Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-23 / 274. szám
XI. Évfolyam, 274. Szám. Ára: 46 ft, Előfizetve: 35 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2000. November 23., Csütörtök SOMOGYI TÁJAK Labdát vettek a gyerekeknek 6. oldal NYUGDÍJASOK Ma kell a gyógyszer, a meleg lakás 7. oldal SPORT Az Arena-Vitál legjobb éve 9. oldal Hírek NAGYATÁD. Két napig látható az a különleges vándorkiállítás Nagyatádon, melyet a Posta és Távközlési Múzeumi Alapítvány az országos postaigazgatósággal közösen indított útnak, hogy bemutassák a magyar államiság 1000 évét a hírközlés történetén keresztül. Dr. Gazda Ferenc, a pécsi postaigazgatóság osztályvezetője ajájólotta tegnap az érdeklődők figyelmébe a nagyatádi postahivatal ügyfélterében berendezett kiállítást. A tablókon a középkortól napjainkig mutatják be a korabeli postaszervezetek történetét, a hírközlés eszközeit, s az azokon megjelenő állami jelképeket, nevezetes bélyegképeket, (bm) SOMOGYSZOB. A somogyszobi Jókedv, Egészség, Kultúra férfikor ötvenezer forintot nyert a holland nagykövetségtől, mert a felajánlott támogatás felhasználására ők jelölték meg az adományozó szerint legjobb célt. A holland nagykövetség összesen 300 ezer forintot ajánlott fel a civil szervezetek országos fesztiválján, melyen négy somogyi szervezet között a somogyszobi JEK klub hét tagja képviselte megyénket Budapesten. A hat díjazott pályázat közül első volt a JEK klub ötlete, amely szerint a falu Erzsébet li-. getének és az egyedülálló klubok házának szépítésére fordítják majd a támogatást, (bm) LÁBOD. Kerítésépítéssel segíü a kertművelést a lábodi kisebbségi önkormányzat. A kertek nagy részét nem művelték eddig a lakók, mert a közeli erdő miatt jelentős volt a vadkár. A kisebbségi önkormányzat vadkerítést épített, melyhez az önkormányzat biztosította az oszlopokat és a drótokat. Az utcai árkot is rendbe tették, hogy a házikerti gazdálkodáshoz biztonságos legyen a csapadékvíz elvezetése is. A nehéz helyzetben lévő családok megélhetését kívánják segíteni a kiskerti gazdálkodás bevetésével. A kertek állapotát rendszeresen ellenőrizni fogja a kisebbségi önkormányzat, (bm) _________■ C ukorrépa: keserű a mérleg Az utóbbi évtizedek leggyengébb szezonját zárták a cukorrépa-termesztők. Egyes térségekben az átlaghozam több mint 30 százalékkal maradt el a várttól, a milliókra rúgó veszteség számos vállalkozás életében beláthatatlan következményekkel járhat. A folyamatosan növekvő termelési költségek jövőre várhatóan meghaladják a bűvös 300 ezer forintot hektáronként és ez újabb cégek sorsát pecsételheti meg. Megyei körkép- A cukorrépa a növénytermesztés nehézipara - mondta tegnap Torma Sándor, a megyei területi agrárkamara tanácsosa. Mindezt annak kapcsán jegyezte meg, hogy csak a legfelkészültebb vállalkozók foglalkoznak répatermesztéssel. Szakemberek szerint az ágazat jövedelemtermelő képessége jelentősen csökkent, számos somogyi vállalkozót most az foglalkoztat: meddig érdemes vállalni a kockázatot? Ér- demes-e jövőre répát termeszteni? So- mogyjádon tegnap kapták kézhez az utolsó cukorrépa eladással kapcsolatos számlát, s alighanem a felejthető szezonok között tartják számon a millenniumit. Klein Jánosné, az Alkotmány mezőgazdasági szövetkezet elnöke azt mondta: a tervezett mintegy 24,3 millió forint helyett alig 3,5 millió forintot kaptak. A rendkívül rossz időjárás miatt töredékére csökkent az átlagtermés: tavaly 56,6, az idén 34,9 tonnát takarítottak be hektáronként. Mindezt úgy, hogy a 90 hektárból 73-at ki kellett szántani, mivel a növény nem kelt ki. A veszteséglista még nem készült el, de az már biztos, hogy a cukorrépa termesztés ezúttal nem hozott hasznot. Feil József, a balatonszentgyörgyi Dél-Balaton szövetkezet elnöke szerint három éve az volt a kérdés: fejlesztenek vagy visszafejlesztenek? Ez utóbbit választották, hiszen évről-évre csökkent a A hazai még olcsóbb nyereség, ráadásul a géppark amortizálódásával újabb költségekre számíthattak. Öt éve még csaknem 220 hektáron termesztettek cukorrépát, három éve viszont már csak 60 hektáron takarították be. Az igali Aranykalász szövetkezetben viszont azt mondták: ha tisztességes nyereségre számíthatnak, négy év szünet után újraindítják a termesztést. A legutóbb 120 hektáron vetettek cukorrépát. Nagy György elnöktől megtudtuk: kedvezőbb bevétel reményében vállalnák a kockázatot. Az elmúlt 15 évben a tavalyi kimagaslóan jó volt, az idei viszont rendkívül gyenge. Ezt dr. Jaki István, a Cukorrépa Termesztők Kaposvári Térségi Szövetségének titkára mondta tegnap. A most elkészült gyorsösszegzésük szerint térségünkben kevés cukorrépa-termesztő dicsekedhet jó eredménnyel: 36 somogyi, tolnai és baranyai gazdaságból talán ha 10 lesz nyereséges, 10 haszon nélkül zárja az évet. A többi gazdaságban viszont elkerülhetetlennek látszik a veszteség. Beszédesek a számok: a tavalyi 58 helyett alig 42 tonnás volt a hozam. Az ágazat meghatározó gyártói azonban optimisták, nem tartanak attól, hogy megcsappan az alapanyag utánpótlás. Fischer Béla, a Magyar Cukor Rt vezérigazgatója a Somogyi Hírlap kérdésére tegnap elmondta: az időjárás miatt 20-25 százalékos volt a kiesés. Jövőre az ideinél több, várhatóan 1,2 millió tonna cukorrépára körnek szerződést. A szakember Idemelte: az idei szezon ellenére nem várható cukorhiány, mindent megtesznek annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen az ellátás. Arra a kérdésre, hogy mivel ösztönzik a termelőket jövőre, azt mondta: 2001-ben is az inflációnál nagyobb mértékben akarják emelni az átvéteti árakat, harsányi miklós A kaposvári cukorgyárban az idén még 50 napig sem tartott a kampány. A vártnál kevesebb, mintegy 216 ezer tonna cukorrépát vettek át, amelyből csaknem 28 ezer tonna cukrot nyernek - tudtuk meg a Magyar Cukor Rt vezérigazgatójától. Információnk szerint mivel a hazai cukor még mindig olcsóbb, mint a külföldi, nem várható import. Az idei alapanyaghiány sem indokolna egy ilyen lépést, mivel a következő feldolgozási idény kezdetéig elegendő tartalék van a raktárakban. A piac meghatározó szereplői folyamatosan nyomon követik az árak alakulását. Várhatóan jövőre sem árasztja el hazánkat a dömpingáron beszerzett külföldi cukor. Egyes gyárak kilónként mintegy 110 forintért adják el a cukrot. A CUKORRÉPA TERMESZTÉSI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA SOMOGYBÁN 1300 ÖHJ költség (eFt/tonna) í 1 termőterület (ha) *1000 1998 1999 2000 *2001 Újjáépült iroda ad munkát Barcs kirendeltség megfelelő körülményék közé került.- A munkanélküliség Dél-So- Barcson ennek érdekében a mogyban lényegesen magasabb, megyei munkaügyi központ mint a megye többi részén. Ezért megvásárolta a kirendeltséggel ez a térség megkülönböztetett fi- szomszédos pszichiátria épüle- gyelmet érdemel - mondta dr. tét. Márciusban kezdtek hozzá Tarmé dr. Törzsök Piroska, a so- az átalakításhoz. Ezzel végre mogyi munkaügyi központ veze- megfelelő nagyságú irodaházhoz tője tegnap Barcson, ahol a mun- jutott az évek óta szűkösködő kaügy huszonhatmilliós beruhá- munkaügyi kirendeltség, zását adták át. A pénzből újjáépí- - Somogybán a barcsi hivatal tették és bővítették a helyi mun- ügyfélforgalma a legnagyobb a ki- kaügyi kirendeltséget. rendeltségek közül. Ugyanakkor A beruházás odázhatatlanságát az itteni iroda volt eddig az egyik indokolva a főigazgató elmondta: legkisebb a megyében - mondta Somogybán 14 500 ember él Demanecz Józsefné kirendeltségmunka nélkül, s ezek rendszeres vezető. - A 400 négyzetméter vendégei a munkaügyi hivatalok- alapterületen van tanácskozóiénak., Ekkora ügyfélforgalomhoz rém, elegendő számú iroda, így megfelelő körülményeket kell te- végre valóban kultúrált ügyfélfo- remteni. Arról is beszélt, hogy a gadásra lesz lehetőség. Az új épü- barcsi beruházással nagyjából a letrész átalakításával együtt a kivégére is értek a felújítási progra- rendeltség eddigi helyének felújí- muknak, s valamennyi somogyi tását is elvégezték. __________n.l. V allási bóvli helyett értékeket Hídépítés a küldetésünk, és a világegyházzal szemben is van feladatunk. A magyar nemzet sora akkor ment jól, amikor hűségesek voltunk a szentistváni úthoz. Amikor viszont letértünk arról, tragédiák sora várt ránk. Az országnak meg kell újulnia erkölcsileg, mert e nélkül gazdasági megújulásra sem leszünk képesek. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtitkára mondta ezt tegnap este a püspöki székházban.- Élő valóság-e az Ökumene, vagy csak egy kényszerű ismerkedés a másik egyházzal, szokásaival, liturgiájával?- kérdeztük Semjén Zsoltot.- Az ökumené a legélőbb valóság, amelynek gyökere az evangéliumban rejlik, amikor Jézus azt mondja: legyetek egyek. A leginkább jövőt jelentő szavunk az ökumené. Olyan, mint egy fehér abrosszal terített asztal, amelyen ott van a szilva, az alma, a körte, a sárgadinnye. Az ökumené akkor valósul meg, ha a katolikus 1962-ben Budapesten született. A Katolikus Teológián civil hallgatóként doktorált 1991-ben. közben az ELTE-n szociológus diplomát szerzett. 1994- 98 között országgyűlési képviselő (KDNP), 1998-tól a NKÖM egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára. Nagy szerepe van abban, hogy Szent István királyt az ortodox egyházak is szentnek tekintik augusztus 20-a óta. A Katolikus Egyetem docense, rendes tagja a Pápai Tiberina Akadémiának. Nős, három gyermeke van. a maga teológiáját és lelkiségét hozza, a református a kálvini hagyományát és protestáns lelkiségét, az evangélikus a luthe- ránusi gyökereit, és ebből a kínálatból mindenki gazdagodhat. (Folytatás a 10. oldalon) Újra él a Mizo kapcsolat Lakócsa Mára fellélegeztek a dél-somogyi szarvasmarhatartók, akik pár hónapja még elkeseredetten futottak a pénzük után. A korábban válságos heteket átélt Mizo rendszeresen fizet, s a lakócsai Dráva menti Mezőgazdasági Szövetkezet megkötötte jövő évi szerződését. Tavaly még úgy látták, befellegzett a tehenészetnek. Nem alaptalanul: a leadott tejért nem kaptak pénzt, más lehetőséget pedig nem találtak az értékesítésre. így érthető, hogy az amúgy is bizonytalan lábon álló szövetkezetnél küldöttgyűlésen határoztak a szarvasmarha-ágazat felszámolásáról. Azután mégis úgy döntöttek, megtartják az állatokat. Főként, mert több olyan jószág van az állományukban, melyeket csak igen alacsony áron tudnának eladni. S ez komoly veszteség lenne. Fulmer József elnök elmondta: - Túléltük a nehéz időszakot és most csak a legjobbakat mondhatom az üzleti kapcsolatunkról. Február közepétől pontosan, határidőre fizet a Mizo és már megkötöttük a jövő évi szerződést is. Az év első felében pedig a felszámoló négymillió forintos hitelt nyújtott, s ez nagyban segítette a tavaszi munkák elvégzését; a kölcsönt a tej bevételéből törlesztik. A szövetkezet tótúj falusi telepéről naponta 1800-1900 liter tejet szállítanak el. A tisztaság itt nemcsak fél egészséget, hanem több árbevételt is jelentene. Az idén azonban gyengébb minőségű volt a tej, mint tavaly. Ezzel együtt az extra minőség aránya is csökkent. Az elnök szerint a minőségromlásnak személyi okai vannak: a telepen dolgozók nem ügyelnek kellőképpen a tisztaságra. Fulmer József bízik abban, hogy a 13 millió 700 ezer forintból, amivel még tartozik a cég, egy „tisztességes” összeget visszakap a szövetkezet. A Dráva menti gazdák többsége is bizakodó; a korábbi borús jóslatok ellenére nem áll üresen az istállójuk. Jelenleg tíz potonyi és tót- újfalusi gazda napi 300-400 liter tejét adja el a Mizónak. Potonyban Szilovics Lászlóék újból felfejlesztették az állományt; már nem négy, hanem kilenc szarvasmarhát tartanak. - Naponta hatvan liter tejet értékeÁllattenyésztés sítünk - mondta Szilovics László. - Literéért 18 forint plusz áfát kapunk. Nem tudom, hogy emelik-e a tej átvételi árát, de azt igen, hogy a takarmány és az üzem- anyagárak már az égbe szöknek. Februártól pontosan jön a pénzünk. De nagyon várom, hogy a még tejben úszó 420 ezer forintunkat is előbb-utóbb kézhez kapjuk. A falubeli Sulin László felszámolta az állományát, de ennek nem a Mizóval kapcsolatos herce-hurca volt az oka.- Június óta nincs csordás a faluban, pedig nagyon szerettük az állatokat, s hiányoznak - mondta elkeseredetten. - Ha ez a több gazdát érintő gond megoldódna, újra tartanék szarvasmarhát. gamos adrienn
