Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-20 / 271. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap TÁJAK 2000. November 20., Hétfő S 0 M O G Y I BEFÜTENEK. Táskán a helybéliek 75 százaléka támogatta a gázberuházást, így Buzsák felől bevezethették a földgázt a településre. A fejlesztés az önkormányzatnak 15 millió forintjába került, mivel 6 millió forintot a megyei területfejlesztési pályázaton nyertek el. A lakosok 60 százaléka már rákötött a rendszerre, és mintegy félmillió forintos költséggel az önkormányzat intézményei is csatlakoznak. A postánál, az orvosi rendelőben, az óvodában és a hivatal épületében még a tél előtt áttérhetnek a gázfűtésre. EMLÉKPARK VÉSÉN. A település határában egy, a II. világháború óta nem használt temetőből emlékparkot alakítottak ki Vésén. Erre egymillió forintot költöttek. A Falvak Kultúrájáért alapítványtól kopjafát kapott a falu, s ezt a parkkal együtt avatták fel. Sok vései vállalt munkát a parkban. Leposa József helybeli fafaragó például a díszkaput és a kerítést készítette el. SÍELÉSRE PÁLYÁZTAK. Az is kolások téli táboroztatásához szeretne pályázati támogatást nyerni a somogyvári önkormányzat. A diákok a falu ausztriai testvértelepülésére járnak évek óta hagyományosan sítáborba. AJÁNDÉK AZ ISKOLÁNAK. Somogyfajsz testvérvárosában a németországi Schnackenburg- ban járt a falu képviselő-testületének négy tagja. A települések vezetői megállapodtak abban, hogy ezentúl nyaranta három hetes cserenyaralást szerveznek a diákok számára. A várostól 500 ezer forint értékben bicikliket, játékot és rengeteg édességet kaptak a fajszi iskolások. Ezeket az ajándékokat mikulás napon vehetik majd át a gyerekek. VÉRADÁS SIKERREL. A Magyar Vöröskereszt Marcali Területi Szervezete véradást szervezett. Ez alkalommal 112 véradó 45 liter vért adott. A véradáson hét új véradót is köszöntöttek. A marcali vöröskeresztesek évente négy alkalommal szerveznek véradást. Oldalszerkesztő: Fábos Erika Nyitottan a világ iránt Százéves jubileumot ünnepel idén a magyar gyógypedagógiai oktatás, melynek nagyszabású rendezvényén somogyi szakemberek is részt vettek. Az évfordulón aranydiplomát kaptak az ötven évvel ezelőtt végzett gyógypedagógusok, közöttük a somogyvári Maitz Jánosné. A vései Szentiványi Piroska pályáját először az anyai szigor térítette másfelé, majd az anyagi lehetőségek miatt kellett tervét módosítania. Ma már persze cseppet sem bánja, hogy sem fodrász, sem tornatanár nem lehetett belőle, hanem a sérült gyerekekhez terelte a sors, olyan időben, amikor a gyógypedagógia nagyjaitól tanulhatta a hivatást. Attól a Bárczi Gusztávtól kapta az alapokat, akinek nevét ma a főiskola is viseli. Az ötven évvel ezelőtti diplomaosztást követően Somogyvárra került férjével - a szintén gyógypedagógus Maitz Jánossal együtt, aki azután évtizedekig igazgatta az értelmi fogyatékosok intézetét. Az egykori főúri lakot kellett alkalmassá tenniük a gyermekek fogadására olyan időben, amikor már az is nagy eredménynek számított, hogy sodronyos ágyak és rendes matracok kerülhettek a hálókba, hogy végre sikerült megszabadítani a gyerekeket az élősködőktől. Ötven évvel ezelőtt a somogyvári kastély volt az országban az első, melyet értelmi fogyatékos gyerekek szolgálatába állítottak. Maitz Jánosné mesél az egészségház, a mosoda, a szolgálati ___________________ l akások építéséről, a központi fűtés kialakításáról, mindeközben az in- temátus lakóinak száma százról lassacskán háromszázra nőtt. Az évek során az igazgató felesége rendre az egyik legnehezebb pedagógiai feladatot kapta, az elsősök beszoktatását. Azt mondja, semmihez sem hasonlítható az az élmény, amikor a szorongó gyereket sikerül feloldani, amikor a kis kezekről eltűnik az izgatottság, amikor kisimul a homlok és a szem a figyelem egy-egy halvány jelét mutatja. Büszke azokra a diákjaira, akik később a szakiskolában is megállták a helyüket, s ma Maitz Jánosné 1928-ban született Vésén. A középiskolát Kőszegen végezte az evangélikus leánygimnáziumban 1946-ban, s a következő évben kezdte meg tanulmányait a Gyógypedagógiai Főiskolán. A diplomát 1950-ben vette át, majd a kaposvári siketek intézetébe, onnan pedig a somogyvári értelmi fogyatékosok intézetébe került gyógypedagógusnak férjével, Maitz Jánossal együtt. Négy gyermekük született, valamennyien egyetemei végeztek. 1983-ban ment nyugdíjba, most is Somogyváron él. elégedett emberként élnek. Szeretettel említi a nehéz eseteket, a problémás gyerekeket. Bár gyógypedagógusi munkája elismeréseként kapott állásajánlatot a főiskola budapesti gyakorló iskolájától is, mégis megmaradt Somogyváron, s ma is ragaszkodik a faluhoz. A nyugdíj után még 15 évig tanított, sőt részmunkaidősként most is vállal feladatot a somogyvári községi óvodában, ahol a beszédfejlesztésre szoruló óvodások logopédiai foglalkozását tartja. Ma is vallja, hogy egy pedagógus nem engedheti meg magának a bezárkózást, mindig meg kell őriznie a vi- lág dolgai iránti kíváncsiságot. ______ izmomévá H ét kilométer előny Böhönye 1992 óta vártak Böhönyén arra, hogy végre vezetékes gázzal fűthessenek a lakók. Eddig azért esett kútba a próbálkozásuk, mert csak Mesztegnyőről lehetett volna a vezetéket Böhönyére vinni. Ez azonban 13 kilométer, és nagyon sok pénzbe került volna, amit a falu nem tudott előteremteni. Miután azonban a gázvezeték elért Segesdre, onnan is megoldhatóvá vált a bekötés és ez már csak alig 7 kilométer. A beruházás így sem olcsó, összesen 157 millió forintba kerül, de mivel a Kögáz is támogatja a böhönyeiek tervét, így végre megkezdődhettek a munkálatok. A költségekből 67 millió forintot fizet az önkormányzat. A település 800 lakásából több mint 250- be igényelték a bekötést, és az ott lakók már be is fizették a hozzájárulást. A beruházás május végére készül el a tervek szerint. Nem kell tehát azon töprengeni a böhönyeieknek, mire használják a jövő évi költségvetésük fejlesztésre szánt részét. Már csak azért sem, mert a 40 éve épült iskola felújítása sem halogatható tovább. Az épület néhány része ugyanis mára közel áll az életveszélyessé nyilvánításhoz.______________■ B erzsenyire várnak az iskolában Nikla Berzsenyi Dániel nevét veszi fel a niklai általános iskola. A névadóra a december 3-i Millenniumi napon kerül sor. Erre 30 éve várnak. Akkor kérték először, hogy az iskola névadója a nagy költő lehessen. Ezzel az ünnepséggel hármas jubileum kezdődik az intézményben. Jövőre a születésnapi ünnepség mellett több verseny, pályázat, hagyományőrző program, kiállítás emlékeztet az iskola múltjára. Dómján Nándor, az intézmény igazgatója elmondta: nem csak a múltra gondolnak, folyamatos fejlesztésekkel készülnek a következő évek kihívásaira. Az ünnepi esztendőben például egy tankonyha kialakítása következik, ahol a technika mellett a háztartási ismeretek tantárgyat is tanul- hatják a diákok._____________■ F alugondnokért pályáznak SZÖKEDENCS Szőkedencs 380 lakosából kétszázan idősek, többségük gondozásra szorulna. Ugyanakkor a faluban nincs gyógyszertár, és az orvos is csak hetente egyszer rendel. Nagy szüksége lenne a településnek egy falugondnokra és egy járműre, hogy a rászorulókat szükség esetén orvoshoz vigye, elhozza az ebédjüket, gyógyszerüket. Van ugyan a négy szomszédos településnek egy körjegyzőségi autója, ám ezzel hasonló problémákat orvosolnak Sávoly környékén, így a kocsi legtöbbször foglalt. Szőkedencsen most úgy döntöttek, pályázatot nyújtanak be a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz illetve a megyei terület- fejlesztési tanácshoz egy falugondnok alkalmazására és a gondnoki jármű megvásárlására. Ha sikerül, az nem csak az idősek, de a mintegy 50 iskolás életét is megkönnyíti: lenne mivel járni zeneiskolába, logopédushoz és több más olyan helyre, amire nagy szükség lenne, de jelenleg elérhetetlen. _________■ F elemelkednek a romák A puszta megszépítésén dolgoznak a romák FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Kürtöspuszta A munkaügyi központ és a Somogyi Munkanélküliekért Alapítvány támogatásával 15 roma dolgozik Kürtöspuszta szépüléséiért. A munkanélküli cigányok a település zöldterületeit rakják rendbe. A munkahelyeket a Romák Fel- emelkedéséért Alapítvány pályázatok segítségével teremtette meg. Suta Lajos, az alapítvány elnöke elmondta: folyamatosan kapcsolatban állnak minden olyan szervezettel, akik a romák érdekeit védik és segítségükre lehetnek a gondjaik megoldásában. A legnagyobb támogatást eddig az Együttműködő Holland AlapítA Romák Felemelkedéséért Alapítvány 1998-ban alakult meg. A civil szervezet célja az volt, hogy segítse a Kürtös-pusztán élő cigányokat és számukra, a szociálpolitikai támogatásokhoz forrást keressen és a pénzből házakat építsen. Ilyen módon eddig hat család jutott fedélhez. Most orvosi rendelőt, fürdőszobákat és iskolát épít az alapítvány. ványtól kapta a civil szervezet. Több mint hétmillió forintot fordíthattak a falu egykori művelődési házának felújítására. A romos épület, aminek hiányoztak nyílászárói és a teteje, mára teljesen megújult. Fejlesztése tovább folytatódik.- Fürdő helyiségeket alakítunk ki az épületben, hiszen a lakosság több mint a felének nincs a házában fürdőszoba - mondta Suta Lajos. - Egy orvosi rendelőt és egy iskolát is szeretnénk kialakítani benne. Orvos ugyanis nincs Kürtösön. A szomszéd faluba kell átjárni a beteg gyerekekkel és az idős embereknek is. Az iskolát pedig azért szeretnénk, mert több mint 60 gyerek van Kürtösön, akik nap mint nap máshova járnak iskolába és kinézik őket az osztálytársaik, mert romák. Nagyobb lenne az esélyük, ha roma osztályokban tanulhatnának olyan tanítókkal, akik speciális képzésben részesítenék őket. A tehetségesebbek tovább tanulhatnának, azok pedig akik éppen csak írni és számolni tudnak megtanulni, valamilyen iskola utáni képzés lehetne amivel megélhetést adhatnának a családjuknak. Itt Kürtösön olyan romák vannak, akik fel akarnak emelkedni, ezért lett a mi alapítványunk neve a Romák Felemelkedéséért és ezért tudunk szép eredményeket felmutatni, sok olyan emberrel szemben aki csak beszél róla hogy tenni akar értünk, közben pedig csak magáért és nem a cigányokért dolgozik;________■ M ederben a vízgondok SOMOGYSÁMSON 4,5 millió forintból megoldódnak Somogysámson vízelvezetési gondjai. A faluban szinte á teljes árokrendszer felújításra szorulna. Most a legégetőbb gondok orvoslására van pénz. Somogysámson teljes árokrendszere évtizedek óta felújításra szorul. A 20 kilométeres problémát az okozta, hogy az árkok jó része szövetkezeti tulajdonban volt, amely a kárpótlás során magán gazdára talált. Az új tulajdonosok vagy nem tudtak kötelezettségeikről, vagy nem akartak eleget tenni, az elhanyagolt állapotok miatt tetemes költségekkel járó, takarításnak. Ezért olyan árok is akadt a faluban, amiben öles törzsű fa nevelkedhetett gyökereivel teljesen elzárva a víz útját. Az átjár- hatatlan árokrendszer a település több utcájában már a házak épségét veszélyeztette. A munkákra 3,5 millió forintot nyert a falu a területfejlesztési tanácstól, aminek a felét az idén másik részét pedig jövőre kapják meg.- Azért döntöttünk úgy, hogy az önkormányzat már az idén megelőlegezi a teljes összeget, mert nem akartuk megvárni hogy a tavaszi olvadás újabb károkat okozzon - mondta Somogyi Magyar József, Somogysámson polgármestere. - Szinte mindenhol akadna árkolási feladat, de a falu déli részén tarthatatlan volt már a helyzet, így itt teljes árokrendezést végeznek a szakemberek. A beruházás 4,5 millió forintba kerül. Ebből a pénzből a hordalékot takarítják ki az árkokból, eltávolítják a növényzetet belőle és ahol szükséges betonaljzattal erősítik meg a vízelvezetőket. Ünnepelt a Calypso Gyógyító forintok Táska Zsúfolásig megtelt a marcali sportcsarnok szombaton délután. Ezúttal azonban nem szurkolók töltötték meg a lelátót, hanem a zeneszerető közönség. A tíz éves születésnapját nagyszabású zenei műsorral a Calyp show-val ünnepelte a Calypso kórus. Marcali Maroknyi kagyló, egyenest a spanyol tengerpartról, holland fapapucs és Görögországban vásárolt hangjegymintás zokni - a Calypso kórus nemzetközi kapcsolatainak relikviái - rengeteg fénykép és visszaemlékezés egy csokorba gyűjtve a Bernáth Galériában. Ezzel a rendhagyó tárlattal kezdte a hétvégén a születésnapi ünneplést a Calypso kórus. Egy évtizeddel ezelőtt alig húsz lelkes emberrel alakult meg az azóta több Tíz év legjei Legnagyobb sikere: a Baglas és a Calypso két közös műsora. Legnagyobb kudarca: amikor nem sikerült a fesztiválkórus minősítése az együttesnek. Legnagyobb álom: egy olyan ősbemutató, ahol a kórus és a marcali együttesek számára írt darabot lehet előadni. Legszebb ajándék; az, hogy több mint hétszá- zan eljöttek a születésnapi Caíyp-showra. mint 40 tagú, elismert együttes. A hétvégi show- műsor is bizonyította: nem végzett hiábavaló munkát az időközben baráti társasággá fejlődött kórus az elmúlt tíz év alatt. Több mint 700 ember ünnepelt velük a születésnapon. Stamler Edit, a kórus alapító karnagya elmondta: elérték amit akartak. A külföldi fellépések és a folyamatos szakmai fejlődés mellett a marcali közönséget is sikerült megnyerni.- Eredetileg azért alakultunk meg, hogy lehetőség legyen az énekelni szerető marcaliak kórusában énekelni - mondta Stamler Edit. - Aztán olyan lelkes volt a csapat, olyan gyorsan gyarapodott a kórus és olyan kedvezően fogadott bennünket a közönség, hogy nem volt más út csak előre. Stamler Edit ezért úgy tartja: a sikerek a közönségnek köszönhetők. Az első tíz év legfontosabb tapasztalata pedig szerinte az, hogy a kitartó színvonalas munkát - legyen szó akár éneklésről, akár zenélésről - elismerik a marcali emberek. ■ Pályázik a Széchenyi-terv termálturizmust fejlesztő programjára Táska. Benyújtották az első ütem megvalósításának 3 milliárd forintot megcélzó pályázatát, amely az infrastrukturális alapokat teremtené meg. A legfontosabb munka az utak megépítése, a villany és a víz bevezetése, valamint a szennyvíz tisztításának megoldása lenne. Utóbbira a trópusi növényekre épülő új szennyvíztisztítási technológiát választották, amely egyben a település szennyvízgondjait is megoldaná. A pályázati forráson kívül külső befektetőkkel is együttműködési megállapodás született a projekt megvalósítására. A 11 milliárd forintos tervezetben többek között szerepel gyógyszálló és rehabilitációs központ is, amelyet a 360 méter mélyről gyógyvíz táplálna. _________________■ i ,
