Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-25 / 276. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. november 26. A VENDÉGLŐSÖK LEVESZIK AZ ÉTLAPRÓL ■ A HENTESEK SZERINT MÁR A KUTYÁNAK SEM KELL Mondja, marha, mért oly bús? ■■ W 1 ' Él .................... #■-■■■ - ■ • A magyar marhával egyelőre nincs baj, de az emberek már riadoznak. Bár nem találkoznak nap mint nap a német, olasz vagy francia címlapokkal, de a híreket hallják, s a többség úgy véli, jobb félni. Pedig régen nem lehetett ilyen könnyen velős csonthoz jutni... Kergemarhakór-esetek Európában (1988-2000) Nagy-Britannia Írország Portugália Svájc Franciaország Belgium Hollandia Németország Dánia Olaszország zwirn: : 538 458 Franciaországban már a T- Bone steaket is betiltották, a német sajtó is riadót fújt a kergemarhakór (BSE) miatt, Olaszországban pedig már pánikot emlegetnek. Magyarországon eddig egyetlen esetet sem regisztráltak, mégis sokan megijedtek. A hipermarketekben leárazott marhahúst látni és rengeteg velős csontot, viszont egyre több vendéglős kénytelen levenni az étlapról, mert a vendég úgyse kéri. A disznóhússal és főleg a szárnyasokkal foglalkozó cégek viszont újabb rendeléseket kaptak. Bár többször igyekeztek megnyugtatni az embereket az orvosok, Magyarországon is félnek a megkergült marháktól. Igaz, egyelőre nincs pánik az üzletekben, a kereskedők se panaszkodnak nyilvánosan, sőt reklámra se költenek, hogy megnyugtassák a megriadt vásárlókat. Ám ha nem is olyan drasztikus mértékben, mint a nyugateurópai országokban, de fokozatosan csökken a marhahúsfogyasztás.- A hentesek panaszkodnak, hogy a kutyának se kell, az éttermek is sorra veszik le az étlapjukról a marhahúsból készült ételeket, ennek következtében talán a felére is visszaesett a marhahúsértékesítésünk - meséli a Jáner-hús Húskereskedelmi Bt. egyik munkatársa. - Az emberek inkább sertéshúst és baromfit vesznek. Ha nem is mindenhol ilyen mértékben, de másutt is érzékelik, hogy a lakosság egy része a kergemar- hakórról begyűrűzött hírek hatására nem mer marhahúst fogyasztani. Bár hazánkban nem létezik ilyen betegségben szenvedő állat, a mostani jelenséggel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a tiszai ciánszennyezés következményeként az év elején harmadával csökkent idehaza a halfogyasztás, mert honfitársaink a balatoni és dunai halakat is kevésbé vásárolták.- Vendégeink zöme nyugat-európai, s míg korábban sokan rendeltek például beefsteaket, mostanság inkább szárnyast, halat, vagy bárányt kémek - osztja meg tapasztalatait Hegedűs Péter, a Fortuna étterem vezetője. Puskás Miklós, az állatfelvásárlással és vágóhidaknak történő értékesítéssel foglalkozó P+P Depó Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy az utóbbi időkben 10-15 százalékkal csökkent a vágóhidak szarvasmarhaigénye. A kevesebb vágás miatt az élőmarha kilójának ára öt forinttal csökkent. Akad olyan hazai vágóhíd, amelynél az olasz partner lemondta a marhahúsrendelést.- Itt nem észleljük azt a jelenséget, mint Olaszországban, ahol két hét alatt 50 százalékkal csökkent a marhahúsfogyasztás - állapítja meg Xavier Nicol*, az Auchan Magyarország Kft. beszerzési igazgatója. - Egyelőre enyhe csökkenést tapasztalunk a marhahús keresletében, helyette más húsipari termékek iránt nőtt meg az érdeklődés. Nagyon meghatározott és világos a beszerzési politikánk: kizárólag magyar termelőktől vásárolunk, közülük is olyanoktól, akik rendelkeznek a szükséges egészségügyi hatósági engedélyekkel, s nyugat-európai exportra is szállítanak, vagyis az ottani követelményeknek is megfelelnek. A termékeket magunk is folyamatosan ellenőrizzük. Léteznek olyan vélemények is, hogy a mostanság elszaporodott házi disznóvágásoknak vagy más hústermékek akciós árainak tulajdonítható a marhahúsfogyasztás csökkenése, s bár elképzelhető, hogy valamilyen mértékben ezek a tényezők is befolyásolják a vásárlókat, tényként vehetjük, hogy a - sokak szerint a sajtó által túlzottan felfújt - kergemarhakór az igazi oka a jelenlegi helyzetnek. KTL Az állatorvosi jelentések szerint itthon még nem fordult elő a kerge marha kór. Természetesen az állatokat állandóan figyelik. Dr. Majtényi Katalin, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezető főorvosa szerint a kerge marha kór emberi variánsa főként fiatalokat támad meg, a Creutzfeldt-Jakob viszont a 40-60 évesekre a legveszélyesebb. A kór első tünete a szellemi tevékenység és a magatartás megváltozása, melyet követ a gyors, napról napra erősödő elbutulás. A beteg három-öt hónap alatt meghal. Majtényi doktornő felhívja a figyelmet arra, hogy nem is annyira az állat húsának, izomszöveteinek fogyasztása, hanem az agy, a gerincvelő és a nyirokszervek szervezetbe jutása veszélyes. Más állatoknál is előfordul a kerge marha kórhoz hasonló betegség, többek között a juhoknál és a kecskéknél régóta megfigyelték a suriókort. hátgerincvelő és idegek csontveli csont Hogyan kerülhetjük el a fertőzést? TEJ Jelenleg biztosnak mondható. A kórokozóval fertőzött marhákból származó tejjel táplált állatok nem betegedtek meg. ZSELATIN A joghurtban, gyógyszerekben és számos előregyártóit édességben megtalálható a csontokból és egyéb vágóhídi hulladékból nyert zselatin. Sokáig úgy gondolták, hogy ezek biztonságosak, de néhány kutató újabban tagadja ezt. Az élelmiszerekben és egyéb készítményekben található zselatin 90 százalékát sertésekből vonják ki. GYÓGYSZEREK A gyógyszerporokat tartalmazó kapszulák kizárólag marhazse- latinből készüjnek, amelyet azonban nem brit vagy portugál alapanyagból állítanak elő. Néhány további gyógyszer, például a Glukagon-hormon, és ritkább esetben az inzulin közvetlenül szarvasmarhák szerveiből kerül kivonásra, ezek előállítása azonban nagyon szigorú előírások szerint történik. KOZMETIKAI CIKKEK A ráncosodást gátló krémek tartalmazhatnak szarvasmarhából származó alapanyagokat, például kötőszövetirost-kollagént vagy placentát. A Creuzfeldt- Jakob szindróma kórokozója általi fertőzés lehetősége bőrön keresztül szinte kizárt. Aki azonban egészen biztosra akar menni, jobban teszi, ha növényi alapú termékeket használ. PANIK NYUGAT-EUROPABAN Jacques Chirac francia államelnök 1996-ban még médiaörületnek nevezte a kergemarhakór körül kialakult közrémületet, de ma már ő is kétség- beesetten igyekszik beszédeiben nyugtatni a lakosságot. Mostanában Franciaországban hozták a legszigorúbb rendelkezéseket a kór megfékezésére. Lionel Jospin miniszter- elnök még a T-Bone steaket is betiltatta, mert a T alakú csontban található csontvelő különösen veszélyes. Németországba is átgyűrűzött a kergemarhakórtól való rettegés, a vágómarha ára egy hét alatt 20 százalékkal zuhant. Állítólag ott még az idén bevezetik a marhahús teljes körű vizsgálatát, és annak alapján történő jóváhagyását. 1995-ben még úgy gondolták, hogy ez a kór az emberre nem jelent veszélyt. Az első áldozat, a 18 éves Stephen Churchill halála után agyvelejének vizsgálata során megtalálták a jellegzetes szivacsos lyukakat. A Creuzfeldt-Jakob kór egy korábbi változatát már ismerték, amely szintén az agyat támadta meg, és lefolyása az Altzheimer- betegséghez hasonló volt. A különbség csak any- nyi, hogy a korábban ismert kór csak idősebbeket veszélyeztetett, míg a kergemarhakór ugyanúgy támadhat tizenéveseket, középkorúakat, mint időseket. Az eddig legfiatalabb áldozat, Zoe Jeffries, 14 éves korában, a múlt hónapban halt meg. A kergemarhakór szimptómái is eltérnek a régebben ismert Creuzfeldt-Jakob kórétól. A halálos betegség az érzékelőszervek zavaraival, depresszióval, szorongással kezdődik. Az első tünetek után néhány évvel a beteg menthetetlenül meghal. Az eddigi áldozatok többsége vakon és süketen, a hólyag és a belek szabályozására képtelen állapotban halt meg. A szakértők szerint még a nyolcvanas években fertőződhettek meg, mivel a lappangási idő 10-15, de akár 40 év is lehet. A betegség valódi pusztítása csak évtizedek múlva lesz felmérhető. Ebből az is következik, hogy 2000-ben nem feltétlenül a legbölcsebb dolog a marhahúsról lemondani, ugyanis a fertőzés veszélye az emberek számára ma sokkal kisebb, mint azelőtt volt. Egy német kutató szerint a „problémát már megettük”. 750 ezer látszólag egészséges marha kerülhetett be az emberi táplálkozási láncba. A halottak és fertőzöttek száma Nagy-Britanniában az idén 29 volt a tavalyi 14-gyel szemben. Legjobb esetben néhány száz betegséggel lecseng a kór pusztítása, de egyes vélekedések szerint csak a szigetországban a százezret is elérheti az áldozatok száma. Még nem tudják pontosan, hogy mennyi kórokozó szükséges egy ember megfertőzéséhez, de egy marháéhoz elegendő mindössze 0,1 gramm fertőzött szarvasmarha-agy velő. Ez a marha - ha addig le nem vágják - 4-5 év múlva elkezd botladozni, lefogy, és elveszti tájékozódóképességét. KIHAJTOTT BEHAJTOK A rendszerváltozás után alvilági körökben olasz mintára Magyarországon is divatba jött a behajtás, bevédés. Szervezett bűnözői csoportok behajtották a tartozásokat, majd megismerve a nagy pénzek hollétét, jól menő vállalkozókat bevédtek, azaz védelmi pénzeket szedtek. 1995-96 volt a fénykora a behajtásnak, de most már lefutott üzletág, állítják az ügyvédek, a rendőrök és az egykori behajtók is. Bodnár Zsolt alezredes, az ORFK maffiaellenes osztályának vezetője szerint a rendszerváltás idején a bíróságok olyan rosszul működtek, hogy képtelenek voltak érvényt szerezni a. tartozások visszafizetésének. A vadkapitalizmusban rengeteg olyan vállalkozás alakult, amely eleve szélhámosságra épült. Ezek vagy nem tudtak vagy nem akartak fizetni egymásnak. A polgári bíróságok évekig nem tudtak jogerős ítéleteket hozni, de ha mégis meghozták, azt jobbára nem lehetett érvényesíteni, mert nem volt egységes ingatlan-nyilvántartás, az adatvédelmi törvények miatt nem igazán lehetett az adóhatóságtól információkat beszerezni a vagyoni helyzetről. Hiába volt bírósági döntés, nehéz vagy szinte lehetetlen volt hozzáférni a megítélt kintlevőségekhez. Mivel a vállalkozók nem akartak éveket várni, bűnözőkhöz fordultak. Igaz, egyúttal lemondtak a nekik járó pénz egy részéről, fgy került kapcsolatba a szervezett bűnözés a vállalkozói szférával. A behajtó egyik módszere, hogy visszafordítja a követelést, és a következőt csinálja: „Leveszem az adósról a tartozást, nem adom oda a megbízónak, ellenben koholt indok alapján a megbízótól is lehúzok pénzt.” Ekkor a behajtók elkezdik mindkét oldalt terrorizálni. Kérdésünkre Bodnár alezredes elismerte, hogy a behajtások után következtek a bevédések: a behajtások során információkat szereztek, hogy kiket lehet bevédeni, hisz a behajtás olyan információkat játszott a kezükre, amit egyébként nem tudtak volna megszerezni. A behajtások fénykora 1995-96-ban volt. Ma már viszont jelentősen csökkent az ismert behajtások száma, vagyis ha a csúcsot száz egységnek vesszük, akkor ma 20-30 egységgel lehet számolni. A rendőrség határozottan lépett fel az utóbbi években, s az sem kedvezett a behajtóknak, hogy a cégek megerősödtek, sokan saját biztonsági szolgálatot szerveztek és kezdenek eltűnni a szerencsevadászok. A mul- tikkal szemben a behajtás egyébként sem működik. Kérdésünkre nem cáfolta az alezredes, hogy az elmúlt években keresztapáknak kikiáltottak közül többen meghaltak, eltűntek vagy börtönben vannak. Igaz, olyanokról is van a rendőrségnek információja, akiket soha nem tudtak lebuktatni, sőt van olyan is, aki évekig irányított behajtó csoportokat, de kiléte, személye soha nem vált ismertté. Megtudtuk, a csoportokat irányítók néha csupán azért vállalnak be ügyeket, hogy a „katonáikat” fizessék, ellenkező esetben azok önállósulnak. Azt az állítást sem cáfolta az ezredes, mely szerint az elmúlt években aktív rendőrök is vállaltak behajtást, ellenük büntetőeljárások indultak. Az sem ritka, hogy a rendőrség jelen van a behajtásnál, amikor a pénz átadása, átvétele megtörténik, és lecsap. Ezek az ügyek könnyen bizonyíthatók, így az ezzel foglalkozók 80 százalékát a rendőrség már letartóztatta. Egy magát megnevezni nem kívánó büntetőjogi ügyvéd véleménye szerint jelenleg az adósokat védi a törvény, és sok esetben ha valaki szép szóval elmegy a saját pénzéért, de őt feljelenti az adós, hogy megfenyegette, akkor a jogosult kerülhet könnyen önbíráskodás miatt rács mögé. (móricz) Olajosok, vendéglősök, autókereskedők A legtöbb behajtás, bevédés az olajügy kapcsán keletkezett. Magyar keresztapák, akik külföldi csoportokat is irányítottak - elsősorban orosz- ajkúakat, törököket, szerbeket, horvátokat -, vették ki ebből részüket, szedték a védelmi pénzeket, illetve hajtották be a kintlevőségeket. A robbantások általában nem gyilkossági szándékról, hanem fenyegetésről szóltak. Többször megesett, hogy két csoport megállapodott, az egyik betámadja a leendő áldozatot, majd a másik bevédi, a felvett pénzeken aztán osztozkodtak. Az olajosok mellett autókereskedőket és vendéglátósokat is „lehúztak” ilyen módszerrel. Az egykor egy-két csapatból álló behajtók azonban részint osztódással, részint a feltörekvő ifjú titánok megjelenésével szaporodtak. Nem volt ritka közöttük a presztízsharc sem. Információink szerint talán az első magyar keresztapának kikiáltott személy előzetes letartóztatásából szabadulva sorra hívta be egykori embereit, hogy ismét dolgozzanak neki, s a beszedett pénzek 10 százalékát ajánlotta fel. Ekkor történt meg, hogy az egyik „katona” egykori főnökének azt mondta, drága barátom, nekem is vannak melóim, amit felajánlok, hogy csinálj meg, adok belőle én is 10 százalékot.
