Somogyi Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-11 / 289. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap 2000. December 11., Hétfő 3 Hl M G A Z D A S Á G Felzárkóztató forintok: sok és kevés Somogyi területfejlesztés: több mint vitamininjekció, kevesebb mint gyorsan ható gyógyszer Az idei a nagy áttörés éve volt a me­gyei területfejlesztési tanács munkájá­ban. A korábbi évek 8-900 millió forin­tos forrásával szemben 2000-ben több mint 2,7 milliárd forint elosztásáról döntött a tanács. Ez az összeg a 244 somogyi település közül 175 fejleszté­seit szolgálta - mondta dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés és a megyei területfejlesztési tanács elnöke, ami­kor a Somogyi Hírlap kérdéseire vála­szolva a területfejlesztési tanács idei munkáját összegezte.- A pályázatok mekkora hányada kapott támogatást?- Összesen 1046 pályázat érkezett be, s ezek két harmada kapott támogatást - mondta dr. Gyenesei István. - 389 pályázat bizonyult sikertelennek. Mintegy fele azért, mert hiányos és szakmailag kifogá­solható volt, a többi pedig azért, mert az idei, a korábbiaknál háromszorta nagyobb elosztható összeg is véges volt. így is a te­lepülések 72 százaléka kapott valamilyen támogatást, s ez már több volt mint egy vi­tamininjekció. Az idei már érezhető segít­ség volt számos beruházásnál vagy épp a vállalkozások fejlesztéseinél. Két nagy for­ráscsoport volt: a hagyományos területfej­lesztési célokat szolgáló és a felzárkózta­tást segítő forintok. Az előbbit három, az utóbbit 15 féle célra lehetett igénybe venni.- A pénzek elosztása mennyiben szolgált közmegelégedésre? Kaptak-e erről valami­lyen visszajelzést?- Egyetien olyan elosztás sem hoz teljes elégedettséget, ahol nincs mód valamennyi kérelem támogatására. Az idén is számos esetben szembe kellett néznünk azzal, hogy nem volt mindenki boldog a dönté­sünk nyomán. Jóllehet az idén egy új módszert alkalmaztunk amellyel a koráb­biaknál jobban bevontuk a döntés-előké­szítésbe a kistérségi társulások tagjait, ma­gukat a pályázókat. Tapasztalhatták, med­dig ér a takaró. A gondot nem a pályázatok nagy száma okozta, hanem a kért «összeg. Az igényelt támoga­tás teljes összege 6,2 milliárd forint lett volna. Ennek még a felét sem tudtuk kielégíteni. Viszont a rendelke­zésre álló 2,7 milli­árd forinttal 18 mil­liárd forint értékű beruházás megva­lósítását tudtuk elősegíteni. Ez azt mutatja, hogy a te­rületfejlesztési döntések és a for­ráskoordináció ré­vén jó helyre került minden forint. Szót érdemel, hogy az idei fejlesztések 634 új munkahelyet is te­remtettek Somogybán.- A területfejlesztési tanácsban is oko- zott-e dilemmát, hogy kevesebb célra na­gyobb összegeket, vagy többeknek keveseb­bet adjanak?- Nem, hiszen itt mások a léptékek, mint a megyei közgyűlés nem kötelező fel­adata kapcsán adott tá­mogatások esetében. Itt objektív mutatók sorát kell figyelembe venni a döntésnél. A nyújtott összegek nagyságában - 50 ezer és 100 millió fo­rint között - óriási a szó­ródás. Az összes pályázó több mint a fele önkor­mányzat volt, csaknem 40 százaléka pedig gaz­dasági társaság.- A megye kilenc terü­letfejlesztési társulása, il­letve térsége miként ré­szesedett a forrásokból?- A legtöbbet, a pén­zek egyharmadát Kapos­vár és térsége kapta. Ez arány­ban van az itt élő lakosság és a települések szá­mával. Ezt köve­tően jelentősebb arányban - mint­egy 11-12 száza­lékkal - részese­dett Barcs, Tab és Nagyatád tér­sége. Örökös vita tárgya, hogy mi­lyen arányban kapjon pénzt a város és a város környéke. A térségre jutó összegből a legtöbbet, 68 százaléknyit Sió­fok vitte el. Barcs 66, Tab 57, Kaposvár és Marcali mintegy 50 százalékkal részese­dett. Különösen visszafogott volt viszont a térségre jutó pénzekből felhasznált összeg Nagyatádon, Csurgón és Lengyeltótiban. Ezek 22-28 százalékos arányban részesed­tek. Azt, hogy valójában melyik arány­szám magas és melyik alacsony, azt az dönti el, hogy a város által fölhasznált ösz- szegek mennyiben szolgálják a térség egé­szét.- Képesek -eate- lepülések hatható­san fellépni a saját érdekükben, tud­nak- e pályázni? A kérdést az emlékeze­tes, néhány hét előt­ti epizód sugallja, amikor a somogy- döröcskei polgár- mester könnyekkel a szemében panaszol­ta el a tanács ülésén a pályázatukkal kapcsolatos kiszol­gáltatottságukat.- A falvak egyre nagyobb része ké­pes eséllyel pályáz­ni. Tény viszont, hogy a kisebb települések kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ha ezek az adott kis­térség többi önkormányzatától nem kap­nak kellő megértést és segítséget, könnyen a peremre szorulnak. Az előkészítés során kikérjük a kistérségi társulás polgármeste­reinek a javaslatát. Aki ebben a kisközös­ségben nem részese a napi együtt gondol­kodásnak, könnyen kire­keszti önmagát. Somogy- döröcske esete is erre volt példa, hiszen ugyanaz a szakértői stábunk, amelyik a környező települések 21 pályázatát készítette elő si­keresen, aligha követhetett el egyedül Somogydöröcs- ke esetében olyan hibát, ami miatt ez a falu hát­rányba került.- Számos vélemény sze­rint a területfejlesztési ta­nács szerepkörét a megyei közgyűlés is elláthatná. Ez­zel szemben ma a megye jobbára csak intézmény- fenntartó, s a valóban faj­súlyos fejlesztési döntések a területfejlesztési tanács­ban születnek.- Magam is osztom ezt a véleményt. A megyei önkormányzat feladata és fe­lelőssége meglehetősen korlátozott, s a települések fejlődésére közvetlen hatá­sa szinte nem is lenne a területfejlesz­tési tanács és annak forrásai nélkül. Egyetértek azzal, hogy ezeket a fajsú­lyos fejlesztési döntéseket nem egy külön szervezetnek kellene meghoz­nia, amelyben sokkal erősebben jelen­nek meg a direkt politikai elemek és a hatalmi befolyásoltság, mint a megyei közgyűlésben. Az utóbbiban sokkal ki­egyensúlyozottabbak az erőviszonyok hogysem bármelyik politikai erő túlsúlyba kerülhessen. A megyei közgyűlés felnőtt arra a szintre, hogy valódi megyegazda szerepet töltsön be. Erre ma csak közvetve van módja.- Az eddigi információk szerint az idén sem sikerült följebb lépnie Somogynak a megyék gazdasági teljesítményét, egyebek közt GDP termelő képességét összesítő lis­tán. Az idén fölhasznált jelentősebb fejlesz­tési forrás ad-e esélyt, hogy a 17. hely fölé kerülünk?- Hiú ábránd bárkinek is azt gondolnia, hogy ezzel az alig több mint 2,5 milliárd forinttal olyan pozíciójavulást érhetünk el, amely bennünket a fejlettebb megyék kö­zé sorol. Ez amúgy is csak több éves folya­mat eredménye lehet. Ezzel a pénzzel csak annyit lehet elérni, hogy a leszakadásunk üteme lassul, vagy megáll. Ha ez a távol­ság nem nő tovább, az már jelentős ered­mény. Mindez nem azt jelenti, hogy So­mogy nem fejlődött az elmúlt években, ha­nem azt, hogy lassabban, mint az országos átlag. Ez igaz az egész Dél-Dunántúlra. A miértet kutatva még a gazdasági szakértők is sok esetben tanácstalanok. A mi - ha úgy tetszik - szerencsénk, szemben a má­sik három dél-dunántúli megyével, hogy épp a bűvös határon voltunk, amely alá kerülve már járt az úgynevezett fölzárkóz- tatási támogatás. Baranya, Tolna és Zala alig várja, hogy ebbe a kategóriába kerül­jön, csakhogy mindenütt van egy olyan erős potenciális gazdasági bázis - például Tolnában a paksi atomerőmű - amelynek a számai oly mértékben torzítják fölfelé a megyei mutatóit, hogy bár nálunk nincse­nek jobb helyzetben mégsem kapnak ilyen pénzt. BÍRÓ FERENC A FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA SOMOGYBÁN ÁGAZATOK SZERINT Dr. Gyenesei István 1948-ban született Kaposváron. Mérnök- közgazdász diplomát szerzett a gödöllői egyetemen 1985-től a Somogy megyei tanács. 1990-től - az első és a jelen­legi ciklusban - a megyei köz­gyűlés elnöke. A megyei terü­letfejlesztési tanács elnöke. Számos egyéb tisztséget is betölt: a Somogyért Egyesület elnöke és a MOB alelnöke. Nős, három gyermeke van. Nadrágszíjhúzás után fejlesztik Iharosberényt Iharosberény Kényszerű takarékoskodás­sal harmadával csökkentet­ték Iharosberényben a költ­ségvetés ez évi működési hiányát. Először van re­mény arra, hogy jövőre már az évek óta elmaradt fej­lesztésekre is jut. Több, mint hatmillió forint mű­ködési hiánnyal számoltak erre az évre, de a költségvetés három­negyed éves értékeléséből kide­rült, hogy az év végéig több mint 2 millió forintot sikerül ebből le­faragni. A szigorú nadrágszíjhú­zás az önkormányzat valameny- nyi intézményét érintette.- Az általános iskola mintegy 750 ezer forinttal költött keveseb­bet a tervezettnél, de ez is elég volt a működésre. Meglehet, a korábbi években túlfinanszíroz­tuk az intézményt - mondta Blatt Antal polgármester. - Az önkor­mányzat működését is átszervez­tük, egy dolgozót leépítettünk és jelentős megtakarítás származott abból is, hogy a 60 százalékos fi­nanszírozású közmunkások he­lyett a teljes egészében állami tá­mogatott szociális foglalkoztatást alkalmaztuk, ahol csak lehetett. A legnagyobb áldozatot azon­ban az óvoda hozta: valamennyi ez évre tervezett felújítás elma­radt. A polgármester szerint ez különösen sajnálatos, mert .egyébként is nehéz helyzetben van az óvoda, ahová 55 kisgyer­mek jár és háromnegyedük ci­gány származású.- A kultúrált körülmények, fej­lesztő eszközök és játékok bizto­sítása nélkülözhetetlen az óvoda napi tevékenységéhez - tette hozzá a polgármester. - Szükség van a vizes blokk felújítására, parketta javításra, tapétázásra, de nem jutott még új játékokra sem az idén. Most azonban már remény van arra, hogy nem kényszerül­nek tovább odázni a faluban a halaszthatatlan teendőket. A jövő évi költségvetés koncepciója sze­rint ugyanis 2001-ben a fejlesz­tésre is jut Iharosberényben. A polgármester elmondta: jövőre mintegy 3-4 millió forintot ter­veznek elkülöníteni fejlesztésre, amely a különféle pályázatok ön­részét biztosítaná. Támogatások­kal szeretnék megsokszorozni a pénzüket és mielőbb költeni a fa­lu fejlesztésére. ______ bíró mária K épet az agrárgazdaságról (Folytatás az 1. oldalról) A KSH szakemberei a megye va­lamennyi térségében összegzik a márciusi. mezőgazdasági össze­írás óta eltelt időszak eredménye­it, illetve változásai^ Nagyüzem volt a hétvégén, a számlálóbiz­tosok szerint ilyenkor a legtöbb család otthon van. Somogybán eddig zökkenőmentes volt az összeírás, bár néhányan sandán fogadták a szakembereket, akik ezúttal is megnyugtattak min­denkit:. csak statisztikai célra használják fel az információt. Dr. Horváth József, a Központi Statisztikai Hivatal megyei igaz­gatója tegnap elmondta: a 61 számlálóbiztos 65 somogyi tele­pülésen dolgozik. A munka mintegy 90 százalékával végez­tek tegnapig, s várhatóan ezen a héten befejezik a reprezentatív felmérést. harsányi miklós BÁT-összefoglaló Stagnáló euró Budapest Az elmúlt héten a Budapesti Áru­tőzsde pénzpiacán 16,32 milliárd forint értékben, a gabonapiacon 1,86 milliárd forint értékben ke­reskedtek az alkuszok. A húspia­con ezzel szemben üzletkötés nem volt az elmúlt hét nap alatt, és az árak sem változtak. A devizaszekcióban a dollár egyhetes lejáratának ára 0,80 fo­rinttal 297,20 forintra csökkent, a decemberi elszámoló érték vi­szont 0,20 forinttal növekedett, értéke most 297,20 forint. Az euró legközelebbi lejáratainak árai stagnáltak, az egyhetes lejárat el­számoló értéke 264,90 forint, a decemberié 264,55 forint maradt. A brit font decemberi lejáratra 4 forinttal 431 forintra gyengült. A svájci frank elszámoló értékei nem változtak, a frank decemberi ára így 175 forint maradt. A gabonapiacon a búza közeli lejáratainak ára egyenletes ütem­ben nőtt, márciusi elszámoló ér­téke így 540 forinttal 34470 fo­rintra, a májusi ár pedig 700 fo­rinttal, 35 500 forintra drágult. A takarmánykukorica viszont már­ciusra 250 forinttal 34 600 forint­ra, májusra 150 forinttal 35300 forintra gyengült. Márciusra a ta­karmányárpa értéke a korábbi héthez hasonlóan 33 500 forint, a takarmánybúzáé 33100 forint, a napraforgóé 51010 forint maradt. A szója januári ára 78 800 forint, a repce augusztusra változatlanul 46120 forint. ■ Fájdalmas adóelőleg A tőzsdei befektetők az Alkotmánybírósághoz fordulnak Alkotmányba ütközőnek tartja a tőkejövedelmek 20 száza­lékos megadóztatását a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdek- védelmi Szövetsége (TEBÉSZ). Szerintük a kényszerhitel­nyújtásról szóló korábbi alkotmánybírósági döntés erre nem ad lehetőséget. Budapest A TEBÉSZ még a személyi jöve­delemadó módosításának kihir­detése előtt a köztársasági elnök­höz fordult - kérve a törvény elfo­gadása előtti alkotmánybírósági normakontrollt. Dióslaky Gábor szövetségi elnök lapunknak el­mondta: sajnos a törvény módo­sításakor nem tudtak hatékonyan lobbizni. A szövetség kifogásolja a tör­vénynek azt az előírását, hogy minden nyereségesen lezárt ügy­let után a teljes évre fizetendő adó mértékével megegyező nagy­ságú, azaz 20 százalékos adóelő­leget kell fizetni, míg a vesztesé­geket csak az év végén lehet el­számolni. Egy korábbi, a Bokross-csomag idején született alkotmánybírósági döntés ezt az eljárást kényszerhitelnyújtásként értékelte. Nem másról van szó, mint arról, hogy az egyéni befek­tetők év közben folyamatosan hi­teleznek az államnak. Kifogásolják azt is, hogy az adó alá eső jövedelem keletkezésének ideje független a törvény hatály­ba lépésének 2001. január 1-i idő­pontjától. Tehát csak azon rész­vények után kellene fizetni adó­előleget, amelyek az ezt követő időben jelennek meg a tőkeszám­lán. Karácsonyi Imréné, az APEH személyi jövedelemadó osztályá­nak helyettes vezetője szerint a korábbi, 1997. évi alkotmánybíró­sági döntés nem hozható össze­függésbe a most kivetendő 20 százalékos forrásadóval, mert az a társasági adó körébe tartozó osztalékelőlegre vonatkozott. Másrészről szerinte a részvényvá­sárlás időpontjától teljesen füg­getlen a 2001-ben keletkező nye­reség realizálása. A TEBÉSZ év végén vagy ja­nuár elején juttatja el beadvá­nyát. CSERNYÁNSZKY Korszerűtlen termékdíjrendszer A környezetvédelmi termékdíjak hazai rendszere nem felel meg a piaci követelmé­nyeknek, és ellentétes az Európai Unió gya­korlatával is - hangsúlyozta a hét végén több elemző. A Hulladéksors című szakmai folyóiratban nyilvánosságra hozott szak- véleményükben bírálják azt a gyakorlatot, hogy a különféle termékek után beszedett díj a költségvetéshez kerül adó jelleggel, s az így beszedett pénz egy részét pályázta­tással a szaktárca osztja el. Budapest Kezdetben a bevétel meghatározott részét - 50-100 százalékát - az adott termékkörben kellett felhasz­nálni környezetvédelmi, illetve hatékony hulladék­feldolgozási célokra, később ez megszűnt. így sok­szor előfordul, hogy a befizetett termékdíjak szá­mottevő részéből az eredeti céloktól távoli felada­tokat is finanszíroznak. A termékdíj-bevételeket az eredeti célra sem az uniós országokban szokásos piaci módon használ­ják fel. Az államnak - különösen igaz ez a csoma­golóanyag-hulladékokra - nem kellene részt ven­nie a díjak összegyűjtésében, saját szempontok szerinti újraelosztásában. Mindezt a hatékonyság elve szerint tevékenykedő piaci szereplőkre kelle­ne bízni az uniós gyakorlatnak megfelelően - han­goztatják a szakértők. A közösség országaiban úgynevezett licencdíjat fizetnek a gyártók és a forgalmazók a különféle csomagolóanyagok begyűjtésével, a feldolgozás előkészítésével, vagy magával a feldolgozással foglalkozó vállalkozó társaságnak. A díj a piaci körülmények alapján alakul ki. A begyűjtést, a hasznosítás előkészítését vagy a hasznosítást ha­tékonyan, alacsony költséggel végzők nyilván ki­sebb díjat kérnek, így nagyobb megrendelői kört szereznek meg. Ez a díjtételek csökkenéséhez já­rul hozzá. Az államhoz kerülő, s így közpénzként viselke­dő díjbevételek bürokratikus elosztása a pályázta­tásnál megjelenő szubjektív elemek miatt nem fe­lel meg a piaci elvárásoknak. Ennek alapján java­solják, hogy Magyarországon is mielőbb váltsa fel a termékdíjrendszert az Európai Unió országaiban bevált licencdíjas megoldás. __________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom