Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-15 / 39. szám

XII. Évfolyam, 39. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Február 15., Csütörtök ALMANACH Kincses Segesd: múltban a jövő 6. oldal NYUGDÍJASOK Mérlegkészítés és tervezgetések idején 8. oldal EGYHÁZAK ÉLETE Akik ritkán látják egymást, elfelejtik a másikat 11. oldal Hírek ÁDÁND. Szólád Hét tűzesethez riasztották a tűzoltókat tegnap Somogybán. Ádánd-Pélpusztán öt hektáron az avar, Szólád kül­területén pedig ugyancsak öt hektáron a nádas és az avar is égett. Mindkét helyszínen a sió­foki tűzoltók fékezték meg a lán­gokat. A többi, kisebb tűzeset­nél is ők álltak helyt, (vá) KISBÁRAPÁTI. Vadászbaleset történt tegnap reggel Kisbárapáti- ban. Egy 26 éves hivatásos vadász személyautójából kiszállva, csőre töltött és függőlegesen tartott va­dászfegyvere fölé hajolt, ami eközben véletlenül elsült. A fiatal­ember arckoponyán lőtte magát. Szerencséjére a golyó az állkap­csán át behatolva a jobb füle alatt ki is jött, anélkül, hogy életfontos­ságú szervet érintett volna. A sió­foki mentőktől Rácegresnél vette át a kaposvári rohamkocsi, ahon­nan a megyei kórház baleseti se­bészetére szállították. (vá) SOMODOR-ANTALMAJOR. Tisztázatlan okból a vasúti sínre keveredett férfit gázolt el tegnap este hat óra tájban, Somodor kö­zelében a. Kaposvárról Siófok fe­lé tartó vonat. Az 60 év körüli férfi mindkét lábán nyílt, dara­bos törést szenvedett. A mentők a kaposvári kórházba szállítot­ták. Lapzártakor a baleseti sebé­szeten küzdöttek a lábai meg­mentéséért. A baleset körülmé­nyeit a rendőrség vizsgálja, (vá) TAB. Leszúrta a házában dolgo­zó lakatost egy 52 éves férfi ked­den este Tabon. A rendőrség tá­jékoztatása szerint a lakásában dolgozó és italozó munkások közül egy 42 éves lakatos szó­váltásba keveredett a ház tulaj­donosával, s ököllel kétszer fej­be is ütötte a házigazdát, aki ezen felbőszülve felkapta az asztalon lévő konyhakést, és szívtájékon szúrta a verekedőt. A sértett a helyszínen életét vesztette. A bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható férfit a rendőrség őrizetbe vette, (kj) ■ Vörsön új lakóházak épültek a volt önkormányzati tulajdonú telkeken. Képünkön: Farkas László polgármester (jobbról) német vendégei­nek mutatja be a falu fejlődését. fotó: kovács tibor A bajba jutott önkormányzatok végső meg­oldásként kénytelenek eladni vagyonukat. Az utóbbi tíz évben, a kötelező feladatok megszaporodása miatt Somogybán is egyre gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel. A vagyonvesztés hosszú távon bizonytalanná teheti a gazdálkodást; nem lesz mihez nyúlni­uk, ha elapad­nak az anyagi források. Bár az önhibáju­kon kívül hát­rányos helyzet­be került tele­püléseket hitel­lel is segíti a kormányzat, ennek feltételi szigorodnak, s a kapott összeg csak a tűzoltás­ra elég. A for­ráshiány külö­nösen az ala­csony bevételű, kis települések önkormányza­tait sújtja, bár szükséghelyzetben a nagyobb városok is kénytelenek „elkótyavetyélni ” va­gyonukat. Az önkormányzati tulajdonnal nem rendelkező falvak azonban még ennél is rosz- szabb helyzetben vannak, mert nincs mit pénzzé tenniük. Vörs önkormányzata már 1992-1993-ban rákényszerült egy szép fekvésű területének eladására, mert kiürült a kassza, s nem tudták volna ellátni a kötelező feladatai­kat. A település legmagasabb pontján 11 telket parcellázták ki, s kínáltak megvételre az akkor jónak számító áron, mai nézőpontból bagóért. A telkek zömét külföldiek vásárolták meg. Az­óta 90 százalékban lakóházak épültek itt, és szemben Vörs egyéb területeivel, ahol a magas talajvíz miatt nem építhettek pincét, itt azt is ki tudtak alakítani. Azóta még két utcát nyitottak, de ennek a területnek az eladásából származó summa már nem az önkormányzati kasszát gyarapította. A maradék vagyonuk - iskola, óvoda, orvosi rendelő - már forgalomképtelen. Farkas László polgármester szerint a tartalék fölélése megfosztotta őket a biztonságtól, még­sem tehettek mást. Ám, ha ismét elfogy a pénz, már nem lesz mihez nyúlniuk; hitelt kell felvenni. Azt pedig - akárcsak az évente igé­nyelt önhikit - vissza kell fizetni. (Folytatás a 3. oldalon) Esélyt veszít a kistérség Nagyatád Veszélyben a Rinya menti szennyvízprogram. Szabás kiválásával ugyanis a többi 15 település sem adhatja be pályázatát az állami támo­gatásokért. Február 16-ig lehet beadni a tér­ségi szennyvízprogram pályáza­tát a vízgazdálkodási cél- erőirányzatra. Ez az utolsó esély, hogy a most meglévő kivételes támogatási feltételekkel élhessen a Rinya menti kistérség is. Nagy­atád és a 15 település tavaly hatá­rozta el, hogy összefogással meg­építenék a kistérség közös szennyvízrendszerét. Az elké­szült tervek szerint a falvak szennyvize három vezetékágra | fűzve jutna el az atádi tisztítómű­be. Ezzel a tervvel már tavaly is pályázott a kistérség, s ahhoz, hogy az idén ezt megismételhes­sék, semmit sem lehet rajta vál­toztatni. Olyat végképp nem, hogy egy település kiváljon, mi- I vei a technológiát, a szennyvíz­mennyiséget és az összes költsé­get is az eredeti elképzelés sze­rint számították ki. Most mégis borul az egész terv, mivel Szabás hajthatatlan: nem akarnak részt venni a térségi szennyvízprog­ramban. Erről korábban testületi döntést hozott Szabás, és a szomszédos Nagykorpád is, de ez utóbbi nem határolta el magát ilyen szigorúan. Nagykorpád pol­gármestere, Tóth Tibor úgy nyi­latkozott a Rinya menti területfej­lesztési társulás legutóbbi ülé­sén, hogy települése vállalja a pá­lyázaton való részvételt, s a szük­séges önrész biztosítását, s ehhez alá is írták a kistérségi megálla­podást. Nem így Szabás, amely nem írta ezt alá. Kovács István, Szabás polgármestere szerint a 600 lelkes falu harmada nem akarja a szennyvízcsatornát, a másik harmada sem képes kifi­zetni a mintegy 100 ezer forint csatlakozási díjat. Az önkor­mányzatnak sem telik a számítás szerint 54 millió forint, kedve­zőbb támogatás elnyerésével pe­dig 34 millió forint önrész három év alatti biztosítására sem. Kovács István csak arra tudott ígéretet tenni, hogy mégegyszer települése képviselői elé viszi az ügyet, ám arra nincs biztosíték, hogy megváltoztassák határoza­tukat. Felelőtlenség ugyanis bele­hajszolni a falut abba, amire nincs meg a fedezet. BfRÓ MÁRIA Már a falu nyelve ég Szándékos gyújtogatás lobbantotta lángra a hivatalt Mesztegnyö Egymillió forintos kár kelet­kezett a kedd esti tűzben, amely a mesztegnyői polgár- mesteri hivatalban pusztí­tott. A tűzvizsgálat tegnap megállapította: szándékos gyújtogatás történt. A falu bosszúra gyanakszik, a rendőrség pedig azt ígéri, leghamarabb egy hét múlva, : de meglesz a tettes. A tűzhöz fél nyolckor riasztották a marcali tűzoltókat. Amire a mentőcsapat a helyszínre ért, a polgármester irodája teljesen ki­égett, a jegyző irodája és az irat­tár pedig lángokban állt. Pintér Géza, ügyeletes parancsnok a So­mogyi Hírlap kérdésére elmond­ta: ha csak tíz perccel később ér­nek a helyszínre, a tűz továbbter­jedhetett volna az épületben lévő két önkormányzati lakásra, ahol három pedagógus lakik. Az égést ugyanis felgyorsította, hogy az épületnek régi fából készült a te­tőszerkezete, és hogy rengeteg volt a papír a helyiségekben. Az oltás után kiderült: az irattárban és a jegyzői irodában, egy-egy kupac iratot gyújtottak be a helyi­ségek közepén. Ettől keletkezett a tűz. Az iratok a napi ügyekkel kapcsolatos előadói ívek voltak, Benkes László polgármester sze­rint egy sincs közöttük, ami vala­kire vagy valakikre nézve terhelő vagy kellemetlen lett volna. Benkes László elmondta azt is: a tegnapi szemle után bizonyos, hogy egyetlen pótolhatatlan irat sem semmisült meg. A hivatalba egyébként korábban már ötször- hatszor betörtek. Egyetlen alka­lommal sem mentek be azonban a polgármesteri irodába, és egy­értelműen értékeket kerestek. Most semmi nem tűnt el. FÁBOS ERIKA Üresen áll az iskolaépület ZlMÁNY Tárgyalásokat kezdett a zimányi önkormányzat a tavaly bezárt ál­talános iskola hasznosításáról. A megszűnt intézmény tanulóit a környező települések iskolái vet­ték át. A szeptemberi tanév­kezdéskor elmaradt a becsengetés a zimányi általános iskolában. Áz önkormányzat az ala­csony tanulói létszám miatt kénytelen volt be­zárni az oktatási intéz­ményt. Az iskola nélkül maradt tanulók a környező tele­pülések, Toponár és Kaposvár oktatási intézményeibe járnak.- A'szülők döntése miatt kel­lett bezárnunk az intézményt, hi­szen diákok lennének a települé­sen - mondta Takács János pol­gármester. - Az oktatás szem­pontjából nem szerencsés a je­lenlegi helyzet, mivel a gyerekek­nek ingázniuk kell nap mint nap. Takács János szerint a gyere­kek számára megterhelő az uta­zás, hiszen naponta egy órát a buszon kell tölteniük. A települé­sen csaknem százötven diák él, akik közül 98 ta­nulót gyermekvédelmi támogatásban részesít az önkormányzat, és mindegyiknek megvásá­rolja az autóbuszbérle­tét. Zimány polgármes­tere hozzátette: a polgár- mesteri hivatal tárgyalt több vállalkozóval is az épület hasznosításáról. Szóba került egy ruhaüzem és műanyagáru-készí- tő gyár és egy alkatrész-összesze­relő telep létesítése is, a 140 négy­zetméteres épület hasznosításá­ról azonban még nem született megállapodás. _________sz.o. Au tomata méri a vízminőséget Barcs Automata vízminőség-vizs­gáló állomás épült a Dráva partján Barcsnál. Tiderenczl József, a Dél-Dunán­túli Környezetvédelmi Felügye­lőség igazgatója elmondta: az új állomás üzembe helyezésével folyamatosan vizsgálhatják majd a folyó állapotát. A vízmi­nőség-vizsgáló állomás épülete már áll, és valamennyi szüksé­ges mérőműszer is megérkezett a Dráva-partra. Jelenleg a pró­baüzemnél tartanak, ez azon­ban hosszabb a vártnál. Előbb szivattyúgondok okoztak ké­sést, most pedig az egyik mű- . szer meghibásodása. A szakem­ber elmondta: még nem tudják pontosan, hogy mikor kezdőd­het meg a folyamatos adatköz­lés. A tavasszal mindenesetre már üzemel majd az állomás. - A meghibásodott műszert visz- sza kellett küldenünk Francia- országba, ez okoz késedelmet. Azonban a műszer kijavítása és visszaállítása nem tarthat to­vább néhány hétnél - mondta az igazgató. A Barcsra kerülő műszerek értéke mintegy ötvenmillió fo­rint. A pénzhez állami forrásból jutott a felügyelőség. A barcsin kívül több hasonló állomás épül az ország vizei mellett, azonban ebben a térségben ez lesz az egyetlen. Eddig itt a víz­minőség változását alkalmi vizsgálatok alapján kísérhették csak figyelemmel. Kéthetente mintát vettek, és ezekből kap­tak képet a Dráva vizének mi­nőségéről. Az automata mérő­műszerek azonban folyamato­san közlik majd az adatokat, így a szakemberek információk­hoz juthatnak a napszakon be­lüli változásokról is, és jóval pontosabb képük lesz a víz álla­potáról. Dolgos Gergő, a felügyelet munkatársa végzi az állomás be­üzemelését. Elmondta: a követ­kező feladat összehangolni és beállítani az értékes berendezé­seket. Az automata mérési ered­ményeit folyamatosan össze kell vetniük a hagyományos méré­sek eredményeivel, és ezek alap­ján végzik el a beállítást. A kör­nyezetvédelmi felügyelőség szakemberei elmondták: a prog­ramnak csupán egy eleme a mé­rőállomás létrehozása. Több vizsgálat elvégzése is szerepel benne, egyebek közt a Dráva- holtágak vizének részletesebb monitoringja. _ nagy László A Dráva-vidék leteszi névjegyét Barcs Bemutatkozik a Dráva-vidék - er­ről döntöttek ülésükön a barcsi kistérség polgármesterei. Az ön- kormányzati társulás támogatásá­val idegenforgalmi kiadványt je­lentemek meg a térségről. A kiad­vány összeállításával és gondozá­sával Kocsis Tibort, a barcsi vállal­kozói iroda vezetőjét bízták meg. Elhangzott: a bemutatkozó anyag megjelentetéséhez sikerült el­nyerni a megyei vállalkozói köz­pont támogatását is. A kiadvány mellett a turisztikai kiállításokon is jelen lesznek. A bemutatkozást a Kapós Expón kezdik. Elfogadták a társulás idei költségvetését, és szó esett arról is. A kistelepülések képviselői úgy ítélték meg: nincs sok esély arra, hogy a Széchényi- program keretében maguk támo- gatáshoz jussanak. _______el

Next

/
Oldalképek
Tartalom