Somogyi Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-14 / Vasárnap Reggel, 2. szám
16 ★ MOZAIK ★ 2001. január 14. * 2x2 néha Cotton Club Singers- Csak viccelődtem, mikor visszakérdeztem, most mi van, bevesztek?- idézi Kozma Orsi, a Cotton Club Singers új szoprán tagja.- A Fábry Show sodra úgy hozta, hogy egy felvétel sodrába kerültünk mi, az ex Jazz+Az és a zseniális énekkvartett. Akkor kérdezte László Boldizsár, hogy mit csinálok mostanában. Egy közös próba követte, és az élcelődésből kész tény lett... A Cotton Club Singers ének- együttes hat évvel ezelőtt alakult, a klasszikus szoprán, alt, tenor, basszus felállásban. A dzsessz kialakulásától - a Manhattan Transfer hangzásvilágát alapul véve - a magyar slágerek vokális feldolgozásáig terjed repertoárjuk. Rangos fesztiválok éllovasai, már a ’98-as esztendő legjobb eMeRTon- díjas dzsesszzenekara. Gazdag színházi és klubelőzmények állnak a társulat mögött. László Boldizsár, az együttes vezetője például szólistaként kezdte. Eljátszotta például a West Side Story Tonyját, a Mont- martre-i Ibolya Raulját, a Csárdáskirálynő Edvinjét.- Szép időszak volt, s operai pályafutásra is készültem - mondja. - De egy privatizálás előtti színházi világban, amikor mozgásterükben korlátozottak a művészek, feladtam. Inkább az önálló vokál- együttes mellett döntöttem, ahol minimális a szakmai megalkuvás, igaz, nagyobb a létbizonytalanság is... Zséde- nyi Adrienn kilépéséről semmi „zaftossal” nem szolgálhatok. Mondhatnánk, hogy férjhez ment, és ezen a híres énekegyüttes féltékeny férfi tagjai úgy felháborodtak, hogy egy fellépést és utána az átmulatott éjszakát követően darabjaikra zúzták állandó klubjuk berendezését, majd életveszélyesen megfenyegették a férjet, mert kisajátította alt üdvöskéjüket... Nos, Adrienn valóban férjhez ment, a többi elmaradt. Ott voltunk az esküvőjén, s azóta is barátságban vagyunk velük. A lényeg, hogy Adrienn a múlt őszön bejelentette, még minden fellépésen részt vesz ebben az évben, de a szólópályát választja. Ő mindig kívülről látta magát a vokálban. Ilyen alkat. A hat év akkor is hat év volt. Utolsó, szilveszteri fellépésünkkor egy-két könnycsepp kigördült szemeinkből. Kozma Orsi éppen a másik irányba tart. Az új „angyalszárnyakat” adó csapatmunka félbehagyta szólóalbuma felvételét, de a színháztól nem szakadt el.- A Piccoló, vagyis a volt Pinceszínházban tovább játszom a Fames Serenáját, de a szólóalbum sem elvetélt ügy. Csak előbb tanulnom kell még ezt a stílust, idomítom hangszálaimat a többiekéhez. Vokálban részt venni mindig alázat. Vasárnaponként állandó klubjukban, az Old Man’s- ben, hétfőnként a Dokkban lépnek fel. Készülni kell a Budapest Kongresszusi Központ február 16-ai nagy koncertjére, majd az országos turnéra s a szeptemberre tervezett nagylemezre. Két munkacíme két új számuk után a 2x2 néha 5, vagy a Szól a jazz... (sipka) Húsz év ragtime A Budapest Ragtime Bánd évente százötvenszer lép színpadra. Igaz, számtalan külföldi meghívásnak is eleget kell tenniük, öregbítve a magyar tradicionális dzsesszélet jó hírét. Ha már az öregbítésnél tartunk (bár a tagok örökifjak), a zenekar tavaly volt 20 éves. Az ünneplést viszont - éppen az utazgatások miatt - csak az idén január 26-án tartják a Merlin Színházban. Az együttes, amely hírnevét koncertjeivel és lemezeivel vívta ki, ezúttal új oldaláról mutatkozik be, meglepetésként rendhagyó színpadi produkciót ötvöz a zenével. A „rendíthetetlen” repertoárt a ragtime-feldolgozások mellett a swingmelódiák és a dixielandslágerek alkotják. És műsorra tűznek komolyzenei műveket, operákat is, de például a Kardtánc, a Teli Vilmos-nyitány, a Carmen, a Trubadúr és a Monti csárdás humoros feldolgozásban kerül a nagyérdemű elé. -sípCorrs: Grammyre várva Két kategóriában is Grammy-várományos az ír származású testvéregyüttes, a Corrs! Szárnyalásuk eddig is páratlan volt: már első albumuk, a Forgiven nőt Forgetten után, 1995-ben hat aranylemezt söpörtek be. „Kellemes feeling, kellemes amerikai zene” mondták róluk. Két éven át turnéztak vele, egészen a második album, a Talk on Corners felvételéig. Az első két albumról néhány szólólemez, köztük a Dreams, a So Young és a What Can I do kilenc arany- és tizenöt platinalemezzel röpíti őket a brit slágerlista második helyére. Ismét útra kelnek, s hivatalosan megdöntik a repült mérföldek világrekordját. Úgy látszik, a hosszú utak jót tesznek a fivérnek és a három nővérnek. Az In Blue album két slágere két Grammy-díjra jelölésre került fel. A legnagyobb popelőadói, duó- és együttesben énekre a Breathless című dal esélyes, a legnagyobb hangszeres előadói kategóriába pedig a szavazatok alapján a Rebel Heart jutott. Az ének kategóriában nagy rivális még a Backstreet Boys és az ’N’Sync, a hangszeresben pedig többek közül Björk veszélyes a Corrsra. (sip) Erika sátorfája Zoltán Erika állítja, beleunt a külföldi próbálkozásokba. Ugyan készített nemrégiben is angol nyelvű dalokat, de nem tartja őket esélyesnek. Hiába lett Erikából Erica C., s járta három éven át az ausztriai ugródeszkát. Vallja, nem elég a tehetség, ha nincs mögötte profi menedzselés, nagyköltségű reklám- kampányokkal. Ezért 2001-re itthon veri le a sátorfáját. Két lemezt tervez, közülük a dj-k készítette mix napokon belül a boltokba kerül. Érdekessége, hogy olyan dalok vannak rajta, amelyek eddig csak kislemezeken jelentek meg - funkys és klubverziókba átültetve. A másik egy „eredeti”, de új Zoltán Erika album lesz, várhatóan őszre. Jimi Hendrix, a király „Na, ez király volt?”- kérdezte Jimi Hendrix egy 1969-es stúdiófelvételen, s persze társai, Buddy Miles és Billy Cox bólogattak. A montereyi, a wood- stocki és a Wight-szigeti fesztivál talán legnagyobb sztárja 3 év és 3 hónap alatt lett gitárkirály. Életében mindössze néhány album jelent meg, s azóta több a maradékból. Erre mondták a kritikusok, hogy mások egy élet alatt nem játszottak fel annyi jó muzsikát, mint ami Jimi után töredékben maradt a szalagokon. Hendrix már életében legenda volt, az elektromos gitárt ő emelte fel a rock vezető hangszerévé, a hangokat torzította, keverte és visszhangosította, s nemcsak a közönség, de a társai se tudták néha követni az improvizációit. Fura fintor Amerikának, hogy amikor 1966-ban Chas Chandler (exAnimals) felfedezi a New York-i művésznegyedben, Londonba viszi, majd a párizsi Olympia színpadán lépteti fel először. A Hey Joe-val robban be, és négy évvel később visszatér Londonba meghalni. Túl sok altatót vesz be éjszaka, s reggel barátnője már hiába keltegeti. Egyébként a drogoknak is nagy barátja volt, koncertek előtt is gyakran belőtte magát. Amikor Jimi meghalt, egy félig kész dupla album maradt utána és persze zavaros üzleti ügyek. A minap megjelent könyvében Charles S. Murray rockújságíró azt állítja, hogy a Jimi után maradt rengeteg töredékből, nyers vagy félkész anyagból kiderül, nemcsak a színpadon, a zeneszerzésben is improvizált. Nem véletlen hát, hogy lemezeinek többsége élő. Igazán a koncertjein érezte magát jól, és a szerzemények többsége is ott nyerte el végső formáját. Igaz, a legismertebb daloknak (Hey Joe, Purple Haze, Like a Rolling Stone) több változata is fennmaradt. A csodák között emlegetik az Electric Ladyland gitárszólóját, amit egy stúdió felvételen 16 sávra játszott fel és úgy megkeverte, hogy a lelassított és felgyorsított „gitárhangok korálját” senki más nem tudta volna követni, legfeljebb azóta egy gép, a szintetizátor.-DALBestiális BST Régi-új együttes született, hiszen a BST névre hallgató formáció valójában csak nevében új, a tagok már több mint öt éve együtt énekelnek, igaz, tették ezt ez idáig Bestiák néven. A névváltozás oka, hogy lassan egy éve megváltak korábbi menedzserüktől, Kozsótól, és ezzel is szeretnék jelezni, hogy valami új kezdődik a karrierjükben. Azért persze a Bestiák név sem vész el, hisz legújabb albumuk is ezt a címet viseli. A tagok szerint az új zenei anyag végre hűen tükrözi egyéniségüket. Nem kevésbé beszédes első daluk címe: Szabad a pálya. Tartson örökké Kevés olyan hazai rockcsapat van Magyarországon, amely népszerűségéFurcsamód az egyik legdivatosabb zenei irányzatoknak, az R and B-nek és a soulnak ez idáig nem nagyon volt hazai követője. Nos, ezt a hiányt a BlackJack nevű formáció próbálja pótolni, és úgy tűnik, nem is rosszul. Árgyó Péter és Csorba Attila, azaz Begyó és Jojó 1997 decembere óta zenélnek együtt, és teszik ezt egyre profibban. Debütáló maxijuk a megalakulásuk után majd két évvel jelent csak meg, de megérte a várakozás, hisz már az is nagyon érett zenei világra utalt, a tavaly őszi, Nem lehet címet viselő pedig már igazán kiforrott, egyedi, amolyan blackjackes hangzásvilá- gú, csakúgy, mint a debütáló albumuk, amelynek mi más is lehetne a címe: Most mi osztunk. felvétel. Nemcsak a zene, hanem a körítés is profi, hisz a dalhoz készült klip forgatásakor olyan tekintélyes szakemberek segédkeztek, mint Syl a német zenecsatornának, a VIVA- nak is dolgozó divattervező barátja, Xam. A 14 órás forgatáson egyébiránt 40 fős stáb dolgozott plusz a 13 szereplő a kamera másik oldalán. Most ök osztanak vei felveszi a versenyt a ma divatos zenei irányzatot követő formációkkal. Nos, a Hooligans ezek közé tartozik, sőt a srácok önmagukat félig pop- és félig rockzenekarnak titulálják. így nem is olyan meglepő, hogy az 1993-as induláskor még a Dance nevet viselték, és csak 1996 óta működnek Hooligansként. Három nagyszerű album, öt fantasztikus videó után ismét valami nagyot alkottak. Legújabb daluk, a Tartson örökké, megtartva a jó szokást, ismét óriási siker, a hozzá készült klip pedig az egyik leggyakrabban játszottak között van a hazai zenecsatornákon. Utolsó nyár Szalontai Szilvia egy lírai bemutatkozó dal után most igencsak felpörgette a tempót, hiszen második maxija, az Utolsó nyár egy vérbeli latinos tempera- mentumú, slágergyanús