Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. November 3. Péntek VÍZVEZETÉKET ÉPÍTENEK. Vezetékes vízhez jutnak Ho- mokszentgyörgyön a falu szélén élő családok is: nekikezdtek ugyanis a vízvezeték megépíté­sének. Négyszáz méter hosszan fektetik le a vezetéket, és tizen­egy lakóházat érint ez a beruhá­zás. A költsége 1,5 millió forint, s teljes egészében az önkor­mányzat fizeti, mivel nem sike­rült hozzá támogatást szerezni. HÁLÓZATÁTALAKÍTÁS. Infor matikai hálózattá alakítja a barcsi kábelhálózatot az új tulajdonos. Az átalakítás előfizetőként 800 dol­lárba (körülbelül 250 ezer forint­ba) kerül a Fibemet Rt-nek. Ezután a hálózat alkalmas lesz videó- könyvtár, és internet befogadására, s mód lesz távvásárlásra, számító- gépes bankszolgáltatásra is. JAVÍTJÁK AZ UTAT. Ütemesen dolgoznak Somogytamócán az Aranyosi és Zöldmező utcában a rossz út rendbetételén; a munká­val a napokban készül el a kivite­lező. Két éve sürgették már az ott lakók ezt a beruházást. Ugyan­csak mostanában készülnek el a Satelit SE öltözőjének a tetőjavítá­sával; itt a tönkrement cserepeket kellett pótolni. ELTŰNT GYANÚSÍTOTTAK. A csokonyavisontai boltbetörés el­követésével néhány lábodi lakost gyanúsít a rendőrség, de még ke­resi őket, mivel jelenleg szökés­ben vannak. Ezeket a férfiakat nemcsak a vegyesbolt kifosztása, hanem több más településen el­követett bűncselekmény miatt is keresik a rendőrök. ASZFALTOZZÁK A JÁRDÁT. Új járdát építenek a szuloki faluköz­pontban, mivel a régi már össze­töredezett. Aszfaltburkolatot terí­tenek le a gyalogúinak a parktól a művelődési házig tartó szaka­szán. A munkához a héten kezd­tek hozzá a kivitelező Strabag Hungária szakemberei, a beruhá­zás költsége 3,5 millió forint. Eh­hez kétmillió forintot nyert az ön- kormányzat a CÉDA-pályázaton. Oldalszerkesztő: NAGY LÁSZLÓ Oktatóközpont az erdő mélyén Nemcsak a szakmai kínálat vonzza a látogatókat, hanem a környezet is Borián György, az oktatóközpont vezetője a barcsi Deák Ferenc iskola alsó tagozatos tanulóival fotós béres ferencné Drávatamási Nem győzik fogadni a látogatókat a ter­mészetvédelmi oktatóközpontban. Ta­vasszal készült el a centrum, s azóta több mint hatszázan keresték föl. Többnyire iskolások, sok esetben távoli vidékekről. A látogatók többsége diák. Az ősborókás mel­lé épített oktatóközpont ugyanis elsősorban a négy dél-dunántúli megye iskolásait igyekszik közelebb hozni a természethez. Elsősorban a somogyi iskolások látogatják, de megfordultak Drávatamásiban már egriek és jöttek látogatók a büki nemzeti parkból is. Gyakori vendégei a darányi iskolások, a szigetváriak, a barcsiak meg a csurgóiak. Volt már olyan csapat is, amelyik egy hétig táborozott a központban. A múlt héten például egy 170 tagú csoportot lát­tak vendégül.- Legtöbben a Drávára és az ősborókásra vol­tak kíváncsiak. Ezekről kértek részletesebb is­mertetőket - mondta Borián György, az oktató- központ vezetője. - A Dráván vízminőség-vizs­gálat elvégzésére is lehetőségük van a diákok­nak, s már ezzel is éltek többen. Emellett ma­dármegfigyelés és növényismeret szerepel a központ kínálatában. A folyó partján, gyönyörű környezetben ki­alakított oktatócentrumnak a Duna-Dráva Nem­zeti Park Igazgatóság a gazdája, az üzemeltetője pedig a Green Pannónia alapítvány. A tanév so­rán szakmai programokkal várják az ide látoga­tókat, nyaranta pedig sátortáboroknak is ad he­lyet a létesítmény. A természetvédelmi szakem­ber elmondta: az általuk összeállított szakmai programokon túl a központ igazi vonzerejét a környezete adja. Drávatamásiból kiindulva ugyanis a diákok bebarangolhatják és megis- merhetik a különlegesen szép Dráva-vidéket. ■ Nyolcszáz métert fut az utas Homokszentgyörgy-Lad Rohangálhatnak a megállók kö­zött az utasok Ladon, ha el akar­ják érni a csatlakozást. A reggeli barcs-kaposvári gyorsított buszjá­rat ugyanis csak a falu két végén áll meg, a Zalaegerszeg és Pécs kö­zötti gyorsjárat viszont csak a falu közepén. Akik tehát ezekbe a vá­rosokba igyekeznek, azok­nak föl kell venni a nyúlci- pőt, hiszen a 800 méteres táv megtételére mindössze két- három percük marad.- Jót tett velünk a Kapos Volán, amikor nemrég beál­lította az új gyorsított járatát Barcs és Kaposvár között - mond­ta a homokszentgyörgyi Tóth György. - Ezzel éppen elérhető lenne Ladon a másik busz, ami hogy álljon meg a középső megál­lóban, a sofőr azonban őt is eluta­sította, mondván: nincs rá engedé­lye. A barcsi autóbusz-állomáson elmondták: a Kapos Volán a busz­megállók kijelölésekor minden esetben kikéri az önkormányzat véleményét. A jelenlegi helyzet is az önkormányzatokkal egyeztetve ilakult ki. A változtatásnak :ermészetesen nincs sem- ni akadálya, ha ezzel az génnyel az illetékes önkor­mányzatnál jelentkeznek íz utasok. Az állomásveze- :ő azt is elmondta: ők is Zalaegerszeg és Pécs között köz­lekedik. A gond csak az, hogy az egerszegi autóbusz a falu köze­pén áll meg, a miénk pedig a falu szélén. A kettő között nyolcszáz méter a távolság; ezt a fiatalok gyorsan megteszik, azonban gon­dolni kellene az idősekre és a kis­gyerekesekre is. Esőben, hóban pedig sem öregnek, sem fiatalnak nem lesz egyszerű elérni a csatla­kozást. Legutóbb egy kisgyerekes anyuka kérlelte a buszvezetőt, utánanéznek az ügynek, mert a szóban forgó gyorsított já­ratnak a menetrend szerint a bar­csi meg a szigetvári út keresztező- désénél is meg keüene állnia. ■ ___________________Postánkból___________________ L egyen iskola Őrtilosban is Az október 11-i lapszámban meg­jelent cikk nyomán fogtam tollat, hiszen az iskola nemcsak Zá­kány, hanem Őrtilos ügye is. Ez 1975-ben senkinek nem fájt úgy, mint az őrtilosi szülőknek, akik mínusz 15-20 fokos hidegben in­dították útnak 7-15 éves gyerme­keiket Zákányba. Ami írás eddig az iskoláról szólt, azt csak demagógiának tar­tom. A zákányi képviselő-testület önös, megtévesztő és félrevezető szüleménye. Az őrtilosi iskolát 1906-ban építették, és 1975-ben bezárták; a szentmihályhegyi is­kolát 1950-ben építették fel, és 1991-ben zárták be; Felső- és Alsó-Zákányba vitték a gyereke­ket. A felső-zákányi iskola egy kastélyban működik, Őrtilosról busszal lehet megközelíteni. Az Alsó-Zákányban levő iskolát vo­nattal érhetik el a szentmihályhe­gyi gyerekek. S azóta, hogy Ortilosban nincs iskola, a lakos­ság lélekszáma a felére csökkent. Szentmihályhegyen 200-300 em­ber élt, amikor az iskolát építet­ték, ma ennek a fele sincs. Látha­tó, hogy az iskolának mekkora a lakosságmegtartó ereje. Zákányban az elmúlt 50-60 év­ben a lélekszám csaknem a dup­lájára nőtt. Ez a növekedés tettek­re késztette az akkori vezetést; 1975-ben készült egy terv köz­ponti iskola építésére, de ez nem valósult meg. Most sem Őrtilos­nak, sem Felső-Zákánynak nem lesz iskolája. Mi lenne ebben a helyzetben a legjobb megoldás? Legyen Zákánynak is általános is­kolája és Őrtilosnak is, amíg Őrti­los még teljesen el nem sorvad. Indokaim: a szentmihályhegyi is­kola tulajdonképpen azért épült, mert 1950-ben a cigányok még kint laktak a hegyben. Időközben betelepítették őket Őrtilos faluba, s közben a mi iskolánkat is meg­szüntették a Szentmihályhegyből eljövő cigányok miatt. Arra az is­kolára sem volt szükség, így mindkettő bezárt. Nagy hiba volt ez az akkori prófétáktól! A kom­munizmus... sok egyéb mellett generációk igaz hitét is elhomá­lyosította. Az őrtilosiak zöme so­ha nem hitt a vörös csillag meg­ható erejében, de reménytelen beletörődésében hagyta, hogy ha­mis próféták az istentelenséget neveljék gyermekeikbe. Ezért él­nek köztünk ma is sokan esz- ménytelenül beragadva a puszta vágyak meddő mocsarába. Nincs olyan nemzet a világon, amely ennyire pusztítja magát a hagyo­mányait elferdítve, az anyagi ja­vak túlzott hajszolásával. Az ifjú­ság nevelésének, oktatásának kérdése ugyanis nem egy a sok közül, hanem az ország jövőjé­nek kérdése, ami politikai kérdés is. Ha a vadonban élő természeti népek számára a fennmaradás feltétele, hogy elsajátítsák a ha­gyományt, a közös tudást, akkor a falusi iskolarendszert miért akarják felszámolni vagy gyengí­teni? A vidéken élő családok ha­gyományainak őrzése nagyon fontos. A gyökerek, a múlt, a szü­lőföld szeretete iskola nélkül le­hetetlen. Kérjük az oktatáspoliti­ka megváltoztatását, hogy vissza­kapjuk az iskoláinkat. GELENCSÉR GYULA ___________________ŐRTIL08, KOSSUTH U. 88. Ú jra sivítanak a fűrészek Darány Más a gazda, részben a profil és a piac is. A darányi fafel­dolgozó üzem azonban újra a régi: héthónapi szünet után ismét megindult a termelés. Huszonhét darányi és környékbe­li lakos jutott megélhetéshez, hogy ettől a hónaptól új gazdái is­mét elindították a fű­részüzemet. Az üzem korábban olasz tulaj­donban volt, a külföldi vállalkozók azonban az év elején bezáratták, az itt dolgozókat pedig el­küldték. Mintegy hét hónapig volt zárva a fa- feldolgozó, s most újra­indították.- Harminc munka- nélkülit közvetített ide a barcsi munkaügyi kirendeltség, és huszonheten már munkába álltak. November elsejével megkezdő­dött a termelés - mondta Halász Miklós üzemvezető. - A korábbi­hoz képest sok a változás. Az üzem új gazdái magyarok, és nem nyárfát, hanem tölgyet dolgozunk fel. A piac is más, mint korábban: az itt feldolgozott fa a skandináv országokba, olasz, illetve hazai pi­acra kerül. Két műszakban termelnek a kis üzemben, és havonta 800 ezer köbméter gömbfát dolgoznak fel.- Mihelyst megerősö­dünk, áttérünk a három műszakos termelésre, és 2-300 ezer köbméterrel többet szeretnénk feldol­gozni. Ehhez várhatóan további nyolc-tíz ember­re lesz majd szükség - mondta az üzemvezető. A fűrészüzem újrain­dítása igazán jól jött a környék falvainak, hi­szen régóta sok náluk a munkanélküli. A szomszédos Istvándiban például minden má­sodik munkaképes lakos segély­ből él. ■ Több bűnözőt vágtak sittre Dráva mente Sokat javult a közbiztonság, főleg a falvakban. Tizenöt százalékkal ke­vesebb bűncselekmény történt az idén Barcs környékén, mint a múlt év hasonló időszakában.’- Érezhetően jobb a helyzet a kis településeken, mint tavaly - mond­ta ár. Kiss Elemér barcsi rendőrka­pitány. - Még akkor is, ha tudjuk, hogy vannak eltitkolt bűnügyek. Olyan kisebb súlyú bűncselekmé­nyek, amiket a károsult be sem je­lent. Ezzel együtt is csökkent a bű­nözés. A javulásnak a szakember sze­rint több oka van: az egyik az, hogy a térség visszaeső bűnözői közül jó néhány börtönben ül, másrészt a fi­atal körzeti megbízottak - a falvak­ban zömmel ilyenek dolgoznak - mára elegendő tapasztalatot sze­reztek a hatékony munkához. Az is az okok között szerepel, hogy má­ra csökkent a falusi lakosság koráb­bi nagy bizalma az idegenek iránt.- Igyekeznek óvni az értékeiket, jobban zárják a házakat - mondta a kapitányság vezetője. - Nem egy­szer azonban még ez is kevés, és a besurranó tolvajok rendre kihasz­nálják a körültekintés hiányát. A rutinos tolvaj könnyen megtalálja a lakáskulcsot, ha a háziak a megszo­kott helyek egyikére teszik. A bűncselekmények nagy része vagyon elleni. Leggyakoribb a lo­pás, bár ennek a csökkenése is szá­mottevő. A betöréses lopások szá­ma a falvakban a tavalyi ötvenről 33-ra csökkent. A városkörnyéki kevesebb betörésben az is szerepet játszik, hogy jobban védik a bolto­kat. Az áfész például ma már min­den falusi üzletét riasztóval bizto­sítja. A szakember elmondta: ag­gasztó, hogy tolvajok és betörők kö­zött egyre gyakoribbak a létalap és foglalkozás nélküliek. _________■ B arcs örökmozgó nagykövete Barcs A határon túli kapcsolatok ápolása mindig fontos feladat volt Barcson. Legutóbb Közös történelmünk nyomában cím­mel műsoros estet rendeztek több mint 200 helybeli és kül­földi résztvevővel. Jelenleg pe­dig a felvidékiek országos talál­kozóját készítik elő, s ennek szintén a somogyi határváros ad otthont. A határon túli kapcsolatok egyik fő ápolója a Rákóczi Szö­vetség barcsi szervezete, illetve Egervári Fülöpné, ennek a ve­zetője. Megszervezte a hor- vát-magyar rendezvényt, s ő készíti elő a felvidékiek találko­zóját is. A 68 éves, nyolc uno­kával büszkélkedő nagymama elmondta: elsősorban Barcs­nak a szlovákiai kapcsolatfelvé­telére büszke. Személyéhez fű­ződik ugyanis, hogy az a város, ahol az otthona van, egy szlo­vákiai magyar településsel, Zselízzel kötött testvérvárosi megállapodást.- Ennek azért örültem na­gyon, mert mi is Zselízről ke­rültünk ide, kitelepítettként, huszonhat másik családdal együtt - mondta. A város örökmozgó nagykö­vete mindent megtesz azért, hogy egykori és mai otthonát egymáshoz közelebb hozza. Nemrég középiskolásokkal utazott Szlovákiába, s hamaro­san ottani diákokat hoz ide. A barcsi cukorbetegeket is össze­hozta szlovákiai sorstársaikkal. A legújabb terve: Zselízen ösz- szegyűjtik a gazdátlan magyar sírköveket, és egy sírkertet ala­kítanak ki a számukra, hogy odaát is fennmaradjanak a ma- gyar nevek. _____________■ E gervári Fülöpné, a testvérkapcsolatok szervezője Csillagpontot építenek Kastélyosdombó Két beruházás zajlik ezekben a hetekben. Kastélyosdombón. Most fektetik a tv-kábeleket és helyreállítják a település vízelve­zető rendszerét. A falu polgár- mesterének tájékoztatása szerint egy hónapon belül mindkét mun­kával elkészülnek. Egy szigetvári társaság építi ki Kastélyos-dom- bón a csillagpontos kábelhálóza­tot. Egy-egy családnak 18 ezer fo­rintjába kerül a kábeltelevízió, s ez kedvező ár. A havi 450 forintos díjért pedig tíz tévécsatorna mű­sorát nézhetik ezután a dombói- ak. A beruházás első ütemében negyven házba vezetik be a ká­belt. Az ezzel párhuzamosan zaj­ló árokrendezéssel hosszú időre megoldódik a belvízelvezetés. A munka során felújítják a házak előtti kocsibejárókat is. ■ \en elérhető a Zalaegerszeg-Pécs közötti auió- mz. Gondot csak az okoz, hogy az egyik a fa- aközpontban, a másik a falu szélén áll meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom