Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. November 2„ Csütörtök |§j UH Hírek DÍSZCSERJÉKET ÜLTETNEK. Két utcában ültetnek Szentán díszcserjéket és fákat. Az erdőfelügyelőségtől nyert 80 ezer forintot az önkormányzat őszi fásításra, s ebből telepíte­nek az utcát virággal és termés­sel díszítő fákat az utak mentén. ELADTÁK A VARRODÁT. Tíz asszonynak adott munkát eddig Kisbajom és Szabás közös tulaj­donú varrodája; ezt most eladta a két falu önkormányzata. Tali- án Attiláné, a kisbajomi varroda eddigi üzemeltetője vette meg. KIVÁGTÁK A HÁRSAKAT. Bal esetveszélyes fákat vágtak ki Taranyban. Kivágták az iskola előtt a nyolc idős hársfát; ezek­nek töredező ágai már veszé­lyeztették a gyermekek testi ép­ségét és az elektromos vezetéke­ket. Az öreg fák mellett egy éve nevelték már az utánpótlást: csörgőfát és svédberkenyét. . ÚJ ORVOSI MŰSZER. Hordoz­ható EKG-készüléket vásároltak a görgetegi orvosi rendelőbe. Hétfőn már üzembe is helyezték a 471 ezer forintba kerülő gyors szívvizsgáló berendezést, s így használhatja a háziorvos. EVEZŐPAD A TELEHÁZBAN. Tornaszereket vásárolt a csicsói önkormányzat az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásá­val: lovaglópadot, szobakerék­párt és evezőpadot is. Ezeket a teleházban helyezték el, ahol szívesen gyűlnek össze szabad­idejükben a falu fiataljai. NYERT PÉNZBŐL SZÉKEK. Új bútort vásárolnak a görgetegi faduházba, a község önkor­mányzata 350 ezer forintot nyert a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a pályázatán. A pénzt a technikai berendezés bővítésére és a nagyterem elavult széksorának cseréjére költik. ___________■ O ldalszerkesztő: Bíró Mária Régi dalok csengő hangon Kutas Módiié Bódis Ibolyának van egy különleges könyvecskéje. A gyöngybetűvel rótt apró sorok négyszázhét slágert és népsze­rű dalt örökítenek meg, 1958- tól 1961-ig, az akkori előadók­kal, szerzőkkel együtt. A megsárgult lapok meg is szólal­nak. Mégpedig csengő hangon, mert ezeket az oldalakat nem lehet hang vagy dallam nélkül olvasni; szinte kirepül a zene a betűk közül. Legalábbis Módné Bódis Ibolya ke­zében, akinek varázslatosan tiszta hangja átsugárzik minden megidé­zett dallamfoszlányon.- Szerencsés vagyok, hogy édes­apám hangját örököltem. S abban is, hogy tanítóként még tovább is adhattam belőle valamennyit - fűz­te hozzá magyarázatként. - Mindig pedagógus szerettem volna lenni, de gazdag parasztcsalád gyermeke­ként föl sem vettek akkor a megfele­lő iskolába. Pár évi kitérővel azon­ban sikerült kitanulnia ezt a mesterséget is. Har­minchat évet töltött ezen a pályán, s ezalatt kisdi­ákok százai szerették meg tanításával az ének­lés, a zene és a művésze­tek rendezett szépségét.- Sokáig vezettem fel­nőttkórust is, mégis nagy kihívás volt, mikor több éves szünet után megkér­tek az asszonyok, hogy irányítsam a dalkör tevé­kenységét - mondta Módné Bódis Ibolya, s állítja: olyan volt ez is, mint a parázs, amit szellőként ka­vart a meghívás, és újra lángra kapott a sokéves sze­relem a kórus és a daltanítás iránt. S nemcsak a sze­replések, meghívások sora jelzi a sikereket: egyre fi­atalabb tagjai is vannak már a kutasi népdalkömek.- Tizennégyen vagyunk, és hetente kétszer gya­korolunk. Nagy feladat, de nagy öröm is a dalok fel­kutatása, válogatása, és igazi kemény munka, hogy Módné Bódis Ibolya 1938-ban született Segesden. Közgazdasági technikumot végzett, ma|d felsőfokú tanítóképző főiskolát Pécsen. Első és egyetlen munkahelye a kutasi általános iskola volt, ahol 1962-től 36 évig tanított előbb alsó, majd felső tagozaton éneket, rajzot. Éve­kig irányította a községi és iskolai könyvtárat és az iskolai énekkart. Jelenleg nyugdíjas, két éve a kutasi nyugdíjasklub hagyományőrző népdalkörének a vezetője. ezeket hallás útján megtanuljuk. Olyan kitartás és gazda keze munkáját. akarat van azonban a kórus tagja­iban, hogy akár kézről vezényelve is tudnak már énekelni. Azt pedig valamennyien érzik, hogy csakis lélekből és szívből érdemes meg­szólalni - mondta a kórusvezető.- Régen sokat énekeltek az em­berek, s lehetett tudni, hol van szomorúság, mert a dal is szomorú volt. Az ünnepi alkalmakra mi is kü­lön válogatunk ahhoz illő dalokat, s legutóbb sike­rült egy nagyon régi katonaéneket is felkutatni a do­ni hősök emlékünnepére. S hogy mi szerez a zenéhez, a dalokhoz és a kó­rus sikereihez hasonló örömet Módné Bódis Ibolyá­nak? Szinte válaszolnia sem kell, mert beszél he­lyette a kertje. Bájos szépség, rendezett nyugalom és szakadatlanul nyíló virágözön dicséri a gondos Pincéjüket féltik a szőlősgazdák Ötvöskónyi Nem számíthatnak önkormány­zati támogatásra a szőlősgazdák. Mezőőrre sem futjj nekik, a ke­replővel pedig legföljebb csak a madarakat űzhették el, de nem a tolvajokat. Mindenütt forr a bor. Büszkék is rá, de ez tetézi a gondjaikat.- Mezőőrt és hegypásztort szeretnének a szőlő- és kerttulaj­donosok, mert sokasodnak a lo­pások - mondta Mikola Vilmos polgármester. - Fél éve a költsé­gek felét még állta a kormány, de mostanra megváltoztak a támo­gatás feltételei, s ennek nem felel meg sem a kónyi terület nagysá­ga, sem a gazdák száma. A hegyen 350-400 tulajdonosnak van gyümölcsöse, szőleje, s egy átlagos, négy-öt­száz négyszögöles kertnek a hegypászto­ri őrzése kinek-kinek évente legalább öt­ezer forintjába kerül­ne. - Sokallják a gaz­dák, de az önkor­mányzat sem tudja átvállalni a költségeket - tette hozzá a pol­gármester. - Nem jut a szőlőhe­gyi utak felújítására sem. A falu legnagyobb beruházását, az Öt­vös utca szilárd burkolatát ké­szítjük most, s a felvett áthidaló kölcsön miatt mindez hat évre fölemészti az önkormányzat tar­talékjait. Ez lesz a te­lepülés legelső aszfal­tos önkormányzati útja, a falun átvezető belegi és böhönyei út ugyanis a közútkeze­lőhöz ' tartozik. Ötvöskónyi egyéb belterületi útjain pe­dig mindeddig nem volt szilárd burkolat. Egy jó hírt mégis csak elköny­velhetnek a gazdák. A hegyre vezető út elejét való­ságos ligetté szépítik a napok­ban, az önkormányzat ugyanis felszámolta az illegális szemétte­lepet. S az útépítésből kikerülő törmelék földdel feltöltik a vize- nyős területet. ____________ ■ V ersenyben virágok ezreivel Kisbajom A településszépítési verseny orszá­gos döntőjébe jutott a falu. Bene­veztek a „Három szombat” vetélke­désbe, és Somogyot Siójuttal együtt most Kisbajom képviseli. Három szombaton kellett részt venni a falu lakosainak - minél nagyobb szám­ban - a község csinosításában, a közterületek rendezésében. Több ezer facsemetét ültettek el így az idén, diófákat a temető felé vezető járda és a főút mellé, s több utcá­ban megújították a tujasort. A leg­látványosabbak Kisbajom új közté­ri szobrai és virágágyásai, itt évsza­konként cserélték a növényeket is. Négy új sziklakertet alakítottak ki a nagyobb utcák kereszteződései­ben, s a leginkább színpompás az első utca óriás virágágyása. A héten befejezték az őszi virágok kiülteté­sét is: ötezer sárga, kék és többszí­nű árvácskapalánta díszíti az ágyá- sokat. Helyükre kerültek az ősszel és kora tavasszál egyaránt díszítő árvácskák. ■ Többe kerül az ügyelet Tarany Ismét Nagyatádhoz csatlakozott Tarany, hogy biztosítsa a lakosság orvosi ellátását. A hét végi, ünnepi orvosi ügyelet mellett ezentúl hét­köznap is számíthatnak a nagyatá­di orvosokra a betegek. Ez a rendszer nem ismeretlen Taranyban; évekig Nagyatádról járt ki ide az orvos, nemcsak ügye­leti időben, hanem rendelésre is. | Két éve sikerült helyben lakó házi­orvost találniuk a taranyiaknak; dr. Kőhalmi Erika eddig a készen­léti szolgálat keretében látta el hét­köznap a sürgősségi eseteket.- A doktornő kérésére kezde­ményezte az önkormányzat a hét­közi központi ügyelethez való csatlakozást, ő ugyanis nem vállal­ta tovább a folyamatos helyi ügye­letet - mondta Somosi József pol­gármester. - Mindez csaknem százezer forinttal kerül többe, mint amennyi eddig volt az ügye­leti díj. Ezt a pénzt majd a közpon- j ti és eseti költségek miatt kell Na­gyatádra átutalnunk. 7 Eddig minden héten hétfő reg­gel héttől szombat reggel hét óráig tartottam a lakáson állandó ügye­letet és készenlétet. Aránytalanul nagy volt számomra ez a megter­helés, és a társadalombiztosítás fi­nanszírozása sem fedezte minden­nek a költségeit - mondta dr. Kő­halmi Erika. - Átlagosan naponta egy-két alkalommal keresnek munkaidőn túl, járványos időben pedig gyakori a napi négy-öt beteg ügyeleti kezelése. Az orvos azt is hozzátette, hogy 2003-tól megváltozik a sür­gősségi betegellátás. Az ehhez szükséges minimális feltételek, például az ügyeleti gépkocsi s egyebek kötelező biztosítása vé­gett is előnyös Taranynak, ha csatlakozik a mindezzel már ren­delkező központi ügyelethez. A betegek szempontjából azonban ezzel együtt alig változik az orvo­si ellátás. Továbbra is délelőtt nyolc és tizenkét óra, szerdánként 13-1? óra között fogadja a házior­vos a rendelőben a betegeket, s csak hétvégeken és hét közben munkaidőn túl ügyelnek majd a nagyatádi orvosok. __________■ P ENTA MEMCA HIM' inn (SsstmmM 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 12/A. Tel/Fax- (82) 422-480 (Ö2)4ll-7t Induló tanfolyamaink: Társadalombiztosítási ügyintéző Nonprofit ügyintéző-menedzser Valutapénztáros Pénzügyi és számviteli szakellenőr Számítógép-kezelő (vállalkozási, államháztartási szak) November hónapban ismét indul csoport MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ vállalkozási szakon! (Korlátozott számban még fogadunk jelentkezéseket.) November 17-én SS / ADÓTANÁCSADÓ képzés indul intenzív formában. Továbbképzések: Számviteli törvény 2001 (3 napos) Munkaügyi továbbképzés (5 napos) Szakköny v-értékesítés: Számviteli törvény 2001 (már kapható) Adótan I. (előkészületben) KÉRJE DÍJMENTES TÁJÉKOZTATÓNKAT! Fürdőszobával is nevelnek Görgeteg Sok a rossz körülmények között élő gyerek. Ezért alakítanának ki családias hangulatú fürdőszobát és közmosodát az óvodában, hogy kü­lönleges nevelési programmal is se­gítsék a leghátrányosabb helyzetű kicsik felzárkóztatását, beilleszke­dését. Mindezt a halmozottan hátrányos hely­zetű tanulók megsegítésére indított új Phare-program segítségével akarják megvalósítani. Már pályázott is erre a közös irányítású óvoda és iskola.- Nagyon sok halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelünk mind az óvodában, mind az iskolában. A tanulók 40-50 százaléka cigány - mondta Zab Lajosné igazgató. - Az iskolai progra­munk hagyományos része a hátrányos helyzetű, de tehetséges gyerekek to­vábbtanulásának segítése, a tanulók fel­zárkóztatása, rendszeres korrepetálása. Az idén már fejlesztő osztályt is indítot­tunk. Az iskolába kerüléskor azonban gyakran halmozódnak a szociális ne­hézségekből és a nevelésből adódó ma­gatartásbeli és tanulmányi gondok; sok­szor a korrepetálás sem segít jelentősen. A gyerekek hátrányainak leküzdését, a súlyos személyiség- zavarok kialakulásá­nak megelőzését már az óvodában el kell kezdeni. Ehhez pedig nemcsak a gyermekek egymás közti és mindennapi komfortérzetét javí­tó tisztasági és tisz­tálkodási feltételek szükségesek, hanem fejlesztő pedagó­gus is kell, hogy segítse ezt a munkát. Az óvodai fürdőszoba kialakítására most készítik az építészeti terveket. Ká­dakat állítanak be, és zuhanyozókat épí­tenek, s beállítanak majd két mosó- és szárítógépet is. Ezekkel azokat a nehéz­sorsú családokat segítik, ahol nem jut pénz ilyen drága és korszerű gépre. Az a legfontosabb, hogy anyagi és szociális nehézségek miatt ne kallódjon el egyet­len gyermek sem Görgetegen. Mindez legalább ötmillió forintba ke­rül, így a támogatás elnyerése nélkül egyelőre még nem tudják meg­valósítani. Egy éve azonban még álomnak tetszett az óvoda korsze­rűsítése is, ami­nek a területfej­lesztési tanács tá­mogatásával az idén mégiscsak nekikezdett az önkormányzat. Már áll­nak az új csoportszoba falai, s több lép­csőben bővítik a szociális és mosdóhe­lyiségeket. Mindehhez még a befejezés előtt szeretnék hozzáilleszteni a Phare- támogatású óvodai fürdőszobát is. Az óvodába 54 gyermek, az általános iskolába 26 rinyaszentkirályi diákkal együtt 147 tanuló jár; csaknem a fele cigány származású. A halmozott hát­rányok csökkentésére felzárkóztató és fejlesztő nevelési programot dolgoztak ki az intézményekben. Görgetegi óvodások. Nekik akarnak több lehetőséget teremteni a hátrány leküzdésére fotó: bíró mAria

Next

/
Oldalképek
Tartalom