Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-12 / 290. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. December 12., Kedd SÍI ELEMELTE A PÉNZTÁRGÉPET. 230 ezer forint értékű kárt oko­zott Szorosadon egy ismeretlen; az ajtót betörve jutott be az ital­boltba s a mellette levő vegyes­boltba. Váltópénzt, szeszes italt, kávét, cigarettát pakolt össze, és magával vitte a pénztárgépet is. ÚJ SZÁMÍTÓGÉPEK. Százöt­venezer forint támogatást nyert pályázaton a megyei közoktatási közalapítványtól a kisbárapáti ál­talános iskola. Ezt százezer fo­rinttal kiegészítve fejleszti számí­tógépparkját. A napközi otthonos óvoda ugyanakkor százezer fo­rintot nyert szabadtéri játékokra. KORSZERŰ TRAFÓÁLLOMÁS. Somogyegresen a Dédász Rt át­építette a transzformátor-állo­mást, így a falu villamosítása­kor faoszlopra szerelt helyén korszerű, üzembiztos transzfor­mátort helyeztek üzembe. A Tab térségi községek dédászos beruházásainak költsége meg­haladja all millió forintot. AJÁNDÉK 200 DIÁKNAK. Több mint kétszáz tanulónak ad­ta át az Együtt Tabért-Somogyért egyesület karácsonyi csomagját Deák István elnök. A civil szerve­zet ezúttal a tabi 1. számú iskola alsós nebulóinak és a speciális ta­gozatra járóknak kedveskedett. KABÁTLOPÁS A DISZKÓBAN. Ismeretlen tettes Tabon ellopta a városközponti diszkóban egy húszéves fiatalember kabátját, aminek a zsebében mobiltelefon volt. Az ifjú kára 50 ezer forint. TENGŐD JEGYZŐ NÉLKÜL. Pályázatot írt ki Tengőd a meg­üresedő jegyzői állásra. A kép­viselő-testület a legutóbbi ülé­sén ugyanis hozzájárult, hogy Skerlecz László december vé­gén távozzon, mivel elnyerte a kapoly-somogymeggyesi kör­jegyzői állást. Skerlecz öt évig volt Tengőd jegyzője. ________■ O ldalszerkesztő: Krutek József Nágocs ezredévi krónikása Gyermekként Kiss Tamás sok időt töltött Nágocson a nagy­szüleinél, Tevesz Jánoséknál. Szereti ezt a falut, s ifjúkorá­nak első nagy elhatározása - mint mondta - az volt, hogy megírja a történe­tét.- A szakdolgo­zatomban is Nágocs történeté­vel foglalkoztam. Nagy feladat volt, de egyben örömet is szerzett nekem a források összegyűj­tése, az adatok feldolgozása - mondta Kiss Ta­más. - Sokan segítettek ebben a munkában. Igen gazdag volt az anyag a megyei és az orszá­gos levéltárban. Sokat köszönhetek Gálné Jäger Márta somogyi levéltárosnak, a megyei honis­mereti egyesület alelnökének. A legtöbb adatot a Zichy család 3,5 irat-folyóméternyi anyagából merítettem, s az egyházak levéltárából és ma­gánszemélyektől is kerültek elő értékes doku­mentumok. A falutörténet a X-XI. századtól 1945-ig követi nyomon a falu eseményeit. Nágocs hazánk egyik legrégebbi települése, hi­szen először 1138-ban említi oklevél.- Milyen szempontok szerint dolgozta fel a gazdag múltat?- Három részre tagoltam a kötetet. Az első a falu története; a középkori emlékekről s a török pusztításról éppúgy szól, mint az újjáépítéséről. Az 1848/49-es szabadságharc idején is nagy szerep jutott a községnek, és a polgárosodás ko­rában is. A második rész az uradalom történeté­vel foglalkozik, 1914-ig. A Zichy család földbir­toka volt; kitérek az uradalom kialakulására, válságára, a majorsági gazdálkodásra, a tőkés átalakulás kezdetére is. A harmadik rész a két világháború közti időszakot összegezi.- Mennyi időt szánt az anyaggyűj­tésre, a kutatásra?- Eléggé sokat. Budapesten lakom, így leginkább csak az iskolai szünetekben mé- lyedhettem el a levéltári anyagban, a különböző források feldolgozásában. Ezért is örültem, hogy az államalapítás ezredik évfordulóján, a község millenniumi ünnepségére elkészült és megjelent.- Lesz-e folytatása a krónikának?- Szeretném folytatni a munkát, a falu sorsá­nak bemutatását egészen napjainkig. Az utóbbi évtizedek eseményeinek rögzítéséhez a doku­mentumokon túl a még élő személyeket is meg akarom szólaltatni, hogy közreadjam élményei­ket. Ez hozzájárul a település múltjának árnyal­tabb megismeréséhez, s erősíti a szülőföld irán­ti szeretetet és felelősséget is. Kiss Tamásnak a falutörténet alapját adó pá­lyamunkáját 1996-ban a Somogy Megyei Honis­mereti Egyesület és a megyei közgyűlés mille- centenáriumi falukrónika-pályázatán I. díjjal ér­tékelték és kiadásra javasolták. A nágocsi ön- kormányzat és a honismereti egyesület támoga­tása mellett a Millenniumi Kormánybiztosi Hi­vatal 300 ezer forinttal segítette elő a könyv megjelenését. ____________________________■ K iss Tamás 1961. február 25-én születeti Budapesten. 1978-ban érettségizett, s 1982-ben végzett a tanárképző főiskolán. Tíz év múlva az ELTE-n szerzett diplomát; magyart és történelmet tanít a Teleki Blanka gimnáziumban. Elvált, egy 12 éves kislánya van. Hobbija a kerékpározás. Nágocs Tíz év kutatómunkájának az eredményeként a millenniu­mi ünnepségre megjelent a Nágocs története című kötet. A település múltját alapos adatgyűjtés után Kiss Tamás dolgozta föl, és a nyár végén könyv alakban is megjelent a falukrónika, a községi ön- kormányzat és a Somogy Megyei Honismereti Egyesü­let kiadásában. Utcák egyre drágább fénye Tab térsége Jelentős tehertétel az önkormány­zatok költségvetésében a közvilágí­tás díja. Ezért is mérlegelték a Kop­pány völgyi települések polgármes­terei az energiamegtakarítás lehető­ségeit. Megállapították: szükség van a kistérségben az összefogásra, egységes programra. A több mint 1200 lakosú Andocs önkormányzata tavaly 244 ezer fo­rinttal fizetett többet az áramszol­gáltatónak, mint amennyit terve­zett. Vemer Józsefné jegyző azt mondta: az idei költségvetésben 1,9 millió forintot különítettek el közvilágításra, de az összeg év vé­gére elérheti a 2,3 milliót is. Ez a fa­lu költségvetésének több mint két százaléka. A törökkoppányi önkor­mányzat tavaly 874 ezer forintot költött az utcák kivilágítására. Az idén 880 ezer forintot tervezett, de már november végéig több mint 919 ezer forintot fizetett ki. Huszár Károlyné pénzügyi előadó szerint költségük az év végére eléri az egy­millió forintot. A kányái önkor­mányzatnak - erről Kuruczné Pukancsik Mária előadó tájékozta­tott - 1999-ben kilencszázezer fo­rintjába került a közvilágítás. Ebben az összegben benne van az áramdí­jon kívül az izzók cseréje is. Az idén ezért a szolgáltatásért százezer fo­rinttal kell többet fizetniük, így a fa­lu közvilágítása egymillió forintba kerül.- Az utcák kivilágítására tavaly kétmillió forintot tervezett az ön- kormányzat - mondta Kovács József karádi jegyző -; a tényleges kifize­tés azonban 1,8 millió forint volt. Erre az évre két és fél millió forintot hagyott jóvá a képviselő-testület. Szeptember 30-ig 2,1 milliót fizet­tünk ki az áramszolgáltatónak. Há­rom héttel az év vége előtt úgy lát­szik, hogy elég lesz a tervezett ősz- szeg. Az energiaracionalizálás érde­kében 25 települést érintően hatás- tanulmány elkészítése a jövő ta­vaszra várható. ■ Hatan közmeghallgatáson Karád Mindössze hat embert érdekelt a közmeghallgatás; csak ennyien jöttek el a polgármesteri hivatal ta­nácskozótermébe. Wiesner Sán­dor polgármester szá­molt be nekik a képvise­lő-testület által elfoga­dott jövő évi költségve­tési koncepcióról. A falu vezetése 151,3 millió fo­rint bevétellel számolt, s elmondta, hogy szükség lesz 24 millió forint hitel felvételére is, hogy zavar ne legyen a működés­ben. A múlt évihez képest nőtt az önkormányzat forráshiánya, mert csökkent a lakosság száma, s en­nek következtében az állami tá­mogatás is négymillió forinttal ke­vesebb lesz az ideinél. A magán- személyek kommunális adójából 400 ezer forinttal több bevételre számít az önkormányzat, s tervez­ték a vállalkozók kommunális adójának és az iparűzési adónak a növelését. Ezekből együttesen 10,6 millió forintra számítanak. Út­építést is terveztek a Ka­zinczy utcában, ehhez hatmillió forint támoga­tást nyertek pályázaton. S másfél millió forintból felújítják az egykori öregotthon épületét is. Két hozzászóló kifogá­solta a közvilágítást; több helyen hónapok óta nem ég a villany, a Dédász pedig nem javítja ki. Szük­ségesnek ítélték a falu virágosítá- sának a folytatását is. _________■ K átyúzták a rögös utat Zala Panaszkodott a lakosság, s a Kapos Volán is bejelentette: a Za­lát Bótapusztával összekötő út romlása veszélyezteti a menet­rend szerinti autóbusz-közleke­dést. Lelik Zodánné polgármester elmondta: a másfél kilométer hosszú út - ezen mezőgazdasági gépek is járnak - burkolata any- nyira tönkrement, hogy ezen gép­kocsival csaknem lehetetlen vé­gighajtani.- A tömegközlekedési társaság is bejelentette: ha tovább romlik az út állaga, a busz sem tud ki­menni a pusztára - mondta a pol­gármester-asszony. - Bótapusztán 18 család lakik, vagyis harminc ember, így nagyon fontos, hogy elvégeztessük az útfelújítást. Erre az önkormányzat a költségvetési hiány ellenére 1,2 millió forintot különített el, és pályáztunk is a megyei területfejlesztési tanács­nál. A teki célcsoportból 2,8 millió forint támogatást nyertünk, így a felújításra fordítható összeg négy­millió forintot tesz ki. A kivitelező Sió-Kőép kft nem­rég aszfalttal temette be a kátyú­kat. A tavasszal pedig lezárják és felújítják a pusztára vezető utat. A mintegy 280 lakosú Zala önkor­mányzatának a helyi adókból be­folyó pénz adja a munka elvégzé­séhez szükséges saját erőt. ■ Kitisztítják a patak medrét Kapoly Láncfűrész visít a kapolyi Petőfi és Rákóczi utcát elválasztó patak partján. Közhasznúak termelik ki a fát, tisztítják a vízfolyás medrét. Csaknem egy kilométer hosszan végzik el ezt a munkát. Nagyon sok faágat és szemetet szedtek ki a patak medréből - tud­tuk meg Kluk Béla i munkavezetőtől. Rossz edényekkel, műanyag szatyrokkal volt tele, ez gátolta a víz folyását. A limlomot, a környezet- szennyező anyagokat összegyűjtötték és a szeméttelepre szállították.- A vékonyabb ágakat a hely­színen eltüzeljük - mutatta a munkavezető. - A vastagabb fá­kat méterre vágva az orvosi ren­delőhöz szállítottuk, később majd összefűrészeljük, fölhaso­gatjuk. Ezzel fűtik majd az isko­lát. November közepén kezdtük a munkát, és jó ütemben hala­dunk. Ha az időjárás engedi, de­cember 20-a körül végzünk a me­der rendezésével. A fűrészelést és a szállítást részben magánte­rület igénybevételével tudjuk csak elvégezni, ezért azt is rend­be kell tennünk. Két nő is dolgozott a hat férfival. Pinczés Ferencné közhasznú munkásnak április ele­jétől novemberig volt szerződése az önkor­mányzattal, s foglalkoz­tatását év végéig meg­hosszabbították.- Váradi Istvánnéval együtt dolgozom itt; a férfiaknak segítünk - mondta Pinczési Ferencné. - A könnyebb feladat a miénk: az ágakat húz­zuk ki a partra, illetve eltüzeljük a gallyakat. A terepet is úgy kell hátrahagyni, hogy ne legyen be­lőle gond. 20 280 forintot kere­sünk. Mit mondjak? Nagyon ke- vés a megélhetéshez. _________■ M agányos esték a Bonnya-Németsürüpuszta A magány, az egyedüllét elvi­selése különösen nehéz a téli időszakban; korán sötétedik, s az emberek zárkózottabbak, ritkán mozdulnak ki bttho- nukból. Három pusztán arról érdeklődtünk: milyen az itt élők magánya? Bonnyapusztán Nagy Jánosáé egy éve özvegyült meg. Negyvenkét éve lakik itt. Azt mondta: úgy érzi, nincs egyedül, mert a pusztán élők jól is­merik és törődnek a szomszédaikkal.- Szeretem ezt a kis települést, és igyekszem elfelejteni az egyedüllétet - mondta Nagy Jánosné. - Tavasztól őszig kertészkedem, illetve eljároga- tok pecázni a gerézdpusztai horgász­tóra is. A téli napok a fűtéssel, estén­ként meg tévézéssel és olvasással tel­nek. Négyezer kötetből áll a könyvtá­ram. S nyugdíjam kiegészítése végett dolgozom; forgalomszámlálást is végzek a szombathelyi közlekedés- tudományi intézetnek. Nyáron na­gyon sok autó jár erre. Volt úgy, hogy fél óra alatt egymás után száznál is több suhant el egy irányba.- Egy éve költöztem Budapestről Nagytoldipusztára - mondta Kajái József. - Harmincöt évig éltem a fővá­rosban, de nekem már túlzsúfolt volt. Hetvenhat évesen nyugalomra vágyom. Hirdetésben találtam erre a Koppány-völgyi pusztára, s megvet­tem ezt a kétszoba-konyhából, étke­zőből álló házat. Hatszáz négyszö­göles a telkem. Jelentős összeget köl­töttem a renoválására és a parkosítás­ra. Kialakítom még a fürdőszobát is. Kajdi József azt mondta: hamar megszokta a pusztát. Bár egyedül költözött ide, kevésbé érzi a ma­gányt. Tavasztól őszig lekötötte a munka. Télen majd sokat olvas, nézi pusztán a tévé műsorát, illetve rejtvényt fejt. A színes tévéjét is így nyerte. Négy gyermeke van, de csak a legkisebbel tart rendszeres kapcsolatot. Özv. SzélMihályné 1954 óta lakik Németsűrűpusztán. A férje 12 éve meghalt. Három gyermekük közül kettő Andocsra költözött, egy pedig Siófokra. Mégsem tervezi, hogy el­menjen innen. Jól érzi magát.- Az utóbbi években sokat vol­tam kórházban, de a nyáron meg­termeltem a zöldségfélét - mondta a 72 éves asszony. - A téli estéken pedig varrók, kézimunkázom. A tévésorozatokat is nagyon szere­tem. Nem érzem a magányt, mert szerencsére gyakran meglátogat­nak a gyerekeim: ők hozzák a tar­tós élelmiszereket is, mert itt nincs bolt. Bár többször is hívtak, hogy menjek hozzájuk, amíg ellátom magam, nem mozdulok ki az ott­honomból. ■ Özv. Nagy Jánosné: A szomszédok figyelnek egymás gondjáratajára FOTÓ: ESZES ANDREA Csúszik a bolt átalakítása Kára Mintegy két hetet csúszik a kárai vegyesbolt átalakítása, így a la­kosság várhatóan még kará­csonyra is csak a kultúrházban berendezett ideiglenes boltból szerezheti be az ámt. Több mint 4,5 millió forintos felújítás kezdő­dött november közepén Kárán. A területfejlesztési tanácstól nyert másfél millió forintos támogatás mellé a saját erőt letéve alakítják át a bolt épületét, illetve 800 ezer forintért elvégezték a tűzoltó szertár renoválását; ennek a tető- szerkezetét is felújították. A ve­gyesboltnál a munka - mint teg­nap Hoffman Ferenc polgármes­ter elmondta - 60 százalékos ké­szültségi fokon áll. A vizesblokk kialakítása, a bolt és italbolt járó­lapjainak a lerakása, a csempé- zés, meszelés van hátra. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom