Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-16 / 268. szám

10. oldal - Somogyi Hírlap N Y U G D i J A S 0 K 2000. November 16., Csütörtök Hírek KOPPÁNY VÖLGYE. Tegnap Ta- bon újabb kistérségi szervezet ala­kuló ülését tartották. Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bony- nya, Fiad, Kapoly, Nágocs, Karád, Kánya, Kára, Kisbárapáti, Lulla, Miklósi, Szorosad, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogyegres, So- mogymeggyes, Somogydöröcs- ke, ács, Tengőd, Torvaj, Török- koppány és Zala települések nyug­díjas vezetői tanácskoztak az együttműködés lehetőségéről. Ma a megyei szövetség vezetői Marca­liban és Lengyeltótiban tartanak előkészítő megbeszélést kistérségi szervezetek alakításáról. VENDÉGSÉGBEN. A Dráva menü Nyugdíjas Egyesülés ala­kult meg először Somogybán. Tartják is a kapcsolatot a Csurgó környéki települések. A múlt hét végén az iharosberényiek látták vendégül csurgói és iharosi kor­társaikat és kulturális bemutató­val tisztelték meg egymást. VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS. Ma beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlést tart a tapsonyi nyug­díjasklub. A két éve választott ve­zetőség megbízatása lejárt, így az alapszabály szerint kerül sor a mai közgyűlésre. TALÁLKOZÓ. Az andocsi nyug­díjasklub baráti találkozót rendez a jövő hét kedden délután. Nagy­atádi és toponrári klubtársaikat látják vendégül a mozihelyiség­ben, ahol bemutatja műsorát a három település nyugdíjas kul- túrcsoportja is. KIRÁNDULÁS. Eger környéké­re mentek kirándulni nemrég a Kaposvári Tájak, Korok, Múzeu­mok Klub tagjai. A vár, a székes- egyház, a Szépasszonyvölgy mel­lett megnézték a turisztikai cél­ponttá vált kis falut, Noszvalyt is. Oldalszerkesztő: Katona Csongor Születésnapi köszöntő Szita Károly, Jobban János, Svajda József és Székely Sándor fia emeli poharát a nyugdíjasok kaposvári elnökének egészségére Székely Sándor, a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének elnöke nyolcvanéves. Hétfőn Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke bensőséges találkozót szervezett az ünnepelt köszöntésére. Székely Sándor 1920. november 13-án született Jákóban, nyolcévesen került Kaposvárra. A Ber­zsenyi Dániel Polgári Fiúiskola elvégzése után villanyszerelő szakmát tanult, majd behívták katonának, sebesülten került haza a Don-ka- nyarból. 1948-ban vállalt munkát a Dédász elődjénél, a villanytelepen. Körzeti szere­lőként részt vett az akkor kezdődött faluvillamosítás­ban. Szakszervezeti vezető­ként 1956. decemberében tű­zifát szerzett a dolgozóknak, • s rakodás közben baleset érte, nem végezhetett tovább fizikai munkát. Iskolák, tanfolyamok el­végzése után munkaügyi osztályvezető lett, eb­ből a munkakörből vonult nyugdíjba 1970. de­cember 31-én. 1987-ben elveszítette feleségét, szeretetét leánya, fia, négy unokája és déduno­kája igyekszik pótolni. A Nyugdíjasok Kaposvá­ri Egyesületének alapító tagja, 1992 óta elnöke. A hétfői ünnepségen Svajda József Székely Sándor több mint ötvenéves szakszervezeti hű­ségét, korábban szaktársaiért, jelenleg nyugdí­jas társaiért végzett önzetlen munkáját méltat­ta. Szita Károly Kaposvár polgármestere azt a segítséget köszönte meg, amelyet a szociális igazgatóság káp a nyugdíjas egyesület elnöké­től: - Sanyi bácsi gyakori ven­dég a városházán, de soha­sem a saját ügyében, mindig az egyesület, a tagok sorsát egyengeti. Folyamatosan segí­ti munkánkat azzal, hogy fel­hívja a figyelmünket azokra az idős, elesett, szűkölködő nyugdíjas társaira, akik támogatásra szorulnak - mondta Szita Károly, jó egészséget, tartalmas, hosszú életet kívánva a nyugdíjas egyesület nyolcvanéves elnökének. _______________■ T egnap a kaproncai és krizsevti nyugdíjasok vezetői látogattak Kaposvárra és köszöntötték Székely Sándort Jutalom a tiszta, virágos Toponárért A megyei önkormányzati hi­vatal és megyei nyugdíjas szövetség év eleji kezdemé­nyezése, az Adjunk ma­gunkra, somogyiak! telepü­lésszépítő felhívásra a toponáriak is jelentkeztek. Munkájuk eredményét a múlt hét végén rendezett ünnepségen ismerték el. A Nyugdíjasok Toponárért Egye­sületének tagjai, a városrész vö­röskeresztes szervezete és az ut­cafelelősök összefogásával parko­sították a művelődési ház környé­két, a templomparkot, az óvoda, az iskola környékét, sok-sok munkaórát áldozva a virágos Toponárért. Juhász János tanács- A parkosítási verseny díjait, a díszcsejéket azonnal elültették fotó. török anett nők, a mozgalom elindítója, fon­tos közéleti elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a pénteki ün­nepségen, a sikeres pályázat díja­it, tujákat, díszcserjéket dr. Spiegl József, a megyei közgyűlés alel- nöke adta át a toponáriaknak. Kertészkedéssel legtöbb időt Vajay Zoltánné és Matesz József- né töltött, ők külön jutalomban részesültek, dicséretet kaptak a főszervezők, Cserényiné Horváth Edit, a vöröskereszt, valamint Horváth Károlyné, a nyugdíjas egyesület elnöke. A Toponár par­kosításában részt vevők mind­egyikének, összesen negyvenöt lokálpatriótának, emléklappal kö­szönték meg a jól végzett mun­kát. ■ VÁLASZ OLVASÓNK KÉRDÉSÉRE A nyugdíjkorrekcióról Kónya József homokszentgyör- gyi olvasónk bányásznyugdíjat kap, felesége rendszeres szociális járadékban részesül. Ellátmá­nyukat a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság utalja. Ev elején megkap­ták a nyolc százalékos emelést, a 3 százalékos visszamenőleges korrekciót és a 2,6 százalékos de­cemberi emelést azonban nem. Olvasónk ezt méltánytalannak tartja, hiszen a tervezettnél na­gyobb infláció őket ugyanúgy sújtja, mint a többi nyugdíjast. Dr. Frajna Imre, a társadalom- biztosítási alapokat felügyelő ál­lamtitkár egy korábbi nyilatko­zatában elmondta: november­ben kiegészítő nyugdíjemelést kapnak a 2000. január 1-e előtt megállapított öregségi nyugdíj­ban, rokkantsági és baleseti nyugdíjban, özvegyi és szülői nyugdíjban, árvaellátásban, va­lamint baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesülők. Ilyen szempontból öregségi nyugdíj­nak kell tekinteni a bányász- nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti te­vékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat is. Ugyancsak emelik (és a tizenegy havi külön- bözetet kifizetik) a volt mező- gazdasági tagok öregségi, mun­kaképtelenségi járadékát, a volt szövetkezeti tagok növelt össze­gű öregségi és munkaképtelen­ségi járadékát, az özvegyi járadé­kot, valamint a baleseti járadékot is - tudtuk meg az államtitkár nyilatkozatából. Egyes esetekben, ha az ellátás 2000. decembere előtt az ellátott halála, vagy bármilyen más ok miatt megszűnt, kérni kell a ki­egészítő emelés megállapítását. Erre hat hónap áll az érintettek rendelkezésére. Panaszosunk tehát - ameny- nyiben valóban bányásznyugdíj­ban és nem bányász egészségká­rosodási járadékban részesül - jogosult a visszamenőleges ki­egészítésre és a decemberi eme­lésre. Rendszeres szociális jára­dékot kapó feleségére azonban a rendelet nem vonatkozik. Saj­nos. ■ EGYÉVESEK. Megalakulásának évfordulóját ünnepelte nemrég a felsőmocsoládi nyugdíjasklub. A születésnapot műsorral tették em­lékezetessé, a jelenetek, versek, népdalok bizonyították a klubélet eredményességét, gazdagságát, sokszínűségét. Az ünnepi összejöve­telen megemlékeztek a millennium évéről és az idősek hónapjának jelentőségéről is.___________________________ ■ Egyesület alakult Szántódon Egy hete nyugdíjas egyesületet alakítottak a szárszóiak. A tele­pülés mintegy száz nyugdíjasá­nak fele jelent meg az alapító ta­nácskozáson, negyvenötén azon­nal alá is írták a belépési nyilat­kozatot. Dr. Kiss Pál földvári jegyző vállalta, hogy elkészíti a szükséges iratokat, és a nyilván­tartásba vételi kérelmet benyújtja a cégbíróságnak. Darvas Jenőtől, az egyesület megválasztott elnö­kétől megtudtuk, hogy számít­hatnak a helyi önkormányzat tá­mogatására, a település jövő évi költségvetésében már szerepel a szántódi nyugdíjasok szervezete is. Egyik tagjuk, Kovács Sándor révén a helyi képviselő-testület­ben is jelen vannak. A Nyugdíjasok Szervezetei So­mogy Megyei Szövetsége nevé­ben dr. Ili Mártonné, az elnökség tagja köszöntötte az új nyugdíjas egyesület tagjait, akik elhatároz­ták az alakuló ülésen azt is, hogy kérik felvételüket a megyei szö­vetségbe^ ____________ ___■ O tthongyarapító nemes adomány Farkas László és felesége az el­sők között költözött be az 1992. novemberében átadott kaposvári Liget-otthonba. Sokat szépült, gyarapodott az intézmény azóta, köszönhetően többek között az olyan adakozóknak is, mint Far­kas Lászlóné, aki fél millió forint támogatást adott nemrég a Lige­tért Alapítványnak.- Nyolcán voltunk a beköltözéskor Margitok az otthonban, ezért becené­ven különböztettük meg egymást, így lettem Margó néni - mutatkozik be a Liget mecénása mosolyogva. Nyolcvan esztendejéből legalább tízet letagadhat­na, pedig nem volt könnyű élete.- A közgazdasági technikumban vol­tam gondnok, amikor 1955-ben édes­apám meghalt, édesanyám pedig szív- betegséget kapott. Az orvosok nagyon súlyosnak ítélték az állapotát, azt mondták, talán fél éve van hátra az éle­téből és azt tanácsolták, ápoljam, ma­radjak mellette. Egy év fizetés nélküli szabadságot kaptam, s amikor az letelt, anyám letérdelt elém és könyörgött, hogy ne engedjem kórházba, maradjak mellette. Nem tehet­tem mást, kiléptem a munkahelyemről és több mint har­minckét évig gond­ját viseltem édes­anyámnak. A férjem a vasútnál dolgo­zott, én kézimun­káztam, térítőkét horgoltam német is­merősöknek, abból pótoltam az egy fizetést. Nagyon meg kellett gondolni, mire költünk. Én ke­zeltem a családi kasszát, a párom néha- néha megkérdezte, mennyit tudtál megspórolni. Édesanyám halála után én is beteg lettem, epémmel, vérnyo­másommal kínlódtam, nem tudtam a kertet sem művelni, főzni se bírtam, így aztán, amikor az otthon építéséről Pénteken Szita Károly, Kaposvár polgármestere és dr. Mát- ’ rai Márta országgyűlési képviselő adta át a Liget-otthon la­kóinak az új gépekkel, berendezésekkel felszerelt konyhát és a felújított belső utakat. A nyolcmilliós költségből három milliót a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán nyertek, ugyanennyi volt az intézet költségvetéséből megta­karított összeg, nyolcszázezer forintot a város biztosított, felajánlotta keretét Tóth István, a cseri városrész önkor­mányzati képviselője, egymilliót a Ligetért Alapítvány adott, ennek fele Farkas Lászlóné nagylelkű adománya. olvastunk az újságban, úgy határoz­tunk az urammal, hogy jelentkezünk. Gyermekünk nincs, eltartási szerző­dést meg nem akartunk kötni, eladtuk az édesanyámtól örökölt kis házat és 1992. november 24-én beköltöztünk a Ligetbe.- Hogy telt itt az a kilenc év?- Megbeszéltük a férjemmel, hogy alkalmazkodunk a lakótársakhoz, min­dent megteszünk azért, hogy beillesz­kedjünk az új közösségbe, így aztán nem is volt soha senkivel konfliktu­sunk. Nem is mertük remélni, hogy ilyen kényelemben lesz részünk. Rend­be jött az egészségem, kézimunkázom, rejtvényt fejtek és nyolcvan évesen sem kell szednem cavintont. Még a férjem életében félretettük az ötszázezer forin­tot, az ő akarata is volt, hogy így fejez­zük ki hálánkat a körültekintő gondos­kodásért. Varga Magdolna, az otthon vezetője kérdezte: - Margó néni, nem sajnálod azt a sok pénzt nekünk adni? Nem, nem, cseppet sem sajnálom, mondtam neki, bár többet adhatnék, megérdemelnétek... ________________■ A Ligeti mecénás, Farkas Lászlóné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom