Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-19 / 42. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Február 19., Hétfő Farkas László polgármester Fél évszázad alatt 12 ház épült Vörsön. Az utóbbi három évben több mint 40 házat építettek, tavaly pedig 150 telket értékesített az önkormányzat. Farkas László vörsi polgármester számol azzal, hogy három év múlva ezek közül már egy sem lesz üres. Ha így lesz, az azt jelenti, hogy rövidesen másfélszer akkora lesz Vörs, mint a mostani falu. Ennyi ház egyszerre talán még akkor sem készült a faluban, amikor megtelepedtek ezen a vidéken a vörsiek elődei. A fejlődés egyértelműen annak köszönhető, hogy a külföldiek fölfedezték a Kis-Balaton fővárosát. A falu lakosai jól megférnek mindenkivel; már-már példaértékű az is, ahogy az önkormányzat előnyt kovácsolt abból, ami miatt sokan panaszkodnak.- Sok faluban nem örülnek, hogy betelepedtek a külföldiek, jómagam azonban csak az előnyét látom - mondta Farkas László. - Ennek köszönhető, hogy ha Vörs: új falu épül megépül a csatorna, kész lesz minden közművünk. Tíz évvel ezelőtt itt 300 ezer forintért lehetett eladni egy házat, most meg hárommillióért veszik; ez vitathatatlanul jelzi, hogy nőtt a település értéke. Kétmilliárd forinttal gazdagodott Vörs azáltal is, hogy több mint 40 házat építettek az elmúlt három évben a külföldről és hazánk nagyobb városaiból ide települők.- A település ilyetén fejlődése az önkormányzat számára öröm, de feladatot is jelent, hiszen sokszor annyi emberről kell gondoskodni, mint korábban. Tudják már hogy hogyan?- Az állandó lakosok száma 531, nyaranta azonban háromezer ember él a faluban - mondta a polgármester. - Vörsön a század- fordulón laktak a legtöbben: ezernél valamivel több lakosa volt. Sosem voltunk még ennyien. Fogynak a falvak, s elnéptelenednek a kis települések, ezért ennek a gyarapodásnak örülni kell. S éppen ezért a feladat is örömteli. A közVörs A település történetének első írásos emléke 1261-ből egy adományozási okmány. IV. Béla adományozta Búzád fiának, Csák bánnak a Wörs nevű birtokot. Az Írásos említésnél korábbi tárgyi emlékeket Is szép számmal találtak azonban a településen, és két honfoglalás kori temetőt tártak fel a faluban. A régmúlt nagy Balatonjának Vörs volt a természetes átkelőhelye és kikötője, sőt egykor a települést a Kis-Balaton kapujaként és fővárosaként is emlegették. A legtöbben 1007-en, a múlt század fordulóján lakták. Most 531 állandó lakosa van. A gondos gazdák Polgármester: Farkas László. Alpolgármester: Farkas Dezső. A képviselő-testület tagja: Futó Péter, Nagy Tamás, Futó Zoltán, Peszmeg István. Körjegyző: Győréi Józsefné. ebből nagyobb terhet vállaltak. A jövőre nézve pedig az idegenforgalmi adó révén nyílik lehetőség műfejlesztéseket a német lakosok arra a fejlődésre, amit a lakosság segítségével tudtuk elvégezni, ők számának a növekedése megkíLegek falva A „legkutyamentesebb” utcák Vörsön vannak. Az önkormányzat ugyanis 10 ezer forint bírságot szab ki arra a gazdira, akinek kutyája felügyelet nélkül az utcán kóborol. Azóta nincs gazdátlan eb. Érdekesség, hogy a rendelet kihirdetése után elsőként a polgármester kutyája szökött meg otthonról, de pár utcával odébb a gazdi fülön csípte és hazavitte kedvencét. Minden évben vörsi az ország legelső gólyája. A leggyorsabb vándormadár évek óta jó két héttel megelőzi társait. Február 27-én menetrendszerűen megérkezik. Vörsön van a legtöbb orvhalász. Ez annak köszönhető, hogy az ott élő emberek jól ismerik a lápot, és sosem kellett attól tartaniuk, hogy a halőrök vagy a rendőrök utánuk merészkednek és rájuk találnak. ■ A mise az szent Minden pap olyan falut kíván magának, mint Vörs - állítja Brieber László a falu plébánosa. Minden héten két misét tartanak, péntekenként pedig plébános nélkül is összejönnek imádkozni a vörsiek. Vörsön híresen jó templomba járók laknak. A faluban mindig fontos volt a vallás. Itt még az ötvenes években is betlehemesek járták karácsony este a házakat, és nem volt olyan pár, amelyik nem a templomban fogadott egymásnak örök hűséget. Még a tanácselnök is vállalta érte a fegyelmit. A századfordulón egyház- községi központ volt a falu. 28 település tartozott Vörshöz és három pap működött a településen.- 150-180 ember van a vasárnapi szentmisén, ünnepnapokon pedig zsúfolt a templomunk - mondta Brieber László. - Igazán jó ez a közösség. Minden jó cél érdekében össze tudnak fogni. Most a templom tetejének helyreállítására gyűjtünk. Már januárban, kérés nélkül, sokan hozták a felajánlásaikat. __ ■ Ak tív önkéntes tűzoltók Már biztosan mindenki elfelejtette, hogy 1983-ban ki nyerte a társadalmi munkások versenyét. A vörsiek azonban nem. Ugyanis megnyerték nemcsak a megyei, hanem az országos versenyt is. Tűzoltómúzeumot épített a falu apraja-nagyja. A vörsiek akkor 500 ezer forintot nyertek, és nagyon büszkék voltak, hogy ők a gazdái az ország azóta is egyetlen vidéki tűzoltómúzeumának. Persze azért ez nem véletlen. A faluban 1883 óta folyamatosan működik az önkéntes tűzoltó-egyesület. Igen vidám és összetartó társaság ez a civü szervezet, még ha megalakulásának egy szomorú esemény volt is az oka. Történt ugyanis, hogy egy tavaszi nádastűz átterjedt a házakra, és egy egész utca leégett. Az önkénteseknek is köszönhető, hogy azóta még kisebb tűz is alig volt Vörsön.- Talán egyre emlékszem még 1949-ből; három ház égett akkor, és áldozata is volt a lángoknak Kis János a legidősebb önkéntes tűzoltó és a múzeum legrégebbi fecskendője mondta Kis János, aki majdnem harminc évig volt a település tűzoltóparancsnoka. - Azóta inkább csak néhány nádas- és tarlótüzet oltottunk, és vidékre jártunk segíteni, ha ott pusztított a tűz. Az oltás izgalmai helyett mára szerencsére csak a versenyzés izgalma maradt. Többször voltunk megyei elsők az önkéntesek között. Az egyesület egyébként még sosem volt ilyen népes: ma 104 tagja van. A társaság gyakran találkozik, és karbantartják a tűzoltómúzeumot is. Terveik között szerepel, hogy a századforduló benzinmotoros fecskendőinek új kiállítóhelyiséget építenek. ■ A betlehem-építő polihisztor Futó Péter nevét legtöbben a vörsi óriás betlehemről ismerik. A karácsonyi életkép ifjú kreátoráról a vörsiek azonban azt is tudják, hogy nem csak a betlehem építésben jeleskedik. Remekül rajzol, fest és újabban szobrászkodik is. A vörsi polihisztor, aki civilben vízórákat olvas le és szerel, a középiskola után képzőművészeti főiskolás szeretett volna lenni. A felvételi azonban nem sikerült. Futó Péter akkor elhatározta: megmutatja, hogy amatőrként is boldogul. Az idő őt igazolja, szeretik a képeit és elismerik munkáját.- Nekem ez a kikapcsolódás - vallja Futó Péter. - Csak úgy érzem jól magam, ha valami hasznos dologgal foglalatoskodom. A legújabb, amit készítek, egy mellszobor. A szomszédom karikatúrája lesz. Örülök amikor másoknak is tetszik amit csinálok. A szívem csücske persze azért a betlehem. Az ország legnagyobb, 40 négyzetméteres betlehemét a farsang Futó Péter tíz éve építi a vörsi betlehemet végéig lehet megnézni a vörsi templomban. Az idei ádventben egyébként, több mint 30 ezer ember volt kíváncsi rá. Futó Péter segítőivel két hétig dolgozott azon, hogy az ötven éves hagyomány idén se szakadjon meg. Több mint tíz éve építi a vörsi ünnepi csodát. Lebontani azonban most sem ő fogja. Azt mondja, neki ez olyan kedves, hogy nem tudná szétszedni, még ha tudja is, hogy decem- berben ismét felépítheti. ■ Vendégvárás Nád Jani házában Nyaranta egyre több turista látogat el Vörsre, de télen is akad látnivaló a településen. Vörsön szeretik a vendéget, és azt szeretnék, ha a vendégek is szeretnék Vörsöt. A nyári hónapokban már most egy egész hétvégére való programot talál Vörsön az idegen. Múzeumok, a vendégszerető falusi porták és a Kis-Balaton páratlan természeti értékei tartalmas kikapcsolódást nyújtanak. Sokan keresik fel a talpas házat. A település jellegzetes építészeti jegyeit őrző épület arról is nevezetes, hogy az idős falusiak szerint a Balaton betyárjának Nád Janinak is rendszeres szállást adott. Ennek a háznak a végében volt ugyanis a régi Balaton somogyi hídfője, ahol gyakorta kikötött a betyár.- Büszkék vagyunk a hagyományainkra - mondta Farkas Lászlóné. - A halászat, a nád és az ezzel kapcsolatos munkálatok hozzátartoztak a falu múltjához. Szeretnénk ezeket újjáéleszteni játszóházak, kézműves táborok formájában. Nem csak a nyári, a téli hónapokra is vannak terveink. A világra szóló betlehemet ezentúl mindig ádvent első hétvégéjére felépítjük, és az ünnepek végéig programokkal várjuk az idelátogatókat. Karácsonyi ajándéktárgyakat éppúgy lehet majd itt készíteni, mint egy falusi disznóvágáson vendégeskedni, vagy halvacsorát ülni hagyo- mányos vörsi fogásokkal. ■ Van jövője az óvodának A vörsi óvodában idén 26 apróságra vigyáznak. Ez éppen duplája a tíz évvel ezelőttinek. Nem csak a gyerekek, a szülők is szeretik az ovit. Sértődés is volt már belőle, hogy valakit nem hívtak udvart szépíteni. Molnáráé Németh Györgyi az óvoda vezetője elmondta: az intézmény tevékenység-központú nevelési program szerint működik. Azért választották ezt a módszert, mert a faluban ehhez tudtak megteremteni minden feltételt. A kézműves-foglalkozások mellett rendszeresen kirándulnak a környéken. A gyerekek kedvence a lovaskocsikázás, de a rendszeres hajókirándulásoknak is nagy a sikere. A faluban élő külföldiek és a helyi tűzoltó egyesület német testvérszervezete is rendszeres segítői az óvodának. Minden ünnep előtt érkezik tőlük meglepetés. Eszközökben éppen emiatt nincs is hiány. Az óvodafelújítási programból azonban hátra van még a tető rekonstrukciója. Az új épület teteje ugyanis az utóbbi időben beázik. A munka nem lenne hiábavaló. A felmérések szerint a következő két-három évben tovább emelkedik az óvodáskorúak száma a faluban. ■ Összeállításunk a vörsi önkormányzat és Farkas Dezső vállalkozó támogatásával készült. Tovább fonja a hagyományt Nagy Tamásból a kényszer csinált fonottbútor-készítőt. Annak ellenére, hogy a vörsieknek szinte a vérében van a kosárfonás és a nádfeldolgozás tudománya, sosem gondolt arra, hogy a tradicionális mesterséggel kezdhetne valamit. A fájós dereka azonban nem hagyott számára sok választást.- Traktoros voltam, és nádat arattam - mondta Nagy Tamás. - Az évek során annyira tönkrement a gerincem, hogy más munka után kellett néznem. A korom miatt azonban nem találtam. Marcaliban éppen abban az évben indult egy kosárfonó-tanfolyam, hát jelentkeztem. Hat éve már, hogy ebből élek... Nem könnyű foglalkozás. Kézügyesség és fantázia kell hozzá, de éppen ezért szeretem. Aztán annak is örülök, hogy olyannal foglalkozhatok, aminek itt évszázados hagyománya van. Éppen a hagyomány őrzése végett szerette volna Nagy Tamás átadni a tudását másoknak is. Holládon tanfolyamon oktatta a fűzvessző fonásának minden fortélyát. Hiába. A résztvevők közül senki nem él abból, amit megtanult. Pedig a Kis-Ba- latonon termett nád és vörös tövű sás keresett exportcikk volt. Olaszország híres borainak a palackját kötötték be vele. Nagy Tamás abban bízik, hogy az idők során azért mégis csak lesznek követői, és visszaszerezhetik a kis-balatoni kézmű- vesség régi jó hírét. _________■ Az oldalt írta: Fábos Erika Fotó: Kovács Tibor Nagy Tamás Struccot tart a hegybíró Negyven évig Budapesten élt a vörsi születésű Carai József. Nyugdíjazása után azonban nem igazán találta helyét a világban. Amióta visszatelepült a szülőfalujába, mintha újjászületett volna: hegybíró lett, és strucco- kat tart. Az első struccot a fiától kapta ajándékba, hogy lefoglalja magát valamivel. Megszerette, és most már hat hosszú lábú madár futkos a vörsi udvarban. A struccok nem túl barátságos madarak. Először csak kergetik az áldozatukat, majd izmos lábukkal nagyot rúgnak bele. Persze sehol sem tartják őket házikedvencként. A húsukért és tojásukért tenyésztik őket. Értékes a strucctoll is; táncosoknak ruhát és pompás fejdíszt készítenek belőle.- Három családig szeretném fejleszteni az állományt - mondta Garai József. - Ez kilenc madarat jelent. Többet azért nem tudok tartani, mert rendkívül nagy helyet igényelnek. A tojásaikat eddig is eladtam, és nemsokára már a madarakat is lehet értékesíteni, mert nemrég elkészült az ország első struccfeldolgo- zója. Addig csak látványosság lesz a struccos karám. A strucctartó persze megkóstolta már a portékáját. Egyetlen strucctojásból jóllakott nyolc ember, és még maradt is a rántottából. A madár húsa pedig leginkább a többi szárnyasénál is egészsége- fiatal őzéhez hasonlít, és még a sebb. ■ Még Garai József is tart az óriás madaraktól _________A L M A N A C H 2 3 6
