Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

10. oldal - Somogyi Hírlap 2000. November 11., Szombat RIPORT Rádpuszta harmadik évezrede A táj, amelynek valóban nehét ellenállni Szép birtokot kapott a német szár­mazású Vincellin lovag István ki­rálytól Koppány legyőzéséért. Sző­lőtőkékkel borított lankák között megbúvó völgyek, dús földek jelle­mezhették akkoriban is a rádi vi­déket. Hiszen évezredek óta lak­ták, a történelem viharaiban is sze­rették ezt a tájat az emberek. Ma­napság új korszak kezdetét éli Rádpuszta. Legfeljebb mai birtoko­sait nem lovagoknak, hanem vál­lalkozóknak hívjuk. Ahogy bekanyarodunk a 7-es útról Rádpuszta felé az út mentén szinte évről évre előbukkan egy-egy új ház a dombol­dalon. Igényes többszintes épületek, ott­honnak vagy üdülőnek építették. Az első német birtokos lovag kései utódai is meg­jelentek itt. Vonzza őket a Balaton közel­sége, de a csendes nyugalmat többre érté­kelik mint a tóparti lármás nyarakat. Rád középpontjában mintha egy elva­rázsolt világban lennénk. Talán még a fű­szálak is tudják a helyüket: szépen sor­ban, egyenesen kell nőniük. Egyszerű fe­hérre festett kerítés övezi a lovascentru­mot. Fekete Zoltán nem érti a lelkes elra­gadtatást: szerinte egyszerűen tisztaság, rend van. Abban viszont nincs túlzás, hogy általa fedezték fel újra a pusztát. S talán ismét lendületet vesz a fejlődése. ton pincét és a lovas centrumot. Fekete Zoltán mégsem elégedett. A látogatók döntő többsége külföldi, illetve Budapest­ről jött. A környék viszont nem fedezte fel, pedig a szabadidő eltöltésének, csalá­di kirándulásoknak ideális helyszíne. An­nak örülne igazán, ha a szomszédos iskolák di­ákjait ide hoznák a ta­náraik, hiszen egész évben rendelkezésre áll. S tele van kedvez­ményes ötletekkel. Nem érti miért nem jönnek? Nem tudnak a páratlan lehetőségek­ről vagy leszoktak a ki­rándulásokról? Itt az ősi magyar ál­latok mindennapjaiba tekinthetnek be a gye­rekek a két hektárnyi patyolat-parkban. Rac- kajuhok, szürkemarhák legelésznek, a baromfikat talán már nem is számolják, bár ebben nem lehetünk biztosak. A rendre pulikutyák ügyelnek a tőlük meg­szokott gondossággal. A csacsi várandós, Kishegyen van a vőlegénye. Az istállókban, amelyek természete­sen a lovascentrum legszebb épületei, va­laha a BB munkásszállóiként üzemeltek, 20 lipicait gondoznak. Fekete Zoltán ugyanis úgy döntött, a minőségi lótartást választja. Toldi Sándor a jobb keze, aki fo­gathajtó versenyzőként szerzett hírnevet. Jelentkezett egy angol, hogy megvásárol­na két lovat. Annyit adna érte, amiből egy évig abrakolhatnák a többit, a gazdája mégsem válik meg tőlük. Pedig szántóföl­dek nélkül, ki van téve a takarmánypiac­nak. Az állatseregletet ez viszont nem ér­dekli, sokmillió forint táplálékot elfo­gyasztanak. Fekete Zoltán Makóról származik. Vendéglátós szakemberként Budapestre került, de a Balatonnál is ismerik, jó ideje a Vadvirág kempingben fogadja az éhes­szomjas vendégeket. Hogyan, miként fog­ta meg a puszta? Nem lehet egy pillanat­ba sűríteni. Biciklivel vagy a kutyájával gyakran elkerekezett ide, s nem engedte el a táj szépsége. Átalakította a puszta központját, s azóta elkeltek a BB egykori virágzó kerületének épületei, földjei. Ha a vállalkozó eszével gondolkodik, talán ő is kivárt volna, mint az új tulajdonosok, de a szíve döntött. Nem titkolja, a vendéglá­tás bevételéből fedezi a költséges lótar­tást, hogy meddig bírja, az egyelőre ta­lány. Bizakodásra ad okot, hogy megtalál­ta az egyik dombon azt a területet, ahova az otthonát építi majd. Bodó Gyula a kevés rádpusztai alkal­mazott egyike. A Balaton pince pincemes­tere. A hordókban 4500 hektoliter bort tudnak egyszerre érlelni, azt kóstolgat­hatják az idelátogatók a vezetésével. A BB három éve létesítette kifejezetten az ide­genforgalom számára. Hiszen az ideláto­gató német vendégek odahaza jól ismerik Gádor Dénesnek, a BB kiváló borászának Balaton borát, mert sokmillió palackkal vásárolják a német piac kedvencét. S ha már erre jártak, kíváncsiak a termőhelyé­re. Nem csalódnak, mert különleges kör­nyezetben, kiváló nedűt kapnak a poha­rukba. Bodó Gyula rádpusztai lakos. Néhány éve ugyanitt beszélgettünk, s tele volt pa­nasszal: mostohagyerek a puszta, a BB el­tűnt, nehezen boldogulnak az emberek. Ma a leilei önkormányzat szociális és egészségügyi bizottságának tagja, s arra számítottam megváltozott a véleménye, hogy belülről látja a dolgokat. Elégedet­len ma is. Nincs igazi gazdája a település­Rádpusztai névjegy: Lelle közigazgatási területének része. Több mint 150-en lakják. A régészeti feltárások szerint a rómaiak is megfordul­tak ezen a vidéken. Kora avarkori leletei is jelentősek. Az 1986-ban kezdett feltárásokat most a Nemzeti Autópálya Rt finanszírozásával folytatják a régészek. Írásos dokumentum nincs róla, de Árpád- kori temploma már 1050 körül állhatott. Első birtokosa a német Vincellin lovag, akinek István ajándékozta szolgálataiért. Néhány éve a Balaton borról és a Balaton picéről ismerik Németországban. nek, mondja. Lelle Árpád utcája néven szerepel, a postás Hátrányból jön. Jó idő­ben átmotorozik a kertek alatt, télen vi­szont jó nagyot kerül a 7-en. A vonattal utazók a szemesi vasútállomáson száll­nak fel, mert az egy földúton viszonylag gyorsan elérhető. Állítja, akinek nincs au­tója, az nem tudja taníttatni a gyerekeit. Hosszú évekig maga is rótta a kilométere­ket naponta kétszer, hogy hazahozza őket. A telefonhálózat csak rádiós készü­lékekkel működik, azzal meg nem lehet a világhálón bolyongani. A 152 itt lakónak fele munkaképes korú, de talán a két ke­zünkön megszámoljuk, mennyi munka akad helyben. Szűcs László lellei polgármester érvei­vel nehéz vitázni. Meggyőződése ugyan­is, hogy a privatizáció itt pozitív változá­sokat hozott, s nagy jövőt ígér Rádpusztának. Ezt azzal is magyarázza, hogy a BB vezetői mindig érzékenyek vol­tak az itteniek, egykori dolgozóik sorsa iránt. Talán túl sokat gondolkodtak he­Befogják a lovakat a hintóba fotók; lang róbert A szürkemarha az állatpark egyik látványossága lyettük, gondoskodtak róluk. Ez persze ma már nem megy. Maguknak kell megtalálni az útjukat. 1992-ben javasolták, hogy itt legyen az autópálya lehajtó ága a halastavak szegélyénél. A város rendezési tervében meg­hagyták a nagy szabad tereket, hogy valóban kirándulóköz­pont maradhasson ez a szép táj. A parkerdő kialakítása és gondozása szintén az önkor­mányzat érdeme. Az egykori cselédházak lakásainak megvá­sárlásában minden lakót segí­tettek. Megtervezték a vízveze­tékrendszert, hogy csatlakoz­hasson a DRV hálózatára. Idén nem nyert a pályázat, beadják újra. Az itteni szőlőbirtokosok­kal szövetkeztek a borfeldolgo­zó mögötti út megépítésére. A sok jogos kritikát megérdemlő Árpád utca aszfaltozását is ter­vezik. Idén boltot épített a vá­ros, mert a tulajdonosváltás mi­att ellátás nélkül maradt volna a puszta. Ezt nem hagyták. Sa­ját erőből, saját pénzen felhúz­ták az épületet és bérbe adták. Nélkülük ezt nem vállalta vol­na senki. A polgármester elismeri, hogy a rádiak nehezen barát­koztak meg Lellével. Nem érez­tek erős köteléket a várossal. Évtizedekig úgy éltek itt az em­berek, hogy a BB-hez tartoztak. Annak központja meg Boglá­ron van. Az óriás cég eladása után sokan ott ragadtak úgy, hogy nehezen tudtak javítani a sorsukon. Változást az új tu­lajdonosok hoznak majd, akiknek Fekete Zoltán példát adott a lehetőségek megraga­dásával. Lám a BB is rá tá­maszkodik, tíz éves szerző­dést kötöttek, hogy a Balaton pince 2009-ben is ugyanilyen szívesen fogadja a borkóstolókat és a fi­nom magyaros konyha szerelmeseit. A robbanásszerű fejlődés nem lenne hasznára a rádiaknak, mondta Szűcs László. A város abban segíthet, s ezt örömmel meg is teszi, hogy a vállalkozá­sok élni, boldogulni tudjanak. Nem vélet­len, sorolja, hogy Rádon ugyanolyan igé­nyes tájékoztató táblák vannak mint Lelle központjában, hogy a lovascentrum szín­vonalához méltó buszvárót telepítettek, s erejükhöz mérten szorgalmazzák az inf­rastruktúra fejlesztését. Állítja Rádpuszta lendületes fejlődésének egyik titka, hogy történhetett bármilyen tulajdonosi válto­zás, gazdasági átszervezés, a szőlők ott­maradtak. S nemcsak a rádiaknak nyújta­nak megélhetést, hanem szüretkor ide vándorolnak a környék ültetvényesei, hogy leszedjék az illatos, friss zamatú bo­rokat adó fürtöket. Mégis értem Fekete Zoltán és Bodó Gyula türelmetlenségét. Látják a páratlan lehetőségeket, jobban tudnának szárnyal­ni, de kellenek a partnerek. Hál Istennek évezredek óta ilyen tü­relmetlen emberek lakták ezt a szép vi­déket, hogy manapság tanúi lehetünk egy kistelepülés újraéledésének. Valaha jelentős hely volt Rád a német lovagok Pincében a rádi hegy leve birtoka. Ismereteink szerint már 1050 tá­ján állhatott a temploma. S az autópálya nyomvonalán Honti Szilvia régész veze­tésével most tárják fel a szépen egymásra rakódott évezredes régészeti leleteket. Bors Lajos főkertész nagy örömmel látott neki tavasszal a romkert tervezésének. A koraközépkori kolostorok kertépítészetét igyekezett feleleveníteni, de mint mond­ta nem szolgai módon másolva. A somo­gyi táj jellegzetes fafajtáit választotta: oszlopos berkenye fasorra gondolt. A fa­gyai és fanyarka jól nyírható sövényt ad. A szép terveknek egyelőre gátat szabott az elkölthető forintok hiánya, mert nem nyert a lellei pályázat. A parkosításnak azonban nekiláttak, a város millenniumi ünnepségeit itt rendezték. Semmi sem állhatja útját annak, hogy újabb rendez­vényközpont alakuljon ki a műemléki környezetben. Hiszen az őshonos fák, cserjék, bokrok szépen növekednek majd a jó földben. Szűcs László a lellei városháza emeleti erkélyére kísért ki, ott van közvetlenül az irodája mellett. Megmutatta a rádi halas­tavakat, zöld mezőket, a dombokat övező dús lombú erdőket. S lám, mindez milyen közel látszik. Itt van egészen a város szívében. gáldonyi MAGDOLNA Fekete Zoltán a gémeskútnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom