Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-09 / 7. szám

t 6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY i TÁJAK 2001. Január 9., Kedd HÍR R POLGÁRŐRÖK BORVERSENYE Először rendezett borversenyt Somogymeggyesen a polgárőr­egyesület a szőlősgazdáknak. Tizenöten neveztek be hat fehér és 15 vörös borral. A hattagú zsűri az utóbbiak közül Kovásznai János vegyes borát találta a legjobbnak, a fehér bo­rok közül pedig Keresztes Zoltá­nét. Közös halászlé vacsorával ünnepelték a sikert. BETÖRTEK AZ ISKOLÁBA. Betörtek Bábonymegyeren a Dó­zsa utcai vegyes- és italboltba; a tettesek cigarettát, kávét és italt vittek el. Tabon a 2. számú isko­lába a bejárati ajtó üvegét betör­ve jutott be az ismeretlen elkö­vető, befeszítette az igazgatói iroda ajtaját is, de semmit sem vitt el. A rendőrség nyomoz a tettesek után. EMELTÉK A VÍZ DÍJÁT. Hét forinttal emelték a vízdíjat Tor­vajon. A képviselő-testület mó­dosította a rendeletét, s köbmé­terenként 279 forintban szabta meg az önkormányzati vízmű szolgáltatta víz díját. Az üze­meltetés díja pedig 262 forint 54 fillér. Megszabták az idén érté­kesítendő víz mennyiségét is, ez 3800 köbméter. KISECSENY JÁRDAGONDJA. Százhúszezer forintot szavazott meg a lullai képviselő-testület a kisecsenyi falurész járdaépítésé­hez szükséges tervre. A község­ben több szakaszon is ki kellene építeni a járdát, de ez az önkor­mányzat anyagi lehetőségeitől függ. Ebben a százhúszezer fo­rintban benne van a tervezés költsége és az engedélyek be­szerzése is. AJÁNDÉK A GYEREKEKNEK. Százkilencvenezer forinttal tá­mogatta a bedegkéri és a so- mogyegresi önkormányzat az óvodásokat és iskolásokat. Az ajándékcsomagok mellett az óvodások cd-lejátszós magnót és játékokat kaptak, az iskola pedig egy mini hifi-tornyot. ■ Oldalszerkesztő: KRUTEK JÓZSEF Öt gyerek mosolya Nágocs A nyolcéves Bartalos Márk, a hatéves Márió és a hároméves Patrik mellett a nyolcéves Kalányos Ilo­na, illetve a négyéves Ba­rabás Dominika csintalan­kodott körülöttünk az öreg parasztház szépen felújított és berendezett nappali szobájában. A fia­tal házaspár halk szavak­kal intette fegyelemre az életvidám és az idegenhez is azonnal ragaszkodó gyerkőcöket.-1996 tavaszán Pécsről költöztünk Nágocsra, az önkormányzattól bérelt la­kásba - emlékezett Bartalosné Vető Valéria. ­Családi kör: Bartalos Péter és felesége saját és fogadott gyermeikkel Kiss Szilvesztert, a Re­ménység Alapítvány Gyer­mekfalu mindenesét régóta ismertük. Nágocsi tar­tózkodásunk során a férjemmel úgy döntöttünk: mi is megpróbáljuk a nevelőszülői munkát. A féljem már előzőleg az alapítványnál dolgozott mint kő­műves, részt vett a lakóházak építésében. Mivel két fiúgyermekünk volt, ezért kislányt kértünk. Sikerült is kapnunk. Először Ilonka került hozzánk 1997 őszén; ő most nyolcéves. Dominika egy hónapja van nálunk; négyéves, nagyon barátkozó és ragasz­kodó kis teremtés. Bartaloséknál 1998-ban megszületett a harmadik fiúgyermek. Amikor Patrik négyhónapos volt, az önkormányzat felmondta a lakásbérleti szerződését. A Reménység alapítvány segített, hogy tető legyen a család feje fölött. Egy öreg parasztházban helyezték el őket, s ennek a felújításába is belekezdett a háza­spár. Mostanra rengeteg munkával igazi otthonná varázsolták, de további bővítést is terveznek. A fel­újított családi ház ma már a saját tulajdonuk. Tovább bővítik a házat Tavasszal Bartalosék befejezik a ház harmadik szobájának és a második fürdőszobának a kialakítását is. így a gyere­keknek is lesz majd külön fürdőszobájuk. Ha ezzel elkészül­tek, akkor következik a terasz, a folyosó építése és a hé7 körüli parkosítás. Terveznek egy nagyobb játszóteret is.- Megérte az állami gondozott gyerekek vállalá­sa? - kérdeztem Bartalosnét.- Az öt gyerek néha „kiakasztja” az embert; sok az idegeskedés, de nem bántuk meg, hogy a saját gyermekeink mellett hozzánk került kicsik nevelé­sével is foglalkozunk. Csak a kezdet volt nehéz, amíg a gyerekek nem illeszkedtek be, nem szokták meg a családunk által kialakított rendszert, amihez nekik is alkalmazkodni kell. Most már nincs gond. FOTÓ: ESZES ANDREA- Önök választották ki a nevelt gyerekeket?- Ilonka és hat testvére az alápítvány révén ke­rült Nágocsra, hogy ne szakítsák szét a testvéreket. Mivel kislányt kértünk, ezért jött hozzánk. Kezdet­ben voltak kisebb gondok a beilleszkedéssel, mivel otthon ő volt a kedvenc. Akkor már megszületett a harmadik gyermekünk is, így nemcsak vele kellett foglalkoznom. Megértette, és viszonylag gyorsan al­kalmazkodott. Jól kijönnek valamennyien, szeretik egymást.- Milyen volt az első találkozás? Mire emlékez­nek?- Dominikával egy intézetben találkoztunk, ahol nem a legideálisabb körülmények voltak - vette át a szót Bartalos Péter. - Bennem leginkább a gyerek ragaszkodása, szeretete, hízelgése maradt meg. Ar­ra határozottan emlékszem: gyorsan átfutott az agyamon, ha ezt a kicsit innen családi környezetbe visszük, akkor csak segíthetünk. Egy hónapja van nálunk, már megszokott itt. Valamennyi gye­reket egyformán szeretjük, nem tehetünk ki­vételt a saját és a nevelt között.- Hogyan szólítják a fogadott gyerekek?- Igen, gyorsan elfogadtak bennünket: anya és apa vagyunk. Ilcsi és Dominika is így szólít bennünket. A feleségem már az első es­te anyuka lett, engem Dominika a második napon szólított apának.- Mi jelenti önöknek a legnagyobb sikert?- Az, f]pgy a fogadott gyerekekkel együtt nagy család lettünk - válaszolta Valéria, a nevelőanya. - Azután pedig a ragaszkodásuk, a bizalmuk és a szeretetük. Ezt érezni kell, mert nekünk is nagyon fontos, hogy hozzánk tartoznak. Öröm számunkra és egyben siker is, hogy szófogadóak, ügyesek, se­gítőkészek a gyerekek. Elégedettek velük az óvodá­ban is. ■ Segítik a zicsiek az alapítványt Csaknem 150 ezer forint gyűlt össze a Zics Faluért alapítvány számláján. Sok lakos ajánlotta föl személyi jövedelemadójának egy százalékát az alapítványnak. A kuratórium most hozta nyilvá­nosságra a felajánlások összegét és annak a nyolc támogatónak a nevét, aki közvetlenül utalt át kü­lönböző nagyságú összegeket. Többen ezer-kétezer forinttal se­gítettek, volt aki ötezret juttatott, egy lakos pedig 26 ezer forinttal támogatta az alapítványt. Id. Mes­ter Gábor kuratóriumi tag el­mondta: a személyi jövedelem- adó egy százalékából befolyt pénzt, a lakossági befizetéseket és az Eurolizing Rt 200 ezer fo­rint átutalását több célra használ­ták föl. Segítették a diákok tanév­kezdését, hozzájárultak az óvo­dások, iskolások és a kisnyugdíja­sok étkezési díjához. Támogatták az ünnepségek megtartását, az óvodai és iskolai kirándulásokat és a községi tánccsoportot. Az alapítvány segíti a kisiskola udva­rán egy sportpálya építését is. A Zics Faluért alapítványt a te­lepülés önkormányzata és az Eurolizing Rt hozta létre a kilenc­venes évek elején a helyben tanu­ló iskolások és a nehéz anyagi helyzetben levő lakosság segíté­sére. ■ Bevételnél több a kiadás SOMOGYACSA Nehéz évet zárt Somogyacsa ön- kormányzata. A képviselő-testület elfogadta Somogydöröcske kezde­ményezését, s létrehozták a kör­jegyzőséget. Ennek előnyéről s az önkormányzati munkáról Szakály Ferenc polgármester számolt be a falugyűlésen, a 34 résztvevőnek. Ácsa tavaly 23,1 millió forintból gazdálkodott. Az önkormányzat visszafogta a kiadásokat; az óvo­da, iskola finanszírozása, az orvo­si ellátás biztosítása és a hivatal fenntartása mellett csak igen ke­vés pénz jutott fejlesztésre. A szo­ciális kiadásokra, a segélyekre 3,8 millió forintot fizettek ki. A házi­orvos támogatására 275 ezer, a hétvégi orvosi ügyeletre 82 ezer forintot költöttek, a társulások­nak, a Vöröskereszt és a sport se­gítésére 1,1 milliót adtak, és az áramköltség is több mint egymil­lió forintra rúg. A kiadások meg­haladták a 13 millió forintot.- Az idén 10 millió 579 ezer fo­rint bevétellel számolunk - mond­ta a polgármester. - Az igazgatási költségvetés várhatóan 6,5 millió forint lesz, ebből 2,5 millió forin­tot kíván a körjegyzőség fenntar­tása. Az önkormányzati gazdálko­dásra, az egészségügyi szolgá­latra, az ellátásokra, támogatásra és egyéb feladatokra kell legalább kilencmillió forint. A hiányzó összegre pályázatot nyújtunk be. Négyen is elmondták véleményü­ket a falugyűlésen, ketten a község tisztaságáért emeltek szót. ______■ Út felújításra 18 millió forint Kánya Kányának várhatóan 18 millió fo­rintjába kerül a költségvetés sze­rint a Rákóczi utca egy részének a felújítása. Az önkormányzatnak legalább húsz százalék önrészt kell felmutat­nia, s ez - a szakfelada­toktól függően - több is lehet. Schmuck Ferenc polgármester elmond­ta: az Ukignál pályáz­tak, s ezt hamarosan el­bírálják. Ha megkapják a támogatást, még az idén elkészítik az utcában 700 méteren. Nagyon fontos ennek a kiépítése; ez csatlakozik a falun átvezető közútra. Nagy erre a for­galom, s az út szétesik, ha nem javítják meg; ott van az orvosi rendelő is, ahová többször kihív­ják a mentőt is. A felújítással te­hermentesíthetnék a Fő utcát is.- Az önkormányzatnak mint­egy hárommillió forintja van, ez az önerőnk az útépítés­hez - mondta a polgár- mester. - Esetleg két-há- rom millió forint hitelre is szükség lehet, annyi ugyanis nem vinné csődbe a falut. A 2002. évi önkormányzati költ­ségvetést viszont jelen­tősen befolyásolná. Az önrész biztosításához ugyanis nincs más, ér­tékesíthető vagyonuk. Kányában a Rákóczi utcai út­felület csaknem teljesen föllazult. Teljesen újjá kell építeni, s nem maradhat el az úttest szélesítése sem. A kivitelezéssel együtt meg kell oldani a csapadékvíz elveze­tését is. ■ Fellépésre készülnek a tinik Kisbárapáti Az általános iskola tini szín­játszói is hozzájárulnak, hogy legyen kulturális élet Bonnyán meg Kisbárapá- tiban. Vidám színdarabokat mutatnak be, most is készül egyre a szakkörük. Legközelebb tavasszal lépnek a nagyközönség elé a színjátszók - tudtuk meg Sétáló István iskola- igazgatótól. Tíz éve van színját- szócsoport az iskolában. Ezt dr. Csizmadia Istvánná magyartanár hívta életre, s a szakkörösök rend­szeresen bemutattak darabokat Kisbárapátiban és Bonnyán. Sétáló István két éve irányítja a színját­szók munkáját. A csoport összeté­tele - mint mondta - a nyolcadiko­sok távozásával mindig változik. A legújabb darabot is beszerezte a színművészeti főiskola könyvtárá­ból, s már tervezi az előadást. A szereposztást a héten kapják meg a tini „színészek”, s utána kezdődnek a próbák. Először a be­tétdalokat tanulják meg, majd a szöveges részt. A tervek szerint áp­rilis végén lépnek a közönség elé.- Már alsósként is jártam a szín­játszó-körbe, aztán pár évet kihagy­tam - mondta Muth Ervin nyolcadi­kos. - Most ismét ezt a szabadidős ' foglalkozást választottam.- A fellépések erősítik a gyere­kek figyelmét, meglátszik a visel­kedésükön, a beszédkészségükön, s a mozgásukon is - mondta Sétáló István. - Gyerekekről van szó, így a hangsúly a játékon van, bár a fellé­pés mindig felelőséggel jár. A sze­repeket ugyanis jól meg kell tanul­ni, s a közönség előtt hibátlanul el­játszani. Aki kilóg a sorból, tönk­reteheti a többhetes munkát. ■ Szegfű, Zsuzsa igényli a törődést Nagy kötöttség a tartása, itt nincs sem ünnep, sem szabadnap Miklósi Azért tartok két tehenet, hogy a tejért, túróért kapott pénzzel ki­egészítsük azt a kis nyugdíjat, és segíthessük a gyermekeinket, unokáinkat - mondta a 70 éves Schutzbach Ferenc. - A szüleim, nagyszüleim is parasztok voltak; életem része az állattartás. Hárman tartanak csak tehenet Miklósi­ban, kettőt pedig egyedül ők. Évtizede­kig a szövetkezetben dolgozott Schutzbach Ferenc, onnét ment nyug­díjba. Mindig tartott jószágot, korábban lovakat is. Az egyik tehén három éve van náluk, a másikat nemrégiben vet­ték Kötésén. Mindkét tehén magyar tar­ka.- Nehéz ma az állattartás?- Az etetésük, gondozásuk nem ne­héz, hiszen ebben a munkában nőttem föl. A takarmány előteremtése azon­ban egyre fárasztóbb. Hetvenévesen már nehezebb a kaszálás, a gyűjtés, mint akár csak tíz éve is. Szeretem az állatokat, és ez feledteti a gondot, a ne­héz napokat. A feleségem csak a benti munkát végzi: a tej feldolgozását, el­adását. Minden egyéb rám hárul, még. a kézi fejés is.- Szegfű és Zsuzsa 28-30 liter tejet ad naponta. Sokan keresik a minőségi házi tejet, túrót és tejfölt - mondta Schutzbach Ferencné. - Rendszerint 10-12 állandó vevőnk van, a reggeli tej egy cseppig elfogy. S viszik az estélit is. Ami megmarad, azt fölhasználjuk, illetve túrót készítek belőle. Erre is nagy a kereslet. Addig foglalkozunk vele, amíg a papa bírja a munkát.- Nem egészen így van - szólt köz­be Feri bácsi. - Ezt csak együtt lehet elvégezni. A konyhai munkával ugyanis én semmiképp nem foglal­koznék. Az állattartás nagy kötöttség; itt se szombat, se vasárnap, s ha kará­csony van, ha új év, pontosan és gon­dosan el kell látni az állatokat. Etetem, fejem a szokott időben. A jószág igé­nyes munkát és sok törődést tóvári. Ebben nem lehet lazítani. Lehet bár­milyen rendezvény, ha itt az idő, ott­hagyom, s megyek az állatokhoz. Schutzbach Ferenc naponta a ma­ga fejte tejet issza, kávéval „ízesítve”. Mint mondta, mindig ez a reggeli. Hajnali ötkor kel, és irány az istálló, meg a sertésól. Első az állatok etetése. A tehenek mellett tart hízókat és ma­lacokat is. Sertést azonban - mint mondta - csak saját szükségletre hizlalnak. A lányuk Tabon él, a fiuk Zicsben, és ők már nem gazdálkod­nak. ■ Schutzbach Ferenc: Szegfű naponta 15 liter tejet ad fotó: eszes andrea Megdrágult a szippantás ____Torvaj Els ejétől már köbméterenként 1133 forintot kell fizetni Torva­jon a szennyvíz szippantásáért és elszállításáért. Erről döntött a \ képviselő-testület, a helyi rende­let módosításával. Korábban 660 forintért szállította el a szippan­tott szennyvíz köbméterét egy vállalkozó, aztán 730 forint lett a szállítás az üzemanyagár drágu­lása miatt. Újabb költség is növe­li még az összeget, mivel a DRV Rt köbméterenként felszámol 282 forint ártalmatlanítási díjat. A tabi szennyvíztelepen az elő­kezelő korábban próbaüzemben működött, s azért nem kellett fi­zetni. A szippantott szennyvíz azonban csak kezelés után ke­rülhet a vezetékes szennyvíz kö­zé, így most már az ártalmatlaní­tásáért is fizetni kell. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom