Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-27 / 252. szám

Somogyi Hírlap 2000. Október 27., Péntek A somogyi erdőkért £ _________________w J_______________________SEFAom: Hí rek ORSZÁGJÁRÓ FAKERESKEDŐK. Az Országos Erdészeti Egyesü­let kereskedelmi szakosztálya, amelynek a Sefag Rt dolgozói is tagjai, október 12-13-án Szentgotthárd-Szombathely térségében tartotta so­ros ülését. A rendezvény vendéglátói a Falco Rt és a Szombathelyi Er­dészeti Rt voltak. Az aktuális kereskedelmi kérdések megbeszélésén túl a szakosztály tagjai megtekintették az épülő őrségi vasútvonalat. JÓL HALAD A KITERMELÉS. A Sefag Rt 2000. évi terve szerint 390 ezer köbméter fát termel ki, s ezt részben értékesíti, illetve fel­dolgozza. A fakitermelés szempontjából kedvező időjárásnak kö­szönhetően az év utolsó három hónapjában már csak 70 ezer köb­méter van hátra, s az évi mennyiségből több mint százezer köbmé­ter a nagyobb értékű, fűrészipari felhasználásra alkalmas faanyag. Ebből a szántódi fűrészüzem és a Csurgói Faipari Kft csaknem 40 ezer köbmétert dolgoz fel, a többit alapanyagként értékesítik. Az el­adott nyersanyag egyharmada külföldön talál vevőre. NÖVEKVŐ FELADATOK AZ ERDŐSÍTÉSBEN. A tavalyi őszi ta vaszi erdősítési szezonban az őszi mostoha időjárás miatt a munkák zöme tavaszra tolódott át. Az éves terv 92 százalékát, 1071 hektár er­dőfelújítást - erdősítés, pótlás - már akkor végrehajtották a szakem­berek. Bár az idei őszre az alaptervben kevés a feladat, az őszi-tava­szi 40-60 százalékos ideális erdőfelújítási arány és egyensúly fenn­tartása érdekében azonban mintegy 500 hektár erdő felújítását terve­zi az erdőművelési ágazat. A rendkívüli aszály miatt jelentősen meg­nőttek a 2001. évi erdőfelújítási feladatok. Az erdősítések pótlásának területe az idei 460 hektárról 780 hektárra emelkedik. PRIVATIZÁLT ANYAGMOZGATÁS. A részvénytársaság gazdálko­dási stratégiájába illeszkedően a Marcali Erdészetnél is megkezdő­dött az anyagmozgatási tevékenység privatizációja! Jelenleg a köze­lítési, szállítási tevékenység átalakítása zajlik. Az anyagmozgatási feladat megoldásában, a munkák elvégzésében elsősorban az eddigi saját dolgozókra, mint vállalkozókra számít az erdészet. A privatizá­ciós folyamat a jövő tavaszig befejeződik. TERMÉSZETKÖZELI ISKOLA. Befejeződött a „tanév” a sziágyi er­dei iskolában. Április közepe óta 33 csoport járt a lábodi erdészet ke­zelésében levő, oktatásra és bentlakásra is alkalmas táborban. A mintegy 900 óvodás, általános és középiskolás elsősorban az erdé­szet működési területéről érkezett: Lábodról, Nagyatádról, Görgeteg­ről, de voltak kaposvári, taranyi, háromfai, kadarkúti, homokszent- györgyi, somogyudvarhelyi, jutái, sőt kiskunhalasi vendégek is. A csoportokat az idén Göndöcs Rudolf kerületvezető erdész kalauzol­ta a 4,5 kilométer hosszú tanösvényen. Az 1995 óta működő erdei is­kola népszerűségére jellemző, hogy a jövő május elejétől június kö­zepéig tartó időszakra már nincs szabad időpont. FAHASZNÁLÓK FÓRUMA. A fahasználati osztály és a kereskedel­mi osztály október 11-én, a termelési vezérigazgató-helyettes vezeté­sével termelési értekezletet tartott. Ezen részt vett az erdészetek fa- használati ágazatának vezetői mellett több erdészet igazgatója is. Ér­tékelték az idei munkát, s megtárgyalták az ágazat éves eredményter­vének megvalósulása érdekében végrehajtandó további feladatokat. TAPASZTALATGYÜJTÖK NAGYATÁDON. Több szakember és di­ák is megtekintette a nagyatádi erdészet kiemelkedő tevékenységét. Az Állami Erdészeti Szolgálat szakembereinek csoportjai, többek kö­zött a budapesti és a miskolci igazgatóság dolgozói is tanulmányoz­ták az itt folyó síkvidéki tölgygazdálkodást, és elismerően nyilatkoz­tak a látottakról. A szegedi szakközépiskolások tanulmányújának is egyik kiemelt állomása volt a nagyatádi erdészet, az eredményes er­dőgazdálkodás követendő példájának megismerése. KIRÁNDULTAK AZ ERDÉSZEK. A lábodi erdészet dolgozói és csa­ládtagjaik budapesti kiránduláson vettek részt. Az OMÉK megtekin­tése után dr. Francz Rezső somogyi országgyűlési képviselő (MSZP) kalauzolásával meglátogatták a Parlamentet, megnézték a magyar koronát és a koronázási ereklyéket. Ellátogattak a mezőgazdasági múzeumba is, az erdészeti kiállításra. CSÚCSTECHNIKA A FAGAZDÁLKODÁSBAN. Gépbemutatón vett részt az OEE gépesítési szakosztálya szervezésében néhány dol­gozónk Németországban. A kiállításon az erdőgazdálkodás egészét, a gépeket, eszközöket, kiegészítő berendezéseket tanulmányozhat­ták a szakemberek. ■ Kincsek a somogyi rengetegben Néhány év múlva az erdő­vel borított területek ará­nya a 30 százalékot is meg­haladhatja Somogybán. A további erdősítések már nem csupán a fatömeg nö­velését, hanem az egészsé­ges környezet megteremté­sét is szolgálják - mondta dr. Geleta Ferenc, a somogyi erdők titkainak egyik leg­jobb ismerője, aki a mai ju­bileumi ünnepségen a so­mogyi erdőgazdálkodás tör­ténetéről tart előadást.- Miként változott az elmúlt évti­zedekben s milyen ma a somogyi erdők rangja?- Több mint fél évszázada is­merem a somogyi erdőket, s kü­lönösen a Zselic áll közel a szí­vemhez - mondta dr. Geleta Fe­renc. - A somogyi erdők jelentő­sége mindig meghatározó volt országosan is, sőt a korábbi szá­zadokban ez volt a legnagyobb erdőterületű térség. Az ötödik században még 80 százaléknyi volt az erdővel borított terület, azután ez 1916-ra 19 százalékra csökkent. Az 1935-ös - már tér­ség jó, ám még tovább javítható. Erre törekszenek is az erdők gaz­dái, elsősorban a csaknem 80 ezer hektárnyi erdőterülettel bí­ró Sefag Rt. Annál is inkább, mert a megyében még vannak egyéb mezőgazdasági hasznosí­tásra alkalmatlan parlagföldek. A további erdősítés célja már nem kizárólag a fatömeg növelése, hanem az egészségesebb kör­nyezet megteremtése is.- Milyen természeti kuriózu­mokat rejtenek a somogyi erdők?- A Zselic első és kevéssé köz­ismert különlegessége, hogy a megye mai területét tekintve az emberi élet első nyomait ebben a térségben fedezték fel. Itt tele­pedtek le a kelták és az avarok is, sőt már jóval korábban, a bronz­korban is éltek itt emberek. En­nek a nyitja pedig a nagy erdőség és a Kapos völgyi víz volt. A me­gye mai fafaj-összetétele is kü­lönleges. Országosan is egyedül­állóak a Zselic őshonos bükkös társulásai és ezüsthársasai. Kizá­rólag ez utóbbi adta korábban a magyar ceruzagyártás alapanya­gát. Az iharösi erdők kitűnő, me­diterrán jellegű klímája remek bükkösöket nevel, s ott még adva van a fenyvesítés lehetősé­ge is. Figyelemre méltóak a kaszói töl­gyesek, s persze a Baláta tó csodálatos növény- és madárvi­lága.- A most folyó tele­pítéseket látva mi­lyen lesz 20 vagy 30 év múlva a somogyi erdőség?- Jó kezekben van a telepítések szakmai irányítása. mészetvédelmi követelménye­ket is megfogal­mazó - erdőtör­vény az erdőte­rület növelését is előírta, ám a második világ­háború végéig így is csak 20 százalék volt az arány. Az azóta eltelt évek erdőgazdálkodásának eredményeként mára az erdők aránya meghaladja a 27 százalé­kot, s az erdőterület nagysága alapján Somogy a harmadik az országban. A jelenlegi erdősült­Nálunk kivá­gott erdőterü­let nem ma­rad telepítet- lenül, sőt több helyen ennél na­gyobb mér­tékben is tele­pítenek új er­dőt. Ha ez a munka töret­len marad, néhány éven belül a somo­gyi erdőterü­letek nagysá­ga meghalad­hatja a 30 százalékot. (A jelenlegi országos átlag 19 százalék. A szerk.) Tapasztalataim szerint ma elsősorban az őshonos fajo­kat - elsősorban a tölgyet - telepí­tik azokon a területeken is, ahol a korábbi évtizedekben a gyorsab­Geleta Ferenc 1927-ben született egy tét- vidéki faluban. Érsekújvár közelében. A háborút követően családjával együtt Ma­gyarországra. Böszénfára telepítették. Fa­vágóként dolgozott, majd az ország első erdészeti szakmunkásképzőjében, Vörsön tanult. A soproni erdészeti és faipari egyetemen 1960-ban szerzett diplomát. A megye több erdészetében dolgozott, majd nyugdíjazásáig, 1987-ig volt - 15 éven át - a csurgói fafeldolgozó üzem igazgatója. Már nyugdíjasként 1993-ban szerzett dok­tori címet, az erdőtüzek megelőzésével kapcsolatos disszertációjával. 43 éve er­dészeti igazságügyi szakértő, s egyben az ország egyetlen erdőtűzkár- szakértője. ban növekedő nyárral vagy akác­cal erdősítettek.- Melyik az az erőrész, ahol a legszívesebben és leggyakrabban sé­tál? Mivel Bőszénfáról, a Zselic szívéből in­dultam el az er­dészpályán, ezek a területek állnak hozzám a legkö­zelebb. A kardos­fai erdőt tartom a legszebbnek, fafa­jösszetételében a legváltozatosabb­nak, és vadan is különösen gaz­dagnak a megyé­ben. Amúgy a Zselic erdőterüle­teinek az aránya már most is meg- Őszi pihenő a tokaji erdőben fotó, török anett haladja a 30 szá­zalékot. Ha tehát az okszerű tele- olyan lehet, mint ma a Zselic. pítések folytatódnak, néhány év- Legalábbis az erdők aránya alap­tized múlva az egész megye ján. b. f. Országosan 19, Somogybán 27 százaléknyi az erdővel borított terület FOTÓ: LANG Kötetbe gyűjtött emlékek Csaknem kétszáz oldalon, száz­nál több fotóval illusztrálva, 23 szerző írásából öten állították össze azt a könyvet, amelyet ma mutatnak be az olvasóknak. A Három évtized a somogyi erdők­ben című kötet a Sefag története kapcsán áttekintést ad az erdő- gazdálkodás egész történetéről. A részvénytársaságtól nem idegen a kiadványok támogatása - tudtuk meg Detrich Miklóstól, a könyv egyik szer­kesztőjétől, akinek több ezer fotójá­ból választották ki a képanyag túlnyo­mó részét -, hiszen 29 éve negyed­évente újságot jelentetnek meg, vide­ofilmeket, ismeretterjesztő füzeteket s gyönyörű természetfotós naptárakat készítenek.- Ez a könyv mégis más, nagyobb vállalkozás - mondta -, melyben a vállalat elismert szakembereire tá­maszkodtunk. Minden fejezetnek két szerzője volt, az egyes szakterü­letek egykori és mai vezetői, akik személyes tapasztalataik alapján dolgozták fel az erdőgazdálkodás adott részterületét. Most derült ki, milyen sok feljegyzés, adat gyűlt össze. Szerencsére semmi sem tűnt el a feledés homályában, úgy őrizték őket, mintha érezték volna, hogy szükség lesz rá. Többnyire a somogyival egyidőben alakultak az országban az erdőgazdaságok jogelődjei, tehát minden megyében hasonló jubileu­mot ünnepelnek az idén. Könyv ösz- szeállítására azonban csak kevesen vállalkoztak. A kötet végigkalauzolja az olvasót a somogyi rengetegben, amely négy évszázaddal ezelőtt még a megye háromnegyedét borította, ám a területe azóta jelentősen vissza­szorult: még így is az ország erdők­ben leggazdagabb megyéi közé tarto­zik. A képzeletbeli erdei séta elvezet az ezüsthársas, szúrós csodabogyós Külső-Somogyba - ott ejtették el azt a szarvasbikát, amelynek agancsa a vi­lágkiállításon második helyezést ka­pott -, a szelídgesztenyés, tölgyes Déli-Pannonhátra, a cseres-tölgyes somogyi homokvidékre, ahol a mito­lógiai túlvilági rétek virága, a genyőte nyílik, és a vadakban bővelkedő szép­séges Zselicbe. Hosszú ideig a fa adta a házak épí­tőanyagát, a meleget az otthonokba, bútorokat és szerszámokat készítet­tek belőle. Használták egyebek között az üveggyárak és a salétromgyártók is. A könyvből megtudjuk azt is: év­századokig a hamuzsír és a szóda szolgáltatta a szappanfőzés legfonto­sabb segédanyagát, ám minden má­zsa tiszta hamuzsírhoz egy holdnyi erdőt kellett kivágni. Napjaink erdő- gazdálkodására azonban már egé­szen más a jellemző: törekszik az ésszerű egyensúlyra. Az egyenként is bemutatkozó erdé­szetek után külön fejezetet szántak a szerkesztők a kötetben az erdőgazdál­kodás legfontosabb területeinek a cse­metekertektől a fafeldolgozásig, a va­dászattól a vagyonvédelemig. Az írá­sok segítségével ellátogatunk a sziágyi erdei iskolába, ahol nyaranta diákok százai ismerkednek a növény- és állat­világgal, s képzeletben felülhetünk a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet­ben csaknem tíz kilométer hosszan kanyargó mesztegnyői kisvasútra. A szép kiállítású kötetet száznál több kép gazdagítja. Az archív felvételek a gazdaság múltjáról, eseményeiről tu­dósítanak, a színes képek pedig a ter­mészet egyszerű csodáit hozzák az ol­vasó otthonába. i. é.

Next

/
Oldalképek
Tartalom