Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-04 / 258. szám
2000. november 5. ★ KÖZELRŐL ★ 3 Félve várják a telet "! a Rét utcai romák ! Megélhetésre kell a negyvenezer forintnyi segély, nem jut belőle a ház rendbetételére, a lyukas tető megcsináltatására fotó: eszes andrea A siófoki Rét utcai lakásokban nincsenek fürdőszobák, igaz víz sincs. Az ott élők egy közkútról hozzák a vizet. Az utcában hét család él, egy családban pedig átlagban három-négy gyermek. Félve várják a telet.- Ezt a házat még a nagyapám építette, itt születtem én is - mondta a huszonhárom éves Német Zsolt. - A házunk már évek óta balesetveszélyes, bármikor ránk dőlhet a tető. Hét éve, tizenhat évesen vesztettem el édesapámat, azóta egyedül kell boldogulnom. Most három gyermeket nevelek a feleségemmel ebben a kétszobás lakásban, ráadásul velünk él még a testvérem is a barátnőjével. Alkalmi munkákból tartjuk fenn magunkat és a családot. Ilyen körülmények közt esélyünk sincs arra, hogy megcsináltassuk a házunkat. Két szobában élnek heten a három gyerekkel, a harmadik szobának az ajtaját - amelynek az ablaka az utcára néz - madzaggal zárták el a gyerekek elől. Ebből ugyanis a repedezett gerendák közül még az eget is látni és félő hogy bármelyik pillanatban leomolhat. A Rét utcában lakók szerint a helyi önkormányzatnak nem a virá- gosításra kellene költeni a pénzt, hanem a rászorulók segítésére. Mostoha körülmények közt laknak a legtöbben, de még ők is elismerik: amit a Németh családnak el kell viselnie az már embertelen.- Tud a problémánkról az önkormányzat, de mégsem segítenek - mondta Németh Zsolt. - Nekünk pedig nincs pénzünk, hogy a tetőt megcsináltassuk. A három gyermek után kapunk mintegy negyvenezer forintot, ehhez jönnek az alkalmi munkákból bejövő pénzek. Ebből csak élni lehet, nem pedig tetőt javíttatni. Eddig foltozgattunk amit tudtunk, de most már nem bírjuk tovább. Itt a tél, amikor például nyolcvan-száz mázsa fát is eltüzelünk, csak ez mintegy százezer forintunkba kerül. A Rét utcaiak azt kérdezgetik, hogy lehetnek egy üdülővárosban, a huszonegyedik század küszöbén ilyen körülmények. Nincs víz, az utca egy közkútról kapja a vizet. Az utca elhanyagolt, állításuk szerint télen még a havat sem kotorják el előttük. Mint mondták a szemetet sem viszi el senki. A már említett Németh család házával szemben pedig, ahol haszonállatokat is tartanak, patkányok tanyáznak. K.Z^j BEMUTATKOZTAK A KÖZÉPISKOLÁK Több mint ezer továbbtanulás előtt álló diák kereste fel szüleivel, tanáraival szombaton a megyei pályaválasztási börzét és kiállítást. A hatalmas érdeklődéssel fogadott rendezvényen nagy sikert arattak a megye középiskoláinak színvonalas pavilonjai és bemutatói. Két helyszínen húsz középiskola mutatkozott be azon a pályaválasztási börzén és kiállításon, amelyet a Somogy Megyei Munkaügyi Központ és Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási Bizottsága szervezett. Körtésiné Tom-csák P. Mária, foglalkoztatási tanácsadó elmondta: a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán nyert kétmillió forintból valósulhatott meg a Pálya- választás 2000 címmel megtartott két napos rendezvény. A kaposvári középiskolák már tavaly is bemutatkozhattak, ám idén hat vidéki középiskola is felállította pavilonját a MTESZ termeiben. Rajtuk kívül elfogadta a meghívást hat olyan képző- szervezet is, akik tanfolyamaikkal, képzési lehetőségeikkel ismertették meg a pályaválasztás előtt álló diákokat. A szervezőket is meglepte a vártnál is nagyobb érdeklődés, hiszen már a délelőtti órákban elfogytak az iskolák bőséges propaganda anyagai. Az egyéni érdeklődőkön kívül rendkívül sokan érkeztek csoportosan, osztályokkal a megye minden pontjáról. A kiállítást színesítette három kaposvári középiskola tizenhét szakmában tartott bemutatója is. Közülük az egyik az Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium volt, amelynek pavilonja előtt asztalos-, ács- és kőművesmunkákat készítettek. Sánta László gyakorlati oktatás vezető szerint a tájékoztató mellett nagyon fontos, hogy gyakorlati oldaláról is megismerkedhessenek a majdani diákok szakmájukkal. A kadarkúti Vendéglátóipari Szakiskola és Diákotthon szakoktatója, Rózsa János elmondta: a vidéki iskolák számára is fontos a megyeszékhelyen való bemutatkozás, hiszen a divatos vendéglátóipari szakmák bemutatása mellett iskolájuk gyakorlati képzéseivel és a diákotthon’ nyújtotta lehetőséggel is megismerkedhetnek a pályaválasztás előtt álló általános iskolások. A szakoktató szerint a börze szervezése és időpontja is kiváló, hiszen a legtöbb tanintézményben éppen a jövő hónapra esnek az iskolalátogatási napok. A Táncsics Mihály Gimnáziumban a nyílt napok már lezajlottak, ennek ellenére sokan érdeklődtek képzési lehetőségeikről, különösen a jövő tanévben induló Arany János tehetséggondozó programról. Gál Józsefné igazgató-helyettes azt tapasztalta, hogy idén lényegesen több hetedik osztályos kereste meg őket, ami arra utal: a diákok és szüleik már jó előre szeretnék kijelölni a továbbtanulás útját. A tájékoztatásban az iskola diákjai is tevékeny részt vállaltak, mivel a pedagógus szerint a gyerekek egymás között sokkal jobban szót értenek. Ezt vallja Maár Tibor, az Eötvös Lóránd Műszaki Középiskola és Gimnázium műszaki igazgató-helyettese is, aki úgy becsülte* hogy mintegy 300 érdeklődőt világosítottak fel újabb képzési lehetőségeikről. A legújabb divatos szakirányú osztályok indításával itt is többszörös túljelentkezés várható, amelyben nagy szerepet játszott a hétvégi börze sikere is. Takács A tudomány napja Somogybán November 3-át a kormány 1997-ben a Magyar Tudomány Napjává nyilvánította. Ünnepségeket, díjátadásokat, konferenciákat tartanak e napon. Idén Somogy megye ez alkalomból informatikai tudományos ülést tartott a Kaposvári Egyetemen. A Pécsi Területi Akadémiai Bizottság, a Somogyi Tudósklub és a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara tanácskozással és vitával ünnepelt. A szervezők az informatikára alapozott kutató és fejlesztő munkát mutatták be a karon. Az előadások témájául azért választották az informatikát, mert ez a terület szorosan kapcsolódik az oktatáshoz, az intézet kutatásaihoz és a fejlesztő munkához is - ennek ellenére a kiemelt rendezvényeken eddig nem kapott nagyobb nyilvánosságot.- Ez a téma napjainkban aktuális, és kifejezi a tudomány fontosságát - mondta el Komlósi Sándor a Pécsi Területi Akadémiai Bizottság képviseletében. - A tudományt és így a tudomány napját is egyre inkább áthatja a regionalitás eszméje, hisz Pécs és Kaposvár hosszú évtizedek óta együttműködik. Dr. Paál Jenő egyetemi tanár, dékán köszöntőjében kiemelte: bár a kar munkáját nem fémjelzi az informatika, a sokrétű tudományos kutatómunka minden fázisában jelen van. Távolabbi célként megfogalmazta: meg kell teremteni az alapjait annak, hogy a Kaposvári Egyetemen is létrejöjjön egy informatikus kutató bázis. Walter József, a matematikai és informatikai tanszék előadója ismertette az egybegyűltekkel a kar informatikai múltját és jelenét. Kiemelte: anyagi források birtokában majd szükséges lesz a jelenlegi hálózatfejlesztése is. S. V. Egyszer volt történetek TÜZEK. Két tűzesethez is riasztották tegnap a kaposvári tűzoltókat. Hajnali fél kettőkor hívták fel az ügyeletet egy kaposhegyi tűz miatt, ahol egy 4-szer 4 méter alap- területű fabódé vált - egyelőre ismeretlen okból - a lángok martalékává, valamint a kora reggeli órákban vonultak ki a Somogy Áruház parkolójába, mert egy szemetes konténer kapott lángra - vélhetően egy eldobott cigarettacsikk miatt. KÚTBA UGROTT. A tűzoltók mentették ki kötél segítségével azt a nőt, aki a napokban Vadépusztán kútba ugrott. A mentés után a tűzoltók átadták a hölgyet a mentőszolgálatnak, akik a kaposvári kórházba szállították. A pszichiátriai osztályon elmondták: a beteg már jól érzi magát, állapota orvosi szempontból kielégítő. SZOBORAVATÁS. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke avatta fel tegnap Magyaratádon a Törzsök Róbert készítette szobrot. A helybéli fafaragó által készített emlékműben, amely a település főterén foglal helyet, Ma- gyaratád címerét is fel lehet fedezni. A japán akácból készült szobor avatásán az ünnepi műsorban közreműködtek a helybeli iskolások, és a nyugdíjasok is. Ki ne határozta volna el gyermekkorában legalább egyszer, hogy világgá megy. Tán el is indult a végtelennek ígérkező vándorútra, amikor egyszer csak nagyot sajdult a gyomra. S, már hallani is vélte Jó szülője dorgáló hangját: „Megállj te gyerek! Visszahoz majd a kenyér!” A kenyér, melynek illata csak a családi házban olyan édes, s melynek az emléke is elég ahhoz, hogy toronyiránt rohanjunk haza. Élnek köztünk azonban olyan gyerekek is, akik sosem melegedhettek a családi tűzhelynél, vagy akiket meggondolatlanságuk, kalandvágyuk vitt messze a szülőföldtől. Akik bandákba verődve vagy párosán, hátizsákkal a vállukon indulnak útnak. Olykor csak a kedvenc zenekaruk holdudvarába igyekeznek sátrat verni. S, mert nyáron legtöbbször a Balaton a koncertek színhelye, ott keresnek maguknak menedéket. Néhány éve a 72 kilométer hosszú parton még szabadon fürdőz- hettek, kimoshatták ruháikat. Éjszakai nyugalomra meg ott voltak a ringó csónakok... Csak hát a pénz! A koncertjegy, a Coca-Cola, egy-egy palacsinta, lángos ára már nem termett meg a farmerzsebben. De ott voltak a gyümölcsfákkal teli mezők, cseresznyével, barackkal, almával dinnyével. A mezei lopást bocsánatos bűnként élték meg. Ám itt volt a melegágya az alkoholizmusnak, prostitúciónak, drognak is. Némelyeket a rendőrök utalták átmeneti elhelyezésre a gyivibe, ahonnan vagy hazamentek, vagy nem. Volt aki szállítás közben ugrott le a vonatról, de volt egy olyan nyíregyházi gyerek is, akit a kaposvári gyiviből kísértek haza, azaz a nevelőintézetbe, ám amikor a budapesti pályaudvaron megpillantotta a nevelőt és a gyermekfelügyelőt azt mondta nekik : „ Kati néni, Józsi bácsi köszönöm, hogy eljöttél. Hány óra van? Féltizenkettő? No, akkor húsz nap múlva ugyanitt találkozunk, de addig lemegyünk a Balatonra a kedvenc zenekaruk után. S, már kereket is oldott. A nevelők pedig csak álltak tehetetlenül. Ököritófülpös nem ér meg egy pofont Ugyancsak egy szempillantás alatt lépett le az a kis csapat, amelynek hét tagját a déli pályaudvaron keresztül kísértek volna az Ukrán határon lévő falujukba. Ráadásul a nevelőjük azt hitte ugratják, mert egyfolytában azt mondogatták, hogy Ököritófülpösön laknak. Ilyen helységnevet pedig ő még sosem hallott. Már azon gondolkodott, lekever nekik egy pofont, de meggondolta magát. Hazatérve aztán megnézte a helységnévtárt és lám: Ököritófülpös valóban létezett. Mi több: a szabolcsi kis falu azóta tízezer lakosú várossá nőtte magát. A gyermekeiért a stricijét is átverte Szomorú, de manapság már nem csak önszántukból bitangolnak el a kiskorúak, hanem olykor egyenesen a szülő csapja ki őket azzal: szerezzenek pénzt... A kaposvári gyivibe vittek be egyszer egy olyan fiatal nőt, akinek gyerekei is voltak már, de a szülei kicsapták a Balatonra, hogy űzze a mesterséget. Szerencsétlen még a stricijét is becsapta, mert amikor „maszekolt”, a legközelebbi postán föladta a szolgáltatása ellenértékét, hogy a kisgyereke kikerülhessen az állami gondozásból. Bcrjú árán bukott tisztesség Nem így az a 14 éves somogyi fiú, aki vélhetően egyszer tévelyedett csak el, de annak emlékét örökre őrizni fogja. Szülője nevelt egy kis borjút. Mikor féléves lett úgy döntött, jó pénzért eladja a vásárban. A nyolcadikos perna- hajder gyereke azonban megleste, hogy apja hova rejtette a borjú árát és szépen „pofon vágta”. Leutazott vele Fonyódra, ahol megismerkedett két strichelő csepeli hölggyel, akik természetesen hamis személyigazolvánnyal űzték a mesterségüket. Á zamárdi Paprikacsárdában aztán annak rendje módja szerint berúgatták a gyereket, majd felajánlották neki, hogy beavatják. Úgy beavatták, hogy a borjú ára pillanatok alatt elillant. Az apja az ideiglenes szálláson vehette át felnőtté érett fiát, akinek azon nyomban lekevert egy atyai pofont a borjú áráért, ami jelentős bevétele lett volna a szegény parasztembernek. A gyerek megérthette mit tett, s feltámadt benne a tisztesség. Azt mondta az apjának: ha elvégzem a nyolcadikat nem tanulok tovább, de a borjú árát megkeresem. Várnai Ágnes
