nyolc embert foglalkoztat. Reményei szerint a tavaszra hivatalosan is átadhatják a csarnokot. ■ Húsz embernek ad megélhetést Patosfán a nagyrészt német exportra termelő faüzem Piaci járat kisbusszal Falugondnok november óta dolgozik Patosfán. Ha­tan pályáztak rá, és Zsunics László nyerte el az állást; rá szavazott a többség a falugyűlésen is. Most megszervezik a pia­ci járatokat.- Buszsofőrként a ter­melőszövetkezetnél is szállítottam a munkásokat; a falu apraját-nagyját ismerem - mondta Zsunics László. - Ők is ismernek, s tudták: ahol lehet, szívesen segítek. Nemcsak írott kötelességei van­nak a falugondnoknak. Természe­tes például, ha egy magatehetetlen, idős embernek segíteni kell a ház körül. Ha kell, fát vágok vagy meg­javítom a zárat. Zsunics László napja a bevásárlással és a gyógyszerek beszerzésé­vel kezdődik, majd a kis- buszos ebédszállítás után a polgármesteri hi­vatalban egyezteti a teen­dőket. Külön feladat a nemrég alakult női foci­csapat edzéseinek a megszervezése, de újabb tervek is vannak.- Most próbálunk egy piaci jára­tot szervezni keddre és péntekre; így olcsóbban és szervezettebben intézhetik teendőiket az emberek a szigetvári piaci napokon. Emellett a kaposvári színház előadásaira is szeretnénk eljuttatni a patosfaiakat. Orvhalászok három tónál Három halastó van Patosfa mel­lett, mindegyik Kiss Kálmán ke­zelésében. A vállalkozó hat éve kötött 15 éves bérleti szerződést a harminchat hektáron fekvő ta­vak hasznosítására. Kiss Kálmán szerint a tavakat egy kis befekte­téssel horgászati célokra is lehet­ne hasznosítani.- Most csak haltenyésztéssel foglalkozunk - mondta. - Évente ötven mázsa halat telepítünk a tóba, és nagykereskedőknek ad­juk el, a nádat pedig egy vállalko­zó hasznosítja. Kiss Kálmán elmondta: a múlt év rosszul sikerült. Nincs pénz a fejlesztésre, pedig másfél-kétmil­lió forintból igazi horgászparadi­csomot lehetne létesíteni Patosfa határában, s idegenforgalmi vonzerőt is jelenthetne a telepü­lésnek.- A tavak tulajdonosa a terme­lőszövetkezet, ezért kedvező hi­teleket sem tudunk fölvenni a fej­lesztésére. Egy biztos: a szerző­désemet szeretném meghosszab­bítani, és a közeljövőben igyek­szem megszervezni a tavak hor­gászati hasznosítását. Gondunk, hogy a teleltetőben levő halat ál­landóan őriznünk kell az orvha­lászok miatt. Nemegyszer a tó mellől kergettük el a rabsicokat. Az oldalt írták: Takács Zoltán, Szellő Gábor Fotók: Györgyfalvi Zita, Kovács Tibor Patosfa: esélyt kereső szélső falu Szoros a kapcsolat a megyehatár mellett elterülő Patosfa és a tőle alig 13 kilométerre levő Szigetvár között. Patosfa lakóinak nagy ré­sze a múlt század közepe óta a kö­zeli város üzemeiben dolgozott, s oda jártak iskolába a diákok is. A szigetvári konzervgyár és cipő­üzem megszűntével sok patos- fainak kellett új munkahe­lyet keresnie, a kapcsolat azonban máig nem szakadt meg a két tele­pülés között.- Az itt- lakók foglal­koztatásában ma már ki­sebb a közeli város szerepe, az egészség- ügyi ellátást azonban még mindig a szigetvári intézmények nyújtják - mondta Horváth Margit polgármester. - Néhány éve még a megyétől való elszakadás gondola­ta is fölmerült a patosfaiakban, Ba­ranya megye közgyűlése azonban eleve elutasította csatlakozási pu­hatolózásukat. Nemrégiben is fölvetődött ez a lehetőség több más megyehatár közeli telepü­lésen; a megyei önkormányzat elnökének a nyilatkozata - amely szerint segíteni fogják a szélső kis településeket - meg­nyugtatott bennünket is. Horváth Margit elmondta: Patosfa hely­zete nehéz, elsősorban a nagy távol­ságok miatt. Különösen sok gondjuk volt a tömeg- közlekedés­sel. Végül is sikerült pon­tot tenni az évek óta hú­zódó ügy vé­gére. A hu­szonhat éve megszüntetett vasút után egyetlen tömegközleke­dési eszköz az autóbusz maradt. Az utazás körülményeire azon­ban az utóbbi években sok volt a panasz. A műszakban dolgozók - .többen Barcson találtak állást - munkába járása különösen nehéz, Patosfa A település neve először 1486-ban fordult elő Pathostalwa alakban. A falu határának déli részén, a pusztaszentegyhá- zi dűlő helyén volt hajdan Dorog helység, mely már az 1332. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt A hagyomány szerint e helyiséget Szigetvárról ágyazták szét lakossága az 1772-es feljegyzés szerint horvátul beszélt A XIX. szá­zad közepén 492, 1941-ben pedig 770 lelkes település volt Napjainkban 361 lakos él Patosfán. számuk évről év­re csökken. A gyerekek a szomszédos ladra járnak iskolá­ba és óvodába. A falu lakosainak döntő többsége katoli­kus. a reformátusok aránya mintegy tíz százalék. Azt beszélik a faluban... ..., hogy külföldi házalók jár­ják a falut. A falubeliek azon ta­nakodnak, hogyan tilthatnák ki őket, hiszen igen gyakran zaklat­ják a lakosokat, és erőszakos- kodnak az idősekkel. ..., hogy hamarosan bál lesz a kocsmában, ahol már több sze­relem szövődött. Többen talál­gatják, hányán találják meg éle­tük párját. ..., igen nagy gond, hogy a fia­taloknak sok pénzét viszik el a nyerőautomaták. így persze egy fillért sem tudnak megtakarítani. ... mindenkinek öröm, hogy a parkot és a temetőt szépen rend­be tetette az önkormányzat. Vi­rágos táblák is köszöntik az át­utazókat. Sajnos, a tolvajok ezekre is szemet vetettek, és idő­ről időre ellopják a díszeket. ... nagy gondot sikerült meg­oldani: megegyezett a két szom­szédos megye közlekedési válla­lata, így sűrűbben érkeznek és indulnak buszok Patosfáról. ■ Falunapra várva Évtizedes hagyománya van Patosfán a falunapnak. Mindig a nemzeti ünnephez legközelebbi szombaton rendezik meg. Készül rá a falu apraja-nagyja; vidám ve­télkedőkön vesznek részt a felnőt­tek s a gyerekek, és bemutatják az ünnep tiszteletére készített műso­rukat. Azután hajnalig áll a bál. A patosfai gyerekek adnak műsort, többnyire mikuláskor és kará­csony előtt; gyakran a szomszéd falvak lakóit is meglepik a játékuk­kal. Szombatonként nyit ki Patosfán a könyvtár, ezt az iskolá­sok látogatják előszeretettel. S megalakult az ifjúsági klub: tag­jainak többsége tizenéves. ■ Fogynak a borosgazdák Tíz éve még vagy ötven gazda mű­velte szőlőjét a patosfai János-he- gyen, ma alig egy tucatnyian. Közü­lük Zsunics Géza a legidősebb. A negyvenes évektől szinte minden nap a hegyi pince környékén mun­kálkodik. A szülei idejében, mondta, még 800 négyszögöl szőlőjük volt, de ma már 1200 tőkével is nehezen bír. - A fiataloknak sem kedvük, sem szaktudásuk nincs hozzá - panaszol­ta -, így nem csoda, ha abbahagyják a bortermelést. Jelenleg 11 fajta sző­lő terem a falutól alig fertályórányira levő János-hegyi birtokon. A füg­gönyművelésű szőlőben a kedvenc fajták a cserszegi fűszeres, a szürke­barát, az oportó, az olaszrizling és a pinot noir. Az ízletes patosfai nedű titka Zsunics Géza szerint a törődésben rejlik. S persze jó legyen a hordó, és a gazda ne a mennyiséget tartsa szem előtt, hanem a minőséget, a zamatot. Nyolcszáz liter bora termett, melyet jórészt a család fogyaszt el. Régebben heti két alkalommal is tartottak pin­ceszert, manapság azonban már rit­ka az ilyen alkalom. A fiatalabb generációt azért sem vonzza a szőlőhegy, mert az infrast­ruktúra nem elégíti ki az igényeiket. Nincs villany, és jó utat sem építettek. A betörések talán éppen ezért ritkák, évente csak egy-két ilyen eset fordul elő. Zsunicséknál még nem jártak hí­vatlan látogatók. Igaz a két felnőtt fiú és a nyugdíjas gazda szinte mindig a szőlőben tesz-vesz. Emellett van mit tenniük a falu határában is, hiszen 23 hektáron termesztenek gabonát, napraforgót és burgonyát _______■ Ös szeállításunk elkészítését támogatta a patosfai önkormányzat Elűzték a vörös kakast A község egyik kulcsembe­re volt évtizedeken át a 63 esztendős Rudán József. Harmincöt évig dolgozott a termelőszövetkezetben. Négy évtizede lépett az ön­kéntes tűzoltóság köteléké­be, és ma is ő vezeti a köz­ség lánglovagjait.- A legnagyobb baj, hogy Patosfa szélső falu. Messze van minden­től, kevés a munkahely - mondta Rudán József. - Harmincöt évet dolgoztam a helyi téeszben, 1972-ben brigádvezetőnek ne­veztek ki. S ugyancsak váratlanul ért, amikor közölték: elbocsáta­nak. Munkanélküli lettem, fél évig nem találtam a helyemet. Évtizedekig minden reggel hat­kor keltem, s akkor úgy éreztem: céltalan lett az életem. Azután nyugdíjassorba kerültem, és be­lenyugodtam; most kertészke­dem, a szőlőben dolgozgatok. Világéletében tevékeny ember volt Rudán József. Sokat tett a településért is. Évtizedekig tagja volt a helyi önkéntes rendőri cso­portnak, amely mellett kevés dolguk akadt a hivatásosaknak. Sok betörést és más bűncselek­ményt előztek meg Rudán József és társai.- Messze voltunk a legköze­lebbi rendőrőrstől is, így kezünk­be vettük a falu védelmét - mondta. - Más világ volt, s akko­riban vidéken nagyobb bizton­ságban éltek az emberek. Nemcsak a bűn, hanem a tűz ellen is küzdött. Csaknem negy­ven éve lett önkéntes tűzoltó, napjainkban pedig a csoport pa­rancsnoka.- Rendre elkergettük a faluból a vörös kakast - mondta. - Ta­valy csak egy szalmatűzhöz kel­lett vonulnunk, pusztító nagy tűz pedig legalább húsz eszten­deje nem volt Patosfán. Az ön­kéntesek azonban felkészültek. Komoly tűzoltó-felszerelésünk van, s büszke vagyok arra, hogy több alkalommal is elsők lettünk országos tűzoltóversenyeken. Rudán József azt mondta: na­gyon szereti Patosfát. Ugyanak­kor siralmasnak tartja, hogy a fi­atalok nem tudnak és gyakran nem is akar­nak tenni a sorsuk javí­tásáért. Pe­dig nekik kell kézbe venni sorsuk irányítását - mondta. Kemény munkával Rudán József 1938-ban született Patosfán. Harmincöt évig dolgo­zott a termelőszövetkezetben, brlgádvezetö volt 1972-től 1990- Ig. Negyven éve lépett be a helyi tűzoltócsapatba, és tagja volt a patosfai önkéntes rendőrök köte­lékének Is. Most nyugdíjas. Két lánya és két unokája van. kell keresni a boldogu­lást: helyettük ezt nem teszi meg senki. Horváth Margit polgármester mivel igen kevés a buszjárat. A több éve húzódó gondot mára vé­gül is megoldották; a baranyaiak­kal közösen a Kapós Volán járatai szállítják a patosfai lakosokat. Az utóbbi években több kül­földi is vásárolt ingatlant a kis településen - tudtuk meg a pol­gármester asszonytól. A német, holland és osztrák állampolgá­rok tíz házat és tizenöt telket vettek meg. Többségük főleg nyáron jár ide, és bekapcsolód­tak a falu életébe is. Az egyik né­met vállalkozó krosszpályát akar itt létesíteni. Ez - azt remé­lik - föllendítené a patosfai ide­genforgalmat is. Horváth Margit szerint ezenkívül a szőlőhegy és a halastó nyújthat majd hátteret a falusi turizmushoz. Igaz, Patosfán még kevés a vonzó szálláslehetőség. ____________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom