Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-17 / 14. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap 2001. Január 17., Szerda ÚJ CSALÁDI OTTHONOK. Ú] házba költözhet a falu szociális- lakás-építési programjának véghezvitelével a négy legrosszabb körülmények között élő kadarkúti család. Már eladtak néhány önkormányzati tulajdonú szolgálati lakást, s az ezekért kapott összegből fedezik a négy családi ház fölépítéséhez szükséges pályázati pénz önrészét, (tz) BÖLLÉR AZ ISKOLÁBAN. Magyaregresen: az egyik vállalkozó által felajánlott disznót az iskola udvarán vágták le; a disznóölésen részt vettek a pedagógusok, a szülők és a gyerekek is. A feldolgozott húst lefagyasztották, s január 27-én használják föl a jótékonysági bálon; ennek a bevételéből pedig fajátékokat állítanak föl az iskola udvarán, (tz) A TETŐT IS FÖLRAKTÁK. Bárdudvarnokon életveszélyessé vált az általános iskola épülete, s bár a tanulók száma nem éri el a törvényben meghatározott huszonötöt osztályonként, az önkormányzatnak mégis át kellett építtetnie az iskolát. Az új épületrészre már fölrakták a tetőt is, a munkát a belső burkolással, a szerelvényezéssel, s a tanterem kialakításával folytatják. (szá) KÖNYV KAZSOKRÓL. Négy százezer forintot költött a kazso- ki önkormányzat a falukrónikára. A kemény kötéses, szép kötetet a településről elszármazott Szalai László állította össze. A faluhoz való kötődést kívánta erősíteni a képviselő-testület azzal, hogy a lakosokhoz, minden házhoz ingyen eljuttatta a könyvet; az érdeklődők és az elszármazottak pedig megvásárolhatják, (ié) TÁMOGATÁS DIÁKOKNAK. A Bursa Hungarica pályázat elbírálásával a Dombóvári Fiatal Értelmiségért közalapítvány kuratóriumát bízta meg a város kép- viselő-testülete. A diákok kérvényét a szociális körülményeiknek figyelembevételével felállított pontrendszer alapján bírálták el, s az ötvenhat pályázó közül harmincnégyet támogattak a testület által elkülönített tízmillió forintos keretből, (tz) Terefere a Singer mellett A tanítónő mindenről tud Kazsok A barátságos varróműhely kedvelt találkahely Fonóban. A cserépkályha melegében, a varrógép halk berregése mellett cserélnek gazdát a hírek, itt találkoznak össze a tévésorozatok történetei s csendesednek el az éppen vetített részek kavarta indulatok. Dodó soha nem jut nyolc óra előtt a tévé közelébe, mégis mindenről jól értesült. ____Fonó A terebélyes szabóasztal és uralta műhely egykor kocsiszínként szolgált, ma kosztümöket, báli ruhákat próbálnak öreg falai között. Szép kort megélt már a tükör és a próbababa is, de azért nem vetekedhet a hetvenéves Singer varrógéppel. A negyvenes Neumann-nak külön története van; Berek Kati, a nagyszerű színésznő hozta Dódénak, aki nagyon vágyott már egy elektromos szerkezetre. Azóta úgy hozzánőtt, hogy maga javítja az apróbb hibáit is; hiába van egy újabb gépe, az majd becsomagolva éri meg az öregkort.- Nem kell a régit mindig félredobni - mondta -, ha szépen, igényesen akarok megtűzni egy ruhát, csak a Singerhez ülök le varrni, mert az ebben utolérhetetlen. A mindig vidám, szívélyes Cséplő Rózsáról - mert ez Dodó anyakönyvezett neve - nehezen hiszem el, hogy közelebb van a nyolcvanadik évéhez, mint a hetvenedikhez. Aligha tévedek, ha azt mondom, kevés hasonló korú asszony dolgozik ilyen kimeríthetetlen energiával. Egyedül a vasárnapot tartja szentnek, amikor megérkeznek testvére felnőtt gyerekei, akiknek egyébként a becenevét is köszönheti. Olyankor együtt a család, tízen ülik körül az asztalt. Akkor várhat az estélyi, a télikabát, a kiszabott blúz, a kis műhely háttérbe szorul. Hétköznapokon amúgy is központi szerepe van: a helybéli idősek egyik kedvelt találkahelye. Komaasszonya, Jónás Józsefné másnaponta beköszön, és itt tölt néhány órát. Most is a pádon üldögél, szívesen bekapcsolódik a beszélgetésbe. Azt mondja, nehezen viseli a magányt az, akit korábban nagy család, öt gyerek vett körül. Egyik lánya meghalt, az unokát most ő neveli, de a középiskolás tinédzser csak hét végén hoz egy kis életet a házba. A többi négy gyerek mind Budapesten él, A hetvenéves Singer mellett cserélnek gazdát a legfrissebb hírek FOTÓ: KOVÁCS TIBOR ritkán jutnak el a kis somogyi faluba. Marad hát a Dodónál töltött néhány óra. A szüntelenül sür- rogó varrógép nem zavarja a beszélgetést. Felidézik a múltat is. A tizenéves Cséplő Rózsa anyjától leste el a varrás fortélyait, majd 16 évesen letette a mestervizsgát. Azóta csak az anyagokkal foglalkozott, megtanult bánni a csúszós, nehezen kezelhető kelmékkel és a munkát csak ímmel-ámmal végző tanulókkal is. Harminchárom lánynak tanította meg a szakmai fogásokat, mindegyikben a maga egykori lelkesedését kereste. Voltak köztük ügyesek, és olyanok is, akiknek semmi érzékük nem volt a szakmához. Hetvenöt-évesen azután felhagyott a tanulók nevelésével. Most inkább a maga korabeliekkel törődik, és közösen szervezgetik a klubot.- Ha csak kéthetente is, de jó együtt lenni azokkal, akikkel közösen telt a fiatalságunk. Most már jut időnk a beszélgetésre. Olyannyira összemelegedett a társaság, hogy énekkart is alakítottunk, egy nagyberki tanár igazítgatja helyre a nótákat. A varróműhely hírei szerint már csak a nyugdíjasegyesület hivatalos megalakítása van hátra, s azután megpróbálnak pályázatokkal pénzt szerezni. Merthogy programokat szeretnének, s azokhoz pénz is kell. A mostani lelkes magot harminc idős fonói lakos alkotja, de szívesen fogadnak minden újabb érdeklődőt. így lett állandó vendége az énekpróbáknak egy német férfi is, aki az egyik elhagyatott házban alakította ki második otthonát. Nagy odaadással tanulja és énekli a népdalokat, tört magyarsága különös színt visz a dalárda előadásába. izményi éva A közös múlt, a hasonló érdeklődés, a mindennapi gondok egyesületté kovácsolják az idősek közösségét Fonóban. Kazsokiak pénzszűkében Egyazon gonddal küszködnek a somogyi kis települések: kevés a pénzük. Szűkösek a lehetőségeik, a költségvetést terhelő kötelező önkormányzati feladatok azonban egyre növekednek. Fejlesztésre önerőből már nem futja nekik, az egyeüen kiút a pályázat lenne, de sokszor még az ehhez szükséges önerőnek sincs meg a fedezete. Ilyen akadályokkal küzd a 360 lakosú Kazsok önkormányzata is, amely tavaly hiába pályázott a ravatalozó felújítására, nem került be a kedvezményezettek közé. A probléma persze ezzel még megmaradt, s most újabb pályázati kiírásra várnak. Közben a képviselő-testületet nyomasztja a művelődési ház álA matematika óra közepébe csöppentünk Kisgyalánban. Tizennyolc csillogó szemű apróság figyelte Márta nénit, Szegvári Józsefnét. - Több mint tíz éve tanítok Kisgyalánban, összevont - négy osztályt. Egyre több az iskolás korú gyerek, jövőre minden pad megtelik, szűkös lesz a tanterem. A tornaterem, a szertár, a raktár minden ebben az egy helyiségben van. Egy sportpálya már nagy segítség lenne, de a pályázatunkat elutasították. Néhány éve még az iskola fennmaradása is kétséges volt, de az önkormányzat és a szülők ragaszkodtak hozzá. Támogatást is tőlük kapunk. Az eltelt idő alatt megismertek a szülők, valamikor a buszmegállótól, az iskoláig minden helyi pletykát megtudtam: kinek ellett meg a tehene, mit főzött Mari néni, vagy kinek ment ittasan haza az ura. Mára persze változtak az emberek, de a jó vis z o n y megma- r a d t . Szegvári Józsefné új módszerrel d o 1 g o - zik, a párhuzamos óravezetés híve.- Ez egyrészt fejlesztő, másrészt felzárkóztató oktatás. A NAT előírásainak megfelelő legszükségesebb felszereléssel rendelkezünk, ám nagyon hiányzik egy számítógép. Erre ígéretet kaptunk, gépet még nem. A göllei központi iskolában a gyerekek angolt, németet tanulhatnak, zeneiskolába járhatnak, működik sportkör is. Nem jelent hátrányt számukra a falusi kis iskola. SZARKA ÁGNES Férfimunka női kézben Edde Somogybán két női falugondnok tevékenykedik; egyikük, Fel- vinczy Irén Eddén segíti a kis település lakóit. Az Erdélyből áttelepült asszony teljesítményét férő kollégái is elismerik. Eddén a hivatalos bejegyzésénél előbb indult a falugondnoki szolgálat. A polgármester Trabantjával ugyanis Felvinczy Irén már 1993-tól szállította a meleg ételt és a gyógyszereket a rászoruló időseknek. Abban az időben még nem akadt más jelentkező erre a feladatra.- A háromezer forintos fizetésemből 2600 forintot kaptam kézhez, s közben ugyanolyan erőbedobással dolgoztam, mint manapság. Aztán 1998. június tizenötödike jeles nappá vált a település életében: megkaptuk a Toyota kisbuszt. Az addigi munkámnak is köszönhettem talán, hogy a jelentkezők közül engem választottak.-Milyen szépségei és nehézségei vannak a falugondnoki teendőknek?- Ez a munka nincs időhöz kötve. Gyakran megyünk színházba vagy termálfürdőbe, és olyankor este tíz óráig is eltart, mígnem mindenkit hazaszállítok. Napi tevékenységem gerince, hogy elhozom az ebédet a nyugdíjasoknak és az iskolában tanuló gyerekeknek. Sokat beszélgetek az emberekkel, s rendszeresen meglátogatom az időseket. Nagyon kedves, rendes emberek élnek Eddén; Felvinczy Irén Marosvásárhelyen élt 1990-lg, és egy villamossági gyárban dolgozott minoségel- lenörként. Későbbi férjével megismerkedve került Eddére, s 1993 éta segíti az itt lakókat, két éve már hivatalosan is falugondnokként. Kadarkút még nincs a csúcson Somogy Polgáraiért díjat adományozott a megyei közgyűlés Verkman Jánosnak, Kadarkút polgármesterének. A köz szolgálatában végzett másfél évtizedes munkájáért kapta ezt az elismerést. Tizenöt éve választották Kadarkút első emberévé Verkman Józsefet, aki egy csapatba gyűjtötte a településért tenni akarókat. Nem volt könnyű dolga, hiszen - főleg a békésnek nevezett átmenet idején - szélsőséges és mérsékelt nézeteket kellett közös nevezőre hoznia. Hogy megvolt erre a képessége és az akaratereje is, azt fényesen bebizonyította az idő.- Nem számítottam erre a kitüntetésre, de tagadhatatlanul jólesett. Talán azért gondoltak rám, mert 1985 óta állok Kadarkút életének irányító posztján. 1990-től négy évig a megyei közgyűlés elnökségének a tagja voltam, azon belül a kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke. A második ciklusban a környezetvédelmi bizottságban tevékenykedhettem négy évig, most az oktatási bizottság tagja vagyok. Mégis úgy érzem: életem legfontosabb feladata a kadarkúti közéletben betöltött szerep. Büszke vagyok rá, hogy a pénzügyi nehézségeink ellenére is tartani tudjuk azt az irányt, amit a kilencvenes évek elején kijelöltünk a település fejlesztésére. Sikerült elérnünk akkor kitűzött célunkat, hogy Kadarkút minél szélesebb körű szolgáltatásaival vezető szerepet töltsön be a kistérségben.- Minden bizonnyal érték csalódások, s volt része örömben is. Melyik volt a mélypont és mit tart legnagyobb sikerének?- A legmélyebb csalódás mindjárt a kilencvenes választások után ért, az első testületi ülésen. Sokaknak szemet szúrt a tanács- elnöki múltam, bár magam semmi kivetnivalót nem találtam benne. Ma is büszkén vállalom, hiszen annak idején is kettős jelöléssel és pártonkívüliként választottak meg. Politikamentesen, Kadarkút jövőjét szem előtt tartva dolgoztam mindig, és ezt, szerencsére, idővel felismerték az ellenfelei is. Mellém álltak, és így közösen értük el azokat a sikereket, amelyekre büszkék lehetünk. Ezek között említhetném a gáz bevezetését, az iskola felújítását vagy a csatornázásért tett erőfeszítések sikerét is, de az igazi csúcspont, reményeim szerint, a jövőben várható.- Milyen a tökéletes polgármester?- Olyan ember, akinek az ajtaján mindig bekopogtathatnak az emberek. Sőt, talán mindig nyitva is áll az a bizonyos ajtó. Az ideális polgármester mindenkit meghallgat, és a lakosok legkisebb gondját is úgy kezeli, mintha az lenne a legnagyobb. Mindez, persze 1941. július 5-én született Mikében. A gépipari technikumban értettségizett Pécsen, az első munkahelye a Oédász nagyatádi üzemvezetősége volt. Dolgozott a nagyatádi konzervgyárban, majd a mikei téesz műszaki vezetője volt 1985-ig. Akkor választották meg Kadarkút tanácselnökének, majd 1990-től a település polgármestere. Kedvenc Időtöltése a vadászat. csak abban az esetben működőképes, ha a lakosság bizalmával felvértezve munkakörét nem hatalmi beosztásnak, hanem szolgálatnak tartja. Ennek a mércének nehéz megfelelni. Még egy nagyon fontos tényező kell, hogy mindez teljesüljön: hasonlóan gondolkodó munkatársak. Tisztában vagyok vele, hogy társak és támogatottság nélkül semmire sem mennék.- Elképzelte már Kadarkutat úgy ötven év múlva?- Hogyne. S mindenképpen városnak képzelem el. De ehhez nem kell már ötven évet Vámi... TAKÁCS ZOLTÁN Kisvárosi tervek Kadarkút Évek óta zajlik a település központjának rekonstrukciója. A tervek szerint már csak egy ház vár lebontásra és a parkosítás után a díszburkolattal, valamint parkolóhelyekkel ellátott tér egy majdani kisváros központja lehet. Az egészségügyi minisztériumtól érkezett visszajelzés alapján egy mentőállomással is gazdagodik a település, amely az ígéretek szerint két éven belül megkezdheti működését. Az új évszázad első évének fontos feladata még a vízelvezetés megoldása. Mivel a település központjában a Rákóczi és a Latinca utcák mintegy negyven ingatlanját veszélyezteti a belvíz, a további károk megelőzése érdekében mintegy 20 millió forintos költséggel szeretnék lefektetni a szükséges csatornarendszert. ■ SOMOGY I TÁJAK becsületes munkát végezve öregedtek meg, s ezért értékelni is tudják, ha valaki valamit csinál. Csak a kutyák és a leláncolt kertkapuk az ellenségeim. Aki tisztel és megajándékoz a bizalmával, annak ezt megpróbálom meghálálni.- Hogy fogadta a többi falugondnok, hogy itt asszony látja el a szolgálatot?- Valóban furcsa, hogy ilyen kemény fizikai munkát igénylő foglalkozást nő végez. Nem mondom, hogy néha nem fáradok el a sok vezetésben és cipekedésben, de az itt élőknek már kezdettől fogva természetes, hogy én látom el ezt a munkakört. A többi falugondnokkal csak egy-egy találkozón vagy továbbképzés alkalmával futok össze, de eddig nem hallottam tőlük rosszindulatú megjegyzést vagy élcelődést, sőt... A legutóbbi találkozón egyik kollégám nekem szegezte a kérdést: Irina, ugye, jól érzed magad közöttünk? Ez a kérdés azóta sem megy ki a fejemből. Úgy érzem, ezzel véglegesen befogadott a férficsapat. TAKÁCS ZOLTÁN lapota is. Boldog Géza polgármester számításai szerint legalább két és fél, de inkább hárommillió forintra lenne szükség a 250 négyzetméteres épület külső tatarozására. Az idén ezt is tervbe vették, mert tudják, hogy minél tovább halogatják a renoválását, annál inkább romlik az épület állaga. _____________________________________LÉ.
