Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-25 / 276. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. November 25., Szombat l KORSZERŰ KÖZVILÁGÍTÁS. Befejezte a közvilágítás korszerű­sítését a Dédász Balatonszent- györgy összes utcájában. A mun­kát eredetileg két évre tervezték, de a képviselő-testület úgy dön­tött: még idén befejezik, s vállal­ta a 4,5 millió forintos költséget, amihez az áramszolgáltató cég is hozzájárult. Ma a község minden közvilágítási lámpájában ener­giatakarékos izzó van. FENYŐ MINDEN HÁZHOZ. A balatonfenyvesi önkormányzat folytatja jó hagyományait és idén is ingyen juttat fenyőfát mindazoknak, akik szívesen el­ültetnének a kertjükben. Ingat­lanonként három fenyőt ajándé­koz, ezeket a polgármesteri hi­vatalban vehetik át. A képvise­lők ezzel is szeretnék a nevéhez méltóvá tenni Balatonfenyvest. ÚJ KANYARODÓSÁV. Balra kanyarodó sávot épített a közút­kezelő kht a 7-es főúton Bala­tonmáriafürdő alsón. A Balaton- partra kanyarodni akaró autókat ezután jobbról kényelmesen el lehet kerülni, s biztonságosabb lesz a csomópont is. SZÜLETÉSNAP. December 7- én Mária hotelben ünnepli Bala- tonmáriafürdő a 75. születésnap­ját. Akkor adja át a kormány mil­lenniumi emlékzászlaját dr. Kont­rát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Az ünnepi műsorban közreműködnek az M & K fúvószenekar, a Bárdos Lajos Női Kar és a balatonkeresztúri ál­talános iskola diákjai. ELMARAD AZ ISKOLATEJ. Az önkormányzat a továbbiak­ban nem vesz részt a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium által kezdeménye­zett iskolatej-akcióban. Ennek oka egyszerű: az általános isko­la felmérései szerint a gyerekek ebben a formában nem igénylik ezt a juttatást. A pedagógusok azonban felmérést készítettek azokról a családokról, amelyek­nek szükségük van a napi tejre, s ehhez az önkormányzat is szí- vesen hozzájárul. _________ ■ O ldalszerkesztő: GÁLDONYI MAGDOLNA 75 éves a Balaton leánya strandjainak a száma: partszakasza: infrastruktúrája teljesen kiépült saját intézménye: óvoda, háziorvosi, fogorvosi, védőnői szolgálat. Balatonmáriafürdő Nagyrákói és kelemen- falvi dr. Rakovszky Iván magyar királyi belügyminiszter 1925. december 7-én rendel­kezett, hogy Máriatelep hegyközség és Hullám­telep lakott helyek, amelyeknek lélekszá- ma 518 fő, Balaton- mária néven önálló községet alapíthassa­nak. Elvárta, hogy a kisközség megalakulá­sát minden hatóság tel­jes erejével támogassa és a megalakulás aka­dályait elhárítsa. En­nek éppen 75 éve. Széchenyi Imre gróf fe­leségéről, Andrássy Máriáról kapta a nevét az egykori Mária-telep. Az ide települt szőlős­gazdák így fejezték ki hálájukat, hogy új otthonhoz juttatták őket. A Balaton-parti település létét a filoxérajárvány- nak köszönheti. Az 1878-90-ig pusztító szőlő­betegség a zalai, keszthelyi, badacsonyi gazdál­kodók tömegét tette földönfutóvá. Széchenyi Imre, a somogyi nagybirtokos kormánybiztos­ként alapította meg itt a szőlőkultúrát, mert az­zal számolt: ezen a homokos talajon nem pusz­tít a filoxéra. 1890-ben 318 holdat vett bérbe Fes­tetics Tasziló gróf uradalmából. Ezt 800 négy­szögöles parcellákra osztották, s kiadták 30 évi bérletre. Festetics Tasziló azonban 1904-ben a gazdálkodók tulajdonába juttatta. A Széchenyi Imre irányításával kezdett szőlőtelepítés néhány éven belül minden várakozást felülmúló ered­ményt hozott. Tiszteletére a Mária alsói temető­ben hálából kőkeresztet emeltek. Göttli Józsefné, az Őszidő nyugdíjasklub elnö­ke tősgyökeres máriai. Apja annak idején részt Védik természeti értékeiket • Minden fát, fűszálat védünk - mondta Szirják László polgármester, de a gondokat sem hallgatta el. A part menti nádas annyira benőtte a község strandjait, hogy van olyan hely, ahol már alig lehet bejárni a vízbe. Arra viszont méltán büszkék a máriaiak, hogy a település- rendezési tervet is botanikai szakvéleményekkel meg­erősítve készítették el. Helyi védettséget kapott az ős­borókás, a füzes, s ezek várhatóan országos védelem alá kerülnek. vett a község önállósodási küzdel­meiben. Talán ezért is fájlalja, hogy az elmúlt évtizedekben Fenyveshez került az 1926-ban épült iskola, ami­hez tízezer téglát vettek az itt lakók. Aztán az ötvenes évek közepén épült templom is Fenyves része lett. Három kilométernyi partszakaszt csatoltak el Máriától. Szirják László polgármester azt mondja: akkor ez volt a politika, Fenyvesből községet kellett csinálni. így alakult ki az a hely­zet, hogy Balatonmáriafíirdőnek nincs egyetlen négyzetcentiméter külterülete sem. Dr. Kiss Lász­ló jegyző egyetlen üyen településre emlékszik, az Észalti-középhegységben található Petőfibányára. A rövidesen életbe lépő balatoni törvény rendel­kezései szerint tehát a település nem fejlődhet to­vább. Ha csak nem a Balaton felé... A polgármester bízik abban, hogy a főható­Balatonmáriafürdö lakosainak száma 628. A község területe: 2677 hektár házainak száma: 220 családi ház és 2700 üdülő 8 8 kilométer Varga Imre képviselő és Szirják László polgármester a Kalmár várnál FOTÓ: KOVÁCS TIBOR ságok méltányolják Mária helyzetét, és engedik ter­jeszkedését a feltöltött terü­leteken. Parkokat, szabad­idő-területeket kell nyernie a községnek, hogy fejleszthesse a minőségi turizmust. Az önkor­mányzat sem vár az állam feladatvállaló szere­pére, amikor a turizmust szolgáló beruházáso­kat kell finanszírozni. Példaként említette a me­derkotrást. Hosszas procedúra után most kaptak engedélyt, hogy a strandoknál kikotorják a tó medrét, ez annyira eliszaposodott, hogy a nyá­ron csaknem térdig jártak benne a fürdőzők. Még az idén rendbe teszik az önkormányzat költségén, pedig ez állami feladat. A polgármester a kereskedelemből, vendéglá­tásból érkezett a helyi közigazgatásba, ez a har­madik ciklus, amelyet Szirják László a község élén tölt. Nem véletlen, hogy a minőségi turiz­mus alapvető cél Márián, ezt a többség így gon­dolja. Az elmúlt tíz év igazolja ezt. Keresztúrral közösen több száz millió forintos infrastruktúra­fejlesztést valósítottak meg nem kis nehézségek árán, de előrelátóan. A két település együtt­élése példás. Egy házban van a polgármes­teri hivataluk, közösen tartanak fenn intéz­ményeket. Még sosem volt gond, hogy el­fogadják egymás igényeit, állítja Balázs Lászlóné pénzügyes, akinek nem kell messze menni, hogy megtalálja kolléganő­jét, Jankovics Sándomét a keresztúri hiva­talban. Általában a pénzügyi szakemberek egyeztetik a költségvetéseket, s ezt így ta­lálják rendjén valónak. Varga Imre képviselő, aki csak­nem negyven éve települt ide Nagyszakácsiból, ma már mári- ainak vallja magát. Mindenki fűré­szesként ismeri, az üzeme révén. Apja is itt volt maszek kisiparos. A képviselő azt tapasztalja, jó a mári- aiak közérzete, egyfelé húznak. Szirják László hozzáteszi: abban a kivételes helyzetben van a helyi po­litika, hogy döntéseit nem befolyásolják a pár­tok. A képviselő-testületbe az utóbbi tíz évben egyetlen párt sem küldött jelöltet. A politikai csatározások nem bolygatják a népszerű üdülő életét. Máson törik itt a fejüket az emberek. A képviselők például 100 ezer forintot szavaztak meg a Balaton tankönyvre, amit a Nők a Balato­nért Egyesület ad ki, hogy az iskolai tananyag része legyen a Balaton régió. Ismerjék meg a gyerekek minél jobban, hogy itt boldogulhassa- nak a tó partján.__________________________■ Hasznosítják házaikat Balatonszentgyörgy Az önkormányzat kéri a kincstártól a Csillagvár és a talpas ház kezelői jogát; úgy érzik, ma már van elég erejük a turizmust szolgáló intézmények hasznosításá­ra. A tíz éve félkész gamesz-épület tulajdoni há­nyadait pedig megvennék a szomszédos településektől. A Siotour Rt tavasszal átadta az önkormányzatnak a Csillagvár múzeumi tárgyait; ezek így tulaj­donképpen visszakerültek a köz­séghez, jogos tulajdonosukhoz, miután zömében a falu lakói gyűj­tötték. Ez az átadás már a kilenc­venes évek elején megtörténhetett volna, ha a falu akkori vezetése nem mond rá nemet. Sokallták ugyanis az évi működtetés költsé­geit, de ma más a helyzet, az ön- kormányzat felkészült a feladat vállalására - mondta Nagy Lajos polgármester. Szentgyörgynek alapvető érdeke ugyanis a turiz­mus fejlesztése, s ezt szolgálják a nevezetes épületek. A tájházban régi vágyat teljesíthetnek azzal, hogy itt adnak helyet a helytörté­neti múzeumnak. Tíz éve vár jobb sorsra a falu központjában a félig kész gamesz-telep. Még a közös ta­nács fogott bele az építkezésbe, aztán a szétválással a felosztott vagyon része lett. Ma Szent- györgy mellett Vörs, Hollád és Ti­kos is tulajdonos. Nagy Lajos el­mondta, hogy 8,5 millió forintra értékelték a 340 négyzetméteres épületet. Ennek a 60 százaléka a szentgyörgyiek tulajdona. A töb­bi tulajdoni hányad megvételét felajánlot­ták a társult települé­seknek. Hollád és Ti­kos már nyilatkozott, hogy eladja a tulaj­donrészét. Vörs még nem tette meg, de a szentgyörgyiek bíz­nak abban, hogy meg tudnak egyezni. An­nak idején a tornate­rem építésekor, s en­nek már 7-8 éve, Vörs adós ma­radt a vállalt finanszírozási költ­ségek kifizetésével. Most alka­lom adódik, hogy elszámoljanak. A gamesz-épület további sorsáról még nem döntött a szentgyörgyi képviselő-testület, de valószínű­leg mindenki egyetért, hogy ilyen félkész állapotban nem maradhat a falu közepén. ____________ ■ C sillag alapú vadászház A Csillagvár történetét a mai napig legen­dák övezik. A nevét érdekes, csillag alakú alaprajzáról kapta. Vastag falai ugyan erő­dítmény benyomását keltik, de valójában vadászháznak építtette az ezemyolcszázas évek elején Festetics László. A falu lakói adták össze a végvári életet bemutató mú­zeum tárgyait, amelyet 1959 óta látogat­hatnak a turisták. Több pénzt, adóemelés nélkül Balatonberény Nem tervezzük és nem is emel­jük a helyi adókat - mondta Gaz­da János balatonberényi polgár- mester. A bevételekre azonban szüksége van az önkormányzat­nak, ezért hatékonyabbá tették az adóbehajtást. Ennek következté­ben a korábbinál több bevételre számítanak. Ezt - mint a polgár- mester elmondta - az idei tapasz­talatokra alapozzák. Hatékonyab­bá tették a kurtaxa beszedését az­zal, hogy az adóhatóságot a köz­terület-felügyelő segítette, és adó- szakembert is alkalmaztak a nyá­ron. A parkolóórák bevétele is tel­jesen az önkormányzat kasszájá­ba kerül majd, mert az idén még a korábbi parkolóbérlőkkel üze­meltették. A község jelentős, 73 miihó forintos privatizációs bevé­telre is számíthat az államtól a gázközmű-vagyona után. Bár ezt nem kapják meg teljes egészében készpénzben, jól jön a helyi ter­vek megvalósításához. Jelentős lendületet hozott ez az év a helyi fejlesztésekben, nemcsak az önkormányzat beru­házásaiban, hanem a lakosságé­ban is. Közművesítették a Bartók Béla utca folytatásában kialakult új utcát és a tóparti virágnevű ut­cákban fektetik a gázvezetéket. A község a Balaton-parton új parkot adott át, a marcali közút kft pedig járdákat épített. A tél eleji jó idő­járás lehetőséget ad a Bartók Béla utca aszfaltozásához is. Jól szere­pelt a nyáron létesített víziszín­pad is, amely a herényiek egyik büszkesége. _________________■ If iklubot Szentgyörgyön A képviselők szeretnék újra becsa­logatni a fiatalokat a művelődési házba. A klubot működtető vállal­kozó ugyanis a nyár elején be­szüntette a tevékenységét. Az ön- kormányzat most egy számítógé­pet és Internet hozzáférési lehető­séget kínál a klubnak. Erről a kö­zelmúltban döntöttek. Rövidesen megrendelik az internet-vonalat is a szolgáltatótól. Tervezik, hogy a könyvtárba szintén számítógépet vásárolnak, bár négy eddigi pályázatuk sikertelen volt. Elvár­ják viszont, hogy élő klubéletet szervezzenek a fiatalok. ■ Visszajött az óvodába Balatonfenyves Hackl Szilviát bízta meg egy évre a fenyvesi képviselő- testület az óvoda vezetésé­vel. Eltökélt szándéka, hogy amint újra kiírják a pályá­zatot, ismét versenybe száll­jon. Számára a legnagyobb örömet a gyermekek közös­sége jelenti. A fenyvesi óvoda ma is olyan, mintha tegnap adták volna át. A szép parkban álló mutatós házra, ami a nyolcvanas évek közepén épült, nagy gonddal vigyáznak. Mindenütt tisztaság. Ez az épület azon kevesek egyike, amely tófeje­zetten gyermekintézménynek épült. Az óvoda fiatal vezetője per­sze másként látja, s azt is tudja, mit kellene javítani, bár ezt a láto­gató nem érzékeli. Hackl Szilvia három óvodát is ismer Fenyves legújabb történelméből. Gyerek­ként a Balaton-parti villaépületbe járt, aztán az általános iskolába, amikor oda költöztették. A szülei is dolgoztak annak idején szomba­tonként a mostani óvoda építésén. Hatvanhét gyermek jár most az óvodába, s mint megtudtuk, jön­nének Imremajorból, Pálmajorból is legalább 10-15-en, de a szülők otthon tartják őket, amíg lehet. Egyetlen közlekedési eszközük ugyanis a döcögő kisvasút, s en­nek a menetrendje - a vezető tudo­mása szerint - ennek nem felel meg. Volt idő, amikor mikrobusz ment értük a község és a gazdaság összefogásának eredményeként, de ennek már vége. Hackl Szilvia azt mondja, kis falvakban nem ritka, hogy hozzá hasonló fiatal diplomásokat bíz­nak meg az intézményvezetői te­endőkkel. Hogy Fenyvesen miért rá gondoltak? Határozottan vála­szol: úgy véli, hogy a bizalmat megértő, közösségformáló termé­szetével vívta ki. Jó kapcsolatot alakított ki a munkatársaival, s ugyanazt szeretnék elérni: min­dennap örömöt szerezni és sok új ismeretet adni a gyerekeknek. Ki­egyensúlyozott és megértő gye­rekeket szeretne nevelni Balaton- fenyvésnék, mert ezt kapta ő is annak idején útravalónak az óvodában. Bár eredetileg gyer­mekorvosnak készült, egy cseppet sem bánta meg, hogy visz- szakanyarodott az útja. A legfonto­sabb, hogy a gyermekközösség­ben élheti min­dennapjait. Sikerrel pá­lyázott az Okta­tási Minisztéri­um Comenius 2000 közoktatá­si, minőségbiz­tosítási prog­ramjára. Ebbe az ezer jelentkező közül 450 kapcsolódhat be első­ként, köztük a fenyvesi óvoda is. Két év alatt kidolgozzák az intéz­ményben a minőségbiztosítási rendszert. Bár kemény szakmai követelményeket szab, végső so­ron ugyanazt szolgálja, amit Hackl Szilvia egyébként is a legfonto­sabbnak tart: a gyerekeket. Legföl­jebb az óvónői munka állandó el­lenőrzése és tevékenységük visz- szaigazolása, az állandó tovább­képzés is segíti őket céljaik eléré­sében. ■ Hackl Szilvia 29 é1 született, a fonyód érettségizett; elvégezte a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola óvodapedagógiai, maid taní­tói szakát: a Budapesti Műszaki Egyetemen közoktatás-vezetői diplo­mát szerzett. 1994 óta dolgozik az óvodában, augusztus 16-tél megbí­zott vezetőként. Aulát építenek a községházán Balatonberény Jövőre szerényebb fejlesztési le­hetőségekkel számolnak a bala­tonberényi képviselők, de a köz­ségházát és a művelődési otthont szeretnék összeépíteni. Régi ter­vük, hogy összekössék az egy­más szomszédságába épült mű­velődési házat és polgármesteri hivatalt. A két épület között egy aulát építenének. Ez az elképze­lés korábban a rangsorban min­dig hátrább került, mivel voltak egyéb fontosabb feladatok is. Legutóbb azonban úgy dön­töttek, hogy jövőre mindenkép­pen megvalósítják. S ehhez sze­retnének állami pénzalapokhoz is pályázni. Folytatják a naturis­takempingben a faházas apart­manok építését, s ha sikerül, a nyárra kettőt is telepítenek. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom