Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-24 / 20. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2001. Január 24 Szerda HU BEZÁRTÁK A MERŐI ISKOLÁT. Háromnapos tanítási szünetet rendelt el a kaposmérői Hunya­di János Általános Iskola igazga­tója is, mivel a 253 tanuló közül tegnap már 131 jelentett beteget. A tanárok közül senkit nem döntött ágyba az influenza. A ki­eső tanítási napokat majd szom­batonként pótolják, (ié) ÜNNEPEL A KÓRUS. Negy­ven éve alakult a Tinódi Lantos Sebestyénről elnevezett ladi ve­gyeskar; ebben nemcsak helybe­liek dalolnak, hanem a szom­széd falvak jó énekesei is. Heten­te gyakorolnak a polgármesteri hivatal tanácstermében, népda­lokat s klasszikus műveket éne­kelnek a helyi rendezvényeken és országos hangversenyeken. A kórus már megszerezte az arany minősítést is. (szg) ÖKUMENIKUS IMAHÉT. Elő szőr tart ökumenikus imahetet közösen Somogyjád, Bodrog, Osztopán lakossága. Jádon kezdték tegnap, ma és pénteken ugyancsak ott tart istentisztele­tet Kovács Szilvia református és Paróczi Zsolt a baptista lelkész, Sudár János plébános és Aradi György evangélikus lelkész, szerdán és szombaton Bodro­gon, csütörtökön pedig Osz- topánban. (tz) FELÚJÍTJÁK A KULTÚRHÁZAT. Hét pályázatot nyújtott be a ma- gyaratádi önkormányzat tavaly a területfejlesztési tanácshoz, s eb­ből kettő volt sikeres. A körjegy­zőség épületének tatarozására egymillió forintot nyertek, a kul- túrház rendbe tételére 3,7 millió forintot. Ez utóbbi áthúzódó be­ruházás, az épület külső felújítá­sával elkészültek, az idén a belső munkákat végzik el. (szá) ELKÉSZÜLT A RAVATALOZÓ. A megyei CÉDA-pályázaton nyert 1,8 millió forintos támogatással • és több mint egymillió forint ön­erővel, összesen 3,3 millió forint ráfordítással elkészült a somogy- szili ravatalozó. A munkákat Csi­szár Ferenc építőipari vállalkozó végezte el. 2005-ig még mintegy félmillió forintot kell költeni a temetőre, hogy a törvény előírá- sainak eleget tegyenek, (vá) m Fűrészüzem a marhaistállóból Fejük fő a konyha miatt ZlMÁNY Hosszú távra terveznek a patosfai üzemben, ahol mindenki tudja, hogy miért dolgozik FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Patosfa A kicsiny faluban az utóbbi években sok német vásárolt házat. Nagy tervekkel jöttek, de ezekből még semmi sem vált valóra. Né­hány magyar vállalkozó viszont munkát ad a szorgosabb falubelieknek. A vegyesboltban dolgozik Nagy Lajosné, s több okból is tevékeny részese a kis falu hétköznapja­inak. Mindenkit ismer, s önkormányzati képvise­lő is volt. A forgalomra nem panaszkodik, de azért bosszankodik a feketeárusok miatt. Tudja, a kevésbé tehetősek inkább a zugárusoktól ve­szik meg a gyengébb minőségű, ugyanakkor ol­csóbb portékát.- Nagy a szegénység errefelé. S az is igaz, hogy vannak, akik kerü­lik a munkát. Ezek nem magatehetetlen embe­rek, hanem olyanok, akik csak a mannát vár­ják. A segélyért bezzeg odaállnak, s még a köz­hasznú munkát sem végzik el rendesen. A faluban sok a zöldterület, nagy feladat ezek­nek a tisztán tartása. Horváth Margit polgármes­ter szerint a parkok és a település természetes környezete maga kínálja egy üdülőfalu kialakítá­sának a lehetőségét. A külföldi befektetők ígére­tei azonban még beváltatlanok maradtak.- Nem zárkózunk el a németek házvásárlása elől, inkább támogatjuk. Különösen ha tervekkel Falunévjegy: Patosfán 320 ember él. A települést először 1486-ban említik az írások Pathosfalwa néven. Barcstól 31, Szigetvártól 14 kilométerre fek­szik; iskolája, óvodája nincs, a gyerekek Ladra járnak. Katolikus templom, művelődési ház, könyvtár van a faluban és egy kúria is. A középületek és utak állapota jé. Megoldották a szemétszállítás gondját Is, de az infrastrukturális alapokhoz ki kell építeni a vezetékes gázt és a szennyvízhálózatot. Gokartpálya a határban Nagy tervekben Patosfán nem volt hiány. Álmodtak már ide kempinget, benzinkutat, horgászparadicsomot csónakázótóval de a megvalósítást valami előre nem látható tényező mindig meggátolta. Nemrég újabb ingatlanvásárló jelentkezett, hogy gokartpályát szeretne építeni. Mivel a zajszintmérést már elvégeztették, talán ebből a beruházásból lesz valami. jönnek. A baj csak az, hogy eddig minden szép­nek tetsző terv meghiúsult. Régebben a tönkrement Aranyhomok szövet­kezet gazdasági épületeinek a hasznosításában reménykedtek a patosfaiak. Az első ingatlant nemrég sikerült eladniuk, s ott fafeldolgozó üze­met létesítettek. Piros László, a vállalkozás veze­tője elmondta, hogy Patosfáról, Ladról és Kadar­kútról húsz bejelentett dolgozónak adnak mun­kát, egy részüknek a barcsi munkaügyi központ támogatásával. Fűrészárut s parketta-alapanya­got gyártanak, kilencven százalékban Németor­szágba. Termelésük tíz százaléka a hordódon­ga-alapanyag, ezt amerikai és francia piacra vi­szik.- A pedagógusi fizetésem kiegészítéseként kezdtem asztaloskodásba. Küszöbléceket vág­tam néhány emberrel, majd amikor kapcsolatba kerültem egy külkereskedelmi céggel, három hó­nap alatt legyártottunk egy kamionnyi parkett­lécet. Odáig jutottunk, hogy most egy hónap alatt négy kamionnal gyártunk. Nem vásárolunk maszek fát, hanem erdőgazdasági alapanyagból dolgozunk. Mindehhez persze ki kellett alakítani egy olyan kapcsolatrend­szert, hogy biztos meg­rendelői legyenek az üzem termékeinek. Piros László sajnálja, hogy az eredetileg ladi telephelyű vállalkozás meghiúsult, viszont örömmel fogadta a patosfai önkormányzat ajánlatát. Júniusban megvásárolták az ingatlant, augusztusban indították a termelést a régi mar­haistállóban. Azóta is folyamatosan dolgoznak az épület felújításán, az öltözők, az ebédlő és a vizesblokk felépítésével egy minden igényt kielé­gítő munkahelyet hoztak létre szinte a semmi­ből.- Jelenleg 18,5 millió forint a költségünk, en­nek egy része természetesen hitel, amit vissza kell fizetni. Ezt tudják a munkások is. Aki betanul egy munka- folyamatot és tudja, miért dolgozik, az neki is jó. Nem szeretnénk cserélgetni az embereket, ezért olyan munkafelté­teleket és bért adunk, ami bizonyítja, hogy hosszú távra tervezünk. Hasonlóképpen kemény fába vágta a fejszéjét Piros Szabolcs. November­ben fölépített egy kisebb üzemet, s egyszer hasz­nálatos, eldobható raklapokat gyártanak. A befek­tetés hatmillió forintba került, de még csaknem másfél millió forintot kell költeni az épületre. A tulajdonos nyolc embert foglalkoztat, s reménye­ik szerint tavasszal már hivatalosan is átadhatják a csarnokot. Persze a régen megszűnt szövetke- zetnek még vannak épületei... _____takácszoltán Vá laszút elé került a zimányi képviselő-testület. A gazdaságo­sabb működés érdekében vagy megpróbálják jobban kihasznál­ni az óvodai konyha kapacitását, vagy pedig bezárják. Már az is jó lenne, ha legalább veszteség nél­kül működtethetnék - állította Takács János polgármester. Eh­hez pedig az kell, hogy a mostani 34 adag étel helyett 70-80-at főz­zenek. így még nem lesz nyere­séges a konyha, de legalább nem termel veszteséget.- Próbáltuk fölvenni a kapcso­latot a termelőszövetkezettel és a környező községek polgármeste­reivel, hogy vállalunk közétkez­tetést. Még az egész éves üzeme­lés is megoldható lenne. Ha az előfizetők számát növelni tud­juk, nem kell négy dolgozónkat elbocsátani, és tovább működ­het. Fölmerült a bérbe adás vagy az eladás gondolata is. Nem cé­lunk, hogy elkótyavetyéljük a konyhát, de veszteségesen nem működhet tovább. Az is tény, hogy a kapacitás növelése és a konyha jobb kihasználása érde­kében beruházásokra is szükség van, több adag ebéd főzésének az önköltsége is nagyobb. A számítások azonban azt mu­tatják, hogy 80 adag ebéd elké­szítése esetén legalább nullszal­dós lesz a konyha működése. - Az önkormányzat éves költség- vetése 30 millió forint, ebből csak az óvoda fenntartására nyolc és félmilliót fizetünk ki - tette hozzá Takács János. - Az iskolát be kel­lett zárnunk, mert nem volt pénz a működtetésére. Az állami nor­matív támogatás a költségeknek csak a 45-48 százalékát fedezi. Pályázni csak úgy tudunk, hogy az ötszázezer forintos pénzma­radványunkhoz még másfél mil­lió forint hitelt veszünk föl, s ak­kor biztosítani tudjuk az önrészt. Racionalizálni kell a gazdálkodá­sunkat. Ennek az első lépése a konyha kapacitásának növelése vagy más lehetőség megkeresése. SZARKA ÁGNES Bővítik a ladi tájházat Lad A legtöbb lakos másutt dolgozik, mert kevés a munkahely Ladon. Az önkormányzat a falusi turizmus fejlesztését tűzte ki célul, s keresi a lehetőséget, hogyan hasznosítsa az omlado­zó, kihasználatlan kas­télyt.- Nagy gond, hogy kevés a munkalehetőség. A ladiak többsége vidékre jár dolgoz­ni - mondta Németh József polgármester. - Néhányan földműveléssel foglalkoz­nak a falu környékén, és pár embert foglalkoztat egy helyi fűrészüzem. Többen a patosfai fafeldolgozóba járnak, húszán a gyöngyöspusztai Magas Cédrus szociális otthonban találtak ál­lást. A felszámolás alatt álló szö­vetkezetből viszont húsz dolgo­zót küldtek el. A faluban most heten kapnak munkanélküli-járadékot, heten támogatást, tizenketten pedig jö­vedelempótló kiegészítést - tud­tuk meg a polgármestertől. Hat közhasznú munkást is foglalkoz­tat az önkormányzat; ők a közte­rületeket tették rendbe. Németh József elmondta: nagy gondot okoz a kastély, mert egyre romlik az állapota. Az öreg épületben működött régebben az iskola. Egy vállalkozó azonban egyezsé­get kötött a polgármesteri hiva­tallal, hogy az épületért cserében iskolát és tornatermet építtet Ladon. El is készült mind a kettő, a vállalkozó azonban csődbe Németh József polgármester fotó: kovács tibor ment, így a kastély megint csak kihasználatlan, és pusztul to­vábbra is. A helybélieknek az a reménye, hogy a hasznosított építményben majd állást kapnak, ugyancsak meghiúsult. Stix József alpolgármester hozzátette: a falusi turizmus fej­lesztése érdekében nagy értékű beruházásokat végzett az önkor­mányzat. Közösségi házat alakí­tottak ki a plébániában, s alakult egy ifjúsági csoport is. Évente többször jönnek ide fiatalok más településekről, hogy részt vegye­nek a hét végi lelki gyakorlato­kon. A ladi tájház bővítése ugyan­csak fontos; erre - mint az alpol­gármestertől megtudtuk - az idén 1,6 millió forintot költenek, és melléképületeket készítenek s kerékpártárolókat is. így több szállást kínálhatnak majd a falu­ba látogató turistáknak. SZELLŐ GÁBOR Kazsok A csaknem 200 vers között van örömteli, van évfordulós, megemlé­kező, van avató és búcsúztató, de a legtöbb egy kislányhoz szól. Vica már nem olvashatja őket, mert 13 évesen elment örökre. A kazsoki há­zat azonban ma is betölti kedves lé­nyének emléke. Az öreg református templom felé vezető út mellett szép régi házak sorakoznak az emelkedőn. Némelyik új gazdára lelt, az egykori tejcsarnok azonban törött ablakok­kal árválkodik. A másik oldalon egy csen­des mellékutcában áll Vig Károlyék háza. Innen éppen rálátni a templomra és a szo­borparkban álló vén fára. Éva asszony, a házigazda felesége elmondta tervét: szeret­né, ha védettséget kaphatna a fa, még mie­lőtt valaki fűrésszel esne neki. A kis refor­mátus közösség óvja az Erzsébet királyné emlékére ültetett tölgyet.- Itt soha nem laktak gazdag parasztok - mondta -, de korábban olyan család sem akadt, amelyiknek az asztalán ne lett volna kenyér. Kazsokot egykor a takaros porták­A betűk bűvös varázsa ról ismerték. Szombat délutánonként min­den udvart tisztára söpörtek a lányok, asz- szonyok. Ma nem szívesen küldeném falu­si sétára az idegent, mert bizony, szégyen­szemre egyre több kertet fölvert a gaz. Ehhez a falusi léthez kötődött olyannyi­ra Molnár Éva, hogy tanára biztatása elle­nére kitűnő tanulóként sem tanult tovább. Inkább a paraszti életet választotta. Dönté­sét ma már nagy tévedésnek tartja, hiszen a betűk bűvös varázsától azóta sem tudott szabadulni. Lehetett volna belőle tanár vagy könyvtáros, ehelyett a föld közelében maradt: kétkezi munkát végzett évtizede­kig. A könyvekről azonban nem mondott le, sőt a versírásról sem. Az első versei még iskolás korában jelentek meg, aztán fel­nőttként elfogadta írásait a Szabad Föld - az egyik pályázaton díjat is nyert -, illetve a reformátusújság, elbeszélését olvashat­tuk a Somogy folyóiratban. A legutóbbit a Somogyi Hírlap Kalendáriuma közölte. Al­kalmi szerzeményekre is vállalkozott, kér­tek már tőle évfordulós verset, szoborava­tót, öregek köszöntőjét, de végső búcsúz­tatót is. Volt kitől örökölnie a tehetséget, hiszen anyai nagyapja népi versfaragó volt. Azt mondta, mindig az érzéseit veti papír­ra, a sors gondoskodott róla, hogy gyakran kelljen munkára fogni az öreg írógépet. Lassan másfél évtizede lesz, hogy kislá­nya, Vica 13 évesen örökre elment. Azóta csak a rímbe öntött emlékezés maradt.- Nem közönségnek szánom ezeket a sorokat. Tapasz­talom, hogy fel­korbácsolják a lelket, de engem megnyugtatnak a leírt szavak. Tudom, hogy nem irodalmi re­mekművek a verseim; elég, ha örömet szerez­nek nekem és a környezetemnek. Ezeket nem kell elemez­ni, könnyen megérthetők. Vallom, amit Fe­Vig Károlyné Molnár Éva 1942. március 17-án szü­letett Kazsokon. A faluban végezte az általános Is­kolát, majd tejkezelő tanfolyamon szerzett képesí­tést. Első verse 1956-ban Jelent meg a Pajtás új­ságban, 1990-ben nyert dijat a Szabad Füld pályá­zatán. Férje a növénytermesztésben dolgozott, ma nyugdíjas. Gyermekei: Vica (1973-1986), Szabolcs (1967), akinek ötéves kislánya, Oalma visz most vi­dámságot a kazsoki otthonba. kefe Gyula mondott: mindig akadnak olya­nok, akik a dolgokat megmagyarázzák, de jaj annak, akinek a versét magyarázni kell. ________izményi éva Ga lériát építettek az óvodában __ Szülök Ké tévente alapítványi bált ren­dez az óvoda, s fejlesztésre köl­tik a befolyt pénzt. Hengerics Jó- zsefné óvodavezető elmondta: természetes anyagokból galériát építettek, s a báli bevételt - ez 185 ezer forint - kiegészítve az önkormányzat támogatásával összesen 230 ezer forintot tud­tak áldozni a galériára. Szülői segítséggel valósították meg az ötletet, a költségek egy részét pedig a faluban élő vállalkozók anyagi támogatása fedezte. A galériaépítés ötlete már évekkel ezelőtt megszületett, amikor Németországban óvodákat láto­gattak. Jelenleg harminc kisgye­rekkel foglalkozik egy óvópeda­gógus s egy délutános óvónő, de sok segítséget nyújt most még gyesen levő társuk is. ______yz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom