Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-07 / 286. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap S 0 M 0 G Y I TÁJAK 2000. December 7., Csütörtök VÉDETT RINYA-ÁG. Helyi vé­dettséget kapott a Rinya görge- tegi szakasza, a képviselő-testü­let ugyanis elfogadta a termé­szeti és építészeti értékek védel­mét szolgáló rendeletet. Ez együttesen védi a falun átfolyó Rinya jellegzetes állat- és nö­vényvilágát. A falu hagyomá­nyos építészeti stílusában ké­szült táj házat és a közigazgatási­lag Görgeteghez tartozó rinya- tamási vadászházat is védetté nyilvánították. ÚJABB JÁRDA ÖNERŐBŐL. Több mint egy kilométer hosszú járdát építettek a taranyi köz­munkások. Az önkormányzat pályázati segítség híján már két éve önerőből építteti és javíttatja a falu járdáit. Tavaly két kilomé­ternyi készült, az idén fele any- nyi, s munkabérre sem kellett költeni az önkormányzatnak. Az idei építés anyagköltsége egymillió 200 ezer forint volt. ASSZONYTORNA SZOBON. Asszonytornát szerveztek a somogyszobi iskolában; hetente kétszer tartja nekik Németh Fe­renc, az iskola testnevelő tanára, ingyenesen. Huszonötén vesz­nek részt a foglalkozásokon. FENNTARTJÁK A TEMETŐT. A nagykorpádi temető fenntartá­sát továbbra is az önkormányzat vállalta. A temetkezésről szóló rendeletet azonban még nem hozta meg a képviselő-testület, mert nem tudott dönteni a sír­helymegváltás és a temetői szol­gáltatások díjáról. Egyelőre a te­metőkert gondozása is gondot okoz, mert jogszabály szerint csak szakképzett kertész végez­heti, s nincs ilyen dolgozójuk. GYARAPODÓ GYŰJTEMÉNY. Gyarapodik a lábodi tájház; a múlt héten állítottak be egy ha­gyományos csikótűzhelyet, és tök sütésével ki is próbálták. Rendszeressé vált, hogy a látoga­tók is gyarapítják a népi eszkö­zök gyűjteményét. így gazdago­dott a gyűjtemény egy világhábo­rút is megjárt borotvafenő szíjjal és egy régi szőlőpréssel is. Oldalszerkesztő: BÍRÓ MÁRIA Tisztelet a vadgazdálkodóknak Lábodon kiállítással zárták a millenniumi programokat A csodavilág nagy hatással van a fiatalokra is fotó: györgyfalvi zita Taranyban jut fejlesztésre Tarany Orvoslakás, szennyvízcsator­na és energia-megtakarítás - ez a három dolog, amire a legtöbbet szánna jövőre a taranyi önkormányzat. Pedig jövőre is jelentős forráshi­ánnyal kell megküzdeniük.- Hogy biztosíthassuk a feltétele­ket az önkormányzati intézmé­nyek zavartalan működéséhez, továbbra iS pályáznunk kell a központi költségvetés támogatá­sára, mert már most látszik, hogy jelentős működési forráshiány­nyal kell meg- küzdenünk jövő­re is - mondta Somosi József- polgármester. - Vannak viszont olyan teendők is a faluban, ame­lyeknek az elvégzését nem halo­gathatjuk tovább. Az általános iskola fűtését nemrég korszerűsítették, a télen már az energiatakarékosabb és környezetkímélőbb vezetékes gáz adja a meleget minden tante­remben. Azonban a régi ajtókat és ablakokat is szigetelni kell, mert erre az idén már nem futot­ta. A csaknem egymillió forintba kerülő munka elvégzéséhez jö­vőre pályáznak. Új orvoslakás építését is elha­tározta a képviselő-testület, s már megkezdték az orvosi rendelő fö­lötti, mintegy tízmillió forintba kerülő emeletráépítésnek a terve­zését is. így felszabadulna ismét a négy pedagóguslakás egyike, s egy helyre kerülne a korszerű or­vosi rendelő és a helyben lakó háziorvos szolgálati lakása. Somosi József polgármester sze­rint azonban Tarany legnagyobb előrelépése jövőre a szennyvíz- csatorna építése lehetne. Az idén nem nyert, de jö­vőre esélyes lé- het ismét a térsé­gi szennyvíz­program, amely­hez Tarany is csatlakozott. A teljes csatornahá­lózat kiépítése 400 millió forintba kerülne a falunak, s az első ütem építését már be is tervezték a jö­vő évi költségvetésbe. Sikeres pá­lyázat esetén a beruházáshoz tíz százalék önrészt kell biztosítania az önkormányzatnak, s ennek a fedezetére éppen elég lenne a gázközmű-vagyonból visszaka- pott pénz. __________________■ K is településnek kis tervei vannak, de ezek megva­lósítása is nagy hatással lehet a közösségre. Lábod Beköltözött néhány napra az erdő a lábodi mű­velődési házba. A vadgazdálkodás több mint 40 éves története először tárult fel ilyen teljes­ségben a nagyközönség előtt.- Ez a kiállítás záró rendezvénye a millenni­umi programjainknak - mondta Lassú István polgármester - , hogy az itt élő emberekről és a község különleges természeti adott­ságát valódi értékké formáló legré­gebbi munkáltatóról, a Lábod-Mavad Rt-ről is megemlékezzünk. A falon díjnyertes trófeák a sűrű fenyőgallyak között, és egy csaknem négyezer éves szarvasagancs is, amit egykor a mocsárban találtak meg. Tablókká rendezve megsárgult képek mutatták a vadgazdálkodás hőskorát, amikor még a kerékpár és az egyszerű fogat volt a legmodernebb technikai felszerelés. Tör­téneteket idéző vadászemlékek, fotók a híres látogatókról, s Bágyi Ferenc és Erich Marek fo­tóművészek lencséi által megörökítve a lábodi erdők legnemesebb vadjai: megannyi gyöngy­szem arról, ahogyan az 1957-ben alakult névte­len üzemből világhírű vállalat lett.- Nem kérkedés ez, hanem bemutatkozás, hogy mindenki megismerhesse: mit is tett és mit tesz ma is a vadgazdaság. A gímszarvas- és dámszarvasállomány egyedülálló a világon, és Lábod neve egy vadászember számára ma is olyan csodavilágot jelent, amilyet csak jó­kedvében teremthetett az Úristen - mosolyo- dott el az örökös vadász, dr. Galamb Gábor, ahogy végigtekintett az egész életével elvá­laszthatatlanul összefonódott vad­gazdaság történeti tárlóján. Kedves tárgyai ezúttal mindenkinek mesél­tek az emlékezetes lábodi élmé­nyekről. S hogy még elevenebb legyen a vadgazdálkodás múltja, jelene és az itt élők kapcsolata a természettel, péntek délután népes közönség előtt ezt szóban is felidézte dr. Ga­lamb Gábor, valamint dr. Bőd Lajos, a megyei vadászkamara titkára, Simon Pállal, az FVM vadászati osztályvezetőjével akik életük egy szakaszát töltötték itt és ifj. Galamb Gáborral, a Lábod Rt jelenlegi vezérigazgatójával és val­lott Lábod, az erdő és a vadászat szépségeiről dr. Mess Béla pécsi orvosprofesszor is. Omlásveszélyes a partfal Segesd Földomlás veszélyeztet Seges- den. Életveszélyes az egyik út, mert bármikor leomolhat a több tonnás löszfal. A pécsi Geodéziai Intézet életveszélyessé minősítet­te a Bajcsy-Zsilinszky utcát. A Felsőbogát felé vezető út mentén ugyanis magas partfal húzódik, s ezt már tavaly is vizsgálták a szakértők. Akkor még olyan szi­lárdnak látszott, hogy földmun­kagépek és a tűzoltók sem tudták megmozdítani, akik a leomlás megelőzésére próbáltak tenni va­lamit. Most azonban Geodéziai Inté­zet vizsgálata szerint megmoz­dult a partfal, és egy nyolc-tíz mé­teres részen bármikor leomolhat. Több tonna föld zúdulhat az útra, amelyen naponta közlekednek gyalogosok és járművek. Lakóhá­zakat mindez nem veszélyeztet, a környékén ugyanis csak zártker­tek vannak. A szilárd burkolatú út a közútkezelő kht kezelésében van, a mellette levő terület azon­ban az önkormányzaté. Az om­lásveszély elhárítására az út men­ti rézsűt kell megfelelően kialakí­tani. Az önkormányzat már kere­si erre a megoldást, hogy mielőbb megszüntessék a veszélyes hely­zetet. ■ Karácsonyi ajándékkosár 13Ji ! J ill & y Cd a Somogyi Hírlap előfizetésére 2000. december hónapra Címzett: a Somogyi Hírlap Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. Előfizetési időszak 1 hónapra Előfizetés díja Az árus árhoz viszonyított kedvezmény decemberben Próbaolvasást kérek □ ' (1 hétig ajándékba adjuk az újságot, kérjük tapasztalata alapján döntsön) név lakcím A borítékra nem kell bélyeget ragasztani! | Axel Springer-Magyarország Kft. Somogy Megyei Irodája 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Ingyen hívható: 06-80/200-434. Adószám: 10462933-2-11, cégjegyzék szám: 11-09001415. Egészséges ivóvíz Kaszóban Kaszó Először érkezett meggyőző válasz arra a levéltömegre, melyet Pintér Rezső körjegyző küldött a különféle hivatalokhoz, hogy rendezzék a kaszói lakosság ivóvízellátását. Most arról kaptak értesítést, hogy eljutott az illetékesekig az önkor­mányzat kérése, a napokban érke­zik a válasz, s megszűnik a hóna­pok óta tartó bizonytalanság. Kaszópuszta mintegy 70 lakosa ugyanis nem az ön- kormányzattól kapja az ivóvizet, hanem az erdőgaz­daság kútjából, miközben az ivóvíz biztosítása köte­lező önkormányzati feladat. A nevezetes kút a hon­védség tulajdonában van, s üzemeltetője a Kaszó Er­dőgazdaság Rt. Több mint fél évig bizonytalan volt az erdőgazdaság sorsa és hovatartozása, mivel a honvédelmi miniszter határozata szerint önállóságát megszüntetve beolvadt volna a HM Budapest Rt-be. Az átalakulás mintegy nyolc hónapig tartó előkészí­tésének idején nem akadt senki, aid a kút tulajdono­saként megállapodást köthetett volna az önkor­mányzattal a lakossági ivóvízellátásra. A tulajdonvi­szonyok tisztázása fontos feltétel a település törvény által előírt rendezési tervéhez is. Megfelelő válasz híján azonban hozzá sem kezdhet­tek a tervezéshez. A napokban új fordulat állt elő az erdőgazdaság sorsában, mivel a beolvadás helyett a korábbi társasági for­ma s a teljes jogi és gazdasági önállóság mellett határozott a tulajdonos Honvédel­mi Minisztérium. Nem kell tehát aggódni amiatt, hogy változna a korábbi vízellátás, ami szerencsére eddig is zavartalan volt Kaszóban. Tamás János elnök vezérigazgató elmondta, hogy az erdőgazdaság az utóbbi nyolc hónapban több mint egymillió forintot költött a kútra, s ezzel a kaszói lakosok és az üdülőközpont egyaránt egész­séges ivóvízhez jutott. Korábban ugyanis az egész­ségügyi határértéket meghaladta a víz vastartalma, s egy berendezés beépítésével már ezt a gondot meg­oldották. A teljes rendszer korszerűsítéséhez azon­ban fel kell újítani a csőhálózatot is, mert az elavult vezetékek lerakódásai jelentősen növelik a káros sómennyiséget a vízben. Ennek az elvégzését a kö- vetkező évben tervezi az erdőgazdaság. _________■ ÉÉSGI ® ju 15T •»S—­ig­Ä-U * l-#* cnL*

Next

/
Oldalképek
Tartalom