Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-28 / 253. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Október 28., Szombat 'ÜlflH BALATONSZENTGYÖRGY. A község egész területén kiépítik az energiatakarékos közvüágítást. A Dédász visszaigazolta, hogy az év végéig elvégzi a lámpacseréket a még hátralevő utcákban is. Az önkormányzat kétéves korszerű­sítési programjának utolsó szaka­sza 4 millió forintba kerül. BATTYÁNPUSZTA. Állami be­ruházásban épül a szennyvízveze­ték Battyánpuszta egyik részén; ez része a Vörsöt összekötő rend­szernek. A szentgyörgyi hálózat, amelyhez Battyán-puszta is tarto­zik, az elmúlt években épült ki. BALATONKERESZTÚR. Négyszáz nyugdíjas vett részt az idősek napja alkalmából ren­dezett ünnepségen, amelyet Petkes Kornélné szervezett. A műsorban felléptek a balaton- máriai óvodások is. BALATONFENYVES. A meg újult Balatonfenyvesi Fürdőegye­sület bővíteni szeretné a taglétszá­mát, mert a népes üdülőtáborhoz képest igen kevesen vállalták ed­dig az egyesületi munkát. Varsá­nyi Tibor elnök elmondta, hogy a vezetőség tagjai körzetekre osz­tották az üdülőterületet, hogy minden leendő tagtárs megtalál­hassa őket problémáival, javasla­taival. Az önkormányzat lapját is igyekeznek az üdülőtulajdonosok állandó lakhelyére eljuttatni, ha nem is a postaládákba, legalább a nagyobb városok könyvtáraiba, így hozzájuthatnak a fenyvesi in­formációkhoz a kaposvári, a pécsi és szombathelyi nyaralók is a vá­rosi könyvtárakban. BALATONMÁRIAFÜRDŐ. Há­romnapos továbbképzést szer­vez a máriafürdöi óvoda. Azok­nak a gyermekintézményeknek a munkatársai jönnek össze, akik nevelési programjukban a művészeti eszközöket részesítik előnyben. Nagy Jenőné a tanfo­lyam előadója. Már bejelentette részvételét a december 14-16-i továbbképzésre Berzence, Be- degkér, Marcali, Tab, Kőröshegy és Keszthely óvodája. Oldalszerkesztő: GÁLDONYI MAGDOLNA Kisiskola, nyitott kapuval Menyhártra Huszár Hajnalka iskolaigazgató néhány ordacsehi tanulóval fotó: szabó tibor Menyhártné Hu­szár Hajnalkát nevezte ki öt évre az alsó tagozatos általános iskola és óvoda igazgató­jává a képviselő- testület. Tanári és népművelői diplo­máját egyaránt kamatoztatja a község javára. Ki­nyílt az iskola. Ordacsehi- Melyik fontosabb az életében a taná­ri vagy a népmű­velői pálya?- A tanítás. Fontos a gyerekek­kel való foglalko­zás, mert látom a munkám eredmé­nyét, ami naponta mérhető - mondta Menyhártné Huszár Hajnalka.- Hogyan mérhető le a tanári munka eredménye?- Látom a gyerekek fejlődésén, az érdeklődésén, hogy el tudom őket indítani. Sok a sikerélmény, de van kudarc is.- Miben mérhető a siker?- A gyerekek szeretetéből. Fontos számomra, hogy a gyerekeknek minél több sikerélménye le­gyen. A beszélgetésekkel ösztönzőm őket, a bünte­tés nem ér célt.- Egy életre elkötelezte magát a tanítás mellett?- Igen. A külső körülmények kedvezőek. Az ön- kormányzat mindent megtesz az iskoláért; a nor­matíván felül minden ordacsehi diáknak 3000 forin­tot adott a tankönyvekre. A színházbérletünk felét is kifizeti, és új bútorokat kaptunk a négy tanterem­be. Segítik a munkámat, amit eltervezek, azt támo­gatják. Ordacsehinek fontos az iskola. Nemcsak a polgármesternek vagy a kép­viselőknek, hanem a szülők­nek, a falu lakosságának is. Nem tudok olyat kérni, ami­ben ne támogatnának.- Miben nyilvánul meg ez a támogatás?- A szüreti mulatságon, ahol a falu apraja-nagyja ott volt, például a helyi hagyo­mányokat elevenítettük föl. A szülői munkaközösség rendezte a szüreti bált, en­nek a bevételéből megyünk hétfőn kirándulni.- Összekapcsolja a tanítást és a népművelést.- így van. Azt szeretném, ha teljesen kinyílna az iskola. A falunap megrendezésében is szívesen se­gítek, s készülünk a karácsonyi műsorra, amelyre az időseket hívjuk meg. Nagyon jók az adottsága­ink. Elkészült a tornaterem is, már csak a berende­zése van hátra. Klubot szervezhetnénk a fiatalok­nak, szeretnénk becsalogatni a falu lakóit.-Öt nő dolgozik a tantestületben. Milyen ez a közösség?- Sokrétű és jó. Különböző az érdeklődési kö­rünk, tehát megoszlik a munka. Mindenki azzal foglalkozik, amit a legjobban szeret.- Milyen főnök?- A döntések demokratikusan születnek. Min­denki véleményt mondhat, és a többségi vélemény a mérvadó.- Milyen iskolát szeretne Ordacsehiben?- Gyermekközpontú iskolát. A tanulók képessé­geinek, készségeinek kibontakoztatása a legfonto­sabb. Nem a tanár és nem a szülő. Megadjuk min­den kisdiáknak azt az alapot, amire építhet. 31 gye­rek jár az iskolába, és öt pe­dagógus tanít. Jók a lehető­ségeink a felzárkóztatásra és a tehetségek gondozására. Tanulóink részt vesznek a tantárgyi versenyeken, s el­visszük őket a területi verse­nyekre is, hogy minél többet szerepeljenek. A nyári tábo­rok menedzselése is a fel­adatom lesz, hogy legyen egy kis többletbevételünk. Szeretnénk az iskolák­nak felajánlani a nyári táborozási lehetőséget. Úgy tervezzük, hogy erdei iskolát hozunk létre, s ebbe a falut is bevonnánk. Az utolsó tanítási héten pedig mi megyünk erdei iskolába, Szennába. Sok tervem van: a művelődési házba is életet vinnénk. ■ Menyhártné Huszár Hajnalka 1964-ben született Letenyén. A tonyódi gimnáziumban érettségizett, a szombathelyi tanárképző főiskolán szerzett diplomát történelem-népművészet szakon. Elvé­gezte az ELTE kulturális menedzserképzőjét, most a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezetői továbbképző szakán tanul. Korábban Lellén taní­tott, majd a bogiári művelődési házat vezette. Szépülnek a szentgyörgyi parkok Az önkormányzat lendületesen fejleszt. A forrásokat a Bodon ut­cai telkek eladási árából fedezi. Háromszázezer forintot nyert az Ifjúsági és Sportminisztérium pá­lyázatán is, s hozzátett ugyanen­nyit, s három játszótérre telepít tölgyfából faragott tetszetős játé­kokat. Ugyancsak tölgyből készí­tett kaput állítanak a millenniumi parkhoz. A képviselők arról is döntöttek: rendbe teszik a park­nál húzódó tókát (víznyelőt), melynek a növényvilága szinte teljesen azonos a Kis-Balatonéval. További területet is vásárolnak, s autóspihenőt alakítanak ki. Parkosítják a vasútállomás mö­götti területet is, a munkát Csávics András somogyfajszi vállalkozó végzi. A vasúti társaság és az ön- kormányzat már korábban megál­lapodott abban, hogy közösen ren­dezik a területet. Ez a park ugyan­is felértékelődött az intercity-jára- tok indulásával. A zalaegerszegi utasok, akik autóbusszal érkez­nek, itt szállnak föl a vonatra. Ki­alakítják a körforgalmat is a busz­fordulóhoz. Fölmerült az is, hogy a körforgalom közepén emléktáblát is elhelyezhetnének. Mindenszentekkor szenteli föl Bieber László plébános a temető ravatalozójához készített előtetőt és díszburkolatot. ■ Rendezik az iszapcsapdákat BALATONMÁRIAFÜRDŐ A nagytakarítás ad munkát most a > község utcáin, s ássák az árkokat, hogy az őszi-téli csapadék ne okozzon gondot. A tóparti iszap­csapdákat is rendbe teszik, amint megérkeznek az engedélyek. Balatonmáriafürdőn két cég végzi a munkákat a közterületeken; az önkormányzat elégedett a tevé­kenységükkel. Nemcsak rende­zettek a község közterületei, ha­nem ezek a szerződések megtaka­rítást is jelentenek a falunak. Ti­kos László, a polgármesteri hiva­tal műszaki szakembere elmond­ta, hogy tervezik a tóparti iszap­csapdák kotrását is. Ehhez azon­ban mindenekelőtt szükségük van a hajózási főfelügyelet enge­délyére, s ezt már meg is kérték. Emellett szeretnék kivágni az állo­más mögötti strandon álló öreg, beteg fákat is. A helyükre termé- szetesen újakat telepítenek. ■ A megértés szigete Diósi Sándor és felesége a balatonfenyvesi oklevéllel BALATONFENYVES A képviselő-testület Diósi Sándornak adományozta a Balatonfenyves Község Szolgálatá­ért emlékérmet. Ezzel a helyi társa­dalom a gyermekek oktatásában-neve- lésében végzett fá­radhatatlan mun­káját ismerte el. Amikor időpontot kértem a beszélge­tésre, azt mondta, megnézi az órarend­jét. Bizonyára furcsa válasz ez egy 78 éves nyugdíjastól, Diósi Sándor ma is tanít. Teszi a dolgát csaknem fél évszázada, mintha tegnap kezdte volna. Az órarend­jében sok gyermek neve szere­pel, aki rendszeresen látogatja, hogy németül, angolul tanuljon tőle. Vannak napok, amikor fog­lalt az egész dél­utánja. Az Úttörő utcai ház békés sziget, ahová jó ér­zés betérni, meg­pihenni. A kaposvári gimnáziumban ta­nult németül, an­golul és latinul. Az olaszt, csehet és oroszt a fenyvesi nyarakon sajátí­totta el. Nyaranta, a szünidőben az alsóbélatelepi kempingben dolgozott a feleségével. Az ola­szokkal például először latinul beszélt, azután megtanulta a nyelvüket. Szót értett mindenki­vel. Legalább 200 levelet bizto­san megírt a szomszédoknak, is­merősöknek, hogy válaszolni tudjanak a német vendégeiknek. Sok fenyvesit tanított, és nem­csak a gyerekeket. Hozzá jött, aki nyelvvizsgára készült vagy job­ban akart boldogulni a vendéglá­tásban. Sosem unatkozik. Fekete Ist­vánt, Gárdonyi Gézát, Jókait ol­vassa vagy rejtvényt fejt, amikor éppen nem jönnek a gyerekek. A feleségével mindennap lemegy a tópartra, mert Gyöngyi néni nem tud elszakadni a Balaton látvá­nyától. Ha csak tíz percre is, de kimennek megnézni a vizet. Na­gyon örülnek, hogy évről évre szépül, gyarapodik a község. A toponári évtizedekre is szívesen emlékszik. Jegyző, majd tanács- titkár volt, de padlást nem akart söpörtetni, így lett tanító. A gyere­kek amint megérkez­nek az órá­ra, előbb beszalad­nak a kony­hába Gyön­gyi nénit köszönteni. Ő a bizal­masuk, kis titkaikat is neki me­sélik el. Az órán ott ül a közelük­ben, s néha bizony súg is nekik. A férje ezt persze jól látja, s ked­vesen korholja. A gyerekek itt mindig figyelemre és megértésre számíthatnak a két jó kedélyű embertől. Talán azt a szeretet kapják tőlük nap nap után, amit az együtt töltött ötven év alatt összegyűjtöttek. A közelgő ötve­nedik házassági évfordulóra nem terveznek nagy ünnepséget, de Miklós-torta biztosan lesz - ígéri a felesége. A családi ünnepeken asztalra kerülő süteményeket maguk nevezték el. A Miklós-tor­ta receptjét azonban úgy örököl­ték, s őrzik hűségesen. Nem le­het ellenállni a kedves kínálás­nak, s úgy válunk el egymástól, mint a régi ismerősök. _______■ D iósi Sándor 78 éves, Kaposváron szüle­teti Édesapja 41 évig volt vasúti tisztvise­lő. A családjának 1929-től van nyaralója Balatonienyvesen. A dombóvári tanítókép­zőt végezte el, Szombathelyen szerzett jegyzői képesítést. Eredetileg jegyző volt majd Toponáron tanított 41 évig, 1983-ban ment nyugdíjba. 1989-től fenyvesi lakos. Egészséges ivóvízhez jutnak Hollád-Szegerdő A kistérségi ivóvízvezeték megépí­tésére 18,5 millió forintot nyert Hollád, Tikos, Főnyed és Szegerdő a megyei terü­letfejlesztési tanácstól. Ez az összeg kevesebb, mint amire számítottak, ezért a négy testület a na­pokban dönt: vállalják-e ilyen feltétellel a beruhá­zást. Hosszas előkészítés után úgy tetszik, zöld utat kapott négy kis tele­pülés közös beruházása. Megkezdődhet a Hollád-Tikos-Főnyed-Szegerdő kistérségi ivóvízvezeték hálózatá­nak a kiépítése, amely csatlakozik a regionális rendszerhez. Igaz, a községek közös pályázata csak a második fordulóban futott be. A területfejlesztési tanács 18,5 millió forintot ad nekik a területi ki­egyenlítő támogatási alapból, s a pénzt három év alatt folyósítja. A községek többre számítottak, te­hát a képviselő-testületeknek most el kell dönteni, vállalják- e a többletköltségeket. A beruházás, amelyhez a Dunántúli Regionális Vízmű Rt is hozzájárul, nagyon fontos; így egészséges ivóvízhez juthatnak a falvak, mert a fúrt kutas rendszer már nem felel meg a mi­nőségi igényeknek. In­formációink szerint a települések hitel felvé­telét tervezik, s ezt majd a kon­cessziós díjból szeretnének tör­leszteni. Tikos azonban a több évi megtakarításait használja fel a fej­lesztésre. Ha sikerül kedvező kivi­telezői ajánlatot kapniuk, a beru­házás valószínűleg nem húzódik el három évre. ■ Összefognak mind az óvodáért Balatomáriafürdő Van még abból a gyümölcs­ből, amit az óvodások a leg­utóbbi vásáron szereztek. Ez volt ugyanis a fizetőeszköz a gyerekek szép tárgyaiért. A szülők pedig az idén is hálóz­nak, hogy videokamerát ve­hessenek az óvodának. Mozgalmas hetük volt a máriai óvodásoknak. A nyílt nap mindig érdekes, mert olyankor az anyu­kák, apukák megleshetik a gyer­mekeiket. Persze nem úgy, hogy megfigyelőként üldögélnek a cso­portokban, hanem maguk is részt vesznek a napi munkában. A nyílt nap után szülői értekez­leten beszélték meg a nevelési programot. Ujságh Andrea vezető óvónő elmondta: megállapodtak abban is, hogy a régi jó hagyo­mányt folytatva színházba is elvi­szik a gyermekeket. Hol Kaposvár­ra, hol Zalaegerszegre vagy Marca­liba utaznak. Ezenkívül természe­tesen az óvodában is szívesen ren­deznek előadásokat. Tavasszal például a népszerű előadót, Gryllus Vilmost szeretnék meghív­ni Máriára. Az óvoda galéria újabb kiállí­tásra készül, s ebben - természete­sen - részt vesznek a szülők is. Ősszel mindig nyitnak közös tárla­tot. Terményekből készítenek kis tárgyakat a gyerekek, a szülők és az óvónők, majd együtt örülnek a szép látványnak. Adventkor ismét egy népi iparművész mutatkozik be kiállításon: a kazincbarcikai Leszádelné Kállai Mária gyöngy­szövő. Azért, hogy segítsék a gyermek- intézményt, a szülők november 18-án hálóznak - együtt az intéz­mény dolgozóival, szponzoraival és a képviselőkkel. A jótékonysági óvodabálon videokamerára gyűj­tenek. Szeptembertől a bala- tonújlaki gyerekek is ide járnak. Az önkormányzat mikrobuszával szállítják át őket. Mazzag Ferenc újlaki polgármester is gyakran a volánhoz ül. Az óvoda művészeti csoportjai népszerűek a környé­ken is. Legközelebb az újlaki idő­sek napján és a máriai napokon lépnek föl a táncosok, a vers- és mesemondók sikeres műsoraik­kal. Az önkormányzatnak szívügye az óvoda fejlesztése. Már készítik a tetőtérbeépítés terveit. Itt helyez­hetnék el egyebek között a torna­szobát, a logopédiát és a barkács- szobát, Íriszen korongjuk és szö­vőszékük is van, amit szívesen használnának kényelmesebb kö- rülmények között. __________■ M egmentik a freskót Imremajor A fenyvesi kisvasút 50. születés­napjára készülve fedezték föl újra a kultúrházban a hatalmas fres­kót; ezen a Berekben dolgozók mindennapjait örökíti meg a naiv festő. A fenyvesiek szeretnék meg­menteni ezt az alkotást. Az imre- majori kultúrházban látható az el­ső képzőművészeti alkotás a feny­vesi kisvonatról is. A hatalmas, 12x3 méteres képet 1953-ban fes­tette Vörös Géza, akiről csak any- nyit tudunk, hogy kényszermun­kás rabként dolgozott a gazdaság­ban, s megragadta a táj szépsége. A Berekben dolgozók minden­napjait örökítette meg a naiv fes­tők modorában. Búza Péter szpon­zorokat keres, hogy restaurálják a freskót, amely remélhetőleg meg­újulva újabb látnivalót tónál a Berekbe látogató turistáknak. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom