Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-27 / 23. szám

SOMOGYI TÁJAK Fürdenének a Füzes-tóban 6. oldal HÉTVÉGÉ A múltidéző üvegablakok kötete 9-10. oldal FIATALOK Zongoráján Liszt­rapszódiák 11. oldal Hírek GÖRGETEG. Bár karácsonyra ígérték, még nem indult el a ká­beltévé adás Görgetegen. A fejál­lomás elkészült, rövidesen rákö­tik a rendszerre az igénylők ké­szülékeit is. A szolgáltató szerint a csúszást anyaghiány okozza, számon kérni a munkát azonban nem lehet, mivel a szerződésben nem rögzítettek határidőt. Az előzetes Í80 igénylő száma már megcsappant: csupán 125-en kö­tötték le pénzzel igényüket, (sv) VERŐCE. Somogy megye és Barcs városa is képviselteti ma­gát azon a gazdasági kiállításon, amely tegnap kezdődött a hor­vátországi Verőcén. A határszéli horvát város rendezvényén két standon mutatkoznak be a so­mogyiak. A kétnapos bemutató­ra többek között a barcsi Dráva Tej Kft és több somogyi kézmű­ves vitte el a termékeit, (ni) BARCS. Kibontotta egy barcsi élelmiszerbolt falát az ismeretlen tettes, hogy így jusson be az üzlet­be a zárás után. A sikeres behato­lás jutalma mintegy 180 ezer forint érékű dohány- és italáru. A lopás miatt nyomozást kezdő rendőrök reményei szerint a plusz ajándék egy karperec lesz... (w) TÖRÖKKOPPÁNY. Évről évre többe kerül a szemétszállítás Törökkoppányban, ám egyelőre nem gondolkodnak azon, hogy ezt a költséget áthárítsák a lakos­ságra. Ifj. Varga György polgár- mester elmondta: az évekkel ez­előtt bevezetett szervezett szemét- szállítással az a cél, hogy védjék a természetet, szebbé tegyék a köz­ség portáit, és ezt a célt a jövőben sem kívánják feladni. (kj) _____■ A gyógyítás átjáróháza Az egészségügyből kilépők aránya az elmúlt tíz évben Somogybán nagyobb volt a megyei fluktuációs átlag­nál; a becsült adatok sze­rint évente 1200-1300-an, az itt dolgozók mintegy 17 százaléka hagyta el az ágazatot. A belépők száma ugyanakkor 800-900 volt évente. A tíz év alatt 47 külföldi is kapott munka- vállalási lehetőséget. Az utóbbi évtizedben kü­lönösen a magasan kép­zett szakápolók hiánya ■ sújtotta az egészségügyet. Bár a nyelvtudással felvér­tezett, diplomás ápolókép­zés új távlatokat nyitott a szakdolgozóknak, ezt - akárcsak az orvosok egy részénél - egyre ritkábban kamatoztatják a ho­ni egészségügyben. A jobb életkilátások remé­nyében külföldön és az úgynevezett sikerága­zatokban próbálnak szerencsét. A hiányt a ha­zánkkal szomszédos országokból - elsősorban Romániából és Ukrajnából - kénytelen pótolni az ágazat. Dr. Kiss Lászlótól, a Somogy Megyei Munka­ügyi Központ elemzési és statisztikai osztály­AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK SZÁMA A gyógyító munka szépsége né'iíi tud mindenkit a pályán tartani FOTÓ! LÁNG RÓBERT vezetőjétől megtudtuk: a pályaelhagyások 65- 70 százaléka Somogybán is a megalázóan rossz bér- és munkakörülmények miatt követ­kezett be. Az egészségügyi keresetek az elmúlt évtized minden évében 4-5 százalékkal, az amúgy sem magas megyei átlagkeresetek alatt maradtak. Nyugdíjazás miatt mindössze a dol­gozók 12 százaléka, leépítések miatt pedig mintegy a 20 százaléka távozott az egészség­ügyből. A foglalkoztatottak közül az úgyneve­zett kisegítő (fizikai) munkacsoportban csök­kent a legjobban, több mint 32 százalékkal a létszám. Szerettük volna megtudni, hogy milyen or­szágból, hányán és az ágazat mely ellátási formá­iban vállaltak munkát Somogybán, illetve hányán és hol vállaltak munkát a határainkon túl, de erre vonatkozóan csak nagyon hiányos adatokkal ren­delkezett a munkaügyi központ. A meglévők sze­rint a tíz év alatt megyénkben 47 külföldi kapott munkavállalási lehetőséget: 7 orvos és 40 ápoló. Az orvosok és az ápolók közül 23-an kórházak­ban, 17 ápoló pedig a szociális szférában helyez­kedett el. (Folytatás a 3. oldalon) Viták a népszavazás előtt 127-en eldönthetik egy kétezer lakosú falu sorsát ZÁKÁNY Akarja-e Zákány-falu önálló községgé alakítását? Erre a kérdésre 499 választópolgár válaszolhat, s ezzel eldöntheti csaknem négyszer ennyi em­ber sorsát Egyelőre csak az a biztos, hogy 2002-ig egyben marad a falu és Zákány a neve. A falu kettészakadását hónapok­kal ezelőtt kezdeményezte Zá­kány egyik településrésze. Az ok amellett, hogy a falut két részre vágja egy hosszú partszakasz az, hogy az önkormányzat rákénysze­rült a túl nagy költséggel járó in­tézményhálózatának karcsú­sítására. A múlt nyáron született döntés arról, hogy két éven belül összevonják a falu két iskoláját, s ez a felső, egykori Zichy kastély­ban működő patinás iskola sorsát pecsételi meg. Ebbe nem törődtek bele a felső településrész lakói, s hogy megtartsák a megszokott komfortot és önállóságukat, in­kább elválva a falutól másik tele­pülést alakítanának. Sikeres alá­írásgyűjtéssel népszavazást kez­deményeztek, s ezt január 28-ra ki is írták. Ezt megelőzően a népsza­vazást előkészítő háromtagú bi­zottságnak pontosan meg kellett fogalmaznia, mely területet érint az elszakadás és milyen nevet ja­vasolnak az új falunak. Minderről a csütörtöki falugyű­lésen tájékoztatták a lakosságot, ám ez óriási indulatokat szított. A választási bizottság ugyanis a kü­lönváló településrészhez sorolta a falu magashegyi területét is, pedig az itt élők korábban már nyilatkoz­tak arról, hogy nem akarják az el­szakadást. A szavazásra végül is nem kell elmenniük, mert arra csak három utca lakói, összesen 499 választópolgár hivatalos. Az el­szakadás akkor történhet meg, ha közülük legalább 251-en szavaz­nak is, és 127-en a válás mellett döntenek. Tehát egész Zákány - 1992 lakos - sorsát döntheti el ez a 10 százaléknál is kevesebb szava­zat. Legalább ilyen furcsa helyzet alakult ki a nevek körül. Ugyanis az elszakadást kezdeményezők is ragaszkodnak a Zákány névhez, pedig nekik kell másik nevet vá­lasztaniuk, és a megmaradók vi­selhetik a falu mostani nevét. A szavazás előtt tett névjavaslat tehát nem felel meg a törvénynek, de a közigazgatási hivatal állásfoglalása szerint mégis meg kell tartani a népszavazást vasárnap. ______ml Ga zdát cserél az angyalbőr Százhatvannyolc somogyi fiatal szerel le a jövő hónap első napján - tájékoztatta lapunkat a megyei hadkiegészítő parancsnokság. A katonai szervezetek megállapítása szerint a fiatalok példás magavise­lettel, a katonai ismereteket jól elsa­játítva töltötték szolgálati idejüket. Ezek a fiatalok már letöltötték a hadsereggel szembeni kötelezettsé­güket, ugyanakkor 132 társuk feb­ruár 13-án öltözik angyalbőrbe há­rom kiképző központban: Szom­bathelyen, Tatán, Szabadszálláson. A behívóparancsokat ezen a héten kapták kézhez az érintettek. A tájékoztatóból kiderül: 99-en korlátozás nél- _ kffl alkalmasak |j)mffiaaül a katona szol­gálatra. A behí­vott leendő ka­tonák között 43- an általános is­kolát, 53-an pe­dig szakmun­kásképzőt vé­geztek. A behí­vónak között mindössze 24 közép­iskolai, kettő főiskolai végzettségű van. A sorkötelesek a kiképzést kö­vetően Kaposváron, Taszáron, Szombathelyen és Pécsen töltik le szolgálati idejüket. _________slg. Sé tahajót nyertek a Drávára Öt megállóhely, motel, kerékpárút és profi túravezetők várják a turistákat Dráva mente Startol a Dráva turisztikai fejlesztési prog­ram, és az idei szezon elejére annak minden lényeges beruházása elkészül. Júniusig megépül a barcsi kikötő, amelynek kialakítá­sa során megerősítik a partfalat, úszópon­tont helyeznek el a fplyón, s ezt híd köti majd össze a parttal. Új út is épül a kikötő­höz, és várhatóan folytatódhat a Dráva-parti kerékpárutak építése is. A program során Barcstól Drávaszabol- csig összesen öt megállóhelyet alakítanak ki a Dráván. A somogyi szakaszon Barcson kí­vül Drávatamásiban építkeznek még, illetve a már meglévő szentborbási kikötőt haszno­sítják. Tamásiban a programhoz kapcsolód­va egy motel építése is elkezdődött, több mint harmincmillió forint költséggel. A bar­csi kikötőtől Drávatamásiig több mint öt ki­lométer hosszan várhatóan kerékpárút is épül, amely végig vezet majd a folyóparton, a határ nyomsávján. Ezzel egyidejűleg több mint ötven drávai vízitúra-vezető ingyenes képzése zajlik már, hogy a szezonkezdetre meg legyen a megfelelő szakemberállo­mány. A túravezetők a gyakorlati vizsgát épp a napokban tették le a kaposvári uszodában. Az igazi vizsgára júniusban, egy több napos Dráva-túrán kerül sor. A Dráva-program megvalósításában partnere egymásnak Barcs önkormányzata és a Dráva menti tájvédelmi és turisztikai egyesület. Vezetőik megbeszélésén elhang­zott: az előbbi mintegy hetvenmillió forint támogatást nyert el eddig a térség idegen- forgalmának fejlesztésére, az utóbbi pedig közel hatvanmilliót.- A barcsi kikötőprogramhoz a megyei te­rületfejlesztési tanácstól és a Phare-tól nyert támogatást a város önkormányzata. A város­ban egyszerre három nagyobb beruházás kezdődik ezen a programon belül: a kikötő kialakítása és az idevezető út, illetve sétány megépítése mellett remélhető­leg mód lesz egy turistaszálló kialakítására is - mondta Feigli Ferenc barcsi polgármester. - Az idegenforgalom fejlesztését azért vállalta fel a város, mert ezt látjuk az egyik lehetséges kitörési pontnak. A Dráva-vi- dék jó adottságokkal rendelke­zik, s az idegenforgalom idővel új munkahelyeket jelenthet a barcsiaknak. Elmondta: hiába értékes természeti kincs, és hi­ába az egyik legszebb hazai fo­lyóvizünk a Dráva, ma még nincs számottevő idegenforgalma, aminek oka a szükséges infrastruktúra hiánya. Ezen szeretnének most javítani. A legfrissebb hír ehhez kapcsolódóan, hogy egy sétahajót is sikerült elnyerni a Drávára.- Tegnap érkezett meg a hír, hogy a Sapard-pályázatán is támogatást nyertünk, Feigli Ferenc barcsi polgármester és ezzel valamint a ko­rábban elnyert Phare- pénzzel már megvásárol­hatjuk a sétahajót. Az május első napjaiban ott ringatózhat a barcsi kikö­tőben - mondta Torma József, az egyesület elnö­ke és a drávai utazási iro­da ügyvezetője. Hozzá­tette: a közel tízmillió fo­rint értékű hajó negyven turistát szállíthat majd egyszerre. A barcsi kikö­tőből indulva járja majd a határfolyót. A Dráva több pontján is kiköt majd, s ezeken a helyeken kü­lönböző programok vár­ják a turistákat. A sétaha­jó elindításával lényege­sen több turistát fogadhat majd a Dráva, mint eddig, hiszen az elmúlt években csak kenus túrák szervezésére volt mód a folyón. Természetvédelmi szempontból is előnyös a sétahajózás beindítása, hiszen ez kevésbé árt a védett területeknek, mint a kishajós tu­rizmus. NAGY LÁSZLÓ Balatoni főváros-vita Keszthely a Balaton fővárosa. Levédette ezt a jelmondatot a keszthelyi önkormányzat a Ma­gyar Szabadalmi Hivatalnál. Ez alaposan meglepte a balato­ni települések vezetőit, már csak azért is, mert ezt a szlogent - igaz szabadalmi bejegyzés nélkül - Siófokra használták eddig a turis­ták és az idegenforgalmi szakem­berek egyaránt. Dr. Balázs Árpád siófoki polgármester azonban nem csinál nagy ügyet belőle. Mint lapunknak elmondta: nem esnek pánikba, hiszen szerinte annak a címnek, rangnak van ér­téke igazán, amit mások adnak. Úgy véli: továbbra is használhat­ják azt a szlogent, hogy Siófok a Balaton fővárosa. A zalai város ugyanis csak azt a jelmondatot védette le, hogy Keszthely a Bala­ton fővárosa. f. i. a Vissza balra, majd előre /n\ . Valamit nem tud pontosan? WWW. SO nTOQyftl 11*1 cl p. tlll ímmmmmmmit Megújult formában, 24 órás, állandó hírszolgálattal, az eddiginél jóval több szolgáltatással H e ly bŐ? minden. Somogyi Hírlap DIIIIIIII liiíiii KJJ _* ■#7 7 086 3II'.) I 2060"_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ XI I. Évfolyam, 23. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Január 27., Szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom