Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000, október 1. ★ GAZDASÁG ★ 5 DECEMBERBEN ÜRESEK LESZNEK A TEJESPULTOK------------------------------------------------------------------------------------1 Egy év alatt 6 százalékkal csökkent a tejet adó tehénállomány az országban. Szakemberek szerint akár már decemberben tejhiány alakulhat ki egyes régiókban, mely tartósabb is lehet.- Míg a termelői költségek 25 százalékkal nőttek, s a tej fogyasztói ára 13 százalékkal emelkedett, tavaly decembertől júniusig, addig a tej literenkénti felvásárlási ára 0,66 százalékkal lett magasabb - szolgál adatokkal Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. - Egy ünő vemhesítésétől ugyanakkor 285 nap telik el, amire tejet ad, a takarmányt viszont előre meg kell finanszírozniuk a gazdáknak. Ennyi pénzük azonban nincs az alacsony felvásárlási ár mellett, így egyre többen csökkentik vagy abbahagyják a termelésüket. A titkár szerint vagy a feldolgozóknak és a kereskedőknek kellene többet adniuk a befolyt pénzből, vagy a tej árát megemelni, s a bevételi többletet visszajuttatni a termelőknek. Tóth István szerint a takarmánytermés kevesebb a szükségesnél, messziről viszont nem kifizetődő szállítani. Tóth István úgy látja, hogy mivel a lefejt tejet fél napig sem lehet tárolni, a gazdák kiszolgáltatott helyzetben vannak a feldolgozókkal szemben, akik az átvételtől számítva 15-30 nap múltán fizetnek.- A feldolgozókat is nem várt költségnövekedés sújtotta - mondja Aranyosi ’ Zsuzsanna, a Hajdútej Tejipari Rt. beszerzési vezetője. - Az energiaár-emelkedés például, vagy az üzemanyagköltség növekedése különösen hátrányosan érintett bennünket, hiszen a tej begyűjtése, az áru kiszállítása a boltokba óriási kapacitást igényel. Az exporttámogatást tíz százalékkal csökkentette a Tej Terméktanács, s aki idén még exportálni akar, annak a kivitt mennyiség után literenként öt forint kauciót kell fizetnie. A minisztérium máig nem folyósította az 600 millió forintos exportszubvenciót. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium viszont úgy tudja, hogy ő fizetett: „Idén állami költség- vetésből 600 millió forint folyósítható tej és tejtermék exporttámogatás céljára. 2000. év I-VIII. hónapja között 584 Időpont 1997 1998 1999 2000. VI. hó A termelőtől a fogyasztóig Felvásárlási ár (mg) 44,0 55,5 60,8 61,2 Fogyasztói ár* (Ft/I) 80 91 101 113 * 2,8 százalék zsírtartalmú, pasztőrözött tej, műanyag zacskóban millió forint került tejtermék exporttámogatás címén kifizetésre.” A Tej Terméktanácsnál Botos Károly viszont arról tájékoztatott, hogy ez nem az idei pénz, hanem a tavalyi Az elmúlt évben ugyanis a tárca késett az exportpályázattal, emiatt az 1999-ben esedékes támogatás „átcsúszott” erre az esztendőre. A szakember szerint a 600 millió forint igen kevés, hiszen a magyar tejexport értéke évente meghaladja a 60 millió dollárt. Sőt, az ágazatot az idei első féléves 36 millió dollár értékű rekordkivitel mentette meg az összeomlástól. (Évente 300 millió liter tejtöbblet keletkezik az országban.) A hazai egy főre eső 160 kilogrammos éves fogyasztás ugyanis messze elmarad az uniós 200-300 kilogrammtól. A termelők és a feldolgozók ma már együttesen literenként 6 forintot fizetnek be a Tej Terméktanács intervenciós alapjába a készítményeik külpiaci támogatására. Raskó Györgynek, a Magyar Demokrata Néppárt alel- nökének többek tejtermelő vállalkozása is van, s arról számolt be, hogy a nagy tételben szállított extra minőségű tej literjéért 68 forintot fizetnek a feldolgozók. így tíz forint tiszta eredmény képződik a gazdánál. A nagytermelőknél, ahol tanácsadóként dolgozik, komoly ágazati nyereséget tapasztal. Az alelnök szerint az FVM ki nem fizetett 600 millió forintjánál jóval nagyobb veszélyt jelent, hogy 800 termelőszövetkezet likviditása kerül veszélybe az üzletrészek várható kifizetése miatt.- Ha a tejtermelésük kiesik, jövőre is számolhatunk tejhiánnyal - állítja Raskó György. - Pedig emelkedik a tejfogyasztás, húz a piac. Egyébként nálunk, a világpiacinak megfelelő a felvásárlási ár, júJ niusban, amikor az Egyesült Államokban jártam, a kaliforniai gazdáknak is ugyanany- nyit fizettek, mint nálunk. Raskó György további problémának tartja, hogy egyes nagykereskedők árkartellbe tömörülve nyomott áron kínálják a tejet, s ez több milliárd forintos veszteséget okozott az ágazatnak. Ilyen körülmények között szerinte nem lehet árat emelni. Kevesebb a munkanélküli Az idén június-augusztusban a munkanélküliségi ráta 6,4 százalék volt, ami 0,5 százalékpontos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A munka- nélküliek száma 263 ezer volt, 19 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az EU tagállamaiban az idén júliusban átlagosan 8,2 százalék volt a ráta. Pécsi bányászok Leónban 200 pécsi bányász utazik januárban Spanyolországba. León tartomány egyik bányájában fognak dolgozni, miután a pécsi 2M cég megnyerte a nemzetközi tendert. A szerződést október 3-án írják alá a Gazdasági Minisztériumban. A mecseki bányák bezárása óta a 200 bányász munkanélküli volt, s ha minden jól megy, tíz évig lesz munkájuk. Átadják-e az egri uszodát? Egy hónapja van még a kivitelezőnek, hogy kijavítsa a több mint 2 milliárd forintért felhúzott egri uszoda hibáját. Ha ugyanis a nemzetközi úszószövetség nem hitelesíti az uszodát, akkor a polgármester nem fogja átvenni. Horvát bankot vesz az OTP A határon túli tervekről számolt be a héten Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Leszögezte, hogy külföldön bankot csak biztos állami garanciák mellett szabad vásárolni, különben tanácsosabb új pénzintézet alapítása. Horvátországban kedvező feltételek mutatkoznak egy bank megvásárlására. Szlovákiában pedig egy 12 fiókos, bankautomata-hálózattal rendelkező bank alapításáról tárgyalnak. Az erdélyi lehetőségeket októberben mérik fel, itthon pedig a Postabank mellett még egy bank megvételét tervezi az OTP. Leállított építkezés Óbudán Statikai hibái miatt a Fővárosi és Pest Megyei Mérnöki Kamara életveszélyesnek minősítette és leállíttatta a Kórház utcában épülő Globe 3. irodaház építkezését. A szakemberek megállapították, hogy a födémek teherbírása gyenge, az épület emeletei bármikor leszakadhatnak. A kiviteli terveket készítő külföldi cégnek a szabályokkal szemben nincs magyar telephelye, vezetője magyarul sem tud, nem is ismerheti a hazai statikai előírásokat. Határon túli Pólusok Demján Sándor, a CEIC Holding elnöke úgy véli, határon túli kereskedelmi építési beruházásaiknak mint a magyar vállalkozások működésének általában - sokszor még politikai akadályai vannak a térség országaiban. Kolozsvárott például telket már vásárolhattak bevásárló- központnak, az építkezés a már említett okok miatt azonban még nem kezdődhetett meg. Más a helyzet Kijevben, ahol biztató lehetőségekkel fogadják beruházóinkat» és pontosan kidolgozott tervek, elképzelések születhettek. Első bérházalapkő Kaposvárott Kaposvárott lerakták az első szociális bérlakás-építési programban épülő önkormányzati bérház alapkövét. A somogyi megyeszékhely nyújtotta be elsőként pályázatát a szaktárcához, így a programhoz szükséges összeg 72 százalékát, 380 millió forintot is a város nyerte el. Az első évben 69 bérlakást építenek, kétszer annyit, mint az eltelt tíz évben. A városban, ahol jelenleg 300-an várnak bérlakásra, hat éven belül ötszáz szociális bérlakást húznak fel. Elkeltek az Igrisztoje lakásai Félsikerrel zárult a bajai Igrisztoje Pezsgőgyár- tó Rt. felszámolói ingatlanárverése. Öt bajai lakás a meghirdetett 24 millió forintos ár alatt talált gazdára. A 16 millióra tartott tételre, az egyhektáros érsekcsanádi horgásztanyára pedig nem akadt jelentkező. Magát a pezsgőüzemet százmillióra taksálják, újjáindítására viszont még tízmilliót kell költeni. Ingatlanpiaci árrobbanás után •• •• // JÓN A KŐVETKEZŐ BUMM! Három évvel ezelőtt árrobbanás volt az ingatlanpiacon, s csak az idei év elejére csöndeseden el a piac. A szakember állítja: a magyar ingatlanárak még mindig nyomottak, azaz a nagy haszon reményében most is érdemes vásárolni. Mert lesz még drágulás... A nagy ingatlanpiaci bumm a legtöbb lakás- vagy háztulajdonosban felemás érzelmeket gerjesztett. Egyfelől örülhettek, hogy tulajdonuk értéke hirtelen a többszörösére nőtt, ám ennek csak akkor vehették bármilyen gyakorlati hasznát, ha egy másikra akartak váltani. Dr. Sztranyák József, az Origó Ingatlanbörze Egyesülés börzetanácsának elnöke szerint épp ezért a régebben viszonylag keveset érő házak, lakások tulajdonosai korántsem jártak jól. Sőt.- Az ingatlanpiaci drágulás a lakótelepi panellakásban élőket érintette a legérzékenyebben - véli. - Hiába nő ugyanis egy kétmilliós lakás ára a triplájára, ha a továbblépést jelentő jobb, frekventáltabb nyolc-tízmilliós ingatlan is hasonló arányban drágul. A kisebb lakások tulajdonosai elveszítették a lehetőségüket, hogy majd egy nagyobb, jobb minőségű ingatlanhoz juthassanak. A drágulásnak egyébként több oka is volt. Egyrészt a tőzsde átmeneti gyengélkedései vezettek oda, hogy a pénz átvonult erre a területre. Az ugyancsak ebben az időszakban felszabadult befektetői tőke is felfedezte ezt az „ösvényt”, s a volt bérlakások magántulajdonba kerülése is kedvezett a piaci folyamatok élénkülésének. A társadalmi struktúraváltás ehhez képest már csak a hab volt a tortán, vagyis megindult egy vidékre költözési hullám is, amely skintén árfelhajtó szerepe volt. Házat, lakást, telket vásárolni az elmúlt néhány évben a legjövedelmezőbb befektetésnek bizonyult Magyarországon. Míg a fejlettebb államokban is egy- egy ingatlan megtérülési ideje a legjobb esetben 4-5 év volt, addig nálunk ugyanez az idő a szinte hetente átírt áraknak köszönhetően 2-2,5 évre csökkent. Az országos körképből egyébként kiderül, hogy a legkisebb mértékben a kö- zepes^kategóriájú családi házak árai nőttek. Valószínűleg azért, mert hazánkban még igencsak vékony az a fizetőképes réteg, amely a 10-12 milliós otthonokat ki tudja fizetni. A többség alulról nézi vágyakozva ezt az összeghatárt, míg a tehetősebbek már nem érik be ezzel a minőséggel. A panellakások is viMagyarországi ingatlanárak jr v árrobbanás előtt (E) és után (U) U garzonlakás H panellakás □ családi ház A garzonlakások alatt 28-32 négyzetméteres szoba-konyhás ingatlant értünk, a panellakások esetében a 2 szobás, kb. 53-55 négyzetméteres változatot tekintettük mértékadónak. A családi házak közül a mintegy 10-15 éves, 80-100 négyzetméteres ingatlanok árváltozását vizsgáltuk, bár az egyéb adottságokat tekintve - elhelyezkedés! infrastruktúra stb. - még így is nagy a szórás. szonylag szerényebben, 50- 70 százalékkal drágultak. Kivételt képeznek ez alól azok a lakások, amelyek valamilyen okból - új munkahelyek teremtése, bevásárlóközpontok építése a közelben - frekventáltabb pozícióba kerültek. Ez utóbbiak ugyanis nemritkán az eredeti értékük háromszorosára drágultak. Hasonló a helyzet a garzonok esetében: paradoxon, de ezek árnövekedése leginkább a megfizethető- ségük számlájára írható. A szakemberek szerint a látszat ellenére Magyarországon még mindig nyomottak az ■ ingatlanárak. Most ugyan megtorpant az árnövekedés, mivel a jó fekvésű helyek elfogytak, a maradék pedig a többség számára megfizethetetlen. A vidékre költözők „kivándorlási” hulláma is csökkent, s így a piac most visszaszabályozza önmagát. Ám ez nem lesz sokáig így. Egy esetleges konkrét EU- csatlakozási dátum 30-40 százalékkal ismét meglódítja majd az árakat. A lassú keresetnövekedés is felfelé nyomja az árakat. így aztán menetrendszerűen jön a következő árbumm, vagyis még mindig érdemes ingatlanba fektetni a pénzt. Dián Tamás
