Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-30 / 254. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap KAPO S V Á R 2000. Október 30., Hétfő Az egészségre tette fel az életét Hét évvel ezelőtt közölték vele az or­vosok, három hónapig tartó, költsé­ges vizsgálatok után, hogy gyógyítha­tatlan beteg. Egy természetgyógyász ellenben két perc leforgása alatt el­mondta, mi van a zárójelentésében. Ekkor értékelte át az életét. Erős Győző meggyógyult, most másokon szeretne segíteni. Ahogy ő fogalmaz: eddig élt magáért, majdnem mindent elvesztett, most azért harcol, hogy az emberek szemlé­letén változtatni tudjon. A pénz számára csupán egy festett papírdarab. Néhány éve 20 gyermekintézmény jutott jóvoltából víz­tisztító berendezéshez. Azért célozta meg ezt a korosztályt, mert bízott és még most is bízik benne, hogy ők alakíthatók, köny- nyebb megmutatni nekik a helyes utat.- Hat évvel ezelőtt kaptam ajándékba egy alapítványt, akkori főnökömtől Torma Kál­mántól és dr. Máté Ernőtől míg élek köszö­nettel tartozom nekik. Az Életért, a Földért, az Egészségért Alapítvány szervezett már orvos-természetgyógyász találkozókat. A betegség és a fájdalom nélküli élet című elő­adássorozat, valamint az életmód-show, ahol reformélelmiszereket mutattunk be, egyaránt nagy sikerrel zárultak. A bemuta­tókon ugyanis megmutattuk, hogy a nyers­anyagokból milyen ételeket lehet készíteni otthon, így kialakult egyfajta igény az egészséges táplálkozásra. Erős Győző sajnálja, hogy a hazánkban megtermelt alapanyagokhoz nehéz hozzá­jutni, mert kikerülnek külföldre. Szerinte ezzel az egészségünket adjuk el. Az ország több szupermarketjében sikerült natúrsar­kot kialaldtania, ahol emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerekhez lehet hozzájutni. A keresettséggel nincs is baj, csupán a be­szerzéssel. Meg tudná mondani, hogy pél­dául a megyében milyen növényeket lenne érdemes termeszteni, melyek azok a termé­nyek, melyeknek biztos piaca lenne.- A szemléletváltáshoz szerencsére nem kell egyetemi végzettség. Senkire nem aka­rom ráerőszakolni az elképzeléseimet, a fe­leségem bár nem bízott, mégis változtatott életvitelén, és nem bánta meg. Néhány éve a munkatársaim még viccelődtek velem és rajtam, ma már 70 százalékuk nem „pisz- kálódik”, sokan közülük érdeklődnek a re­form élelmiszerek hatásai után. Van egy mondás, melyet az élet is igazolt: Ma sze­retsz, holnap süni fogsz, aztán meg kérni. Meggyőződésem, hogy csak személyesen lehet megváltoztatni az emberek gondol­kodását, a reklámok nem elég hatéko­nyak. Erős Győző tervei között szerepel egy reformétterem, ahol leüást is adnának az ételek elkészítéséről, már a nevét is kitalál­ta; Életház. Na­túrkonyha néven pedig tanfolya­mokat szervez­ne, az előadáso­kon a bio- és na­túrélelmiszerek hatásaüól, egész­ségmegőrző sze­repükről esne szó. Az elképzelésekhez nem kell más „csak” pénz. A jövő szerinte az ökogazdálkodásban van, de ehhez több Erős Győző 1966-ban született Bonyhá- don. A dombóvári Ipari szakmunkásképző­ben végzett, vasúti jármüszerel 12 éve a Kaposvári Tömegközlekedési nél dolgozik, autóbuszvezető. Az Életért, a Földért, az Egészségért Alapítvány ke. Nős, két tia van: Roland és ágazatot össze kellene kapcsolni, mint pél­dául a földművelést, az egészségügyet és az Oktatást. SZABÓ KINGA Hírek ORVOSOK AZ ÓVODÁBAN. A Petőfi Sándor Óvodában vala­mennyi odajáró gyerek tartási, lábboltozatí elváltozásait évente felmérik. A vizsgálatot idén is elvé­gezte mind a 212 ovison dr. Mike György, ortopédfőorvos, dr. Bog­dán Tibor és dr. Nizar Saab orto- pédusok. A megelőzésre nagy hangsúlyt fektetnek, (szk) VESZÉLYBE KERÜLTEK a Donner lépcsői. Ezt lakossági fó­rumon jelezték dr. Laki-Lukács Lajosné, képviselőnek, dr. Faze­kas Sándorné, műszaki igazgató­nak és Hartner Rudolfnak, a vá­rosgondnokság vezetőjének az érintettek. Egykoron a szintkü­lönbségek áthidalására alakították ki, de mára javításra szorulnak. A lépcsőket 2500-an veszik igénybe rendszeresen. A képviselő szeret­né, hogy a problémával foglalkoz­zon a közgyűlés, a szükséges ösz- szeget pedig a jövő évi költségve­tésbe építsék be. (szk) VÁROSLAKÓK KÉRDEZTÉK Kiss Mihály tel.: 317-935: - A Nyugati temető néhány kőből készült síremléket vállalkozók­kal csiszoltatják le a hozzátarto­zók. A nagy kőporfelhő beborít­ja a többi sírt is és tönkreteszi a virágokat. Ki adhat engedélyt a munkára? Ki fizeti meg a kárt? Puskás Béla, a megyei temet­kezési kft ügyvezető igazgatója: - A temetkezési törvény és a he­lyi rendelet alapján mindenféle temetői munkát a temetkezési kft-nél be kell jelenteni. A mun­kákról, ha tudunk, azokat folya­matosan ellenőrizzük. Ugyanis mindenki köteles betartani a te­mető biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi szabályait. Az elmúlt hónapokban gyakrab­ban előfordult, hogy a munkával megbízottak nem jelentették be tevékenységüket, s másoktól ér­tesültünk a károkról, amit az okozóval helyreállíttatunk. Ha ez derül ki, akkor a temetkezési kft vállalja a felelősséget és ren­det tesz. ■ A horvát kapcsolat Városunkban a 90-es évek elején eszéki diákok tanultak, s az építő­ipari szakközépiskola is sokat se­gített a horvát tanároknak. Az ok­tatáshoz nélkülözhetetlen műsze­reket, berendezéseket adták köl­csön. A kaposvári tanárok a közel évtizedes kapcsolatról hétvégi eszéki találkozójukon emlékeztek meg. Ponikfor Zoltán, az építőipa­ri szakközépiskola igazgatója teg­nap elmondta: annak idején a há­ború miatt érkeztek ide a horvát fiatalok, s miután hazájukba visz- szatértek, továbbra is fenntartot­ták a kapcsolatot. Rendszeresen meglátogatták egymást, a pedagó­gusok mellett kaposvári tanulók is felkeresték a horvát várost. Most elhatározták: megünneplik a kerek évfordulót, s várhatóan jö­vő tavasszal tartják meg a rendez­vényt. Az eszéki intézményben is leendő építőipari szakemberek oktatnak. A kaposváriba egyéb­ként most csaknem 640 fiatal jár, a szakmunkások és a szakközép- iskolások mellett technikusokat tanítanak. harsányi Moziműsor 4, 6, 8: ÉN ÉS ÉN MEG AZ IRÉN (szinkr.am.) *23660* Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata tisztelgő főhajtással emlékezik meg a világháborúkban elesett hősökre 2000. október 31-én (kedd) 18.00 órakor a Jókai ligetben felállított szobornál. Szeretettel várjuk Kaposvár ~ lakosait a gyertyagyújtásra. I Október 28: Az önkormányzat napja Szabados Péter (balról) egykori polgármester kapja az ezüstérmét a jelenlegi polgármestertől, Szita Károlytól fotó: lang Róbert 1990. október 28-án alakult meg a kaposvári önkormányzat. A tíz éves évfordulón ünnepi közgyűlés zajlott szombaton a városházán, ahová az eddigi három ciklus képviselőit hívták meg. A köszöntők és az ünnepi beszédek után a város érdekében végzett munkájuk elismeréseként ezüst érméket adott át Szita Károly, polgármester az egykori és a jelenlegi önkormányzaü képvise­lőknek. Szabados Péter, az első szabadon válasz­tott képviselő-testület polgármestere szólt a rend­szerváltás utáni nehézségekről, az átalakulásról.- 1994-ig szolgáltuk a város polgárainak érde­keit, mely egyáltalán nem volt egyszerű. Nem volt előttünk ugyanis kitaposott út, rendeleteket kellett alkotnunk, megalakultak a bizottságok, melyek ma is működnek. Arra kérem a képvise­lőket, hogy szolgáljanak, mindig a város érdekeit tartsák szem előtt - mondta Szabados Péter. Szi­ta Károly szerint az elmúlt tíz év parányi idő, ha kívülről szemléljük, de egyúttal számokban mér­hető korszakos változások történtek az elmúlt években Kaposváron is. Az első évek a túlélés, az alkotás időszaka voltak - hangsúlyozta, majd hozzátette: azóta fejleszteni, stabilizálni, a '90-es években megkezdett munkát folytatni kellett.- A szebb és élhetőbb jövőért dolgozunk. A beruházások és a fejlődések miatt a harmadik évezredben egy nagykorú Kaposvárt köszönthet a megye és az ország. Híresek vagyunk arról, hogy itt összefognak a polgárok, de egyúttal nyi­tottak a szépre és a jóra is. A feladat változatlan: haladni az úton. Célunk, hogy méltó helyet fog­laljunk el Európa térképén. Az ünnepi közgyűlést elsőként dr. Szili Ferenc, az 1990-es választásokkal megalakult közgyűlés képviselője köszöntötte. Szólt arról, hogy a '90- es évek eleje drámaian tragikus, de felemelő is volt egyben. A régi eszmékben akkor már nem, az újakban pedig még nem hittek az emberek.- Tetterőre volt szükség, új struktúrát kellett építeni, de megbirkóztunk a feladattal. Az akkori testület tükrözte a társadalom összetételét. A jö­vőnek üzenem, soha ne veszítsék szem elől, hogy a lelki, a szellemi és az erkölcsi értékeket nem lehet GDP-ben mérni. Dr. Szabó József Andor, az 1994-ben kezdő­dött választási ciklust képviselte. A tíz évvel ez­előtti önkormányzatot egy kisgyermekhez ha­sonlította, a 33 képviselőből álló közgyűlést pe­dig rendelet alkotónak nevezte. Jó politikai isko­lának tartja a közgyűlési munkát, nem véletlen, hogy az országgyűlési képviselők is itt kezdtek. Hat évvel ezelőtt kezdték stabili­zálni a rendeleteket, elindult a megyeszékhely fejlődése. Úgy érzi sokat kaptak az előző testü­lettől, de sokat is adtak a mosta­ninak. A „gyermek” most ugyan tíz esztendős, de ahogy fogal­mazott: még fogni kell a kezét, hiszen még fejlődhet. Dr. Csákábonyi Balázs, az 1998-as választásokkal megalakult köz­gyűlés képviselője volt. Beszé­dében kiemelte: ez a testület még szebbé, még jobbá és még tartalmasabbá teszi a város éle­tét. A mindig megújuló erő se­gítségével, valamint a töretlen akarattal szolgálják az itt élők érdekeit. A napi feladatokat olyan szinten kell megoldani, hogy azok ki vetülhetnek a jövő­re, vagyis hosszú távon megha­tározhatják a város életét. B. K. Csupán négyen vannak, akiknek az elmúlt tíz évben háromszor is bizalmat szavaztak a kaposváriak, vagyis mindhárom képviselő-tes­tületben jelen voltak, vannak. Szita Károly, polgármesteren kívül: Dr. Baka József: - Az első ciklus volt a legnehezebb, hiszen ösz- sze kellett rázódni. Nem voltak jogszabályok, rendeletek. Utóbbi­ból 170-et alkottunk, és 1500 határozatot hoztunk. Ma a korszerű­sített rendeletek megkönnyítik a munkánkat, azonban a gazdasági helyzet megnehezíti. A jó előkészítő munkának köszönhetően akár délután 2-re be is fejeződhet egy közgyűlés. A képviselők is tudják, hogy nem politizálni kell, hanem felelősségteljes döntése­ket hozni. Juhász Tibor: - Mindig emlékezni fogok arra, hogy reggel 8-kor összeült a közgyűlés, és bizony nem egyszer fordult elő, hogy haj­nalig tartott. Ma már tapasztalt várospolitikusokból áll a testület. A város épül és szépül, a polgárok visszajelzései is pozitívak. Bank Tibomé: - Tíz évvel ezelőtt nem tudtam mit vállalok, hi­szen nem volt előttem példa. Azt azonban mindig is tudtam, hogy a tüskeváriak érdekeit kell képviselnem. A második ciklusban felállt heterogén közgyűlésben könnyű volt dolgozni, míg a mostaniban észérvekkel nem lehet győzni. Jóval nehezebb a célokat megvalósí­tani, ugyanis ha egyes frakciók mást akarnak, tehetetlen vagyok. Lírai tájképekkel mesélnek Két tolnai festőművész, Strau- binger Ferenc és Péger József hozta el a Pannon táj üzenetét az Investment Galériába, ahol szombattól tekint­hetők meg alkotásaik. A festőművész-páros már második alkalom­mal mutatkozik be Ka­posváron. Straubinger Ferenc kirakatrendezőnek ké­szült, majd Klimó Ká­roly és Rátonyi József osztályában kötött ki a képzőművészeti főiskola esti kur­zusán, de nemcsak festészetet, ha­nem szobrászatot is tanult. Bencsik István Kossuth-díjas szob­rászművészt tartja mesterének, s az akvarell mellett nonfiguratív szobrokat is farag. Képein a balato­ni táj, a zalai dombok elevenednek meg, s olyan technikát alkalmaz, amelyik átmenet a lazúros akvarell és a fedőfesték között. Ezt a techni­kát Picasso is kedvelte. Műveiről ­amelyek leegyszerűsítve, de felis­merhetően mesélnek a tájról - azt mondta a bogyiszlói művész-ta­nár: képeslapok ezek a munkák, amelyek nem akarnak többet mondani a látványnál. Péger József Pakson él, és egy galériát működtet. Mindig festő szeretett volna lenni, de a lakberendezés is érdekel­te, ezért nyitotta meg ga­lériáját. Egy idő után azonban „átnyergelt” a festésre és számos egyéni és közös kiállítás van háta mögött, csakúgy, mint művész-barátjának. Akvarelljein és olajképein a finn tó­vidék, a Duna-parti táj, valamint a Balaton fény-árnyék-játékai eleve­nednek meg. A többnyire tájképekből és csendéletekből álló kiállítás két rendkívül érzékeny lelkű festő művészetéből ad ízelítőt. Lírai ké­peik egy hónapon át várják az ér­deklődőket. LL Mit szól hozzá? Senki sem ígérheti, hogy zökkenőmentes lesz a téli közle­kedés a kaposvári utakon. Annyi azonban bizonyos, hogy az idén télen legalább felbontott utak, építkezési gödrök közt nem kell szlalomozniuk az autósoknak. Október 31- ig minden út- és járdafelújítást, beruházást be kell fejezni a városban. Márciusban lépett életbe az önkormányzati rendelet, mely szerint november 15. és március 15. között semmilyen közterület-bontással járó munkát nem lehet vé­gezni. Kivétel persze ez alól, ha valamilyen közműhiba mi­att kell felbontani az utat. (Hír a Somogyi Hírlapból) Veizer Jánosáé, a Tömegközlekedési Rt forgalmivezetője: - Korábban gyakran gondot okozott, hogy felbontották az utat és a gépkocsiveze­tők hetetóg kerülgették az építkezést. Különösen késő ősszel volt bosz- szantó, hiszen a csúszós, nedves úton nehezen lehetett megállni. Sze­rencsére az előírás egyértelműen rögzíti a beruházók feladatát, így nyilván határidőre végeznek és télen biztonságos lesz a közlekedés. Fontos döntésnek tartom, úgy érzem, hogy munkatársaim is örülnek. Az autóbuszvezetők ugyanis sokszor mérgelődtek, hogy a hosszú, széles járművel alig fértek el a belvárosi útfelbontások miatt. Ha az összes munkát befejezik, nyilván hónapokon át egyetlen járművünk sem közlekedik kerülő úton, s ennek az utasok is hasznát látják. Kiss László vállalkozó: - Megkezdhetjük a visszaszámlálást, hiszen holnapig város szerte be kell fejezni az út- és járdafelújítást. Egyetértek a döntéssel, hiszen a huszadik század végén már elvárható, hogy leg­alább ilyenkor ne kelljen a buckák között szlalomozni. Nyilván jelen­tős összeget is megtakarítanak, mivel a hideg hónapokban vélhetően magasabbak az építési költségek. Remélem, hogy később is zökkenő- mentes lesz a forgalom. Egyébként jó lenne, ha a beruházók átvennék a nyugat-európai gyakorlatot, s a legkisebb útfelbontás után azonnal helyreállítanák az eredeti állapotot és a különféle sebességkorlátozó táblák helyett tisztességesen leaszfaltoznák a területet. Mindenesetre biztató, hogy télen legfeljebb csak a hóbuckákat kerülgetjük majd. Kovács Zoltán taxis: - Érthetőnek tartom a határozatot, hiszen té­len nagyobb a felfagyás veszélye. A megelőzés mellett a karbantar­tásra több pénzt kellene költeni, az úthálózat fenntartása mindenki­nek fontos. Célszerű összehangolni a munkát, a forgalmasabb belvá­rosi útvonalak mellett a külső területeken is elkel a felújítás. Jól isme­rem a kaposvári utcákat, gyakran apró hiba miatt bosszankodnak a járművezetők. Csontos Ferenc mezőgazdasági mérnök: - Legalább télen nem lesznek majd torlódások és elmarad az ilyenkor szokásos kapkodás és idegeskedés. Ha egy utcát feltúrnak, szerintem nagyobb az esély arra, hogy balesetet okoznak a gépkocsivezetők. Várhatóan néhány hónapig nyugodt idő vár a közlekedőkre, s talán közműhiba miatt sem kell megbontani az utat vagy a járdát. Az elmúlt hetekben épp eleget bosszankodtam a kórház környékén, illetve a többi belvárosi építkezés miatt. __________________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom