Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-23 / 274. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGYI------------------------------- ­TÁJAK 2000. November 23., Csütörtök __________Hírek TUJÁT, FENYŐT ÜLTETNEK. Ajándék fenyőkkel, tujákkal és díszcserjékkel ültetik be a mű­velődési ház melletti parkot és játszóteret Taranyban. A lakos­sági felajánlásból származó dísznövényeket az önkormány­zat közmunkásai a napokban te­lepítik végleges helyükre. ALAP A ZSOLNAY-KÚTHOZ. Betonalapot készítenek most Kisbajomban a Zsolnay-kúthoz. A díszes kerámiakompozíciót tavasszal állítják fel a falu főte­rén. A vízvezetéket már kiépítet­ték a díszkútig, s a Manufaktúra kft még a tél beállta előtt elké­szíti a kúthoz illő magasított ala­pot is. KISDIÁKOK NYELVI TÁBORA. Ausztriai nyelvi táborba mehet­nek a lábodi kisdiákok. Az álta­lános iskolában hatékonyan s osztott csoportokban tanulják a németet, s ezt kiegészíti a gya­korlási lehetőség német nyelvte­rületen. A második félévben rendezik meg a nyelvi tábort, ehhez 192 ezer forint megyei tá­mogatást is nyert az iskola. KÉSZÜL A KÁBELHÁLÓZAT. Somogyszob felén már végeztek a kábeltévé-hálózat kiépítésé­nek földmunkáival, s ami még hátra van és a bekötéseket is de­cember végéig befejezik. Az ön- kormányzat a földmunkák el­végzésével biztosítja a beruhá­zás önrészét, s a közmunkások ássák ki a vezetékhez az árko­kat. A műsorok vétele még az idén megkezdődhet az új rend­szeren. KILYUKADT A PADLÓZAT. Óriási lyuk keletkezett a három éve üresen álló egykori általános iskola padlózatán. Az önkor­mányzat bérbe adással haszno­sítaná a kisebb irodából és egy nagyobb tanteremből álló épüle­tet, aminek a padlózata most mintegy 40 centimétert süllyedt. A lyukat bebetonozták, s hogy elfogadható legyen, a napokban aljzatburkoló réteget is felhorda­nak a közmunkások. ■ Oldatszerkesztő: Bíró Mária Sok a nehéz sorsú apróság Vidám játék az udvaron. Az 54 óvodás közül 12 szociálisan hátrányos helyzetű gyerek Rossz anyagi körülményekkel küszködő családban él a taranyi gyerekek több mint kétharmada, ezért szociálisan veszélyezte­tettnek számítanak. Közülük félszáz kicsire figyel - rendszeres kapcsolatot tartva - a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat. Tarany- A veszélyeztetettek száma alig változik. Fél év alatt csak hárommal több a rendszeres gondozásban részt vevő gyerek; van köztük cse­csemő is - mondta Kozma Lajósné, a családsegí­tő és gyermekjóléti szolgálat vezetője. A szolgá­lat számon tartja s elsősorban tanácsadással se­gíti a veszélyeztetett családokat. Az önkormány­Támogatásra szoruló gyerekek zati támogatások odaítélésekor is figyelembe veszik a véleményezését. Taranyban a rendsze­res gyermekvédelmi támogatás évente több mint 2 millió forintot visz el az önkormányzat kasszájából, s ennek többszörösét az egyéb szociális segélyek, iskolakezdési támogatások.- Egyre romlik a családok helyzete. Az a leg­nagyobb gond, hogy nem csak az iskolázatlano­kat, alacsony végzettségűeket sújtja a munkanél­küliség és a létbizonytalanság. A gondozásba vett családok közül nyolcnál pszichés gondok, de­presszió is súlyosbítja a helyzetüket, de gyakori az italozás is. Sokan kizárólag állami támogatás­ból, gyesből, segélyekből élnek, s legtöbbször baj van életmódjukkal is - mondta Kozma Lajosné.- A gyermekek kiemelése a családból, az álla­mi gondozásba vétel vagy más gyámhatósági be­avatkozás ennek ellenére csaknem egy évtizede nem történt Taranyban; ez köszönhető a család- segítő és gyermekjóléti szolgálat megelőző tevé­kenységének is. Csak néhány apasági elismerő nyilatkozatnál vagy bíróság által kért környezettanulmánynál kellett közre­működnünk a gyerekek érdekében - tette hozzá Kálmán László jegyző. Siralmasak a lakásviszonyok; sok a háznak alig nevezhető kunyhó.- A téglaépületek állaga is rossz, és nem csak a fürdőszoba hiányzik - so­rolta a gondokat Kozma Lajosné. - Most azért küzdünk, hogy legalább a házak legszükségesebb Slagmegóvását elvégezzék. Gondozási terv is készül, amely az alapellátásba vett veszélyez­tetett gyermekeknél külön-külön meghatározza a családgondozó, a szülő és a gyerekek feladatát, kötelességét és a teendők határidejét is. Ebbe be­letartozhat majd a lakások szükségjavítása is, amit a lakóknak el kell végezniük. ____________■ C saládsegítő és gyermekjóléti szolgálat 1999. január 1-jétől működik Taranyban, Kozma Lajosné a vezetője. Részmunka- időben dolgozik a szolgálatban védőnő és a szociális mun­kás is. 313 kiskorú gyermek van a faluban, kétharmaduk kap a rossz szociális körülmények miatt rendszeres gyermekvé­delmi támogatást. A családsegítő szolgálat 50 gyermekkel tart rendszeres kapcsolatot, közülük 12 óvodás. 54 kisgyer­mek jár a taranyi óvodába. Közülük 12 súlyosan veszé­lyeztetett, s szociálisan hátrányos helyzetű. Présházat a faluközpontba Lábod Hamarosan a szőlőhegy is büszke­ségévé válik Lábodnak, mivel a hagyományos népi gazdálkodást, a szőlő- és kertművelést máig őrző dombhajlat egy kicsit beköltözhet a falu központjába. Bár földbe vé­sett alagútrendszer sehol nincs a környéken, jó bort mindig készí­tettek Lábodon, s ehhez takaros présházak, pincék állnak a szőlők­ben. Az utolsó jellegzetes és száz­évesnél is öregebb faszerkezetes présház megmentését már tavaly elhatározta az önkormányzat. Szétszedték, és hamarosan a falu­ház hátsó udvarán újjáépítik.- Nemcsak skanzenszerűen szeretnénk bemutatni a népi épít­ményeket, hanem úgy, mint a fa­luháznak, a présháznak is szá­nunk funkciót - mondta Lassú István polgármester. - A falutörté­neti emlékeket, régi eszközöket bemutató faluház kisebb közös­ségi rendezvényeknek is helyet ad, s már rendhagyó testületi ülést is tartottak benne. A prés­ház ezt kiegészíti, mert legalább 10-15 vendég fogadására és a ha­gyományos ételek, italok bemu­tatására is alkalmas lesz. így a környék önálló népi turisztikai látványosságává válhat a két lábo- di talpas ház. ________________■ K elendőek a szobi házak Somogyszob Négy önkormányzati telket vásárol vissza az önkormányzat, mert a ve­vők nem teljesítették beépítési kö­telezettségüket. Eller János polgár- mester szerint azonban ez nem je­lenti az érdektelenséget és az épít­kezési kedv csökkenését Somogy- szobon. Sőt, itt minden eddiginél élénkebb az ingatlanpiac.- Egy hónapon belül gazdát cserél egy-egy ház vagy telek. Most nincs is eladó ház a faluban - állította Eller János. - Hat adás­vétel zajlott le az idén, s elsősor­ban önálló otthont teremtő fiata­lok voltak a vevők. Egymillió forint alatt nem is le­het házat kapni Somogyszobon. Elhagyatott, romos ház sem akad. Egyre több idős lakos is fel­újítja régebbi építésű családi há­zát, ilyenkor rendszerint a külső­belső korszerűsítés mellett a tető­zetet is javítják s kicserélik a cse­repeket. Az építkezési kedv is élénkül; ehhez nyilván az is hoz­zájárul, hogy két éven belül So­mogyszob a megye egyik legkor­szerűbb közműves települése lesz. Bolhással együtt kiépíti a szennyvízcsatornát, s a városok­hoz hasonlóan teljes lesz az in­gatlanok közműellátása. Szabad telket alig kínálnak a faluban, de az önkormányzat kedvezményes feltételekkel most is tudja segíteni a letelepedőket, építkezőket. Egy ezer négyzetméteres közművesí­tett építési telekhez mindössze 60 ezer forintért hozzájuthatnak. Húsz eladó ingatlana van az ön- kormányzatnak, s a polgármester szerint ezek iránt többen is érdek­lődnek. S ha egytől egyig el is kel­nének a telkek, még ugyanennyi új házhelyet alakíthatnak ki. ■ Gyarapodnak az erdők Egyre több erdőt telepítenek a magángazdák. Szaporítóanyag előállítására új csemeteker­tet alakíttat ki a Mocz és Társa Kft is. Kaszó Az erdőterületek mintegy 40 szá­zaléka magántulajdon, de ezek minősége többnyire észrevehető­en különbözik a nagyobb, állami erdőkétől. A 450 hektáros erdőte­rületen gazdálkodó Mocz András | szerint Somogyszob és Kaszó tér­ségében általában fele annyi a tölgy, jóval több az akác és más kevésbé értékes fafaj aránya a magánerdőkben, mint a magánosításból kimaradt, össze­függő erdészeti tömbökben. El­sősorban a régi, gondozatlanabb szövetkezeti erdők kerültek új gazdához a privatizáláskor, de a fenntartásra, telepítésre is vonat­kozó új erdőtörvény mindenkire egyformán vonatkozik. A törvényi kötelezettségek tel­jesítését, az erdő művelését egyre kevesebben vállalják egyedül, s nő az igény a közös szakmai irá­nyításra, szerveződésre is. A Mocz és Társa Kft, amely terüle­tének a négyszeresén, a környék 60-80 gazdája számára végez tel­jes körű erdészeti szolgáltatást, most alakít ki a térségben egy szélesebb tevékenységet és terü­letet átfogó erdészeti integrátori központot is.- Megnőtt az érdeklődés a szakszerű erdőgazdálkodás iránt - állítja Mocz András erdőmér­nök. - A térségben az idén és a következő esztendőkben mint­egy 100 hektár új erdő telepítése is várható évente, mert a környe­ző gyenge minőségű mezőgazda- sági területeken ez megtérülő, hosszú távú beruházásnak szá­mít. Néhány éven belül vélhető­en több lesz a magánerdő, mint az állami terület. Az erdőtörvény szerinti felújí­tásokat és telepítéseket most vég­zik, s javában dolgoznak a szapo­rítóanyag-előállító csemeteker­tekben is. S a szakemberek sze­rint a most telepített magánerdők ezentúl legfeljebb csak méretben térhetnek el a nagy hagyományú erdészetek területeitől, a minő­ségben és a gazdálkodásban nem lehet lényeges különbség. b Labdát vettek a gyerekeknek Vezetőség és alapszabály nélkül is segítenek ha kell Bakháza Hivatalosan nincs civil szervezet Bakházán, de ha tenni kell valamit a falu érdekében, csapatmunkában minden elkészül. Hat éve vezeti Hoffmann Józsefné a magukat szü­lői munkaközösségnek nevező lel­kes társaságot. Legutóbb kosárlabdát kapott negyven bak­házi gyerek. S hogy örömük teljes legyen, kosárpalánkot és betonos kispályát is ké­szítettek nekik. Mindezt a kis falu játszóte­rén, amit ugyancsak a szülők alakítottak ki és szereltek föl gondtalan játékra, bújócs- kárá csábító eszközökkel.- A tevékeny kis csapatot 15-16 gyer­mekes szülő alkotja. S habár Bakházán régóta nincs sem iskola, sem óvoda, me­lyet segítene a munkájával a szülői mun­kaközösség - mondta Hoffmann József­né. - Szeretnénk azonban jobban össze­tartani a gyerekeket, nehogy elkallódja­nak. Az a célunk, legyenek közös rendez­vények, és legyen hová tartozzanak a fel­nőttek is. A családonként beadott száz forintból indultak hat éve, s az első farsangi bállal kezdték gyűjteni a közös tőkét. Mára 50-60 ezer forintból gazdálkodik a kis kö­zösség, az összeg egy-egy rendezvény be­vételével és a gyerekenként fizetett kis tag­sági díjjal gyarapodik. Pénzügyeiket hat éve Józsa Ferencné intézi, s ebből jut a gyermekek ajándékaira, a főzéssel és sportjátékkal egybekötött közös családi programokra, a kirándulásokra.- Változik a tagság, ahogy nőnek a gye­rekek és kikerülnek az iskoláskorból. A szülők többsége azonban csatlakozott eh­hez a névleges szerveződéshez - folytatta Hoffmann Józsefné. - Ahhoz képest, hogy kicsi a falu, sok a fiatal; sok gyerek születik. És kevesen költöznek el innen más faluba. Lelkes a fiatalokból álló társaság. Vidám rendezvényükön már nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is jelmezbe öltöztek. S ha kell, befestik a játszótéri eszközöket, most meg süteményt készítenek a Mikulás-aján­dékhoz. Az önkormányzatot is inkább tá­mogatják, mintsem kérnének tőle a köz­ponti keretből, és a falu érdekében mindig sikerül megszervezni az összefogást.- Már eldöntöttük: nem akarunk bejegy­zett, hivatalos szervezetté válni. Bár lehet, hogy akkor több támogatáshoz jutnánk - mondta Hoffmann Józsefné, a szülők szó­szólója. - Ebben a közösség­ben azonban mindenki egy­formán tevékenykedni akar a gyerekeiért és a faluért. Kár lenne ezt az összhangot hi­vatalos vezetőséggel, szabá- lyozással tönkretenni. b Hoffmann Józsefné 42 éves. Bakházán él családjával. Jelenleg a nagyatádi kórházban dolgozik takaritóként, férje a cérnagyár munká­sa. Tímea lányuk már férjezett és gyermeke is van, Borbála lányuk nyolcadikos a háromfai általános iskolában. Figaró a szertár mellett Kisbajom Fodrászat és tűzoltószertár - akár ezt a különleges cégtáblát is kitehetnék Kisbajomban. A tűz­oltószertár melletti kis szobának ugyanis új feladatot szántak. Itt kap helyet a fodrászat, és erről egyedülálló módon a község ön- kormányzata gondoskodik.- Régi igény a faluban, hogy legyen fodrászat is; mindeddig azonban nem akadt vállalkozó, aki vállalta volna ezt a szolgálta­tást - mondta Végh Gábor polgár- mester. Az önkormányzat nem várt tovább, s jó gazda módjára megterveztette és felújította a le­endő fodrász helyét. Eddig ráköl­töttek csaknem 300 ezer forintot, s hamarosan használni is lehet a megújult helyiséget. Nagyatádról hetente egy-két alkalommal jár majd Kisbajomba a fodrász, b

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom