Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-23 / 274. szám

10. oldal - Somogyi Hírlap ÉLETE 2000. November 23., Csütörtök EGYHÁZA K Több tekintélyt a küldetésnek Ittzés János evangélikus püspök: Isten nem mindig kínál nyitott kapukat Régebben azt szokták mondani a püs­pökökre, hogy Isten kegyelméből ke­rült a tisztségbe. Én ezt úgy éltem át, hogy Isten akarata nehezedett rám, amikor megválasztottak. Inkább a ke­resztjét, a felelősségét érzem a szolgá­latnak, mint a méltóságát - mondta Ittzés János. Az új, dunántúli evangéli­kus egyházkerület közelmúltban beik­tatott püspöke a kaposvári református gyülekezeti házban Protestantizmus az ezredfordulón címmel tartott előadást.- Remélem, lelki értelemben is újjászületik az egyházkerület, amely nem is új, csak megúju­ló, hiszen 1952-ig a Magyar Evangélikus Egy­háznak négy egyházkerülete volt - mondta Ittzés János. A történelmi Magyarországhoz méretezett egyházi szerkezetet Trianon után is megőrizték, abban a reményben, hogy egy­fajta egyházi helyreigazításra lesz lehetőség. Aztán a négyből két püspökség lett. A helyzet tragikuma, hogy ezt egy hivatalosnak mon­dott egyházi törvényalkotó zsinat állapította meg. Mesterséges torzszülöttet hoztak létre; hosszában kettévágták az országot. Ez szinte ördögi tett volt; egy szlovák kegyességű, de sajátos szabolcsi hangulatú mamutgyüleke- zet Nyíregyházán ugyanabba az egyházkerü­letbe tartozott, mint a vasi kisfalvas egyház- községek sora. Igaz, ekkor azonban meg tud­tak szabadulni a „nem kívánatos” egyházi személyektől. OrcLass Lajos, Thuróczy Zoltán, Szabó József püspököket az állam vagy bör­tönbe juttatta, vagy kényszernyugdíjazta. Mi­vel az 1989/90-es rendszerváltáskor nem ra­gadtuk meg az alkalmat az egyházi szerkezet átalakítására, így csaknem tíz év belső, egy­házi zsinati küzdelme után született meg az egyházi törvény, ami 2000 őszétől három egyházkerületet állított fel.- Az úgynevezett egyházi ellenzékből jött, radikalizmusa közismert.- Azoknak a lelkészeknek és nem lelké­szeknek köre tartozik az ellenzékhez, akik többen tagjai az Ordass Lajos Baráti Körnek. Úgy gondoljuk, amit Isten lehetővé tett szá­munkra, azt meg kell tenni, de Isten nem mindig kínál nyitott kapukat, hanem felvillan­nak fények, s ha azokat követjük, jót teszünk az egyházzal. Ennek a közösségnek briliáns teológusa volt a közelmúltban elhunyt Dóka Zoltán, aki 1984-ben, a masszív pártállami időkben lépett először őszinte, nyílt testvéri kritikus hanggal ország-világ elé. Sajnos, ezt akkor elhallgatták, de attól kezdve kibontako­zott a közösségi munka egyházunk megúju­Az evangélikusok A dunántúli egyházkerületben 76 ezer evangélikust tartanak nyilván. A püspök szerint ez a szám 100-110 ezer is lehet, hiszen sokan megkeresztelkedtek, de nem gyakorolják val­lásukat. A kerületben 114 gyülekezet van. Magyarország történelmi egyházai közül az evangélikus a harmadik, 400 ezer hívővel. A világon 75 millió evangélikus él. lásáért. Láttuk, hogy az egyház törést szenve­dett az ötvenes években.- A szerkezeti átalakítás ismert. Ezenkívül milyen törést érzékeltek még?- Személyi és elvi-teológiai kérdésekben is érzékelhető volt. Ahhoz, hogy az egyház meg­újuljon, tennünk kell, különben nem várhat­juk a Szentlélek áldását. Vállalom a radikaliz­must, és jelenlegi szolgálati helyemről sem lá­tom másként. Az viszont még inkább nyo­maszt, hogy elkéstünk. Már tíz év­vel ezelőtt itt tarthattunk volna. A személyi tekintély lerombolásával is több tekintélyt kell adni a küldetés­nek. Én nem szeretnék vigyázni a személyi tekintélyemre, de szeret­nék féltékenyen és felelős szeretet­tel szolgálni, hogy az ügy szent és drága legyen mindenki előtt; a püs­pök és bármelyik egyszerű hittest­vérünk előtt. Ez egyfajta egyházkor­mányzati magatartást is jelent. A glasznoszty idejének kellene eljönni az egyházi közigazgatásban. Az, aki akar, bármit tudhat. Ha rajtam áll: nem lesznek titkos kérdések.- Hogyan irányítja a különböző egyházközségek munkáját? A fiata­lok megszólítását, az „emberhalá­szatot’’?- Nálunk a püspök nem úgy ha­tározza meg az egyházi folyamato­kat, mint a katolikus püspök az egyházmegyéjében. Az ordinárius az ilyen folyamatoknak ha nem is az állandó életben tartója, de a fel­ügyelője. Nélküle semmi, de szán­déka szerint sok minden történhet. Nálunk erre elvileg sincs lehetőség. Az igehirdetői, lelkipásztori szolgá­latom megélésével és gyakorlásával Ittzés János 1944-ben született Csornán. Apja győri lelkész volt, aki 1950-ben meghalt, édesanyja öt gyerekkel maradt özvegyen. Győrben érettségizett, 1962-67 között járt a teológiára. Egyházpo­litikai okok miatt csak 1970-ben avatják lelkésszé. Egy Veszprém megyei gyülekezetben szolgált csaknem 10 évig, 1981-től kőszegi lelkész. 2000. május 10-én a kerület gyülekezete bizalmának kö­szönhetően lett püspök. Szeptember 23-án iktatták be hivatalába. A püspököt több szál köti Somogyhoz: apja Somogyszilban szüle­tett, a nagyapja, dr. Ittzés Zsigmond itt volt körorvos, és Somogydüröcskéröl nősült. Később Kaposvárra költözött a család, s nagyapja megyei tisztiföorvosként dolgozott, és nemcsak Kapos­váron, hanem Gyékényesen is egyházmegyei felügyelő volt. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR . próbálok jó példát mutatni a pályakezdőknek- és a nem pályakezdőknek is. Úgy látom, a r szolgálat középpontjában nem a missziós te­- vékenység az evangéliumhirdetés áll. A lelké- r szék ezernyi dolgot csinálnak: menedzserek, s építési vállalkozók, de amiért egyház az egy- 2 ház, az mintha elsikkadna; hiszen ha valaki i hulla fáradt szombat estére, akkor hogyan ké- i szül a másnapi igehirdetésére? t - Mekkora a lelkészhiány az egyházkerület­- ben?- Száztizennégy egyházközségünk van. Nálunk is érzékelhető a lel­készhiány, dé nem akkora, mint a római katolikus egy­házban. Ha 8-10 lelkész ren­delkezésre állna, a legsúlyo­sabb gondokat meg lehetne oldani.- Hogyan lehet vonzani a fi­atalokat a szolgálatra?- Az ideális az lenne, ha nem élménykeresztyénség - például egy ifjú­sági találkozó megrázó élménye alapján - döntenék el, hogy lelkészek akarnak lenni, hanem az, ha keresztyén családokból érkező, keresztyén közösségben felnövő fiatalok ta­lálnának rá az útra. Ha vannak közösségek, akkor motivációt is kaphatnak, de azt vallom: a papi elhívatás nem emberektől származik. Ezért ha egy közösség, lelkészi fraternitás fe­lelősséget érez az utánpótlásért, akkor elő­ször, másodszor és harmadszor is imádkozzék, és jól prédikáljon. Az egyház tanúságtétele, a megelevene­dő közösségek és a lelkészi hivatások száma Isten kezében van. Én sem tuszkoltam a fiaimat a lel­készet felé. Másokét sem szeretném, de a hittudományi egyetemen megke­restem a kerületből ott levőket, mert érdekes módon többen tanulnak teológiát, mint ahá- nyan lelkészek szeretnének lenni. A teológia felértékelődött, de a lelkészi hivatás „népszerű­sége” nem nőtt ilyen ütemben. A hallgatóknak jeleztem: kollégáknak tekintem őket, imádko­zom értük, és megkeresem az egyházi közép­iskolák pályaválasztás előtt álló diákjait is.- Milyen feladattal bízták meg mint új püs­pököt?- Ha a közgyűlés megszavazza, akkor az egyházunkban folyó evangelizációs és misz- sziós munka országos felügyeletét láthatom el. A bizottságot nem irányítom, de felügyelő­je lehetek, és arra törekszem, hogy ne mellé­kes dolgokra, ne divatáramlatokra, ne „mutat­ványosbódék” építésére törekedjünk, hanem tegyük azt, ami a dolgunk és amihez kapcso­lódik Isten ígérete. A gyerekek között a hitok­tatással, a nagyobbaknál a jó ifjúsági munká­val. Remélem, erre a feladatra is vannak kariz­mával megáldott szolgatársaim.- Találkozott Balás Béla kaposvári megyés­püspökkel. Protokoll látogatás volt ez vagy an­nál több?- Az első találkozásnak mindig megvan a protokolláris mellékíze, a légkör azonban nyílt és testvéri volt. Balás püspök a maga hitvallá­sát is elmondta: a mobilisabb, kifelé forduló, a szociális felelősséggel is szolgáló, de mindig a lényegre koncentráló magatartás építheti csak a jövő egyházát. lőrincz Sándor Vallási bóvli helyett értékeket (Folytatás az 1. oldalról)- Templomok épülnek és újulnak meg. Ilyen ütemben erősödnek az egyházak, gyülekezetek is?- Minden bizonnyal, de a hit mérése rendkívül nehéz, azért mert a Szentlélek nem szociológi­ai kategória - mondta Semjén Zsolt, aki a Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége helyi csoportjá­nak meghívására érkezett Kapos­várra, és előadásában a millenniu­mi év eseményeiről beszélt.- A vallásszociológiai felméré­sekkel szemben felettébb szkepti­kus vagyok, de érzékelhető, hogy nagy a transzcendencia-éhség. Azért, mert az ember nyitott a lét határtalan horizontjára, Istenre, és ezt a természet adta nyitottsá­got a teológiai minőségű vallás tudja beteljesítem. Ez az éhség azonban vadhajtásokat is hoz, vallási bóvlit, köztük a new age-t. A mezőn is nő bogáncs a pipacs és a búzavirág mellett, rajtunk múlik, hogy mit szakítunk le.- Az egyház karitatív, tanító szerepének hangsúlyozása nem je- lenti-e azt, hogy az állam közfel­adatokat próbál áthárítani az egy­házra?- Az egyház sajátos küldetésé­ből és történelmi hagyományaiból ered a karitatív szerep. Az állam semmit nem akar rátestálni az egyházakra. Az egyház egyszerre vallásos közösség és közfeladatot átvállaló intézmény. Mint közös­ségnek, az államnak biztosítania kell a vallásszabadságot, de mint közfeladatot átvállaló intézményt ugyanúgy kell finanszírozni, mint más önkormányzati intézménye­ket. Az pedig, hogy egyházi isko­lába járjon-e a gyerek, vagy sem, egyházi vagy állami szeretetott­honban gondozzák-e az időseket, a polgárokon múlik. Az állam azo­nos módon finanszíroz, hiszen egy vakbélműtét egyházi és álla­mi kórházban is ugyanannyiba kerül. Igaz, hogy az egyházi intéz­mények iránt rendkívül nagy a társadalmi igény. Egyelőre azon­ban hiába van százszor annyi in­tézménye az egyháznak, mint a rendszerváltás előtt, egy nemze­dék kell ahhoz, hogy megfeleljen az igényeknek. Egy szerzetesrend feloszlatása csak egy tollvonás kérdése volt, de hogy újra beteg­ápoló szerzetestestvérek és taná­rok legyenek, emberöltők kelle­nek. Most az építkezés korszaka van, de az egyházi főiskoláról, egyetemről kikerülő tanárok már az egyházi középiskolákban is ilyen szellemben tudnak tanítani.- Orbán Viktor miniszterelnök református. Érték-e vádak a helyet­tes államtitkárt különböző pályá­zatoknál, rendezvényeken való részvételnél az esetleges elfogult­ság miatt?- Teljes ökumené van. A mi­niszterelnök is nagyon vigyáz ar­ra, hogy a súlyának megfelelően vegyen részt egyházi rendezvé­nyeken. Nem az a kérdés, hogy katolikus, református vagy evan­gélikus-e, hiszen minden jelentős eseményen ott van. A műemlék­felújítási keret elosztásánál a tör­ténelmi egyházak maguk között állapodnak meg a kvótában. Ezt figyelembe veszi az állam. Az egy­házi ingatlanrendezésnél pedig - hogy melyik évben mely egyház­nak mekkora keretet biztosítanak - a tulajdoni arányok döntenek.- Régóta kering a hír, miszerint II. János Pál pápa karácsonykor bejelenti visszavonulását, s már az utódlásért folyik a harc. Ön többször is találkozott a Szent­atyával. Ez szóbeszéd csupán, vagy valós alapja van a hímek?- Szerintem ez hírlapi kacsa. A Szentatya valóban nehezen megy, de a szellemi frissessége lenyűgöző. Egyszer egy több nyelven zajló beszélgetés részt­vevői voltunk. A pápa nemcsak tartalmilag tárgyalta szikrázó gyorsasággal a témákat, hanem a nyelveket is olyan káprázatos módon váltogatta, amire én kép­telen lennék még a magyar és az angol között is. lőrincz SÁNDOR Parlamenti imanap Immár ötven rendszeres látogató­ja van a Parlamentben működő Testvéri Közösség elnevezésű val­lási szerveződésnek. Az 1990-ben alakult csoport ökumenikus, így imádkozásain bármely egyház hí­vei részt vehetnek.- Az evangélikus, izraelita és református alapítók által életre hí­vott társaság minden plenáris hét második napján, az ülés előtt tart­ja közös áhítatát. Ezt minden al­kalommal más-más egyház szol­gáló papja, lelkésze, rabbija veze­ti - mondta el lapunknak István József parlamenti képviselő, a Testvéri Közösség szervezője. Az istentisztelet közös énekléssel kezdődik, majd Biblia-olvasással és -magyarázattal, illetve közös imádsággal folytatódik, és a szol­gáló lelkész áldásával zárul. Ezeken az összejöveteleken többségében országgyűlési képvi­selők és parlamenti dolgozók vesznek részt, de lehetőség van arra is, hogy külső érdeklődők is látogassák a szertartást. A Testvé­ri Közösség most a nyüvánosság elé is ki akar lépni. December 2- án országos imanapot tartanak a képviselőházbán, ahová bárki be­térhet, akár az utcáról is - mondta István József. - A reggeltől esüg tartó áhítat célja, hogy képviselők és választóik közösen fohászkod­janak a politikában szolgáló em­berekért, azért, hogy munkájukat becsületesen, az ország javát szem előtt tartva végezzék, r. é. Ezer éve velünk és értünk Tíz év telt el azóta, hogy a katolikus egyház kilépett a templom falain kívülre, de sok esetben még így is hall­gató egyházról beszélnek. Jobban kellene kommuni­kálnia, több hírt kellene ad­nia magáról - vallja Kiss Iván marcali plébános, a ka­posvári egyházmegye kom­munikációs felelőse. Az egyházmegye esperesi kerüle­tei Az egyház jobb elfogadtatása címmel tartják őszi üléseiket; en­nek előzménye is van - mondta Kiss Iván. - Két kommunikációs szakember kidolgozott egy pro­jektet az egyház eredményesebb kommunikációjáról. Szerintük a társadalomban hamis kép él az egyházról, és ezen változtatni kell. A hogyan?-ról terv készült, ezt már a nyáron jóváhagyta a Magyar Katolikus Püspöki Kar. A szlogenje: Ezer éve értünk és ve­lünk, a magyar katolikus egyház. A szlogen a millenniumot ragadja meg, belülről szólítja meg az em­bereket, hiszen értük van az egy­ház. Kiss Iván hangsúlyozta: ez a projekt nem a püspököket és a pa­pokat akarja népszerűsíteni, netán reklámozni, hanem a híve­ket akarja megerősíteni öntudatuk­ban. A „kere­sőket” kutatja és azokhoz a tömegekhez szeretne el­jutni, melyek távol állnak az egyháztól, így egyaránt szól a hívőhöz és nem hívőhöz. A katolikus egyházról egyéb­ként egy fél­órás film is ké­szül, ezt főmű- soridőben ve­títik majd a te­levízióban, és a legtöbbet hallgatott ke­reskedelmi rádiókban is szólnak az egyházról társadalmi célú hir­detések, ame­lyekben az evangelizáció- nak is nagy sze­rep jut. Kará­csony előtt pe­dig képeslapok, plakátok, go­lyóstollak jelen­nek meg a szlo­gennel. A cél - így summázta a plébános - a bizalom visszanye­rése. LŐRINCZ Az egyház „imázsánák” javulásá­val a személyi jövedelemadó 1 szá­zalékának befizetése is növeked­het. A Magyar Katolikus Püspöki Kar szentmisén köszönte meg, hogy a múlt évben 7,4 százalékkal emelkedett a felajánlások száma. Hírek Freskó a nagyberki templomban Proksza Gyöngyi készített freskót a nagyberki ka­tolikus templom szentélyébe. A magyarok nagy­asszonya emlékét megörökítő falfestményen a nagyberki népviselet is megjelenik. A freskót Vár­nai László mosdósi plébános, helyettes esperes va­sárnap a 10 órai misén áldja meg. (Is) Kézművesek a kereszténységről Betlehemi jászol címmel hetedszer hirdet pályáza­tot a Magyar Kézművességért alapítvány és a Ma­gyar Országos Művészi Kézműves-egyesület. Ezen hazai és határon túli magyar hivatásos alkotók - kézművesek, népművészek, népi iparművészek, iparművészek -, valamint amatőrök vehetnek részt. Ez a pályázat különösen jelentős, mert a keresz­ténység az idén ünnepli Jézus születésének 2000. évfordulóját, s célja, hogy az 1940-es években dr. Schwartz Elemér ciszterci szerzetes által kezdemé­nyezett betlehemkészítő mozgalom hagyományait fölelevenítse. Pályázni bármilyen természetes anyag felhasználásával készült, Jézus születéséhez kap­csolódó, a betlehemi jelenetet ábrázoló hagyomá­nyos és modem stílusú alkotással egyaránt lehet. A jelentkezési határidő: november 24. Az alkotásokat december 1-2-án lehet beadni a Magyarok Világ- szövetsége Magyarok Házában, Budapesten az V. kerületi Semmelweis u. 1-3. alatt. (Is) Népszerű a játszóház Egyre népszerűbb a Szent Imre Öröksége Ifjúsági és Szociális Közalapítvány által működtetett Szent Imre utcai játszóház. A Brokés Edina és Balogh Mónika óvónő vezette játszóházban rendszeresek a programok. December 9-én az 5-10 éves gyere­keknek tartanak adventi játszóházat. (Is) Betlehem csillaga Illés Lajos zeneszerzőt, a legendás Illés-együttes idén Kossuth-díjjal kitüntetett névadóját és alapító­ját mint komponistát régóta foglalkoztatta a gon­dolat, hogy Jézus Krisztus születése és a 2000 éves kereszténység évfordulójára rockoperát írjon. A Betlehem csillaga című, 110 perces rockoperá­nak a Thália Színházban volt az ősbemutatója. A Szvorák Kati, Varga Miklós, Nagy Feró és Dörner György főszereplésével előadott mű a Megváltó vi­lágra érkezéséről szól. Az Utassy József József At- tila-díjas költő szövegére komponált rockoperát cd-n jelentette meg a Stereo kft. (Is) ____________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom