Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-04 / 258. szám

Somogyi Hírlap 2000. November 4„ Szombat Hétvége 11. OLDAL Helytörténet: csepp a tengerben Sokan úgy vélik, hogy kiveszik a hazasze­retet, a nemzettudat az emberekből, hi­szen a piacosodás, a megélhetés, a karrier­építés foglalkoztatja a társadalmat - mond­ta Gálné Jáger Márta levéltáros, a megyei honismeretei egyesület alelnöke. - Szeren­csére számos ellenpéldával is találkozunk. Legutóbb Mesztegnyőn rendeztük meg az V. országos diákkonferenciát, ahol hatvan középiskolás fiatal tartott előadást. Örül­tem és meghatódtam, hiszen ezek az ifjak már most hivatástudattal és kellő szakmai­sággal beszéltek honismereti témákról. Kö­zülük nem egy néprajzos, közgazdász, ta­nár és történész lesz.- A Honismereti Szövetség elnökségi tag­jaként hogyan látja: az országos átlaghoz képest milyen helyen van a somogyi honis­mereti mozgalom?- Az élmezőnyben, de nem azért, mert másutt kevés a szakember, hanem azért, mert Somogybán egy hosszú folyamat eredményeként beért a gyümölcs. Gál Jó­zsef, Király Lajos, Rádics Márta, Marek Já­nos tanítványai, utódai is dolgoznak. Ha a fiatal kedvet kap a múlt kutatásához, nya­kába veszi a falut vagy a várost, beül a le­véltárba és a könyv­tárba.- Mit gondol: öt­ven év múlva mit mondanak a helytör­ténészek az ezredfor­dulóról?- Azt, hogy a hon­ismerettel „jót tett” ez a kor, hiszen az önkormányzatok magukénak érezték a települést, áldoz­tak a kutatómunká­ra, és több volt tá­mogatási lehetőség, mint korábban.- A rendszerváltozás előtt is elismerték a honismereti munkát és jutalmazták azokat a tanárokat, akik kutatták a település múlt­ját, feltárták a népszokásokat, gyűjtötték a még föllelhető tárgyakat.- Az 50-es évek falukutatási mozgalma központi intenciók alapján szerveződött, és szinte kizárólag pedagógusok vettek benne részt. A monográfiákat általában az oktatási osztályok adták ki. Változó színvonalúak voltak ezek a munkák, és nem is mindig for- rásértékűek. Sok területen kutattak, s jó, hogy ezt tették, mert nem biztos, hogy a mai helytörténészek most összegyűjthetnék az akkor „összegereblyézett” anyagot. A hetvenes évek elejétől föllendült a helytörté­netírás, és színvonalas kötetek születtek. Egyebek között feldolgozták Csokonyavisonta, Nagybajom, Fonyód, Sió­fok, Balatonboglár és Lelle történetét. Ebben hivatásos és amatőr kutatók vettek részt monografikus igénnyel, de sok helyen nem elégedtek meg a feltárt eredménnyel. Befeje­zetlen krónikák is születtek, például Nemesvidon. A 90-es években az önkor­mányzatok keresték az identitásukat. Még a legkisebb települések is bizonyítani akarták önállóságukat, életképességüket. Föllendült a helytörténetírás, és míg korábban egy tu­Gálné Jáger Márta 1951-ben született Mesztegnyün. A marcali gimnáziumban érettségi­zett, majd a pécsi tanárképző magyar-történelem szakán szerzett tanári diplomát 1973-ban. A szege­di Jézsef Attila Tudományegyetemen 1977-ben vég­zett történelem szakon. Kollégiumi nevelőtanárként kezdte, volt történész-muzeológus, 1980-90 között a megyei művelődési osztály munkatársa. Tíz éve dolgozik a levéltárban. A megyei honismereti egye­sület alelnöke, az országos szövetség elnökségi tagja. 1983-ban Honismereti Munkáért emlékplaket­tet, 1996-ban Honismereti Emlékérmet kapott. catnyi pályázat érke­zett a kiírásunkra, ad­dig 1996-ban ötven (!) pályamunka született. Azt szerettük volna, ha mindenütt elindul a kutatómunka; ott is, ahol nem volt hagyo­mánya. Ahol volt, ott tovább gazdagodott. Balatonszentgyörgy ké­pes krónikája már korábban megjelent, most a település középkori történetét kutat­ja László István, a hetven év feletti történe­lemtanár, s valószínűleg megfejti a talányt: hol terült el a régi falu.- Érdeklődés és megszállottság együtt nyom a latban...- Sokan azt mondják: ez az életelemük. A jó tanárok valamilyen mó­don mindig közvetítik a szü­lőföldhöz való kötődést. Ma­guk is példát mutatnak, mint Koüay Péter Szőlősgyörökben, aki az iro­dalmi színpadi munkába is becsempészte a honismere­tet, pedig a pedagógust nem azért díjazzák, hogy a történelemórán a helytörténetre is időt fordít. Általában azok a települések vannak szerencsés helyzet­ben, ahol megvannak a história domusok. Ezeket a papok, kellő aprólékossággal és fe­lelősséggel, s így akár a prédikációikban is visszatérhetnek némelyik eseményre. A helytörténész, a krónikaíró a település élő lelkiismerete. Az általuk gyűjtött és feldolgo­zott anyagot nem tudja pótolni a levéltár.- Főiskolások, egyetemisták gyakran ír­nak helytörténeti témájú szakdolgozatot?- A honismeret, a községmonográfia nép­szerű a hallgatók körében. Lehet, hogy azért, mert úgy gondolják: fél év alatt feldol­gozhatják a település múltját. 40-50 olda­lon, sűrítve valóban megírhatják, de nem le­het a végére érni. Ezért jobb, ha a egy-egy fejezetet tárnak föl a település életéből, pél­dául az iskola vagy az óvoda történetét. Szép munka született a kaposvári Bartók is­kola történetéről is. A budapesti Kiss Tamás­nak pedig Nágocs története lett a diploma- munkája. Tízévi kutatómunkával tárta fel a község múltját 1945-ig. A középiskolai tanár itt gyerekeskedett, és visszahúzta a szíve.- Mekkora hangsúlyt kap a politika ezek­ben a monográfiákban?- Egy település eseményei részei az or­szágos köztörténetnek. Úgy is mondhat­Díjazott pályamunkák Somogybán több százan foglalkoznak helytörténettel, honismerettel. Az utóbbi öt évben 13 díjazott pályamű szü­letett, ezek könyvben is megjelentek. Az egyesület 2001- es millenniumi pályázatára huszonötén neveztek be. nám: cseppek a tengerben, s ezért rendkívül fontosak, hiszen a gyerek, a felnőtt ezen a szűrőn át érthet meg történelmi folyamato­kat. A szakmai segítségért hozzánk fordu­lóknak konzultációs lehetőséget ajánlunk, és mindig felhívjuk a figyelmüket: minde­nek feletti a történelmi hűség, ezért apoliti- kusak ezek a művek. A krónikás ne minősít­sen, ne ítélkezzen, hanem írja le, hogy mi történt. Az olvasó majd minősíti az esemé­nyeket, akár 30-40 év távlatából is. LÖRINCZ SÁNDOR __________Könyvespolc__________ R óma első embere Colleen McCullough a „Tövisma- darak”-kal vált világhírűvé. Eb­ben nyilván közrejátszott a nagy­sikerű tv-sorozat is. Ám a szerző az utóbbi évtizedekben egyre jobban beleásta magát Róma tör­ténetébe is. Egyre-másra jelen­nek meg ilyen témájú történelmi regényei, ezek közül az elsőt, a „Róma első emberét” az Európa Kiadó most nagyon szép formá­tumban újra kiadta. A Róma első embere történel­mi regény, de jóval több annál. Az író minden sorából árad a ma- gabiztossájg. Nem, nem a nagy­képűség! Evek kutatómunkájával eljutott odáig, hogy szinte min­dent tud az ókori Róma történe­téről. És az már művészet, aho­gyan mindezt elénk varázsolja. A tér és az idő eltűnik; szinte együtt élünk, együtt lélegzünk a kötet szereplőivel. Ilyen szuggesztív megjelenítésre csak a legna­gyobb alkotók képesek. A „Róma első embere” Marius (i. e. 156-86) és Sulla (i. e. 138-78) korát idézi föl. Nem egész életpályájukat követi nyo­mon, csak mint­egy tíz év (i. e. 110-100) forron­gó történetét. Mariusét és Sulláét, ahogy barátból és har­costársból lassan halálos ellenség­gé válnak. Ez a tíz év Róma tör­ténelmének is egyik meghatá­rozó időszaka volt. Az író sokat merített Plutarkhosz hí­res Párhuzamos életrajzok-jából. Plutarkhosz szerint Marius már­ványszobra „jól mutatja durva és keserű jellemét, mert a hagyo­mány szerint ilyen volt”. Ez a márványszobor azonban nem­csak Plutarkhosznál él. Colleen McCullough regényében is lelép talapzatáról. Szinte előttünk áll a szenvedélyesen vitázó Marius, ahogy a szenátus elpuhult tagjait ostorozza, földet követelve légiói­nak, s azokon a területeken, ahol Rómát a legnagyobb veszély fe­nyegeti. Ám az „összeírt atyák” patrícius gőggel ragaszkodnak jo­gaikhoz, s a szenátus vezetői Mariust - sikerei ellenére - felka­paszkodott bugrisnak tartják. Az író egyik legnagyobb érde­me, hogy ez a tíz év a sűrített tör­ténelmi események mellett Marius és Sulla összetett szemé­lyiségét is a maga teljességében állítja elénk. Kétségtelen, hogy Gaius Marius az ókori Róma egyik leg­színesebb egyénisége volt. Hét­szeri (!) konzulsága páratlan ad­dig az „örök város” történetében, és a hadi sikerei is. Először Jugurtha numid királyi leverése, majd a germán kimberek megál­lítása Észak-Itáliában. A germán törzsek, a barbárok - Róma leen­dő sírásói. Tömegüknél most csak szervezetlenségük na­gyobb, Róma szerencséjére. Mindez azonban nem kisebbíti Marius hadvezért érdemeit. Tör­ténelmi freskókra kívánkozó jele­netekben hömpölyögnek el előt­tünk a félig állatbőrökbe, félig páncélba burkolózó germánok. S velük szemben ott állnak a légi­ók. És Sulla? Kezdetben (látszó­lag) Marius lelkes híve és alvezé- re. Marius feltétel nélkül megbí­zik benne, mert nem tudja: „Sulla természeténél fogva harag­tartó és bosszúálló volt, de szigo­rúságát aláren­delte indulatai­nak.” Gyerekko­rától vonzotta a vér, a kegyetlen­ség látványa... S később, ha érde­ke úgy kívánta, gondolkodás nélkül ölt... Mi minden van még a re­gényben! A ró­mai hétközna­pok színes, ele­ven kavalkádja a Suburában, az „örök város” sze­génynegyedé­ben. A szenátus­ban a hatalmi harcok, a vetélytár- sak kölcsönös pocskondiázása, a barátok levelezésének gazdag tárháza. A líraian megformált nő­alakok közül is kiemelkedik Julia, Marius felesége. Feltétlenül beszélni kell a szerző gazdag jegyzetapparátusáról. (Minden, ókorral foglalkozó számára meg­kerülhetetlen!) És a saját kezűleg készített, rendkívül kifejező arc­képekről. A regénybeli tíz év Róma és Marius fénykora. Az arisztokrá­cia ellentámadása azonban már jelzi a nagy hadvezér háttérbe szorítását. Ám a neve századok múltán is fogalom Róma történe­tében. „Rettentő az oroszlán od- va, ha elhagyatott is...” DR. SIPOS CSABA Bethlen-díj a díszpolgárnak Csurgó-Budapest Bethlen Gábor Díjjal tüntet­te ki a Bethlen Gábor Ala­pítvány Szöllősi Árpádot és Kovács Andort, Csurgó díszpolgárait. Az elismeré­seket tegnap délután adták át Budapesten. Szöllősi Árpád és a most 80 éves Kovács Andor elsősorban az Eu­rópai Magyar Protestáns Sza­badegyetem létrehozásával ér­demelte ki a rangos elismerést. Az elmúlt évtizedekben felvált­va vezették a nyugati magyar emigráció fontos szellemi mű­helyét. Többek között erről is szólt a kitüntetetteket méltató beszédé­ben Szászfalvi László országgyű­lési képviselő (MDF), Csurgó polgármestere. Kovács Andor, aki Csurgón született és élt az 1956-os forradalom leveréséig, majd emigrációba kényszerült, ma Bázelben lakik. Innen segí­tette a hazai és a határainkon tú­li magyar iskolákat, karolta fel a tehetséges fiatalokat, és támo­gatott kutatásokat. Részese volt az elmúlt évtizedekben az emig­ráció magyar nyelvű könyvki­adásának. Munkája nyomán jelenhettek meg többek között Bibó István írásai, készülhettek politikatudo­mányi és szépirodalmi kötetek. Kovács Andor, amikor a közel­múltban születésnapját ünnepel­te, azt kérte az őt köszöntőktől, hogy ne vigyenek neki ajándé­kot, hanem amit arra költöttek volna azt jótékony célra ajánlják fel. így kaphatott ezen az őszön több kárpátaljai iskola segítséget a tanév megkezdéséhez. Kovács Andor több könyvében is foglal­kozott az 1956-os forradalom so­mogyi krónikájával, megírta a dél-somogyi ágsorsok történetét, s tanulmányt készített a nyugati magyarságról is. __________iu A Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Fó'iskolai Kar Kaposvári Képzési Központja (Kaposvár, Szent Imre u. 14/b.) 2000. november 7-én, kedden 9.30 órától 15 óráig nyílt napot rendez Várunk minden fiatalt, aki érdeklődik az egészségügy iránt, s hivatásul a VÉDŐNŐ, DIPLOMÁS ÁPOLÓ vagy az ORVOSDIAGNOSZTTKAI LABORATÓRIUMI ANALITIKUS pályát választja. Igazgatóság (25666) Omnűtét mikro-csontfűrésszel Keszthely Nagy érdeklődéssel és elismeréssel fogadták a keszthelyi plasztikai se­bészkongresszus résztvevői azt az előadást, melyben dr. Seffer István plasztikai sebész főorvos számolt be az Európában általa bevezetett, számítógépes mikro-csont- fürésszel végzett orrműtétjéről. A nemzetközi részvétellel meg­tartott eszmecserén dr. Seffer Ist­ván, a kaposvári Seffer-Renner magánklinika vezetője ismertette azt a különleges műtétet is, mely­nek során a soproni kórházban helybeli és szombathelyi kollégái­nak asszisztálásával, egy műtét alatt operált nővé egy férfit. Ugyancsak Keszthelyen tartott si­keres előadást az endoszkópos plasztikai sebészetről dr. Ferenczy József kaposvári plasztikai sebész főorvos. Dr. Seffer István részt vett to­vábbá az MTA szervezésében, a Magyar Lézersebész Társaság 5. nemzeti kongresszusán Budapes­Dr. Setter István plasztikai sebész ten, ahol e témában két előadást is tartott. A lézersebészetben ki­fejtett eredményes tevékenységé­ért itt vehette át a Magyar Lézer­sebész Társaság kitüntetését, egy díszoklevelet. várnai ^ A DEBRECENI EGYETEM ATC ^ BALATON AKADÉMIA INTÉZETE-Balatonboglár­felvételt hirdet első diplomát adó MG. SZAKIGAZGATÁSI- SZERVEZŐ MÉRNÖKI szakra, valamint másoddiplomát adó HUMÁNMENEDZSER, KERESKEDELMI ÉS MARKETING MENEDZSER és EURÓPA TANULMÁNYOK szakirányokra, 2001 februárjában kezdődő keresztféléves, költségtérítéses, levelező oktatásra. Érdeklődni lehet és írásban bővebb információkat nyújt Bardócz Laura • irodavezető, programmenedzser, j Balatonboglár, Parti sétány 10. I V Tel./fax: 85/352-222 J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom