Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-29 / 279. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. November 29., Szerda MII Pusztából a semmibe Tovább nő Baté komfortja SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÓ. A sürgősségi betegellátó megépítéséhez Kadarkút önkormányzata ingyen ad üres telket a falu központjában. A 2800 lelkes nagyközségnek régi vágya teljesülhet ezzel, és a közvetlen körzetében hatezren élvezhetik a betegellátó előnyét. Verkman József polgármester bízik abban, hogy jövőre megkezdődhet a több tízmillió forintos beruházás. (Is) A* KERESZTSÉGRŐL. Balás Béla kaposvári megyés püspök Somogysárdon találkozott tegnap este a katekumenátusban résztvevőkkel. A főpásztor a ke- resztségről és a szentségek felvételének a jelentőségéről értekezett. (Is) TEMPLOMI TETŐCSERE. Fél millió forinttal támogatta a kiskorpáéi önkormányzat a református templom tetőszerkezetének a cseréjét. A védett műemlék épület tetőzetének a felújítása csaknem hétmillió forintba került. A református egyház és a helybeli hívek adományaikkal gyarapították a Nemzed Kulturális Örökség Minisztériumától nyert összeget. (Is) JÁRDÁT ÉPÍTETTEK. Befeje ződtek a járdaépítés munkálatai Csombárdon, a Szent János-szo- bor és a gáztelep közti útszakaszon. A háromszázötven méter hosszú járdát a helyi önkormányzat építtette 830 millió forintos beruházással, (tz) VIDEÓT LOPOTT. Számítógé pet és videomagnót lopott az az ismeretlen tettes, aki lefeszítette a lakatot a toponári általános iskola egyik ajtajáról, s úgy hatolt be. A váratlan látogató - akit megpróbál elcsípni a rendőrség - csaknem félmillió forintos kárt okozott az intézménynek. (Is) MEGSZŰNT A VESZÉLY. Töb ben kifogásolták, hogy a kiskorpáéi VáSútí átjáró veszélyes, mert nem helyezték vissza a korlátot. A MÁV az átjárónál a vízelvezetésről is gondoskodott, ezért hiányzott átmenetileg a korlát, amit már vissza is helyeztek, így megszűnt a veszély. (Is) Agóniáját senki nem figyelte. Hiába próbált megmaradni. Sok más kistelepüléshez hasonlóan tönkrement a 30-40 éve még virágzó mezőgazdasági mintatelep. Utolsó lakója alig két éve költözött el a szomszédos Inámpusztára. Cserepespuszta Gölle, Inámpuszta, majd Cserepespuszta követik egymást, ahogy haladunk a még ma is szinte kifogástalan minőségű aszfaltúton. A közigazgatási központtól távolabb egyre kevesebben laknak, és egyre lepusztultabb környezet. A végcél már nincs is a térképen. Az elhagyott házakat gaz nőtte be. Kísértetfalu. Csak a víztorony áll sértetlenül, egy olyan korszak emlékműveként, amikor még luxusnak számított a vezetékes víz. A többi épület vagy nyomtalanul eltűnt, vagy tető, közfalak s vakolat nélkül dacol az elemekkel.- Virágzó település volt itt az 50-es években, az akkori viszonyokhoz képest kultúrált lakáskörülményekkel - mutatott egykor nép- számlálást végző kísérőnk a szétrabolt telep házfalaira. - A környéken először itt építettek fürdőszobás lakásokat. Bevezették a villanyt, és a húsz család lakóháza mellett megépítették az idénymunkások szállását, az irodákat és a boltot is. Ezeknek ma már csak a falai láthatók. Ha valaki utat tör a sűrű növényzettel benőtt „dzsungelben”, eljut az egykori magtárépületig. Ennek a tetőgerendáit csak azért nem vitték el még a területen portyázó „dinnyésladás” gyűjtögetők, mert ezeket erős csavarokkal rögzítették. Másutt már a kifosztott téglaépületek is roskadoznak, hiszen az ajtók ablakok keretein kívül a közfalaknak is lába kélt. Lassan csak a tégla marad a zsákmá- nyolók martalékául. A jelek szerint azonban az sem sokáig, hiszen kísérőnk szerint az utóbbi években két egykori gépműhely és három istállóépület is eltűnt a föld színéről.- Néha állítólag kivonul egy kutyás őr, hogy elűzze a gyűjtögetőket, de ez sem nagyon riasztja e a tolvajokat. Végtelenül szomorú, hogy a bozótból kimagasló néhány fe nyőn kívül szinte már semmi nem emlékeztet arra, hogy itt valaha virágokkal teli, gondozott park volt, és rendezett pc ták álltak. A telepet átszelő bekötőút máig kifog tálán állapotú, csak az Attala felé vezető két kik méteres rész járhatatlan. Mintha ez a kis útszak is jelezné: Cserepespuszta halálra ítéltetett. A település lakói a nyolcvanas években kezd elhagyni a telepet. Utolsó lakosa, Martinka Gyű három éve költözött át a szomszédos Inámpusztára. Egy diákköri motorbaleset követ keztében tolószékbe kényszerült, de ma is gyaf átjár még a romos épületek közé. 1957-ben szü tett, éppen a puszta életre hívásával egy időben- A gazdaságé volt a telep, és gyermekkororr ban gyorsan fejlődött; hatalmas kukorica- és bú Baté Martinka Gyula gyakran fölkeresi az egykor virágzó pusztát földeket műveltek; szarvasmarhákat és lovakat tartottak, s oda jártak ki dolgozni a környékbeliek is. Pár éve még száznál több állandó lakosa volt; a távolabbról érkező idénymunkásokkal együtt egészen nagy közönségnek szervezhettem kulturális programokat, ünnepségeket. A 70-es évek elején aztán az összevonásokkal megkezdődött a bom- lasztás. A puszta önállóságát megszüntették, s egyre többen mentek máshová munkát keresni. A puszta utolsó lakosa úgy emlékszik, hogy a 80-as években egy oda telepített varroda még kínált némi esélyt a túlélésre. Az utóbbi évtized tulajdonosváltásaival azonban egyre reménytelenebbé vált a helyzet. - Nyerészkedők martaléka lett a régi otthonom. Állami pénzeket tehetett fölvenni az ilyen telepek megvásárlására, így az utóbbi években számtalan tulajdonosa volt, ám „gazdája” nem akadt. Nehéz tenne most utánakeresgélni a kusza tulajdonviszonyoknak, de a puszta megmentése szempontjából, azt hiszem, már nem is érdemes. Á 90-es évek közepére mindössze hat család maradt ott; aztán megszűnt a buszjárat, s így már senki nem látta biztosítva a sorsát.- Utoljára én jöttem el onnan az édesanyámmal, mert már nem tudtuk önerőből megjavítani, ha valami elromlott. Meg aztán nem is éreztük magunkat biztonságban. Pedig húsz évig éltem ott mozgássérültként, még feljárót is építettünk... Mára mindent széthordták, de ha ott járok, még úgy lá- tom, mintha minden a régi volna... takács zqltáh A Cserepespusztám vezető utat egy hete még tábla jelezte az inámpusztai elágazóban. Mára már az sincs ott, valaki leszerelte. Ezzel az egykor virágzó telep végleg eltűnt Somogy megye térképéről. Családok fája Kaposszerdahelyen A polgármester és a testületi tagok is ásót, gereblyét ragadtak Kaposszerdahelyen. A lakótelepen kialakított millenniumi parkban száz család ültetett el egy-egy fát, bokrot. Platánok, hársak, különböző cserjék kaptak helyet a ligetben; szabadidőparkot létesítenek. Mester József képviselő-testületi tag, a Kaposszerdahelyért egyesület elnöke elmondta: a parkosításra százharmincötezer forintot nyertek a Családok fája programban, s a teraszos területeken küzdőteret alakítottak ki. Játszótér, homokozó teszi majd teljessé a pihenőparkot, s kényelmes padokat is elhelyeznek. Az önkormányzat és az egyesület valamennyi korosztályra gondolt, és a szabadidőcentrum meghatározó része tesz egy szoborpark. Göbölös Attila helybeli kézműves fölajánlotta, hogy díjtalanul elkészíti Szent István mellszobrát, l. s. Nem idegen a régiós gondolkodás a batéiaknak, hiszen a gázprogramjukat is hét település összefogásával valósították meg. Tavaly a lakosság fele állt a fejlesztés mellé, s azóta is mind többen kérik a rácsatlakozást. A körjegyzőségi hivatalt és az orvosi rendelőt a tartályos gázról állították át az olcsóbb vezetékesre. A művelődési háznak egyelőre csak a nagytermét fűtik ily módon, a többi helyiséget jövőre kapcsolják rá a rendszerre. Szeptemberre elkészült az iskola és az óvoda fűtéskorszerűsítése, az utóbbit a CÉDA-pályázaton nyert egymillió forint segítette. Az óvoda konyhája a gazdaságosság jó példája, az elmúlt három hónapban ugyanis kevesebbe került a főzés: a gyermekintézményben naponta 80 adag ebédet készítenek. A batéi lakosok számára könnyebbség, hogy az építés során valamennyi portához eljuttatták a gázvezetéket, s erre tetszés szerint bármikor ráköthetnek. Ebben az évben már 155 ezer forint a hozzájárulás összege. A teljes infrastruktúrához csak a csatornahálózat kiépítése hiányzik - mondta Zsalakó Ernő polgármester. Ebben is szükség tesz a régiós ösz- szefogásra. Most tájékozódnak a tehetőségekről: tíznél több baranyai és tolna település szervez ugyanis közös fejlesztést, s ehhez uniós forrásokra számítanak. I. É. Az ízületek doktora Csodák nincsenek, de azért két hét alatt is jelentős változást lehet elérni a nehezen, nyögve mozduló, beteg csontokkal, ízületekkel szenvedő betegeknél. Az orvosnak fájó tapasztalata, hogy egyre több a fiatal mozgásszervi beteg. Igal Dr. Lukácsy Gyula reuma- tológus főorvos pedig nem véletlenül aggódik. O maga tavasszal túllépett a 70. évén, mégis frissen, fiatalosan mozog, miközben nyugdíjas-munkahelyén, az igali rehabilitációs központban naponta szembesül a fiatalokat is kínzó mozgásszervi betegségekkel. Meséli: a 60-as évek elején évente legföljebb két isiászos beteggel találkozott, ma pedig naponta keresik föl ilyen panaszokkal. Meg is jegyezte: milyen pazarlás, hogy az ember mindössze a felét használja ki a 120 éves életkorból. Bízik a kutatásokban, melyek a géntérkép elkészítésével sokat tehernek majd az étet meghosszabbításáért. Addig azonban igyekszik gyógyítani a köszvényt, a jólét betegségét; harcol a néma kórral, a csontritkulással; s fizioterápiás kezelésekkel segíti a nehezen mozduló végtagokat, hogy újra működjenek. Rendületlenül hisz abban, hogy intelmei értő fülekre találnak a helyes táplálkozásról, a mozgásról és az egészséges életmódról.- Nem véletlen, hogy a következő évet nemzetközileg a csont és az ízület évének tették. Ez is mutatja: nemcsak nálunk okoz gonLukácsy Gyula 1930-ban született Nagykanizsán. 1956- ban szerzett diplomát a Pécsen. Lentiből 1966-ban került Marcaliba járási főorvosként, tíz évvel később Kaposvárra reumatológus szakföorvosnak. s Itt dolgozott 1995-ös nyugdíjazásáig. Nevéhez fűződik a kaposvári nappali kórház megszervezése, a rehabilitációs osztály elindítása. dot a mozgásszervi betegség, amely aktív korúakat tehet hosz- szú időre munkaképtelenné. Szerencsére segítségünkre van az elektromosság, ami a kezelések során jótékonyan hat az izmokra. Dr. Lukácsy Gyula ma már nem bánja, hogy eltérítették az elektro- mémöki pályáról, hiszen annak vívmányát orvosként jól hasznosítja. Persze az évtizedekkel korábbi szakvizsga idején még csak sejteni sem tehetett, hogy az orvostudomány ilyen erősen összekapcsolódik a fizikával. Ma csak egy a baj - mondja -, hogy az egészségügy nem tudja anyagilag követni a technika gyors fejlődését. Hosszú az út addig, míg az orvos által szükségesnek ítélt eszközöket a gyógyítás szolgálatába állíthatják. IZMÉNYI ÉVA CIB Vállalkozói Program TESTRESZABOTT SZOLGÁLTATÁSOK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA Számlavezetés és betételhelyezés Elektronikus szolgáltatások (terminál, mobilbank, bankkártyák) CIB Üzleti Hitelrendszer és Kisvállalkozói Ingatlanfedezetes hitel Külkereskedelmi ügyletek Lízing Értékpapírügyietek Válassza Ön is vállalkozása számára a CIB Bankot, mely több mint 10 000 vállalat bizalmát élvezi. Ha tudni akarja, hogy miért, forduljon bizalommal fiókhálózatunk szakembereihez. 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u. 2. Telefon: (82) 529-090 7570 Barcs, Pólus Ring Bevásárlóközpont, Erkel Ferenc u. 1. Telefon: (82) 565-940 BANK cib^ 0640242242 www.cib.hu
