Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-20 / 17. szám
10. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Január 20., szombat j$i||:| Király Nely versei Mindenki Mindenki átmegy a maga poklain. Mindenki leszáll a maga holdjain. Mindenki jobb lesz a maga jobbjain. Még Te is. Mindenki túlél pár halált. S többet veszít, mint amennyit talált. Mindenki rohan a semmibe. És senki nem térhet meg senkibe, még Te sem. Nagykapomok Némán és színpompásan öleli át a hegytetőt s a lomha dombokat. Fest ragyogót és tompa foltokat, míg e múló pillanatban elidőz az ősz. Valahol Valahol mégis őrizlek, ahogy istenek őriznek néma ajkakon szavakat. Valahol mégis őrizlek, mint megfejtett titkokat a kétkedők, oly mélyen, ahogy te őrződ magadat. Templom Az eleven lélek már nyitva áll résnyire S miközben születni kész az ige felszentelt ajkakon Még magamban elmondom, ami ma megváltásra vár, S, ahogy a szó szentsége szíven talál Kezeim közt megszelídül a halál. Oldozott Szerették a szavak, mert rezdülésnyi idő alatt hámozta a felszínt, s lent a lényeg megmaradt. Szerették a színek, mert a megtörő ívek lágy anyaggá formálták benne a lézengő rímet. Szerették a mozdulatok, mert kéznyújtásra kezet adott. Kötődni vágyott és olykor oldozott. Szeretem Szeretem az esti csendet, mikor az elmélázó gondolat rak rendet az elhadart mondatok között. Mikor a lámpafényben az árnyék remeg. Mikor még meg-megmozdul a kezed az álom küszöbén, de már nem nyújtod felém. A tehenészbrigád találkozói az irodalommal Moldova György: Az EU-csatlakozással a máz eltűnik, marad, a salak, Európa előszobájából a hátsó udvarba kerülünk Moldova György Kossuth- és József Attila-díjas író volt a Várdai Ifjúságért és Polgárokért Egyesület legutóbbi vendége. A találkozóra a nemrég megjelent Európa hátsó udvara című riportkönyv szolgáltatta az alapot.- Az egyik internetes újság fórumában nemrég a legújabb könyvéről volt szó. Az egyik vélemény szerint: Moldova igazat ír, de csak a rosszat látja.- Aki ezt írta, biztosan eltöltött a Nyírségben hozzám hasonlóan másfél évet, és velem ellentétben rengeteg pozitívumot is észrevett. Őszintén irigylem. Amennyiben magamat írónak nevezhetem, akkor a dolgom nem más, mint a törött váza szilánkjainak felkutatása. Hosszú és boldog szerelemről mégsem lehet írni amikor a váza törött, mert valakik nem vigyáztak rá. Az igazság az, hogy néhány éve még azt mondták: Záhony lesz Kelet kapuja. A vidékfejlesztési miniszter azt állította, hogy nincs messze az idő, amikor a nyíregyházi repülőtérről felszálló gépek viszik a virágokat és a gyümölcsöket Floridába. Ehhez képest 40 százalékos a munkanélküliség, és öreg parasztok siratják a műveletlen földjüket. Ehhez jött két év aszály, majd a belvíz és az árvíz. Ezek után talán nem csoda, hogy erről írtam, s nem arról, hogy milyen szép szemük van a szabolcsi menyecskéknek. Talán az sem meglepő, hogy Nyíregyházán nem található meg a könyvesboltok kirakatában a könyvem, holott már a harmadik kiadást is megérte, és a minap a negyvenötezredik példányát nyomtatták ki.- A másfél éves anyaggyűjtés alatt mely területeket kereste fel, és milyen meghatározó élményekkel tért haza?- Főként Nyíregyháza környékén, Kárpátalján, Szlovákiában és a ma ro- - mán Partium területén beszélgettem az emberekkel. Amikor nekiláttam a munkának, akkor csak annyit tudtam, hogy a helyzet rossz. Most már látom: a helyzet nem rossz, hanem egyenesen kilátástalan. Határon túli magyarokat éhbérért dolgoztatnak halálra, miközben megszűntek a kisgazdaságok. Az öreg gazdálkodók fiai beköltöztek a városba, ahol tanultak. Megkapták az utolsó pénzt az apjuktól lakásra meg kocsira, s ezzel végleg befejeződött a tőkekivonás a mezőgazdaságból. Mindezek következménye a rendkívül erős alkoholizmus, a hajléktalanok és csencselők tömkelegé. Pusztul a szabolcsi alma, ami eladhatatlanná vált, a dohánykereskedelem pedig halálra van ítélve. Úgy adták el a dohánygyárakat, hogy nem kötötték ki, mekkora arányban kell magyar termékeket felhasználniuk. Az uniós csatlakozás előtt úgy dolgoznak itt a kárpátaljai magyarok - rosz- szabb esetben a cigányok -, mint a magyarok nyugatabbra. A tehetősebb keleti urak még nyíregyházi bankban tartják a valutát, akárcsak a valutaszámla megszűnésének híresztelésekor mi a sógoroknál. Az uniós csatlakozáskor mindez véget ér mert a máz eltűnik, marad a salak. Hát így lesz ez Európa előszobájából a hátsó udvar.- Generációk nőttek fel szociográfiáin, erkölcsi felelősséget kutató írásain. Mi lehet az oka annak, hogy az olvasóközönség kezd közönybe burkolózni ezekkel az igazságkereső írásokkal szemben?- Csak bele kell gondolni abba, hogy ez a könyv például több ezer forint, míg annak idején a Bűn az élet című börtönriport 98 forintba került. Az a könyv 520 ezer példányban fogyott, most egy verseskötet háromszáz példány fölött már jónak számít. Ennek az oka nemcsak szegénység, hanem az is, hogy nem mondanak a szerzőik olyat, ami az embereket érdekli. Belterjes lett az irodalom, manapság az írók egymásnak írnak. Olyanról sem tudok, hogy valaki elment volna másfél évre egy olyan helyre, ahol nem tudni mit hoz a holnap. Én voltam bányász, útépítő, vasutas, nevelő Moldova György 1934. március 12-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgiai szakán tanult, majd film forgatókönyvek írásával foglalkozott. 1955-től Irodalmi folyóiratokban jelentkezett elbeszéléseivel. Regényeket, riportokat, forgatókönyveket és színműveket is irt. Munkája elismeréseként SZOT-díjat, két ízben József Attlla-dijat és Kossulh-dijat vehetett át. egy javítóintézetben és még sorolhatnám a különféle munkákat, ma már csak hivatásos hallgató vagyok. Ha kell, hát reggelig hallgatom azokat az embereket, akiket már a saját családjuk sem hallgat meg. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ma már nincsenek Galgóczy Erzsébetek, de még egy Végh Antal sincs.’ Maradtam utóvédnek és céltáblának. Nyílt támadások érnek és kiközösített az írótársadalom. Sosem voltam párttag, de vállalom a baloldaliságomat. Kifejezetten jól esett, amikor itt Várdán Szász Endre úgy üdvözölt: három rendes kommunista volt ebben az országban, mégpedig a Kádár, a Grósz, meg a Moldova. Szeretném, ha a szocialisták nyernék a következő választásokat, de ha kell, utána nyomban ne- kiugrok a torkuknak.- Az utóbbi pár könyve a magyar vidékről szól. A Zselicről milyen élményanyaga van?- Ráhibázott, mert úgy volt, hogy idejövök egy zselici riportkönyvet írni. Aztán mégis jobban vonzott Szabolcs- Szatmár. Talán éppen azért, mert a vidék problémája ott még hatványozottabban felszínen van. Úgy is mondhatnám, hogy magasabb az alkoholtartalma annak a térségnek, és hát valahogy ott találtam rá arra a csapatra, akikkel szívesen dolgoztam. Voltaképpen senki nem kért fel erre, nem volt nekem szponzorom sem. Ami Somogyországot illeti, azért van személyes élményanyag, hiszen Böhönyén voltam katona. Ez azonban annyira régen volt, hogy nem is érdemes felidézni.- Min dolgozik jelenleg?- Most a golyóstollról írok könyvet, mivel Bíró László személyében magyar feltalálója van, míg tökéletesítője Goy Andor technikus volt. Jártam Argentínában, és beszélgettem Bíró László lányával, akinél egy nagyon érdekes anyagot sikerült összeszednem. Emellett elkezdtem egy önéletrajzi írásokból álló könyv szerkesztését, de írok a baloldali útkeresésről, azaz Horn Gyuláról, Pozsgay Imréről és Thürmer Gyuláról is. A Rádiókabaréban vagy a Hócipőben már nem vállalkozom írásra, mert kilencvennégytől megváltozott az általam egyébként azóta is tisztelt csapat magatartása. Elveszett a szatíra éle, mert azzal az illúzióval nem lehet senki fenekét nyalni, hogy az majd aranyeret okoz. Nem véletlen, hogy a zseniális Hofi Géza nincs a mai humor- heroldok között. Ami viszont öröm számomra, hogy szerencsére meghívnak havonta 6-7 ilyesfajta találkozóra is, ahol sokféle impulzus ér, s főleg pozitívak. Ezzel kapcsolatban mégis egy különös történet a kedvencem, amikor valahol a Bácskában egy téesz dolgozóinak tartottam élménybeszámolót. Az - előadás végén lehetett kérdezni tőlem, de csak nem akart megszólalni senki sem. Sokadik biztatásra felállt egy néni, és miután még egyszer megkérdezte, hogy valóban mindent meg lehet-e tudakolni, erőt vett magán. Azzal állt elő, hogy miért mindig a tehenészbrigádnak kell eljönni író-olvasó találkozóra? TAKÁCS ZOLTÁN 2001 a nyelvek európai éve Új bélyeg kibocsátásával kapcsolódik a Magyar Posta a nyelvek európai évének programjához, amit az unió és az Európa-tanács szervez; alapvető célja a nyelvtanulás népszerűsítése. A sokszínű Európa számára kulcsfontosságú a nyelvismeret. Számos országban a legtöbb ember számára természetes, hogy legalább három nyelven beszél. Könnyebben jutnak külföldre, akár tanulmányaik folytatására, akár, hogy munkát vállaljanak. Ők használhatják ki legjobban az európai állampolgárság és az egységes piac kínálta előnyöket. Az Európai Bizottság szeretné, ha mindenki egyformán élvezné ennek előnyeit, s az unió is széles körű tevékenységet folytat a nyelvtanulás népszerűsítéséért. 2001 a nyelvek európai éve, s ez is segít, hogy még inkább a figyelem középpontjába kerüljön a nyelvtanulás. Az új bélyeg egymás felé fordított két jelképes arca s megannyi színe utal jelképesen a nyelvi sokféleségre. A 40x30 milliméteres perforált bélyeget, amit Molnár Kálmán tervezett, a héten hozta forgalomba a posta. Ofszet nyomással készült, értéke 100 forint. ■ Egri csillagok musical Uj változatban, a Magyar Kultúra Napja rendezvényeként hétfőn este mutatja be a Mandala Dalszínház Várkonyi Mátyás-Béres Attila: Egri csillagok című történelmi musicaljét a nyíregyházi művelődési központban. Dobos László, a társulat vezetője, a darab rendezője elmondta: a Gárdonyi Géza regénye nyomán készült, először 1996-ban bemutatott musicalt a szerzőkkel együtt dolgozták át, s a változtatások miatt az előadás ősbemutatónak is tekinthető. Megújították a díszletet is, amely monumentális, méreteivel és arányaival lenyűgöző alkotás lesz, legmagasabb pontja eléri a 6,2 métert. A jelmezek zöme a budapesti Operaház műhelyében készült, a ruhákhoz több, mint két kilométer hosszú anyagot használtak fel. A musicalben 60 szereplő lép színpadra. ■ Könyvespolc Berta Bulcsú: Amerikai fiúk Berta Bulcsú, kiváló prózaírónk és szoci- ográfusunk 66 éve született és négy éve halott. Születésének évfordulójára jelentette meg a szekszárdi Babits Kiadó a rendkívül kifejező című és tartalmú sorozatában, a „Korjellemző Magyar Iroda- lom”-ban az író „Amerikai fiúk” című munkáját. „Az Amerikai fiúk” az oly sokszínű alkotó újabb arcát állítja elénk, meggyőzve az olvasót arról, hogy Berta Bulcsú a drámairodalomban is maradandót tudott alkotni. A kötet tulajdonképpen hangjátékok gyűjteménye, a végén egy nagyobb terjedelmű szatirikus játékkal, „A fürdőigaz- gató”-val. A mű oroszlánrészét - címének megfelelően - az „Amerikai fiúk” című hangjátéksorozat teszi ki, amely 11 darabból áll. Ezek az amerikai fiúk nem Taszáron szolgálatot teljesítő amerikai katonák. Nem. A két főhős, Hontai György és Jaksa Péter, két minden hájjal megkent, dörzsölt fiatalember, akik a szorosan összekapcsolódó jelenetek során állandóan ingáznak az óhaza és az újhaza között. Ám sem Magyarországon, sem Amerikában nem találják föl igazán magukat. A felpörgetett amerikanizáció sokszor éppúgy fárasztja Őket, mint a bürokratikus megkötöttségek. És sem egymás nélkül, sem egymás mellett nem tudnak élni, hiszen mindkettőjük célja a másik örökös becsapása és félreállítása... A többi szereplő csak keret, vagy úgyis mondhatnánk, zenei aláfestés ezekben a hol groteszken szomorú, hol vitriolosan szatirikus jelenetekben. Akik az olvasóval együtt sokszor maguk is megdöbben- ten figyelik a két főszereplő, Hontai György (szójátékkal úgy is mondhatnánk, hogy Hontalan) és Jaksa Péter elképesztő húzásait... Az „Amerikai fiúk” a rendszerváltás elején játszódik. Egyesek, így Hontai György és Jaksa Péter is, a meggazdagodás érdekében minden eszközt lehetségesnek tartanak. Ám látszólagos keménységük ellenére sokszor tele vannak lírai vonásokkal is. Régi hazai ízeket, hazai tájakat, hazai emlékeket, hazai barátságokat keresnek. És oly nehezen tudják (tudjuk!) elfogadni, hogy immár minden megváltozott... A riasztóan hiteles emberi sorsok széttört tükör cserepeihez hasonlítanak... és ezek a szilánkok jelképesen belevágnak az olvasóba is... A hangjáték-sorozat egyik legmeghök- kentőbb darabja a „Ház a föld alatt.” Jaksa Péter amerikai feleségének, Jane- nek (akit csak százkilós ősanyának hív) a Balaton-parton házat akar építtetni, amelynek „alul lesz a teteje és fölül a lába...” Feje tetejére áll a lakásépítés is, akárcsak a világ... Egy másik jelenetben, a „Stefi unatkozik”-ban már újra Amerikában vagyunk. A feldühödött, féltékeny Jaksa Péter belő Stefi néni ajtaján, hogy megbüntesse az ott rejtőzködő Hontai Györgyöt... Stefi néni boldogan kapja föl az éppen utazáson lévő férje puskáját: „Ha a Jocó fuvarba megy, megőrülök az unalomtól... Az Isten küldött benneteket ide...” Egy maréknyi Amerika... Vagy talán nemcsak az...?! A hangjáték-sorozat egyik legrokonszenvesebb alakja Emese, Hontai György terhes élettársa. Egyszerű munkásszármazású, de múltját, jövője érdekében, meg kell tagadnia. Hontai György így oktatja ki: „A me- lós apádat nálam nem fogod eladni, kicsikém... Túl sokat fecceltem” bele a te személyiségedbe... Ha elrontod, nagyon sajnálom, de csődre én nem vagyok vevő... A törtetés, a kíméletlenség, a hajsza mellett valami más is kihallatszik ezekBertha Bulcsú (Eigel István rajza) bői a jelenetekből. Ahogy az író megfogalmazza: „A legyőzöttek varázsa...” Halk, alig hallható, de mélységesen meleg, emberi a szavuk... Rajtunk is áll, hogy minél többen meghallják... DR. SÍPOS CSABA------------—------------------________________HÉTVÉGE___________
